Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 15. szám
2 NÉPÚJSÁG 1991. január 18. „Kuwait felszabadítása megkezdődött” (Folytatás az 1. oldalról.) még csak jelét sem adta a konfliktus békés rendezésére irányuló szándékának. A diplomáciai erőfeszítések sikertelenek voltak, általános vélemény szerint kimerült a tárgyalásos megoldás lehetősége. A térségben felvonult nemzetközi - köztük arab - erők igy arra kényszerültek, hogy - élve a nemzetközi jog védelmében az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott felhatalmazással - minden rendelkezésükre álló eszközzel érvényt szerezzenek a világszervezet kötelezően végrehajtandó határozatainak. A magyar nép tisztában van azzal, hogy a háború, a fegyveres konfrontáció még a legjogosabb cél szolgálatában is kényszerű eljárás, szükséges rossz. Tudatában van azonban annak is, hogy a történelem tanúsága szerint útját kell állni az agressziónak, meg kell fékezni az agresszorokat, még áldozatok árán is. A Magyar Köztársaság kormánya őszintén reméli, hogy a Kuvait felszabadítását célzó hadműveletek időben és térben korlátozottak maradnak és a lehető legkisebb veszteségek mellett vezetnek el Kuvait szuverenitásának, területi integritásának és a térség országai biztonságának helyreállításához. Lehetőségeihez mérten Magyarország is hozzájárul az erőfeszítésekhez, lépései az agresszió és annak következményeinek felszámolására és legkevésbé sem az iraki nép ellen irányulnak. A Magyar Köztársaság bízik abban, hogy a válság mielőbbi igazságos rendezése nyomán lehetőség nyílik: az Irakkal és a környező államokkal korábban kialakított együttműködés helyreállítására és továbbfejlesztésére, valamint a térség egészére kiterjedő biztonsági rendszer kialakítására, az évtizedek óta fennálló konfliktusok rendezésére. Háborús rekordok Az Öböl-háború aligha lesz a történelem leghosszabb, legrövidebb vagy legvéresebb háborúja. Az amerikai légierő irányító személyzetének egyik tagja köszönti a támaszpontjára visszaért Phantom vadászbombázó pilótáját január 17- ikén. A gép egyike volt annak a több száz harci gépnek, amely több hullámban iraki célpontokat bombázott. (MTI TELEFOTO.) Ez derül ki az UPI amerikai hír- ügynökség háborús statisztikájából. A Guinness rekordok könyve szerint a világtörténelem legrövidebb háborúja 1896-ban Nagy- Britannia és Zanzibár között zajlott le és mindössze 38 percig tartott. Zanzibár ma Tanzánia része. A Harry Rawson ellentengernagy parancsnoksága alatt álló brit flotta utasította az önjelölt Szaid Khalid szultánt, hogy hagyja el palotáját és adja meg magát. Miután az erre nem volt hajlandó, a britek ágyúzni kezdték az épületet. 38 perc múltán elérték céljukat. A leghosszabb konfliktus a százéves háború volt Anglia és Franciaország között 1338-tól 1453-ig, hacsak nem számítjuk egyetlen hadműveletnek a kilenc keresztes hadjáratot: az első 1098-1104, az utolsó 1270-91 között zajlott. A svájci Jean-Jacques Babel kiszámította, hogy i. e. 3500 óta csupán 292 olyan év volt, amikor nem dörögtek (csattogtak, pattogtak) a fegyverek. A legrégebbi ismert fegyver egy törött falándzsa, 1911 -ben találták Angliában, Clacton-on-Sea-ben. I. e. 200 000-re teszik eredetét. A legvéresebb konfliktus a második világháború volt, amely a becslések szerint 54,8 millió katoCsütörtök virradóra, háború Reggel óta felváltva hallgatom a rádiót és nézem a televízió adáséit váltogatva, valahány nálunk fogható sávon. Közérzetem, gondolataim ennek megfelelőek, de van más is, azon a döbbenetén túl, amit a fanatizmus tud kiváltani a világ dolgaira odafigyelő emberből. Azt hiszem, nem nagyon szoktuk ezt dobra verni, mert valahogy szégyenletessé gyalázták az elmúlt évtizedek legemberibb képességünket, azt, hogy egyszerre tud megszólalni bennünk a szív és az ész, valahányszor valahol az őrület emeli föl a kezét öldöklő pusztításra. Itt ülök, hallgatom a rádiót, nézem a televíziót és ott vagyok minden érzékemmel, ahol órák óta folyik, növekvő intenzitással a világtörténelem talán eddigi legrendhagyóbb háborúja, ami nem ért bennünket váratlanul, és mégis azt reméltük, hogy tárgyalóasztal mellett vívják meg a politikusok. Naivság volt arra gondolni, hogy Irak diktátora, akinek szent- ségimádást parancsoló 8-10 méteres arcképével ugyanúgy tele van Bagdad, mint egy másik hírheded diktátoréval volt tele haláláig, az egész birodalom? Lehet, de ennek a mi mostani jóhiszeműségünknek tanulsága hosszú életű lehet. Csak maradjon módszere a konfliktusok megoldásának a jövőben az az egységes fellépés, ami szükségképpen szólított szövetséges, nemzetközi erőket egy kis állam fölszabadításáért az Öböl térségébe. El tudom képzelni, hogy kellő bölcsesség birtokában ez lesz, lehet az első és egyben utolsó ilyen fellépés. De azért aki szokott imádkozni, imádkozzék, ezért, hogy így legyen. Közös szerencséje lenne az emberiségnek, ha a jövőbeni, lehetséges és generalisszimusz-típusú agresz- szorok megjegyeznék jól, hogy a békés megoldásokra kész, politikai rendezésre törekvő világösz- szefogás ellenében nincs esélyük győzelmi babérokra ha mégis meg kell szólaltatni a fegyvereket. Most, kellett. Azt találtam leírni az imént, hogy furcsa, rendhagyó ez a háború. Csakugyan az, hiszen például az amerikai CNN tudósítói egy bagdadi hotel tizennegyedik emeletéről közel egyenesben közvetítik az eseményeket és mind ez ideig, legfeljebb Szad- dám Húszéin beszédeiben már eddig is sokszor tapasztalt arroganciája zavarhatná munkájukat. De a generalisszimusz eddig gondoskodott arról, hogy szavainak, színpadias fellépéseinek hitele olyan legyen, amilyen. Mind tudjuk, hogy veszedelmes ugyan ez a diktátor, de útja biztosan elvezet a csúfos bukásig. Tíz-tizenkét nap... A világ különböző fővárosaiban megszólaltatott kormányfők, diplomaták, katonapolitikusok úgy vélik, ennyi ideig tart ez a dzsungeltörvényeket megtörni igyekvő háború, mely úgy támadó jellegű, hogy világméretű védelmi háború egy kis nép szabadságáért. Úgy legyen! L. I. nai és polgári áldozatot követelt. 25 millió szovjet és 7,8 millió kínai halt meg következtében, Lengyelország elvesztette lakosságának 17,2 százalékát, több mint hatmillió embert. Az első világháborús harcokban 9,7, a másodikban 15,6 millió ember pusztult el. A legköltségesebb a második világháború volt, amely többe került, mint az összes megelőző együttvéve: mintegy másfél billió dollárba. Akik a hírekben szerepelnek: Norman Schwarzkopf tábornok „Barátságos körülmények közt olyan vagyok mint egy játékmaci, de gondom lesz rá, hogy Szaddám Húszéin és az ellenség úgy gondoljon rám, mint egy félelmetes szürkemedvére” - mondta magáról a Sivatagi Vihar hadművelet megindítása előtt nem sokkal Norman Schwarzkopf tábornok az Öböl-háborúban résztvevő amerikai csapatok főparancsnoka. „Viharzó Norman”, ahogy katonái elnevezték, irigylésre méltó tekintélynek örvend a csaknem félmilliós és a vietnami háború óta legnagyobb haderőkoncentrációban részt vevő harcosok között. Kivívta a szövetséges csapatok elismerését is. Hatalmas munkát végzett amíg az ENSZ-ultimátum lejártáig alaposan felkészítette katonáit a várható és azóta immár elkezdett háborúra. Tiszta lelkiismerettel mondhatta hát a fiúknak, amikor az első kötelékek már elindultak Irak bombázására: „Keményen gyakorlatoztatok erre a háborúra, s tökéletesen megbízom bennetek. Ügyünk igazságos, és ti lesztek a villám és a mennydörgés sivatagi viharban.” Schwarzkopf, aki - egy brit tiszt megfogalmazása szerint - életnagyságnál nagyobb, remekül érti katonái nyelvét, akik rendíthetetlenül megbíznak benne, határozott és erős egyéniségnek tartják. Az 56 éves tapasztalt tábornok, aki a New Jersey állambeli Trentonban született és 1950-ben végzett a híres West Point-i katonai akadémián, azután pedig Kaliforniában gépész- és űrkutató mérnöki diplomát szerzett, megjárta a vietnami háborút, a grenadai és a panamai harcokat, nem teljesen tájékozatlan a Közép-Keleten. Már a negyvenes években, tizenkét esztendősen megfordult Teheránban, ahol apja az iráni rendőri alakulatok kiképzője volt. Nyíltan bevallja: semmilyen eszközről nem mond le, hogy a háborúnak mielőbb vége szakadjon. „Túlságosan szeretem a katonáimat, tengerészeimet és repülőseimet ahhoz, hogy holtan lássam őket” - mondja és előszeretettel idézi nagy példaképeit. Az amerikai polgárháború hősére, Sherman tábornokra például úgy emlékszik, hogy pontosan tisztában volt a háború borzalmaival, mégsem tért ki előle, ha már elkerülhetetlen volt, de közben minden percét gyűlölte. Előszeretettel emlegeti a második világháborúból George Patton tábornok szavait, aki szerint „ahány nappal előbb győzzük le az ellenséget, annyival kevesebb napon kell áldozatokkal számolnunk”. Schwarzkopf egyszerűbben fogalmaz: „ha már muszáj, csináljuk úgy, hogy minél előbb túllegyünk ezen az egész istenverte ügyön”. A tábornok is szeretne amint lehet visszatérni kedvenc passzióihoz, a vadászathoz és a horgászathoz, és különös mániájához, hogy a vadkacsák hápogását hallgassa - magnószalagról. Esti összefoglaló Az első nap rendkívüli méretű légitámadásai igen sikeresek voltak, de győzelemről, a háború közeli befejezéséről még nem lehet beszélni - hangoztatta csütörtökön Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. George Bush elnök is óvta a közvéleményt a korai, túlzott derűlátástól. Az amerikai hivatalos tájékoztatás szerint a közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban indított légioffenzívában ezernél több bevetésre került sor. Azok 80 százaléka sikeres volt és a szövetségesek csak egy amerikai és egy brit gépet vesztettek. A szinte szüntelen légitámadások, amelyeknél a legkorszerűbb manőverező robotrepülőgépekből is száznál többet vetettek be, azt célozták, hogy megsemmisítsék az iraki légvédelmet, a katonai hirösszekötettetést, a harcálláspontokat. Annak tükrében, hogy érdemi iraki ellentámadásról nem érkezett hír, valószínű, hogy a támadások igen sikeresek voltak. Az amerikai sajtó bagdadi tudósitói ugyanakkor arról számoltak be, hogy a városban nagyobb pusztítás nem tapasztalható, a közművek, a telefon- hálózat, a rádió működnek. Nem a front-, hanem a telefonvonal végén Dr. Ternák Gábor a CNN műsorából értesült a háborúról- Aggodalomra semmi ok, a harci cselekmények ellenére nem vagyunk veszélyben - tudtuk meg dr. Ternák Gábortól, a magyar orvoscsoport szekszárdi tagjától, akivel a háborús körülmények ellenére ismét sikerült kapcsolatba kerülnünk. A megyei kórház osztályvezető főorvosa tegnap este ismét jelentkezett, s a bevezető, megnyugtató szavak után azt is elmondta, hogy egyelőre csak az éter hullámain keresztül érkezett el hozzájuk a háború híre.- Figyelemmel kisérjük az eseményeket, nézzük a televíziót, azaz az amerikai CNN műsorát, illetve hallgatjuk a BBC rádióadásait.- Érkeztek-e esetleg sebesültek abba a kórházba, amelyben a magyar orvoscsoport gyógyít?- Hála az égnek, még nincsenek sebesültek, tehát továbbra is várunk.- Milyen látható jelekből lehet következtetni a fokozott veszélyhelyzetre?- Az tapasztalható, hogy szálláshelyünk környékén is megnövekedett a mozgás, mindenütt több katona van...- Hogyan telt el egyébként ez az első háborús nap?- Tizenkét órás váltásba osztották a csoport tagjait. Ma hajnal fél négykor keltünk, jómagam már háromkor fenn voltam. A szállodából, ahol lakunk, autóbusszal szállítanak bennünket a körülbelül húsz perc távolságnyira található kórházba. Este nyolc órakor fejeződött be a műszak, s most éppen negyed kilenc múlott öt perccel.- Nálunk Magyarországon pedig negyed hét van, hiszen Szaúd-Arábiában két órával előbbre tartanak. Az ellátás a háború ellenére változatlanul jó?- Kiváló. Hamarosan kiköltözünk a szállodából, s a kórházi személyzet számára fenntartott épületben helyeznek el bennünket. Egyelőre ennyi hírrel szolgálhatok. SZERI ÁRPÁD Készenlétben a polgári védelem Ügyelet a megye hét városában - Működik az adatszolgáltató hálózat (Folytatás az 1. oldalról.)- Működik a fokozott ügyeleti rendszer, tehát a hét városban a városházán a polgári védelmi parancsnokságok ügyeleti szolgálatban vannak. Teljes alkalmazási készenlétbe helyeztük a polgári védelem radiológiai, biológiai, vegyi adatszolgáltató hálózatát.- Ez mit jelent?- Egyrészt vegyi és radiológiai laboratóriumokat, másrészt ötfős, vegyi és sugárfelderitő eszközökkel ellátott polgári védelmi csoportokat, hatóránkénti jelentési kötelezettséggel. Az eszközöket ma - csütörtökön szállítottuk ki. A hálózat az alapvető élelmiszereket előállító és forgalmazó üzemekre épül Dombóváron, Szekszárdon, Tamásiban, Bonyhádon, Pakson, Dalmandon. A földrajzi távolság és egyéb tényezők miatt a bakteriológiai fegyverek elleni védekezésre fordítunk különös figyelmet. Természetesen nálunk ezek alkalmazásának is nagyon kicsi az esélye, de hogy úgy mondjam, mi azért vagyunk, hogy a legkisebb veszéllyel is számoljunk.- Megyénkben van az ország egyetlen atomerőműve...- Ennek a biztonsága mindig nagyon fontos, most különösen az. A nukleáris katasztrófa elháritó bizottságnak naprakész tervei vannak, ezeket most ismét áttekintettük. Az erőmű 30 kilométeres sugarában állandóan, tehát most is működnek az automata sugárzásjelző műszerek. Pakson, Gerjen- ben, Dunaszentgyörgyön csaknem minden lakos részére biztosítottuk a védőeszközöket. Remélem, alkalmazásukra soha nem kerül sor.- Akkor maradjunk ennyiben - köszönöm a tájékoztatást. - gy A szovjet követelés: 82 millió (Folytatás az 1. oldalról.)- Egy kis eszmecsere - így jelölte meg a rendezvény célját - tájékoztatjuk egymást az elképzeléseinkről. Az összejövetel első felében tájékoztatást kaptak a jelenlevők a település pillanatnyi állapotáról. Arról, hogy helyi adók bevezetését egyelőre nem tervezik. Forrásokat elsősorban gazdasági működtetésből szeretnének teremteni. Ha kiderül, mivel is rendelkezik az ön- kormányzat, mennyi is a saját vagyonuk, mód nyílhat közös vállalkozások beindítására, ingatlanok bérbeadására, esetleges értékesítésére. Jelentős bevételre tehet szert Tolna, ha a szovjet csapatkivonások után megkapja a több mint 40 ezer köbméter tárolókapacitású üzemanyagtelepet. Működtetésére már három neves külföldi cég is jelentkezett.- Ismereteim szerint 54 lakást is hátrahagynak a kivonulók - folytatta a polgármester -, ezeket visszaigényelte az önkormányzat, de még nem futott végig az ügy. A szovjetek követelése egyébként a tolnai objektumért 82 millió forint. De a régi épületek állagmegóvásának elmulasztása miatt - becslések szerint - közel ugyanakkora az ő tartozásuk is. Az égető gondok közül kiemelkedik, hogy már e városban is 600-650 munkanélküli van. Körülbelül fele segélyezett. Nő az elsze- gényedők, a szociális rászorulók száma. Munkalehetőség pedig alig-alig akad. - Dolgozni és úgy dolgozni, hogy lássa az ember a holnapot, csak úgy lehet, ha erős termelőüzemi háttér van az önkormányzat mögött - fejezte be Keszthelyi Márton. Az összejövetel második részében kérdések, javaslatok hangzottak el. Wy A férj Szaúd- Arábiában, a feleség illegalitásban Anita Ternák titokzatos eltűnése Eltűnt Anita, a Szaúd-Arábiában tartózkodó magyar orvoscsoport tagjának, dr. Ternák Gábor szekszárdi képviselőnek a felesége. A laoszi származású asszony hétfőn még bement munkahelyére, a Tolna Megyei Kórház fizikoterápiás osztályára egy nap szabadságot kérni, de azóta senki sem látta. Lakásukban a függönyök behúzva, a csöngetésre csak a szomszédasszony néz ki és közli, Terná- kéknál nincs otthon senki, hét eleje óta nem látta sem a doktornét, sem a lányokat. Ennél többet a munkatársak sem igen tudnak, bár egyébként Anita igen közlékeny. Mondta, hogy fél a bejelentett iraki megtorlástól, főleg miután férje a nagy nyilvánosság előtt felfedte kilétét. Mondott valami olyat is az asz- szony, hogy lehet, elmennek egy időre Franciaországban élő húgához. Mások szerint a család Budapesten, a laoszi nagykövetségen tartózkodik. Van, aki egy különleges biztonsági berendezésekkel ellátott kormányüdülőt emleget. A megyei kórház vezető főnővére elutasító. Nem adhat felvilágosítást az ügyben - mondja, kérdéseinkkel forduljunk az igazgató főorvoshoz.- Ternák főorvos úr felesége előre nem látható ideig fizetés nélküli szabadságon van, ennyi amit mondhatok. Hogy jelenleg hol tartózkodik, arról nincsenek információim -nyilatkozta dr. Deák György igazgató. Ennyi, amit sikerült megtudnunk, és ami bizonyára azt jelenti, hogy a kormány megtette a megfelelő biztonsági intézkedéseket az öbölben tartózkodó magyar orvoscsoport hozzátartozóinak védelme érdekében. F. KOVÁTS ÉVA