Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

1991. január 3. NÉPÚJSÁG 5 A pszichológus válaszol Kezünkben a kormány Ez a kifejezés kivételesen nem politikai eseményre utal, bár nem ártana, ha „kezünkbe lenne” a kor­mány... Ami valóban a saját ke­zünkben van, az a személyiségünk belső kormánykereke. Nevezzük önkontrollnak, önszabályozásnak, önuralomnak. Akkor van ezekre szükség legin­kább, ha ütközik valami bennünk és körülöttünk. Ha az ember vá­gyait nem elégíti ki a külvilág, ha gátat szab szándékainak, ha bün­teti megnyilvánulásait. Ilyenkor ál­talában muszáj önmagán uralkod­nia, ha el akarja kerülni a még nagyobb kellemetlenséget. Az „ütközet” az emberi személyi­ség belsejében is végbemehet. A vágy és a kötelesség, a szándék és az erkölcsi meggondolás, a pilla­natnyi kívánság és a szilárd érték­rend nap mint nap ellentmondásba kerülhet az emberben. Ilyenkor vagy a vágyak törnek ki fékezhetet- len csikóként - vagy a keményke- zü lovas üli meg szőrén a vad lovat. Bizonyos fokú önkontroll folya­matosan működik az emberben. Eszméletlen állapotban vagy mély alvásban tűnik csak el teljesen, meg bizonyos idegi betegségek­ben, vagy kóros lelkiállapotokban. (Utóbbiak egyik tipikus példája a részegség.) Az éber és egészsé­ges ember folyamatosan érzékeli és korrigálja saját testhelyzetét, mozgását; hallja a saját hangját, miközben szándékosan mondja ki a szavakat. Figyelemmel kiséri és értékeli saját munkáját, feladat- megoldását. Ellenőrzi a viselkedé­sét, saját és egyben másik szemé­vel is „nézi” saját magát, mérlegeli tettei helyességét, figyeli a mások­ra tett hatást. Ez a belső kontroll és önszabá­lyozás Freud mélylélektani rend­szerében az é/7-nek, az egonak a funkciója. Ez a személyiségünk fontos része: igazságot tesz ösztön énünk (vágyaink) sürgetése és a felettes énünk (erkölcsi elveink, ér­tékrendünk) korlátozásai között. Egyezkedik a szabályokat, elvárá­sokat és tiltásokat állító külvilággal is. Olyan, mint egy hajó kormá­nyosa. Idegélettani kutatások felismer­ték, hogy az önkontroll funkciója az agykérek homloki (frontális) le­benyének működéséből jön létre. Ez az agyrész a törzsfejlődésben a legfiatalabb, tehát legkésőbb, csak az emberré válás folyamatának csúcsán alakult ki. Az egyedfejlő­désben is a legkésőbben, a szüle­tés után fokozatosan éri el teljes fejlettségét. A gyermeknél az önszabályozás képessége a nevelés hatására ala­kul ki a szocializáció és az identifi­káció folyamatában. A szocializá­ció a társas élet szokásainak, nor­máinak elsajátítása, begyakorlása, a társadalomhoz való alkalmazko­dás. Az identifikáció a felnőttek, elsősorban a szülők tulajdonsá­gaival, viselkedésmódjaival, érték­rendjével, életszemléletével való azonosulás. Az önkontroll és az önuralom ké­pessége nem egyforma mindenki­nél. Van, akinek gyengébbre sike­redett a kormánya, sőt olykor ki is csúszik a kezéből. Ilyenek az ala­csony türőképességü, indulatos, lobbanékony, vagy a vágyaik által vezérelt, tartástalan, sodorható, éngyenge emberek, akik nem is­merik, nem tűrik a szabályokat, korlátokat; vagy szétzúzzák azo­kat, vagy kibújnak alattuk, saját ká­ruk árán is. Az önszabályozás lehet túl szoros, az önuralom „diktatórikus". Ez a magas mércét, az önmaga iránti fokozott elvárásokat és ezek szigorú behajtását jelenti. Az ilyen személy mereven ragaszkodik a szabályokhoz, előírásokhoz. Pil­lanat nyugta sincs, nem képes „elengedni" magát. Folyton csiko­rog a kormánykerék, feszül a drót­kötél. A kettő között lenne a kellő én­erővel rendelkező, optimális mér­tékben beszabályozott ember. Ná­la a kormánymű ép és rugalmas; amikor szükség van rá, kellő erővel működik, de félgőzzel is tud járni, pihenni is képes, sőt időnként hagyja magát sodortatni egy kicsit az árral. A jó alkalmazkodóképes­ségű ember a felelősségteljes munkáját nagy önfegyelemmel végzi, miközben fokozottan kont­rollálja önmagát: ha provokolják, kellő önuralommal és diplomáciai érzékkel próbál viselkedni. Csa­ládja körében és baráti társaság­ban feloldódik, természetes mó­don viselkedik, képes lazítani - de azért folyton tudatában van, mit és hogyan cselekszik. DR. IGNÁCZ PIROSKA A fogkefe kétezer éves A fogkefe nem új találmány, már több mint 2000 évvel ezelőtt ismer­ték. Időszámításunk előtt 272-ben A szépségről szóló előírások című kínai könyv említést tesz egy fog­keféről. Az első kínai fogtisztitók kis he­gyes pálcikák voltak, melyekkel a fogakat kaparták. Később megje­lent egy rudacska, melynek végére sertéssörtét ragasztottak. Ez a „szájseprűnek” nevezett szerkezet valószínűleg feledésbe merült, és más országokban nem terjedt el. Másutt száj- és fogtisztitás céljá­ból különféle gyökereket rágtak. Törökországban például diófagyö­keret, másutt fakérget használtak erre a célra. Ázsiai törzsek durva rostos nö­vényeket és faleveleket rágtak, vagy pedig növényekkel törölték ki a szájukat. A szájápolást több országban törvény írta elő. Például a mohame­dánoknál előírás volt, hogy mindig legyen pót-„fogkefe” tartalékban. Ez a „fogkefe” a következőképpen készült: egy bokor ágát levágták és megtisztították, a végéről eltávo­lították a fakérget, és néhány óra hosszat vízben áztatták. Ezután ka­lapácsütésekkel megpuhították és fogkefeként használták. Nem cso­da, hogy ezt a növényrostköteget „szájseprűnek” nevezték. A fogkefe formája és anyaga az idők folyamán változott. 1800 körül jelent meg Angliában a maihoz ha­sonló fogkefe, és a szigetországból indult el diadalútjára, Európába és Amerikába. A fogkrém és a szájvíz használata sokkal később jött di­vatba. Néhány jó tanács: a fogkefe le­gyen mindig tiszta. A sűrű keféjü fogkefe jobban tisztítja a fogakat, de könnyebben marad benne fogkrém vagy ételmaradék. Ezért fontos, hogy használat után fogke­fénket mindig jól mossuk ki, és fej­jel felfelé állítsuk be fogpoharunk­ba, hogy kiszáradhasson. Külön­ben a nedves keferészben megte­lepszenek a baktériumok. Ajánla­tos fogkeféinket két hónaponként kicserélni. V. Zs. Sok szerepet játszó bútorok- Mennyire korszerű, mennyi­re divatos a bútor, amit a hazai ipar kínál? - kérdeztük Dühön Gábomét, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium főelőadóját.- Magyarországon merőben mások a bútorozási szokások, az elvárások, mint Nyugat-Európá- ban. Nem lehet összehasonlítani a mi házgyári lakótereinket, és a nyugati öt, nyolcszobás lakások lakberendezési szükségleteit. Ott egy hálógarnitúrának az a funk­ciója, hogy hálószoba-berende­zés legyen, az étkezőbútornak, hogy étkező. Nálunk meg egy- egy bútordarabnak meg kell fe­lelnie az alvás, az ülés, a pihenés, a munkavégzés követelményei­nek. Egy szekrénysornak kell tá­rolnia a ruhát, a könyvet, a tévét, a limlomot. Egy szobában alszunk és dolgozunk, ugyanott fogadjuk a vendégeket, és ott tanul a gye­rek is. Szóval nálunk egy bútor­nak megannyi szerepet kell „ját­szania”. így aztán kényszermeg­oldásokra van kárhoztatva a tervező, a gyártó. - Csak remélni lehet, hogy egy hosszabb távú program, az életminőség-váltás, a lakáshelyzet javulása igénye­sebb lakáskultúrát fog kikény­szeríteni.- Divatban hol tartunk?- Jelen helyzetben a bútoripa­runk nem is lehet más, mint leg­jobb esetben divatkövető. A bú­tordivatot diktáló olasz, NSZK- beli, és skandináv módi után két, három évvel jelennek meg nálunk bizonyos tendenciák. Mint a mostani öltözködésbeli divatban, a bútorban is a sokféleség jellem­ző. Új felületkezelési, színezési módok pezsdítik fel a lakás be­rendezési tárgyait. Most jelennek meg nálunk a tört kupolájú szek­rénysorok, a sok üveggek kombi­nált, térben tört ajtófrontok. Ta­valy a mahagóniszinű bútor dominált, most az ezüst, a metál, a szürke. Kárpitos bútorban a laza párnák, a praktikus, tarka szöve­tek hódítanak. K. M. Tolnai konyha ~^ERYN”-féle göcseji ragu 1,5 kg tarját kicsontozunk és ujj­nyi szeletekre feldaraboljuk, és az inas részeket bevagdossuk, majd húsverővel egyenletesen kiverjük. Sószóróval egyenletesen megsóz­zuk, ha van húspuhitó sónk akkor azzal sózzuk, majd fokhagymapor­ral leheletnyien meghintjük és fi­noman megszórjuk fűszerkeve­rékkel. Különleges snack és egy csepp curryporral. A hússzelete­ket addig hagyjuk egymásra rakva állni, amíg a ragualapot elkészítjük. 30 dkg gombát megtisztítunk és vékony laskára felszeleteljük, 3 na­gyobb fej vöröshagymát apró koc­kára vágunk és négy evőkanál ola­jon megfuttatunk. Hozzákeverjük a gombát egy csokor apróra vágott zöld petrezselymet, egy mokkás­kanál borsot, egy kávéskanál fű­szerkeveréket, egy evőkanál végé­tét, 3 darab vékony csíkokra szele­telt zöldpaprikát, lehet mirelit is. Addig sütjük, amíg a gomba a levét elfőtte, majd hozzákeverünk egy fél üveg konzerv zöldbabot, (ha friss zöldbabot használunk akkor kétmaréknyi feldarabolt zöldbabot főzzünk meg hozzá) és öntsünk a raguhoz 3 deci vörösbort. Miután ismét felforrt a ragunk, rakjuk bele a kisütött hússzeleteket. Amely ugyanúgy készül mint a natúrsze­let, csak nem kell lisztbe forgatni. A hússzeleteket azalatt az idő alatt készítjük el, amíg a gombát sütjük, nagyjából azonos idő alatt. Miután a gombás raguhoz a húst hoz­záadtuk, óvatosan elkeverve, hogy a szeletek ne törjenek, takarjuk le fedővel és 5-6 percig dinszteljük, a lángot takarékra állítva. Miután elkészült, egy mélyebb pecsenyéstálra helyezzük szépen elrendezve a hússzeleteket, pa­radicsompaprika szeletekkel, sa­látalevéllel, félbevágott tojással díszítsük a tálat. Somogyi galuská­val, vagy currys rizzsel tálaljuk. Aki a göcseji ragu különböző változa­tát ismeri az tudja, hogy finom, aki pedig nem ismeri, az ne féljen megismerni ezt a rendkívül ízletes ételt. BORDIIMRÉNÉ A gyógyszerész mindennapi munkája során gyakran találkozik olyan kéréssel, hogy epebántalmakra javasoljon gyógyszert, sőt, egyes bete­gek konkrét igényekkel - például Bilagit, Allochol, No-spa, Papaverin, Dipankrin - jelentkeznek. Sajnos a belgyógyászati betegségek közül előkelő helyet foglalnak el az ilyen jellegű panaszok. A máj által termelt epe tulajdonképpen a zsírok emésztéséhez nélkü­lözhetetlen anyag. Étkezéskor közvetlenül jut a bélcsatornába, más idő­pontokban pedig az epehólyagban gyűlik össze. Az epehólyag a gyulla­dás és a kőképződés veszélyének van kitéve. Az okok között bakteriális fertőzés, illetve magas koleszterinszint keresendő. A fájdalom többnyire a jobb bordaív alatt jelentkezik, melyet láz, hányinger, hányás kísérhet. Az epével kapcsolatos megbetegedések kialakulásában természetesen szerepe van a táplálkozásnak, a tartós stressznek, és a hajlamnak. Minden panaszt ki kell vizsgálni, és az orvosnak kell eldöntenie - a laboratóriumi eredmények ismeretében - a kezelés módját. A gyógyszerezés mellett legfontosabb szerepe a diétának van, amely­ben a rendszeresség elvének kell érvényesülni. Nagyon sokan ugyanis az erős fájdalmak és görcsök után csak néhány napig tartanak szigorú diétát, és ahogy javul a közérzet, úgy bővül az étrendjük is. Egy jó falat azután ismét kiválthatja a rohamot, és minden kezdődik elölről. A kí­nos napok után - különösen, ha az sok hányással járt - az elvesztett fo­lyadék pótlásáról kell gondoskodni. Erre a folyékony és pépes étel a megfelelő. Törekedni kell arra, hogy az étrend zsír- és fűszerszegény legyen. Reggelihez és uzsonnához ajánlatos az enyhén pirított pékáru, esetleg keksz és piskóta. Ezek mellé fogyaszthatunk sovány sonkát, sajtot, túrót és túrókrémet. Italként a citromos és csipkebogyótea jöhet szóba, valamint a savanyított tejtermékek. Jó a gyümölcslé is, de az apró mag­A munkavégzésről IV. A munkavégzés során és a munkahelyen kívül tanúsítandó magatartásról A munkaviszonyban álló dolgozó a munká- t iá* - jellemzően - nem ffe, elszigetelten, másoktól elzártan, hanem vala- mely közösség tagja­ként, munkatársaival együtt végzi, nem közömbös tehát, hogy felada­tai ellátása során milyen magatar­tást tanúsít a munkatársai irányá­ban. Az pedig, hogy milyen maga­tartást kell tanúsítania, nem pusz­tán jámbor óhaj a munkatársak részéről, hanem jogszabályon ala­puló kötelezettség. A Munka Törvénykönyve ugyan­is parancsolóan írja elő hogy: „A dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie, és munkáját úgy kell végeznie, valamint általában olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, mun­káját ne zavarja, anyagi károsodá­sát vagy helytelen megítélését ne idézze elő.” A tapasztalat szerint a jogszabálynak erről a rendelkezé­séről gyakran megfeledkezünk, ta­lán nem is gondolunk rá, hogy va­lamelyik munkatársunk megszólá- sa, a róla terjesztett pletyka, az ál­landó kigúnyolása, lejáratása, tehát a mi magatartásunk az ő „helytelen megítélését” idézheti elő, mi pedig fegyelmi vétséget kö­vettünk el. A fentiek lényegében a munka­helyen tanúsítandó magatartással kapcsolatosak, a nem megfelelően tájékozott dolgozók pedig úgy vé­lik, munkahelyükön kívül tetszésük szerinti magatartást tanúsítanak, elhagyva a gyárat, az üzemet, az irodát, magatartásukat a munkál­tató nem kifogásolhatja, ahhoz a munkáltatónak semmi köze. Állás­pontjuk téves. A Munka Törvény- könyve 36. § (2) bekezdése ugyan­is ekként rendelkezik: „A dolgozó köteles munkahelyén kívül is mun­kaköréhez méltó magatartást tanú­sítani." Megjegyzendő, hogy ez az igen lényeges kötelezettség a dol­gozó által betöltött munkakörhöz tapad, s csupán példálózva em­lítjük meg, hogy egy nevelői mun­kakört betöltő dolgozónál, magas közfunkciót ellátónál munkaköré­hez méltatlan magatartásnak mi­nősül a részegeskedés, a botrány­okozás, ugyanez a magatartás a segédmunkást rendszerint nem teszi munkakörére méltatlanná, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az ő részéről ez a magatartás helyeselendő. Tudott, hogy a dolgozót titoktar­tási kötelezettség is terheli, az ide­vonatkozó szabályokkal részlete­sebben itt nem foglalkozunk, csu­pán annyit emelünk ki, hogy az ál­lami, szolgálati, üzemi titok megtar­tásán túlmenően a dolgozó „nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre be­töltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a vállalatra vagy más személyre hátrányos következményekkel jár­hat”. Itt megjegyezzük, hogy a hát­rányos következmény alatt nem csupán anyagi kihatású hátrány értendő, hanem az erkölcsi kihatá­sú következmény is megalapoz­hatja a szóban forgó kötelezettség megszegését. dr. Deák Konrád Ügyes kezek Készítsünk edényfogót Valószínűleg sok háziasszony­nak okozott már bosszúságot, fáj­dalmas pillanatokat a lábasok me­leg füle főzés közben. Ennek eny­hítésére bemutatunk néhány gyor­san elkészíthető, praktikus kis edényfogót. Anyaga: maradék színes fonal, maradék színes anyagok. A horgolt edényfogók kb. 19 centiméter átmérőjüek és rövid­pálcával készülnek. Esetleg készít­hetünk rájuk díszítő mintákat. Az anyagból szabottak tetszés szerinti formájúak és ajánlatos a két anyag közé egy vastagabb anyagot ten­ni bélésnek a hő jobb szigetelé­sére.- déné ­A kész edényfogók vakat szűrjük ki. A szénsavas üdítőitalokat kerüljük. Szigorúan ki kell ik­tatni az étrendből minden zsíros és füstölt húsfélét, hízott szárnyasokat, bablevesben főtt csülköt, és a száraz hüvelyeseket. Az erős feketekávé, valamint a tömény szeszes italok szintén veszélyes ingert jelentenek a gyulladás, és görcsképződés folyamatában. A húsféléket lehetőleg pároljuk, és zsírszegényen készítsük el. Ha le­hetőségünk van rá, akkor válasszuk a grillezés és roston sütés módoza­tait. Étrendünkben szerepelhetnek még a különböző zöldség-és gyü­mölcsfélékből készült levesek, főzelékek. Újabb irodalmi források sze­rint a puffasztó hatás elkerülhető a megfelelő elkészítési móddal. Minden jellegű panaszt gyógykezelni kell. Azonban ne csak a gyógy­szerekre gondoljunk, hanem - amennyiben kezelőorvosunk is jónak lát­ja - gyógyhatású termékekre is. Ezek gyógyszertárakban, gyógynö­vény- és fitotéka szaküzletekben kaphatók, s a megelőzés kiváló szerei. Hatásuk többirányú, mert részben baktériumölő és epehajtó, részben gyulladáscsökkentő tulajdonsággal rendelkeznek. A teakeverékekből készült főzetet tilos a görcsös időszak alatt fogyasztani, mert esetleg még jobban növeli a fájdalmakat. Ellenben a panaszmentes napokban és hetekben a főétkezés előtt fél órával fogyasszunk el 1-1 pohárral-le­hetőleg cukormentesen -, ezáltal a táplálék emésztéséhez kellő meny- nyiségű felhígult epe termelődik. A gyógynövények közül részesítsük előnyben az apróbojtorjánt, benedek-, ezerjó-, cickafark-, pemete- és vidrafüvet, borsmentát, vagy ezek keverékeit. A természetes anyagokból készült gyógytermékekkel szintén kedve­ző hatást érhetünk el a megelőzés terén. Ilyen például a Mentachol csepp, és a Raphochol granulátum. Az utóbbi feketeretek kivonatot és édesköményolajat tartalmaz. Enyhíti az emésztési zavarokat, megszünteti a teltségérzetet, fokozza az epekiválasztást. Végezetül nem szabad megfeledkezni a gyógyvizek­ről sem. A glaubersós Mira és Hunyadi vizek hozzátartoznak a betegség kezeléséhez, enyhe epehajtók, csökkentik a kőképződés lehetőségét. Naponta 2,5 decit célszerű langyosan, lassan, kis kortyokban elfo­gyasztani. DR. SOPRONI LÁSZLÓ Egészségünkért Az epebántalmakról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom