Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-10 / 211. szám

\ 4 NÉPÚJSÁG Nem számított dicshimnuszra, de még egy köszönömót sem kapott A munkanélküli tanácselnök a földjét műveli- Hogy van?- Köszönöm, rosszul. Manapság már fel sem kapjuk a fejün­ket a fenti párbeszédre, hiszen szinte mindenkinek rossz a közérzete. A kér­désre adott válasznak legfeljebb csak az adhat némi különös ízt, hogy az nem mástól, mint Szekszárd volt tanácselnö­kétől, Kovács Jánostól származik. A me­gyeszékhely korábbi első számú vezető­je minden bizonnyal nem túlzott, amikor enyhén szólva nem túl örömtelinek fes­tette le kedélyállapotát. Kovács János ugyanis munkanélküli. Két lomha kandúr nyújtózkodik a tágas nappaliban, miközben a gazdi, azaz Ko­vács János a tanácsnál töltött utolsó munkanapját eleveníti fel. - Az utolsó munkanapom? - kérdez vissza beszél­getőpartnerem, keresgélve a szavakat: - Hát... igyekeztem összegyűjteni azokat az elintézendő ügyeket, amelyeknek a befejezésére már nem kerülhetett sor. Minderről tájékoztattam utódomat, a pol­gármester urat, azzal a megjegyzéssel, hogy bármikor szívesen állok rendelke­zésükre.- Megkeresték már valamilyen ügy­ben? - az újságíró akár borítékolhatta volna a nemleges választ, mert ugyan ki kiváncsi egy „bukott” tanácselnökre.- Még nem kerestek fel, bár egy utcai beszélgetés folyamán szót váltottunk a Gemenc jelenéről és jövőjéről... A volt tanácselnök arra természetesen nem számított, hogy dicshimnuszok kö­zepette válik majd meg hivatalától. Ám mint kiderült, a tizenhat éves tanácsi munka zárásaként még egy köszönömöt sem kapott az új testülettől, egyedül a megyei tanács elnökének jutott eszébe ez a gesztus. S ami még adott némi kár­pótlást, az az apparátus búcsúztatása volt. Persze, nem kevés azoknak a száma, akik meglehetős ellenérzésekkel gon­dolnak Kovács János tevékenységére. Elég utalni a lakástámogatásokkal kap­csolatos, sokat vitatott döntéseire, mely valóságos sajtókampányt váltott ki sze­mélye ellen. Sokak szemében ekkor vált valóságos első számú közellenséggé.- Hadd mondjak erre egy példát - gyorsul fel érezhetően a beszéde. - Szekszárd még csak három-három és fél milliós támogatásnál tartott, amikor a ha­sonló nagyságrendű Baja már több mint tizenhét millió forintot fizetett ki ugyan­ilyen célra. Ezt el kellett indítani, fel kellett pörgetni Szekszárdon is. Igaz, hogy mindebből jómagam többet vállaltam, mint kellett volna - s ezt sajnos, most, utólag tudom. De azért az mégis elgon­dolkodtató, hogy a kilenc és fél éves tanácselnöki munkából csak ez az egy téma az, amelyikre folyton visszatérnek... Mert ha ilyen lett volna több is, akkor még érteném azt, hogy ellenséggé váltam. Volt egy szabálytalanság... De én mégis azt mondom, hogy az alkalmazott szek­szárdi gyakorlat országos szinten is kiáll­ja az összehasonlítást, ennek bárki utá­nanézhet. Rövidre zárjuk ezt a valószínűleg örök­re eldöntetlen vitatémát. Helyette a hét­köznapok kerülnek terítékre, melyek elöl ezúttal elmarad a „munkával töltött” jelző. Bár azért mégsem egészen. A volt ta­nácselnök rendelkezik egy kis földda­rabbal, üres óráiban jobb híján most azt műveli. Ez az egyébként hasznos foglala­tosság messze esik Kovács János volta­képpeni „szakmájától”, a pedagógusi pályától, ahol tizennyolc évet töltött el. Ugyanakkor olyan híreket is lehetett hal­lani, hogy Kovács János valamilyen vál­lalkozásba kezd.- Igen, ezt án is hallottam - erősiti meg a terjengő pletykát, majd rögtön követke­zik is a cáfolat: - Csak az a baj, hogy ko­molyabb vállalkozáshoz nincs elegendő tőkém. Örömmel térnék vissza a pedagó­gusi pályára, s magától értetődően a köz- igazgatás nem áll tőlem távol. Ezért is in­dultam annak idején a helyhatósági vá­lasztásokon: úgy éreztem, hogy lenne helyem az új képviselő-testületben. Ám a kudarc alapján úgy tűnik, a közel tizenhat éves közigazgatási tapasztalat semmit sem számit... Ilyen gazdagok vagyunk.- Ezek szerint letett az államigazgatás­ról?- Igen, de nem jószántamból. Vagy fo­galmazhatnánk úgy is: az államigazgatás tett le rólam. SZERI ÁRPÁD 41. Jahrgang Dezember’90 DM9,00 EUROPA Az EUROPA decemberi első száma A kiadó: Habsburg Ottó A Stuttgartban megjelenő gazda­sági, politikai és kulturális folyóirat­ról, vagy egyes cikkeiről már több al­kalommal beszámoltunk lapunkban. Kiadója dr. Habsburg Ottó, nagy múltú családjának az a tagja, akiről egyre inkább úgy tűnik, hogy már eddig is bármelyik felmenőjénél töb­bet igyekezett tenni a magyarságért. A parádés kiállítású, színes folyóirat ottani ára számonként 9 márka. En­nek megfelelő összegű forintért ma­gyar változatának kiadása egyhamar aligha várható, ami sajnálatos. Némi adalék a tartalom változatos­ságának érzékeltetésére. Természe­tesen kommentálják a német válasz­tásokat. Svájc esedékes helyével Európában Michael Brückner felelős szerkesztő cikke foglalkozik. Aki egyébként a bevezető szerkesztősé­gi cikkben azzal az ijesztő adattal lepi meg az olvasót, hogy az egyesítéssel Németország a világ legnagyobb légkörszennyezőjévé lépett elő, min­den bizonnyal a volt NDK nem kö­zönséges méretű szén-dioxid „ter­melése” révén. A kelet európai viszo­nyokról nem fest szívderítő képet az egykori Karlsbadról, a mai Karlovy Varyról szóló cikk, mely a valamikori nagy hirű fürdőhely lezüllését doku­mentálja és a régi fény felcsillantásá- hoz várt svájci sok millió frankos in­jekciók szükségét. Külügyminiszte­rünk, Jeszenszky Géza, kétoldalas interjújának egyik részében tőle itt­hon tudtommal még nem hallott kitű­nő példával állt elő, Erdély sorsának javítására az osztrák-olasz déltiroli megoldást javasolja. A most 30 éve „önálló” Ciprusban Európa utolsó fa­lát kellene lebontani. Természetesen nem marad ki az EUROPA-ból az öbölválság, mely­nek megoldásával kapcsolatban szokásos publicisztikájában dr. Habsburg Ottó óv az 1938-ban Hit­lerrel folytatott tárgyalásokhoz ha­sonlótól. A folyóirat nem szűkölködik a számunkra ismeretlen és aligha­nem még tartósan elérhetetlen terü­letek bemutatásában. Ilyen a nyuga­tiaknak olcsó turistaparadicsom Barbados szigete, Szingapúr, vagy Liechtenstein itthon nem sokat emle­getett belépése az Egyesült Nemze­tekbe. Japán európai beruházási ambíciói már kevésbé ismeretlenek, sőt mifelénk epedve vártak is. Tho­mas Chaimovitz professzor érdekfe­szítő írásában az ókorig visszame­nően elemzi a besúgások történetét a legkülönbözőbb államokban és ál­lamformákban. Dr. Habsburg Ottó, természetesen elismerve a Szovjet­unió óriási áldozatait a II. világhábo­rúban, az ezzel kapcsolatos adatok változatosságára utal. Ezt idézzük: „... 1945 után Sztálin közzétette, hogy a Szovjetunió a háborúban 5 millió embert vesztett. Egy évre rá, minden magyarázat nélkül ezt a szá­mot 7 millióra emelték. 1951-ben egyszer csak 10 millió halott lett, amit 1965-ben Szuszlov megduplázott és 20 millióról beszélt... Gorbacsov Bush elnökkel való találkozásakor 27 millióról.” Rendkívül érdekes Philipp Gindele kisebb disszertációval felérő elem­zése a közép- és kelet európai kom­munista pártok stratégiájáról a „má­sodik forradalom” után. Már maga ez a meghatározás is újszerű, a taglalás pedig mély és alapos. Az értékes, mindig érdekes és szép kiállású folyóirat következő száma december 27-én jelenik meg. (ORDAS) Fizikai Nobel-d(H990 A nukleonok kvarkszerkezete A nukleonok azok az eleminek tekintett részecskék, melyekből az atommagok épülnek fel. Korábban a kísérleti vizsgá­lat számára az volt a nagy szó, hogy az atommag nukleonokból tevődik össze. Még korábban, épp a 19. és 20. század fordulóján Ernest Rutherford - aki mel­lesleg szintén Nobel-dijat kapott 1980- ban vizsgálatai elismeréséül - azt mutat­ta ki, hogy az atomnak parányi és igen kemény, rendkívül tömör magja van. Az atom belsejéről lépésről lépésre kiderült, az eleminek tekintett képződmény maga is szerkezetet mondhat magáénak. Rut­herford a kísérletében a radioaktiv bom­lástermékek közül az ún. alfarészeket használta, hogy a centiméter billiomod- részének a tizedrészénél alig nagyobb atommagot megismerje. Az atommagra futó és onnan jellegzetesen szétszóródó alfarészek szórásképét megfejtve felis­merte, hogy mekkora az atommag. Az az atommag, mely már akkor radioaktív bomlásokban vett részt, jeléül annak, hogy van szerkezete. Hiszen belőle alfák, elektronok (béták) és fotonok (gammák) látszanak kibújni. Később kiderült, hogy neutronok, neutrínók és nagyobb törmelékek is ki­léphetnek ebből a struktúrából. Idők fo­lyamán, Hofstadter kísérleteiben nagy energiájú elektronok szóródásának jel­legzetességéből derült ki, hogy a mag­ban milyen a protonok elhelyezkedése (a töltéseloszlás), milyen a neutronok és a protonok eloszlása (a tömeg és a mág­neses tulajdonság eloszlása). Ahogy fej­lődtek a technika nyújtotta lehetőségek, olyan nagyenergiájú elektronnyalábokat is elő tudtak állítani, mely képes a centi­méter billiomod részének belsejében le­vő finom részletekre érzékenyen reagál­ni. Ehhez a stanfordi (USA) Lineáris Gyorsító laboratóriuma szolgáltatta a mintegy milliárd elektronvolt energiájú elektronok nyalábját. Rutherford alfái né­hány millió elektronvolt energiát hordoz­tak, Hofstadter nukleonszerkezet-vizs- gáló elektronjai már 600 millió elektron­voltosak voltak. A most Nobel-díjjal koronázott méré­sek 20 milliárd elektronvoltos energiát voltak képesek mozgósítani! A kísérletet végző Jerome Friedmann, Henry Kendall és Richard Taylor a szóráskép kiértéke­lésekor arra a következtetésre jutott, hogy a proton belsejében igen nagy szá­mú (elemibb!) részecske szorong, me­lyek töltése összemérhető a protonéval. A proton, mint a jellegzetes nukleon, és a többi nukleon reakcióképességeiből mások már megsejtették ezeket az ele­mibb képződményeket (ezeket kvartok­nak nevezzük), melyek az elemi töltés egyharmad és kétharmad részét hordoz­zák. A kvartok a nukleonokba „be van­nak börtönözve”, szabad kvarkot még nem tudtak azonosítani a fizikusok. A kvark-kutatásban, ami az anyag alapvető szerkezeti és dinamikai törvényeit vizs­gálja, már évtizedek óta részt vesznek magyar kutatók is. DR. ABONYI IVÁN 1990. december 11 Jelenetek Kurosawa filmjéből * Kombó-kép Akira Kurosawa japán filmrendező készülő, 29. filmjéből. A Rapszódia augusztusban című film az 1941-1945 közötti csendes­óceáni háborút és az 1945- ben Nagaszakira ledobott atombomba következmé­nyeit dolgozza fel. * ARANYKAPU AZ ARANY JÁNOS UTCÁBAN! Nyitás december 10-én Az OLCSÓ ARUK BOLTJA ismét nagy meglepetéseket tartogat VEVŐINEK, akik ellátogatnak az „ÖNÁLLÓ” ARANYKAPUBA;- farmernadrágok féláron,- férfi és gyermek bélelt nadrágok,- női és férfipulóverek,- fonalak több minőségben és minden színben,- szabadidőruhák felnőtt- és gyermekméretben,- női pamutpólók, női kötöttkabátok, otthoni ruhák, pamut kétrészesek. LÁTOGASSON EL HOZZÁNK, KELLEMES MEGLEPETÉSBEN LESZ RÉSZE! Kérjük, figyeljen a címre: Szekszárd, Arany János u. 18., telefon: 15-330 (21) ENGEDMÉNYES KARÁCSONYI VÁSÁR a Kapós-Skála Rt Kaposszekcső tsz-major nagykereskedelmi raktáraiban 1990. december 12-21-ig közvetlen lakossági kiszolgálással. Valamennyi áruféleség a bolti kiskereskedelmi áraknál 10-30%-kal olcsóbban kapható - nagykereskedelmi áron - AMÍG A KÉSZLET TART! A döbröközi és szakcsi takarékszövetkezetek működési területén élő lakosok előleg befizetése nélkül takarékszövetkezeti kölcsönre is vásárolhatnak! Ügyintézés helyben. Raktárak nyitva tartása: hétfő-csütörtök 9-15-ig, péntek 9-13.30 óráig. Ajánlat az árengedményes áruk köréből:- édességek,- női, férfikozmetikumok,- mosó-, mosogató-, öblítő- és tisztítószerek,- olaj- és zománcfestékek,- gyermek, női, férfi felső kötöttáruk és fehérneműk,- paplanok, ágyneműk, törülközők, törlőruhák,- darab- és padlószőnyegek,- ITT NOKIA készülékek (tv-k, videók, magnós rádiók, musiccenterek),- normál és mélyhűtő szekrények,- mosógépek, centrifugák, elektromos vízmelegítők,- háztartási áruk, mikrohullámú sütők,- játék- és ajándékáruk,- mezőgazdasági kisgépek,- elektromos barkácsgépek és kéziszerszámok stb. Várjuk kedves vásárlóinkat, tekintsék meg raktáraink kínálatát! KARÁCSONYI BEVÁSÁRLÁSÁT OLCSÓBBÁ TEHETI, HA NÁLUNK KEZDI! (19)

Next

/
Oldalképek
Tartalom