Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-05 / 207. szám
4 NÉPÚJSÁG A darab címe: Paneldisco Bölcsőtől a koporsóig 1990. december £ A mai magyar dráma pályázat Színpadi szerzőt avatott Paks Gutái István személyében a mai magyar drámapályázat eredményhirdetésekor. Az országos pályázatra csaknem 300 színmű érkezett be, hazai és külföldön élő magyar szerzők müvei. November 24-én adták át a három első díjat és négy kü- löndíjat a Rátkai-klubban. Az első díjat Forgács András Vitellius című színműve, a másodikat egy jeligés szerző Szerelemmel gyanúsítva című drámája, a harmadikat Gosztonyi János Manézs című darabja nyerte el. A négy különdíj egyikét pedig a paksi Gutái Istvánnak ítélte a zsűri Paneldisco című egyfelvonásosáért, melynek a szerző a „Zenés életjáték egy részben” műfaj meghatározást adta. A darab, melynek cselekménye „egy vidéki ipari városban, a lappangás ideKönyv Több, mint emberi Hogy az emberi nem evolúciójának az eddig elképzelten kívül lehet más útja is, ezt állítja a „Több mint emberi” című, eredetileg New Yorkban eladott tudományos fantasztikus könyv írója, Theodore Sturgeon. A magyarul F. Nagy Piroska fordításában, a Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet még azok számára is lenyűgöző olvasmány, akik egyáltalán, vagy csak kevéssé kedvelik a Science Fiction irodalmat. A könyv egyébként arról szól, hogy az emberi nem fejlődésének egyik lépcsőfokaként különböző emberekből váratlanul kialakul egy felsőbbrendű csapat, a Homo Gestalt, mely az emberi lény egy új fajtája, egyetlen entitás, emberek, akiket nem kitaláltak, hanem kifejlődtek. Nincs több hozzájuk hasonló, ők a kővetkező fejlődési fok. Telekommunikálnak, beszéd nélkül érintkeznek egymással, a gondolat erejével mozgatnak tárgyakat. A Homo Gestalt egyes részeit - a kar, a zsigerek, a memóriabank - egyes személyek alkotják: egy lány, két süketnéma néger, egy mongoloid idióta és egy hegyesarcú férfi. A csoportnál a fizikai fejlődés átvált pszichés fejlődésbe. A Homo Gestalt mindennel rendelkezik, egyetlen dolog kivételével, ami nem egyéb, mint az erkölcs. Az jén” játszódik, az abszurd dráma eszközeivel ötvözi szorosan a mai magyar társadalom életének valóságelemeit a szituáció révén ebbe a komor valóságba szervesen beépülő, és azt irreális-reálisán még abszurdabbá tevő dalokkal. Bátran mondhatjuk: a Paneldisco abszurd tragikomédia. A zsűri értékelése szerint a közel 300 beküldött színmű közül 232 felelt meg a pályázat feltételeinek, mintegy negyven dráma színvonala bármely magyar színház igényeit kielégíti. Tervezik a legjobb művek megjelentetését egy antológiában. Bennünket viszont - a közönség szemszögéből nézve - leginkább az érdekel, hogy minél hamarabb színpadon lássuk őket. d. e. kora Csinálgattuk az iskolarádió adásait Nem azt mondom, hogy pompás műsorokat produkáltunk, de egy héten kétszer, a szokott időben, beindult a verkli. Aztán, mertközeledetta ballagás, átadtuk a szerkesztés jogát és kötelességéta következő évfolyamnak. Az ő első ténykedésük az volt, hogy megváltoztatták a szignált Második ténykedésükről nem tudok. Az adások ntkultak, majd teljesen megszűntek Hozzányúltak tehát ahhoz, ami megvolt, de nem hozták létre azt, ami nem volt meg. Később, mikor évek múltán a semmiből újra született valami, indulatosan kérték számon egyesek az elkótyavetyélt éveket Csak az nem derült ki soha: ki a felelős?... * Ez a fűtőolaj olyan fűtőolaj, amelyikben elalszik a gyufa. Az, hogy a hazai gyártmányú olajkályhák két-három idénynél többet nem bírnak ki, elkönyvelhető tény. Vagya tartályuk lyukad ki, vagy az adagoló mondja fel a szolgálatot, vagy a tömítések nem tömítenek De hogy az olaj is ilyen ra- maty, ezt eddig nem tapasztaltam. Biztosan belepiszkáltak „Másképp" gyártják A következő változás szerintem a gyufafronton várható. Mert az ugye hosszú távon mégiscsak tűrhetetlen, hogy ezt a pártállamtól örökölt formációt működtessük! Újítani kell! B kell tüntetni a vörös-fekete mérget, vagy a gyufaszálról, vagy a dobozáról! * Ismertem egy szerelőt, aki működés közben javította a motort Az, hogy leállítsa, szétszedje, összerakja, aztán szívszorongva várja, hogy beindul-e, nem az ő stílusa volt Működik, de még nem jó, szokta mondogatni, s tovább szorgoskodott Míg hagyományos elvek szerint sze- relgető társa így szólt ki a saját masinája mögül: ez meg már jó, csak még nem működik! Melyikük a nekünk való ember? WESSELY Kanász marad, akinek a nevelője kanász A címben idézett szavakat a csurgói iskolában tanitóskodó Csokonai irta a somogyi állapotokról a Jövendölés az első oskoláról a Somogybán című versében. Aggodalma nem túlzott, ha meggondoljuk, hogy 1770-ben például egy összeírás szerint 138 népiskola volt Somogybán, s ezek közül is 47 teljesen üresen állott. Az összeíró indulatos bejegyzése a tények mellé: „A jobbányok barmok módjára nevelik gyermekeiket.” A tanítást a tárgyi és személyi feltételek hiánya egyaránt nehezítette. Sok helyen nem volt iskola, a tanítás a mester házában folyt. Másutt tanító nem volt, vagy személye nem volt megfelelő. A nógrádi esperesség rendeletéi között ezt olvashatjuk: „A nős tanítók ne tartsanak diákokat feleségük szolgálatára, és ne is parancsoljanak az asszonyok többet az iskolában, mint magok a- rektorok.” De tanulóban is hiány volt. A népiskolázás egész történetén végighúzódik a tanítók panasza, hogy dologidőben „a tanulásra alkalmas Gyermekek az Oskolá- tul el vonattatnak, és a magok kárával a Marhák őrizetére fordíttatnak”. Milyen tudás is volt az, aminek továbbadására e korai korszakban a falusi iskola vállalkozhatott? A tananyagra mindenekelőtt az a még múlt században is élő szemlélet nyomta rá a bélyegét, hogy „az iskolák az egyház veteményeskertjei”. Épp ezért a népoktatás fő céljának századokon át azt tartották, hogy megismertessék az ifjúsággal a „keresztény hit ágazatait”. Ennek feltételeként, és nem elsősorban önmagáért tanították az olvasást és írást. A vallásos alapismereteket különféle kiadású katekizmusok és zsoltárosköny- vek alapján sokáig csak élőszóval tanította a mester. A későbbi népiskolai tankönyvek szerkezete úgy módosult, hogy elöl volt az ABC, aztán a vallási ismeretek, amelyek az olvasás gyakorlására is szolgáltak, végül a számok elemei következtek. A falusi iskolákban a tananyagnak az olvasás-írás és számolási alapismeretek mellett fontos részét képezték az úgynevezett „erkölcsi regulák”, amelyek a versbe szedve tartalmazták a legfontosabbnak vélt viselkedési szabályokat. Mivel a tanítás módszere az ismételgetéssel való besulykolás volt, nem csoda, hogy sok idős parasztember máig jól emlékszik e versikékre. 1985-ben egy akkor 74 éves bőcsi parasztasszony írta visszaemlékezésében: „Ha halogatok valami tennivalót, eszembe jut az a kis vers, hogy Holnap, holnap majd megteszem, Ma még játszom, iszom, eszem, Falusi iskola így szokott a rest beszélni.” S a legelső vers, arffit az iskolában megtanultak, többek visszaemlékezése szerint ez volt: „A jó iskolás gyermek, Köszön minden embernek, Megemeli kalapját, Úgy köszönti jó Apját...” Olvasni, középkori örökségként, a nehézkes és lassú silabizálással tanultak a falusi iskolákban egészen a 18. század végéig, de még Móricz Zsigmond is így tanult gyermekkora iskolájában, a Szabolcs megyei Tügyön. E módszernek megfelelően, először minden hangot külön kiejtettek, s csak azután olvasták egybe szavakká. A tanulókat az olvasásban való jártasság alapján osztották csoportokba, így voltak ábécések, silabizá- lók vagy betűzök, végül olvasók. Az írást a múlt században még sok helyen homokkal megtöltött ládikák vagy viasszal bevont falapok segítségével gyakorolták a gyerekek, papirost, tintát csak akkor kaptak, ha a betűvetésben előrehaladtak. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy az írástanítás a népiskolában gyakorlatilag nem volt teljesen eredményes, még századunk első évtizedeiben is csak kevesen kerültek ki írástudóan az iskolából. E tekintetben persze országrészenként, falvanként igen nagy különbségek voltak. Fontos része volt a népiskolai oktatásnak viszont az énektanulás, már csak azért is, mert az iskolások a tanító mellett énekszolgálatot teljesítettek a templomban és egyéb közösségi alkalmakkor, például temetésen. Sok szülő állt úgy hozzá a tanulás kérdéséhez: „Csak annyit kell tudni a gyerekfejnek, hogy ne menjen neki a falnak.” Mégis a falu közös, ünnepi eseménye volt régen az év végi nyilvános vizsga, „az egzámen”, amit a templomban tartottak, s ahol a gyermekek tudása az egész közösség előtt megmérettetett. A régi falusi iskola kevesebb és több is volt mint a mai. Kevesebb, ami az átadott tudás mennyiségét illeti, de több annyiban, hogy a falu egyetlen kulturális intézményeként pótolhatatlan szerepe volt a falvak életében. A tanítók közt volt sok igazi néptanító, aki a falu életében fontos szerepet vitt a színdarabtanitástól a halotti búcsúztatók megírásáig. Mindez persze nem kárpótolt az egyéb hiányosságokért. JÁVOR KATA Mozart pere Rendkívüli dokumentumot talált a Mozart emlékére rendezett gyászmiséről a bécsi Michaeler Kirche irattárosa. Mint kiderült, az 1791. december 5-én elhunyt Mozart gyászmiséjét öt nappal később tartották, Emanuel Schikaneder, színigazgató és a Varázsfuvola librettistája, illetve az igazgató helyettese, Josef Bauernfeld pénzén: 12 forintot és 9 krajcárt fizettek a szertartásért. A most fellelt irat fényt derít a zeneszerző utolsó hónapjainak arra a mozzanatára is, hogy mecénása, Kari Lichnowsky herceg perbe fogta a muzsikust, mert az elmulasztotta kifizetni .1435 forintra és 32 krajcárra rúgó adósságát. Mozart halála azonban lehetetlenné tette a zsenit elmarasztaló bírósági ítélet végrehajtását... erkölcs, ami az életösztön rejtjelezett formája, hiszen egy csoporton belül mindenkor azok maradnak életben, akik kitartanak erkölcseik mellett. A H. G. mint csoport képes rá, hogy megoldja saját problémáit, sőt olyanokat is, ami közönséges halandók számára elképzelhetetlen. Mégis mint entitás nem lehet erkölcsi értéke, mert egyedül van. Persze a kötet végére ezt is megszerzi, mivel fő jellegzetessége a sokféleség ami után rögtön, az egység következik. Következésképpen ők is az emberiség részei. És innen, erről a pontról szemlélve a faj történetét „az atomháború csak egy hullámfodor az Amazonas széles arcán”. A regény az International Fantasy and Science Fiction Committel első díját méltán nyerte el. F. KOVÁTS ÉVA Perel a műsorvezetőnő Mindenki Amerikában sem egyenlő Judy Miller 12 éven át az egyik baltimore- i tévéállomás csinos és népszerű műsorvezetője - volt. Egészen addig, amíg nem kezdte kifogásolni, hogy bár - az amerikai szokás szerint - két férfi kollégájával együtt vezeti a nap három híradóját, kollégái húsz százalékkal többet kapnak ugyanazért a munkáért. Ám nem elég, hogy többet keresnek, a külföldi kiküldetésekben is csak ők részesülnek, nem is beszélve arról, hogy míg a fárfiak olyan frizurát és nyakkendőt viselnek az adásban, amilyet akarnak, neki számos főnöke elő kívánja írni, hogyan mutatkozzék a képernyőn... A főnökség először cáfolta a vádakat, azután a munkaszerződés esedékes meghosszabbításánál közölte: vagy aláírja a szerződést (a férfiaknál alacsonyabb fizetéssel) - vagy köszönik szépen, Isten áldja. Miller asszony a búcsút választotta - és perel. Az illetékes amerikai kormányhivatalhoz fordult, amelynek az a feladata, hogy őrködjék az egyenlőség felett a munkahelyeken, s lepjen fel ha azt tapasztalja, hogy valakit neme bőrszíne vagy egyéb ok miatt diszkrimi- nálnak. A mintaper előtt megszólalt a női rádiótévé újságírók szövetsége, és kimutatta, hogy nem elszigetelt esetről van szó: bár a tömegtájékoztatási cégeknél rengeteg nő dolgozik, többségben csak az irodáknál és a kereskedelmi osztályokon vannak, a mikrofonnál, a képernyőn kevesebb a nő, mint a férfi. A per hosszúnak, a tévétársaság számára költségesnek ígérkezik, ha veszít százezreket fizethet a diszkriminált riporternőnek. Arról n§m is beszélve, hogy az ügy híre máris károkat okozott a hirdetésekből élő cég hírnevének. Nagykónyi és Koppányszántó Község Önkormányzati Képviselö-testülete pályázatot hirdet a körjegyzői állás betöltésére Nagykónyi székhellyel. Pályázati feltételeK:- államigazgatási főiskolai vagy jogi egyetemi végzettség,- 2 év szakmai gyakorlat. Bérezés: az érvényben lévő jogszabályok szerint. Szolgálati lakás biztosított. A pályázatokat a közzétételtől számított 15 napon belül beérkezőleg a Polgármesteri Hivatalba kell küldeni. Cim: Nagykónyi, Nagy u. 108. ' —■ Szakos, Lápafő és Várong községi önkormányzatok képviselő-testületei pályázatot hirdetnek körjegyzői munkakör betöltésére. Feltételek:- államigazgatási főiskolai, vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség és- legalább 5 évi államigazgatási gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell:- erkölcsi bizonyítványt,- diplomamásolatot,- részletes önéletrajzot,- a vezetői elképzelések rövid ismertetését. Bérezés: a hatályban levő jogszabályok szerint. Lakás 1 éven belül valószínűleg megoldható. A pályázat beküldésének határideje: a hirdetmény megjelenését követő 3 hét A pályázatot a közös Polgármesteri Hivatal címére - 7213 Szakcs, Kossuth u. 4. - kell benyújtani. (58) különdíia - Pakson
