Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-09 / 185. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. november 9. A kormány napirendjén: Európai kisszótár Először: november 10-én Mi micsoda? A titkosszolgalatok alkalmazásának jogi szabályozása (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Bán Ernő hangsúlyozta: részletesen tanulmányozták a különböző nemzeti jog­szabályokat és az Európa Tanács ajánlá­sát, amelyekből körültekintő módon hasz­nálták fel azokat a gyakorlatban is bevált szabályozásokat, amelyek „jogi pontossá­gukkal és eleganciájukkal megfelelően al­kalmazhatók a mai magyar társadalmi vi­szonyok között is”. A kodifikációs bizottság tagjai, akik mint­egy hat hónapig dolgoztak a törvényjavas­lat tervezetén, a különböző követelmények szem előtt tartásakor kiemelt figyelmet for­dítottak a levéltitok, valamint a posta- és távközlési titok sérthetetlenségének, illetve törvényi korlátozásának szabályaira. Pél­dául az NSZK-ban az 1949. évi alkotmány kinyilvánítja a levéltitok sérthetetlenségét de az 1968. évi úgynevezett „lehallgatási törvény” kimondja: a szövetség vagy vala­mely tartomány szabad demokratikus jog­rendjét fennállását vagy biztonságát fe­nyegető veszély elhárítása céljából az ille­tékes biztonsági és hírszerző szervek jogo­sultak a levél-, a postai és távközlési titok körébe sorolt küldeményeket felnyitni, azokba betekinteni, továbbá a távbeszélő­forgalmat lehallgatni és azt magnószalagra rögzíteni. A törvény szerint a rendszabály alkalmazásának elrendelését az illetékes - név szerint megjelölt - hatóságok indítvá­nyozhatják, s a végrehajtásról a legfelső tartományi hatóság, illetve a szövetségi kanpellár által felhatalmazott szövetségi miniszter dönt. A végzés legfeljebb három hónapig érvényes, ez az idő azonban min­den további indítványra meghosszabbítha­tó, amennyiben a rendszabály alkalmazá­sának feltételei fennállnak. Az illetékes szö­vetségi miniszter az általa elrendelt rend­szabályokról havonta tájékoztat egy bizott­ságot, amely működésének lényegét te­kintve bíróságnak felel meg. Nagyon lényeges kérdéskör a biztonsá­gi szolgálatok tevékenységének parla­menti ellenőrzése - mondta dr. Bán Ernő. Az Olasz Köztársaságban 1977-ben elfo­gadott törvény szerint a biztonsági és hír­szerző szervek munkájáról a kormány fél­évenként írásos jelentést terjeszt az Or­szággyűlés elé. Ugyanakkor a titkosszol­gálatok feletti alkotmányos ellenőrzést négy képviselőből és négy szenátorból álló kinevezett parlamenti bizottság végzi, amely a biztonsági és hírszerző munkáról információkat kérhet, javaslatokat és ész­revételeket tehet. A törvény lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök a parlamenti bizott­ság kérdésére a választ megtagadja, ha ezt saját megítélése szerint az államtitok védel­me megköveteli. A magyar törvényjavaslat tervezetének összeállításakor a szakértők figyelembe vették az Európa Tanács miniszteri bizott­ságának „A rendőrség működési területén történő személyes adatok felhasználásá­nak szabályozásáról szóló ajánlás” alapel­veit is. Ez a dokumentum többek között hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az érintett kormányok a rendőrségi célból történő személyes adatok gyűjtését olyan mértékűre korlátozzák, amilyen mér­tékben a bűncselekmények visszaszorítá­sa vagy egy reális veszély megelőzése ér­dekében szükséges. Az ajánlás szerint tilos adatgyűjtést folytatni: az egyén vallásáról, felekezeti hovatartozásáról; szexuális ma­gatartásáról; politikai véleményéről; vala­mint olyan mozgalmakról, illetve szerveze­tekről, amelyek működését törvény nem tiltja. Fontos alapelv: minden egyes tagál­lamnak rendelkeznie kell egy, a rendőr­ségtől független felügyelő hatósággal, amely felelős az Európa Tanács ajánlása által megfogalmazott elvek tiszteletben tar­tásának biztosításáért. Dr. Bán Ernő véleménye szerint a tudo­mányos igényű és összehangolt törvény­előkészítés alapján remélhető, hogy az Or­szággyűlés elfogadja majd a nemzetbiz­tonságról szóló törvényjavaslatot, s akkor Magyarországon - a kormány nemzeti megújhodási programjában megfogalma­zottaknak megfelelően - először sikerül in­tegrálni egy mindenki által megismerhető törvényben az emberi és állampolgári jo­gok tiszteletben tartásához fűződő érdeke­ket, kötelezettségeket, valamint a magyar titkosszolgálati szervek szükségszerű mű­ködéséhez fűződő nagyon fontos államér­deket. Európai Közösségek, Európa Parla­ment, Európai Gazdasági Közösség, Eu­rópa Tanács. Mind gyakrabban szere­pelnek ezek a fogalmak a híradásokban, nemegyszer félreértésekre is alkalmat adva. Az alábbi kisszótár - ha megőrzi az olvasó - talán hozzájárulhat a fogalmak pontosabb megértéséhez (és használa­tához). 1. Európai Közösségek (EK): annak a három integrációs szervezetnek a gyűj­tőneve, amelyeket az 1965. április 8-án aláirt szerződés alapján az Európai Kö­zösségek Bizottsága, illetve miniszteri ta­nácsa irányít. A három szervezet: az Eu­rópai Szén- és Acélközösség, az Európai Atomenergia Közösség, ismertebb ne­vén az Euratom, és az Európai Gazdasági Közösség, (a köznyelvben: a Közös Piac). A tagállamok szóhasználatában terjed az egyszerűsítő, egyes számú szó- használat: az Európai Közösségek néven általában e három szervezetet együtte­sen jelölik. 2. Az Európai Közösségek Tanácsa: a tagállamok általában külügyminiszteri szinten ülésező (a magyar szóhasználat­ban általában ezért miniszteri tanácsként emlegetett) döntéshozó szerve. A dönté­seit az Európai Közösségek Bizottsága hajtja végre a tanács által meghatározott módon. A tanácsban a 12 tagállam egy- egy tagjával képviselteti magát Az elnök­séget a tanács tagjai félévenként válta­kozva töltik be. 3. Az Európai Közösségek Bizottsága: a három integrációs szervezet közös irá­nyító szerve, amelynek javaslattevő, kez­deményező - illetve végrehajtó jogköre van. A bizottság a tagállamok által négy­négy évre kijelölt összesen 17 tagból áll (a nagyobb államok két, a kisebbek egy tagot delegálnak ide), ők azonban nem az államok képviselői a bizottságban, ha­nem az integrációs célokat képviselik az egyes államok irányában is. A bizottság elnökét két évre jelölik ki a tagállamok megegyezésével, jelenleg Jacques Delors tölti be ezt a tisztséget, jelenlegi mandátu­ma 1990. végéig érvényes. A bizottság mintegy 10 ezer fős apparátust irányit (az eurokratákat), székhelye Brüsszel. íotBs A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat vállalati tanácsa PÁLYÁZATOT HIRDET IGAZGATÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE A munkakör 1991. január 1-jével tölthető be. Az igazgatót a vállalati tanács 5 évre választja meg. A VÁLLALAT FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: magasépítési és ezzel kapcsolatos szakipari, szerelőipari munkák végzése, valamint a vállalat telephelyén lévő üzemek eredményes működtetése. A VT olyan pályázók jelentkezését várja, akik vállalják a vállalat szakmai hírnevének és több évtizedes gazdasági stabilitásának megtartását, piaci stratégiájának továbbfejlesztését, a dolgozók jövedelmének növelését és a már megkezdett átalakításra megfelelő korszerű programjuk van, s ezáltal a vállalat hosszú távú további eredményes működését biztosítani tudják. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELE: , - felsőfokú végzettség,- legalább 10 éves vezetői gyakorlat,- menedzsertípusú rátermettség és együttműködési készség,- erkölcsi bizonyítvány, büntetlen előélet. AZ ELBÍRÁLÁSNÁL ELŐNYNEK SZÁMÍT: ha a vállalat profiljába tartozó munkák területén piaci ismeretekkel és kapcsolatokkal rendelkezik. BÉREZÉS: az igazgató díjazását, anyagi érdekeltségét megállapodás szerint - a hatályos jogszabályok keretei között - a vállalati tanács állapítja meg. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A PÁLYÁZÓ: részletes önéletrajzát, szakmai tevékenységének ismertetését, a pályázati feltételeket igazoló okiratokat, illetve másolatát, a pályázat szerinti munkakörben való működésének előzetes tájékoztatás alapján kialakított koncepcióját. A pályázatról részletes felvilágosítást ad: Tóbiás János, a vállalati tanács elnöke. Telefon: 74-11-122. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. november 30. A pályázat elbírálásának határideje: 1990. december 21. A pályázatokat a fenti időpontig kérjük ajánlott levélben postára adni. A borítékon jól látható módon feltüntetni: PÁLYÁZAT. Cím: Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat Szekszárd, Keselyűsi u. 22. Postacím: 7101 Szekszárd, Pf.: 28. Tóbiás János, a vállalati tanács elnöke. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. Annak elbírálásáról a vt dönt. Az elbírálásról a pályázótok egyidejű visszaküldésével írásban értesítjük a résztvevőket. i Európai forgószínpad Drechscheibe Európa - Európai for­gószínpad annak az új, félórás televíziós magazinnak a címe, amelyet idén októ­bertől készít, kéthetenként, a kölni Deutsche Welle a kelet-európai orszá­gok számára. A Deutsche Wellének az a célja a maga­zinnal, hogy a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Romániában, Bulgáriában, Ju­goszláviában, Csehszlovákiában és Ma­gyarországon élő nézőközönség átfogó képet kapjon Európa életéről. A közép­pontban az Európai Ház születése áll. A kelet-európai országok televíziós ál­lomásai közül elsőként a Magyar Televí­zióval sikerült a Deutsche Wellének meg­állapodnia a magazin sugárzását ille­tően. A műsor magyarországi „gazdája” a pécsi stúdió, ahol magyar nyelvű felira­tozással is ellátják a német nyelvű ripor­tokat. Az Európai forgószínpad először no­vember 10-én, szombaton, 15 óra 05 perckor jelentkezik a TV1 -en. Dr. Hans Rose, a Deútsche Welle igaz­gatóhelyettese a műsor magyarországi sugárzásának megkezdése alkalmából levélben fordult az olvasókhoz: „Európa arca az utóbbi időben sokat változott, sokkal emberibb lett. Kelet- és Nyugat-Európa polgárai immár szaba­don utazhatnak és kölcsönösen kicse­rélhetik gondolataikat. A Deutsche Welle - Németország külföldi rádiója és televí­ziója - ez idáig csak a rádió rövidhullá­mán informálhatta Önöket Németország és a világ eseményeiről. Most látunk le­hetőséget arra, hogy Kelet-Európa rá­dió- és tv-állomásaival közvetlen együtt­működésre lépjünk. Szeretnénk hozzájárulni a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kapcsolatterem­téshez. Ezért tudósítunk az eddig meg­osztott, most pedig egyre inkább egye­sülni látszó Európa fontos eseményeiről. Reméljük, tudunk majd Németországból az Önök számára érdekes és hasznos in­formációkat közölni. Leveleiket, kritikai észrevételeiket, véleményüket mindig örömmel fogadjuk. Deutsche Welle Vert­riebsdienste, Raderberggürter 50. - 5 Köln 51. Deutschland.” Thatcher, a boszorkány Thatcher brit miniszterelnök parlamenti beszédére válaszolva igen különös hangot ütött meg szerda este az iraki tájékoztatási miniszter. Latif Naszif Dzsa- szem megvetését és sajnálatát nyilvánította a „vén boszorkány" iránt, aki - mint mondotta - megszállottsága, testi és lelki kiegyensúlyozatlansága és őrült hiszté­riája következtében képtelen a felelősségteljes politikai tevékenységre. „Az ördög kényelmes szállást talált ebben a nőben, aki a harci dobok szüntelen püfölésével bizonyítja beszámíthatatlan voltát” - mondta a miniszter. Bagdad „bírálatát” Thatcher aszony azzal vonta magára, hogy kijelentette: Szaddám Húszéin „vagy kivonul Kuvaitból, vagy szövetségeseinkkel erővel eltá­volítjuk". Talpra áll a magyar távközlés? (Folytatás az 1. oldalról.) sek miatt maradt el a távbeszélő-hálózat bőví­tése. A továbblépés lehetőségeiről és a táv­közlési vállalat által kidolgozott hároméves fejlesztési tervről tartottak tegnap sajtótájé­koztatót Ráckevén. Horváth Pál vezérigazgató elmondta, hogy mindenképp a kínálati piac megteremtésére kell törekedniük, egy jól működő távbeszélő­szolgáltatás létrehozásával. Az eredeti elkép­zelések szerint 2000-re 100 lakosra 30 tele­fonkészülék jutna és a várakozási idő a ko­rábbi 12 évről 1 évre csökkenne. Ezzel elér­nénk a nyugat-európai távbeszélő-hálózat 1980-as színvonalát Azonban a mára tartha­tatlanná vált helyzet még gyorsabb átállást követel. Az elkövetkezendő 3 évben 120 milliárd fo­rintot költ a vállalat a távközlési technológia változtatására. (Ez az elmúlt évek beruházá­sának többszöröse.) Ennek megfelelően a nemzetközi kicserélő központok bővítését szorgalmazzák amelyek megtérülési ideje kevesebb mint egy év. Ezután következik az országos, illetve a budapesti távbeszélő-há­lózatfejlesztése. Az országos digitális hálózat kiépítésével tehermentesíteni lehet a meglé­vő vonalakat ezáltal kialakítható egy újabb szolgáltatásokathordozó rendszer. Három év alatt a jelenlegi 1 millió készülékből álló rend­szert 1,5 milliósra bővítenék. Azonban ma még a települések felén kézi kapcsolású központok vannak, és csak reg­gel 8-tól, délután 4-ig lehet telefonálni. Elsőd­leges cél ezek megszüntetése, az éjjel-nap­pali kapcsolások megoldása, illetve a nyilvá­nos telefonok mielőbbi kihelyezése a falvak­ba. Fokozatosan bevezetik a lopások elkerü­lése végett a kártyás telefonkészülékeket ez­zel együtt megoldják a nyilvános fülkék visz- szah ívhatását Természetesen mindenki a saját városá­nak, településének a telefonsorsára volt kí­váncsi. A hároméves terv tartalmaz egyfajta ütemességet de ezt a piaci és a keresleti igé­nyeknek megfelelően rugalmasan kezeli a távközlési vállalat Éppen ezért nem adtak meg konkrét időhatárokat az egyes települé­seket illetően. Várják a helyi hozzájárulások, kezdeményezések, társulások, és nem utol­sósorban az önkormányzatok jelentkezését akikkel együttműködve jelentősen módosul­hatnak az eredeti időhatárok, tervek. A számlázással kapcsolatban dr. Krupa- nics Sándor, általános vezérigazgató-helyet­tes elmondta, hogy az új központok már szá­mítógépeken rögzítik hívásaikat a dijadato- kat ez alapján akár a beszélgetésenkénti té­teles elszámolás is megoldható. Ezzel gya­korlatilag a minimálisra csökkenthetik a pa­naszok számát Perlaki György, távközlési vezérigazgaó- helyettes rámutatott, hogy a rádiótelefonok alkalmazása csak átmenetileg indokolt A ha­talmas költségeket igénylő infrastrukturális beruházások ellenére csak mintegy 50 ezer a távbeszélőkapacitása, és ez a rendszer csak az adók 20-30 kilométeres sugarában üze­meltethetők. A beszélgetések percenkénti ára is mutatja ezt, 17 forint Egyik napról a másikra nem várhatunk rob­banásszerű változást Azonban most valami elindult de a telefon néha még süket.. HAJDÚ ZS. Mától ne hívjon mentőt, aki...! Amint arról hírt adtunk, november 9-én reggel 8 órától nem üzemel a nagymá- nyoki mentőállomás. Tehát a környék­ben lakók a bonyhádi mentőállomás szá­mát 75-51-208 kérjék baj esetén. Cím: Bonyhád, Perczel M. u. 46/A, illetve a 04- es számon a Tolna Megyei Mentőszerve­zetet. DQÜftlNÓ Folytatódik az engedményes színestelevízió-vásár! Egyes televíziók 2000-4000 Ft-os engedménnyel kaphatók - amíg a készlet tart. Dominó Raktáráruház Szekszárd, Beloiannisz u. (főiskola mellett). Telefon: 12-234. (11

Next

/
Oldalképek
Tartalom