Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

1991. január 12. KÉPÚJSÁG 13 Kézilabda Magyar-kupa Újabb nagyszerű dunaföldvári bravúr Január 20-án a szekszárdi sportcsarnokban Ünnepélyes díjkiosztó a megye legjobb sportolóinak Még elevenen él bennünk az emlék, hiszen éppen hol­nap lesz egy esztendeje, hogy a teltházas szekszárdi sport- csarnokban az év legjobb Tol­na megyei sportolóit köszön­töttük. A zsúfolt lelátókon he­lyet foglaló, sportot szerető közönség színes, változatos műsor részese lehetett. Egy­aránt tapsoltak az 1989-es esztendő legjobb sportolói­nak és a népes szereplőgár­dát felvonultató - a különböző sportágak szépségeiből ízelí­tőt nyújtó - bemutatóknak. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, befejeződött a 13. alkalommal meghirdetett, az év legjobbjainak megvá­lasztását segítő olvasói sza­vazatok értékelése. A mögöt­tünk hagyott héten a 11 tagú, elismert szakemberek alkotta „zsűri” is voksolt, így a pont­számok összesítésével kiala­kult az 1990-es esztendő leg­jobb megyei sportolóinak rangsora. Közülük a dobogós helyezett női-férfi egyéni ver­senyzőket, valamint a legjobb három csapat kapitányát - azok edzőivel és egyesületi vezetőivel egyetemben - már meghívtuk a díjkiosztóra. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés időpontja január 20- án, vasárnap délután 15 óra. Helyszíne pedig a szekszárdi sportcsarnok. Ha létszámá­ban a tavalyinál kevesebb is lesz ezúttal a szereplőgárda, műsorukat nyugodt szívvel ajánljuk a kedves közönség fi­gyelmébe. Ezért január 20-án délutánra tisztelettel és ingye­nes belépéssel invitáljuk a sportszeretők népes táborát a megyeszékhely sportcsarno­kába. Köszöntsük ismét közösen azokat a sportolókat, akik 1990-ben nagyszerű helytál­lásukkal idehaza az országos bajnokságokon, az ország ha­tárain túl pedig a nemzetközi versenyeken elismerést sze­reztek szűkebb pátriánknak. A díjkiosztó műsorában „po­rondra” lépnek a Paksi SE ritmikus sportgimnasztikásai, a faddi nevelőotthon diszkó­táncosai, a Gem^nci Lovasis­kola Kft. voltizsáló csapata, a Blue Stars budapesti balett- tánckarból Aradi Dóra és Ambrus Beáta, valamint a főis­kolai asztalitenisz-világ baj-, nokság megnyitóján is vas­tapsot aratott szekszárdi Ga­ray gimnázium sportgimnasz- tikai csoportja. A díjkiosztó előtt és azt követően a labda­rúgás szerelmesei a Flott-ku­pa mérkőzéseit tekinthetik meg. Szauter ziccerét a soltvadkerti kapus bravúrral hárította Fotó: kispál Dunaföldvári Spartacus-Solt- vadkert 20-17 (11-7). Tolna, 600 néző. V.: Bednár, Kanyók. Duna- földvár: Kácsor - Dukai (2), Szau­ter (1), Kolics (3), V. Kovács (3), Jó- zsa (9), Hegedűs. Csere: dr. Péter- vári (2). Pánovics, Mestyán, Hor­váth, Musatics. Edző: Kolics János. Soltvadkert: Granjeans - Tábori (1), Horváth (5), Szabó (4), Forgács L, Fodor (2), Hódi (4). Csere: Maj- sai (1), Barka, Forgács F„ Major, Nédó. Edző: Bajusz Péter. Fél órá­val a kezdés előtt, már hamisítatlan kupahangulat uralkodott a tolnai sportcsarnokban. Elsőként a két szurkolótábor vívott hangpárbajt, közben a csapatok alaposan be­melegítettek. Az egyértelmű volt már a kezdés előtt is, hogy a Solt­vadkert legénysége ezúttal is felvo­nultatta „nehéztüzérségét”. Négy egykori NB l-es játékos erősítette soraikat. Kezdés után Kolics vil­lámgóllal nyitott, majd V. Kovács a 3. percben 2-0-ra növelte a Spar­tacus előnyét. Szauter ziccert hi­bázott, majd a 8. percben Horváth révén szépített a Soltvadkert. Ez­után Józsa és Dukai nem vacakolt, mindketten „bevarrták” a ziccert és a 11. percben 4-1 a földváriak javára. Egyértelműen megyénk repre­zentánsa játszotta a tudatosabb, fegyelmezettebb kézilabdát. A ka­puscsere sem segített a vadkertie­ken, a 20. percben 9-4. Emberhát­rányból is eredményes a szpari, de a félidő hajrájára feljavult az NB l/B-s gárda is. A második játékrész az egykori válogatott Szabó góljával indult, amire gyorsan jött a válasz: 12-8. Fokozódott az izgalom, nőtt a fe­szültség és keményeden a játék. Kácsor kapott kétperces kiállítást, majd hasonló sorsra jutott a mes­ter, Kolics is. A 40. percben 14-11- re felzárkózott a Soltvadkert. Öt perccel később zengett-zúgott a „Földvár, Földvár” biztatás, hiszen a kedvencek 16-11 -re elhúztak. Az 52. percben 18-15-re szépített az ellenfél. Ez a háromgólos különb­ség a tipikus zóna: ez éppen jó, ezért érdemes sportolni - a földvá­riak szemszögéből. Aztán mintha megállt volna az idő, a befejezés előtt két perccel 20-17. Még ez is briliáns állás... Aztán már csak 50 másodperc a hármas sípszóig, amikor kiállítás a földváriaknál, de Kolicsék ezt is elbírták. Felszabadult örömmámorban tört ki a földvári publikum: kedven­ceik újabb bravúrjával már a Ma­gyar-kupa legjobb nyolc csapata között vannak.-fekete­Rajt a labdarúgó Flott-kupán A szekszárdi sportcsarnokban ma és holnap 9 órától este 6-ig pattog a labda az első alkalommal kiírt Flott-kupa pénzdíjas labdarúgó-teremtorna nyitányán. Az egy hóna­pig tartó küzdelemsorozatra 25 együttes nevezett, öt csoportban körmérkőzéseket játszanak, majd a csoportok 1 -2. helyezettjei a döntőágon, míg a további helyezettek a vigaszágon folytatják szereplésüket. Ma és holnap össze­sen 20 mérkőzést láthatnak azok a nézők, akik kilátogat­nak a csarnokba. Belépés díjtalan! Tovább erősödött az ASE együttese Az Atomerőmű SE NB ll-es lab­darúgói is megkezdték téli alapo­zásukat Pusztai László vezető ed­zőt az első hét munkájáról, vala­mint a további programról kérdez­tük.- Január 7-től napi két edzést tartunk. Játékoskeretünkben több változás is történt Bozai Attilával, a Siófoki Bányász 23 éves középpá­lyásával két és fél éves szerződést kötöttünk. Visszavárjuk a leszere­lés előtt álló Ignáczot aki a napok­ban porcműtéten esett át Tárgya­lunk továbbá egy NB l-es csapat­ban szereplő bal oldali csatár át­igazolásáról is. Az alapozás elején súlypontozottan az „energiaraktá­rak” feltöltése és a keringési rend­szerek edzése mellett a láberő di­namikus fejlesztése történik. Dél­előttönként tornateremben dolgo­zunk, délutánonként pedig kihasz­náljuk a jó idő biztosította szabad­téri lehetőségeket. Sajnos, sérült­jeink már az első hét után vannak, Fritz bokaszalagjaival, Orosz kisebb húzódással bajlódik. A felkészülés során a Paksi SE együttesével két­szer mérkőzünk, majd a január végi balatonfüredi edzőtáborban a Bala- tonfüzfővel, az Ajka Hungaluval, a Veszprém FC-vel és a Balatonfüred- del játszunk edzőmérkőzést. Feb­ruár 6-án és 9-én a Videoton NB l-es együttese az ellenfél. Ezután szeret­nénk az I. osztályú Plastica Nytra csapatához Csehszlovákiába utazni - hallottuk a vezető edzőtől. Megyénk atlétikája ’90 Férfi rövidtáv- te gátfutás Igazi, nagy tehetség - ahogy a 80-as évek elején - tavaly sem tűnt fel. 100 méteren ugyanúgy, mint 200-on az élen Doroghy Róbert helyet cserélt klubtársával, Janthó Attilával. Mindketten huzamosabb ideig sérüléssel bajlódtak, kevés gé­pi időméréses versenyen álltak rajthoz. 400-on csak „beugrók” kerültek a listára - legalábbis az eredmények ezt tükrözik. Fi­gyelemre méltó ugyanakkor a 15 éves nagydorogi Balogh Csaba teljesítménye: 200 és 400 méteren előkelő helyre nyomult fel. Igaz, a mostoha fel­készülési körülmények mellett edző maroknyi csoport egy- egy versenyzője évről évre lé­pést tartva korosztálya élvona­lával elismerést érdemlően szerepelt. Mindez két lelkiisme­retes atlétabarát munkájának köszönhető. A gátfutás 1990- ben sem tartozott erős szá­maink közé. A rendkívül mun­kaigényes szakág népszerűt­len az edzők és a versenyzők körében egyaránt. Csak a diák­olimpiái csapat és a többpró- baversenyek miatt foglalkoz­nak vele néhányan. 100 m síkfutás: Doroghy Ró­bert 10,7, Janthó Attila 11,1 (mindkettő Szekszárd), Bugla- vecz Krisztián (Dombóvár) 11,61, Ignácz Attila 11,4, Ba­logh Zsolt 11,64, Rohn Csaba 11,6 (mindhárom Szekszárd), Szécsi András (Dunaföldvár) 11,8, Somogyvári Sándor 11,8, Balogh Csaba 11,9 (mindket­tő Nagydorog), Varga Gábor (Tamási) 11,9. 200 m síkfutás: Doroghy Ró­bert 22,8, Janthó Attila 23,37, Ignácz Attila 23,5 (mindhárom Szekszárd), Balogh Csaba (Nagydorog) 24,51, Buglavecz Krisztián (Dombóvár) 24,6, Var­ga Gábor (Tamási) 24,94, Szi­geti Mirkó 24,9, Kutasi István 25,2 (mindkettő Szekszárd), Seres Zsolt (Paks) 25,3,‘Szan- der Gábor (Bonyhád) 25,5. 400 m síkfutás: Hilbert Jó­zsef 52,9, Balogh Zsolt 53,6 (mindkettő Szekszárd), Balogh Csaba (Nagydorog) 54,25, Janthó Attila (Szekszárd) 55,4, Varga Gábor 55,5, Marschall Péter 55,6 (mindkettő Tamási), Paczolai Győző (Paks) 55,6, Kutasi István (Szekszárd) 56,0, Kiszler Péter (Bonyhád) 56,2. 110 m gátfutás (106): Torma Sándor (Tamási) 17,5. 110 m gátfutás (99): Szan- der Gábor 17,2, Lengyel Sán­dor 17,91 (mindkettő Bony­hád), Szwath Imre (Paks) 17,8, Veréb József (Tamási) 18,2, Kiszler Péter (Bonyhád) 19,92. 110 m gátfutás (91,4): Rad- nai Gábor (Szekszárd 505-ös DSK) 17,6, Varga Gábor (Ta­mási) 17,9, Szander Gábor (Bonyhád) 18,1, Magyarosi Gá­bor (Szekszárd) 18,6, Hámori Krisztián (Bonyhád) 19,0. 300 m gátfutás: Varga Gábor (Tamási) 44,8. (Folytatjuk) Palánk mellől Csapataink idegenben, lét­fontosságú pontokért A hét végén mindhárom NB l-es kosárlabda-csapatunk vendégként próbál szerencsét. A KSC Szek­szárd Szegeden (szombat 17 óra) úgynevezett négypontos mérkőzést játszik, hiszen győzelme esetén so­kat javulhat a helyzete. Az ASE a Tungsramhoz (szombat 18 óra), míg a DVMSE a jóval esélyesebb Kör­mendhez (vasárnap 17.30 óra) láto­gat Együtteseink edzőit kértük fel mondják el, mit várnak csapatuktól a kis pihenő után. Szabó Ödön (KSC Szekszárd): ­Amint azt a szerdai kupameccsünk is mutatta, igen nehéz helyzetben va­gyunk. Sajnos a csapat rendkívül fe­gyelmezetlen játékot nyújtott, szinte semmi sem valósult meg abból, amit a találkozó előtt megbeszéltünk. Mindössze két pozitívum volt: Várko- nyi sérülése után első ízben lépett pályára, valamint az, hogy Pott hetek óta őrzi kitűnő formáját. Szombaton a Szeged ellen létfontosságú két pont sorsa dől el. Ha nyerünk, akkor - gyenge szereplésünk ellenére - még van esélyünk megkapaszkodni az „A" csoportban. Persze ehhez lel­kesedésben és akaraterőben sokat kell javulnunk. Újság még a csapat háza tájáról, hogy Palotás Anikó két és fél éves szünet után ismét elkezd­te az edzéseket, sőt szombaton cse­rejátékosként már számításba is ve­szem. Juhász Sándor (ASE): - Fűt min­ket a visszavágás vágya a paksi egy­pontosvereségért, tehát a harci szel­lem adott Sajnos sérültjeink most is vannak szép számmal: Morgen, Tár­nái, Kovács és Bérezés szerepel je­lenleg a „listán”. Győzelemre számí­tok, mert tudom, hogy a Tungsram nagyon a „bögyében” van a csapat­nak... Bálind József (DVMSE): - Kemé­nyen készülünk, a két ünnep között is edzettünk. Január 3-tól napi két tréningen vesznek részt a játékosok, ugyanis a hétvégi Körmend elleni ta­lálkozó után játszunk a Kaposcu- korral és a Szegeddel. E két találko­zó eredményét magunkkal visszük a rájátszásba, tehát létfontosságú pontokról van szó. Persze Körmend­re sem utazunk feltett kézzel, tisztes helytállásban reménykedem, amibe esetleg egy meglepetésgyőzelem is beleférhet. Sérülés szerencsére nem hátráltatta a felkészülést. 450 anyajuh és 8 tenyészkos a Dalmandi Mg. Kombinát középhidvégi gazdaságában eladó. Érdeklődni a 36-014-es telefonszámon lehet. (86) Rózsa Norbert: arany után ezüst is A magyar férfi vízilabda-válogatott az alapvető célt teljesítette. Egyiptomot, Kubát és az Európa-bajnok Németor­szágot megelőzve százszázalékos mérleggel lett csoportgyőztes, majd a középdöntőcsoportból is (az ausztrá­lok legyőzésével, s az Egyesült Államok elleni döntetlennel) elsőként lépett a négy közé. Vagyis, egyfelől a dr. Konrád János szövetségi kapitány igazgatta válogatott már kiharcolta az 1992-es olimpiai részvétel jogát, másfelől világ- bajnoki éremért küzdhet tovább! S hogy milyen lehet a folytatás? Az biztos, hogy a könnyebbik ellenfelet kapta a Konrád-csapat, mely, ha győz, csak az aranycsatában találkozhat vél­hetően az olimpiai és világbajnok ju- goszlávokkal, a másik középdöntős csoport győztesével. A „plávik” a másik ágon - akárcsak 1984-ben és 1988- ban az olimpiai döntőben, ezúttal is - az amerikaiakkal csapnak össze, csak ép­pen most egy „körrel” előbb, mint tették azt Los Angelesben és Szöulban. Már csak a múlt is a jugoszlávok sikerét ígé­ri. A magyar-spanyolon ugyancsak jó volna, ha a statisztika „diktálna”. Tóth László, a válogatott centere így emléke­zett: „Amióta játszom, tehát junior évei­met is beszámítva, tétmeccsen soha­sem kaptunk ki a spanyoloktól!” Jó lenne ugyanezt állítani a - perth-i órajárás szerint - szombat esti ma­gyar-spanyol mérkőzést követően is... Póló után is víz, de már labda nélkül! Féltucat magyarért lehet szorítani pén­teken a Superdrome nyitott úszóme­dencéjében zajló előfutamokban. Rög­tön az első próbasorozatban, a 400 m férfi gyorson a honvédos Ágh Norbert és a BVSC-s Szilágyi Zoltán kapott le­hetőséget, amivel csak a vasutasklub sportolója tudott élni. Ágh ugyanis, aki a 200 gyorson már „elszállt”, a lelki terhet - hogy másodjára illő volna jobbat nyújtania - nem bírta el. Szilágyi, az „öreg harcos” viszont tényleg vitézi erényeket csillogtatott. Huszonhárom éve minden tapasztalatával okosan versenyzett, tartotta az iramot a nála jobb idővel rendelkezőkkel, s noha 300-nál még meglévő vezető pozícióját elveszítette, a hajrában csak a lengyel Artur Wojdat, a volt világcsúcstartó tud­ta megelőzni. Úgy lett futammásodik (3:52.28 p), s biztosította helyét harma­dikként az esti nyolcas döntőben, hogy három tizedet javított élete legjobbján. A 200 méteres mellúszás előfutamá­ban Szabóval együtt startolt az első it­teni magyar világbajnok, a 100 mellen győztes, de 200-on még kevésbé „nagymenő” Rózsa Norbert. A két magyarral egy „műszakban" úszott még az ugyancsak az elithez tar­tozó Sergio Lopez, a spanyolok Euró- pa-csúcstartója. Ötvennél és 100-nál is Rózsa vezetett, 150-nél Lopez szök­kent az élre, amikor Szabó „robban­tott”, s 2:14.36 perccel elsőként érke­zett a célba. Szabóék selejtezőjében Lopez lett a második, Rózsa - két és fél másodpercet, javítja korábbi egyéni csúcsán! - pedig harmadikként végzett (2:15.08). A konkurensek közül Bar- rowman is selejtezőgyőztesként érke­zett be, idejével (2:13.82) a legjobb pá­lyára tarthatott igényt a döntőben. Az olimpiai ezüstérmes brit Nick Gillin­gham úszott még gyorsabban (2:14.10) Szabónál, míg Rózsa hatodikként vár­hatta a rajtpisztoly dördülését a finálé­ban. Szilágyi kezdte a sort a magyarok közül. És a „veterán" ismét kitett ma­gáért! No nem, a dobogóra nem állt fel, hiszen reálisan ilyenre semmi esélye sem volt, de elszánt hajrával a hatodik helyig verekedte előre magát, s amikor célba úszott, 3:51.55 perces új orszá­gos csúcsot mutatott nála az óra (a régi Rózsa Norbert 200 mellen Euró- pa-csúcsot javított rekordot 1989 júliusa óta Ágh Norbert tartotta 3:52.17 perccel).- Persze, hogy örülök a csúcsnak, de igazság szerint még ennél is többet vártam magamtól. Bosszant, hogy nem mertem már korábban kilőni, akkor tán még előrébb, és még jobb idővel vég­zek - mondta Szilágyi. Aztán jött az est fénypontja, a ritka sűrű mezőnyt felvonultató 200-as mell- döntő. Barrowman kezdett a legbátrabban, részideje már 50-nél új világcsúcsot ígért. Ragadt rá Rózsa, Szabó némileg hátrább, negyedikként fordult. Száznál és 150-nél a helyzet ugyan­ez volt. Rózsa üldözte az amerikait, őket pedig Gillingham, Szabó és a két spa­nyol. A célegyenesbe is ebben a „felállás­ban” fordultak, Barrowmannek még mindig jó volt a mutatója, de némileg fá­radtabbnak tűnt, Rózsa viszont minden tartalékát bevetve szelte a vizet. S a vé­ge: új világrekorddal - 2:11.33 p - nyert az eddigi csúcstartó, aki három ti­zedet faragott le legjobbjából. Mögötte másodikként Rózsa érintet­te a falat, ideje új Európa-csúcs (a régit a most hatodik Lopez tartotta 2:12.24 perccel), egyben országos csúcs is (Szöul óta egészen eddig az olimpián aranyérmes Szabó József állt a hazai toplista élén 2:13.52 perccel). Szabónak most az ötödik hely jutott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom