Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-08 / 184. szám

1990. november 8. NÉPÚJSÁG 3 Lovastúra az őshazába? A tömegkommunikáció háza táján - lévén minősítése a hivatalosak által kártékony - nem ajánlott a Jus murmu- randira, a nép morgolódáshoz fűződő ősi jogára hivatkozva megszólalni, mert nyomban színrelép a nyugodtnak deklarált erő elsőszámú prófétája, hogy elverje istenesen a port a morgo- lódásoknak hangot adó sajtó hátán. Mivel a sajtó megátalkodottan ragasz­kodik hivatásához, figyelemelterelésre is alkalmasan él és virul belpolitikai életünk színpadán a főpróféta ostoros müsorszáma. Nem lehet erre mást mondani, csak azt, bár csak ez lenne az egyetlen bajunk. Sajnos van más és nem is kevés, amire kötelező odafi­gyelni. Ilyennek taksálom azt az októ­ber utolsó napján zuhogó esőben tar­tott tüntetést is, aminek száz főre becsült „tömege” szórakoztatta el azo­kat a járókelőket szép fővárosunkban, akik éppen akkor fordultak meg a Blaha Lujza téren. Mint azt hallani, a Nemzeti Színház lebontása óta ezen a tájon nem volt olyan bombasztikus sikerű előadás, mint ez. A vastaps a Magyarok Nemzeti Szövetsége és a Keresztény Nemzeti Unió hatalomra igyekvő híveit illeti. Ók írták, rendezték és játszották el ama tragikomédiát, aminek mondanivalója a sajtó leleplezése, mindenekelőtt a legjobb hazai lap, a Népszabadság új­ságíróinak megfélemlítése volt. Nem ráadás nélkül. A fináléban ugyanis Jurta-Magyarország megszállottái azt követelték, hogy Csurka István foglalja el az államminiszteri széket és sürgő­sen alakítson egy új kormányt Nicsak, nicsak, hogy honnan nem fujdogál az a szél, aminek fészkét eddig máshol sejtettük! A fáma hallgat arról, hogy mit szólt mindehhez a leléptetni kívánt kor­mány. De az is kérdés, hogy a minisz­terjelölt - aki esős nap lévén adott időben nem az ügetőn múlatta az időt, sokkal inkább irószobájában esetleg legújabb filippikájának megírásával - vállalja-e a neki szánt nemzetmentő szerepet? Választ érdemel azután az a kérdés is, hogy a jelenlegi kormánnyal közel sem elégedett Népnek mi a véle­ménye önjelölt boldogítóinak követe­léséről. Akar, akarhat-e visszafelé, Európával ellentétes irányba masíroz­ni a jurták, gyepük világába? Semmiben sem vagyok annyira biz­tos, mint abban, hogy nem, mert sok egyéb mellett már fölismerte, hogy helyzetünkből csak előre tartva lehet kimenekülni! A visszafelé kívánkozók pedig? Vegyék igénybe a lovastúrák szervezésével foglalkozó utazási iro­dák szolgáltatásait és ha tetszik nekik az őshaza vidéke, maradjanak ott! LÁSZLÓ I. Hajléktalan vonatok...? A minapi taxismegmozdulással kap­csolatban eltérhetnek a vélemények, de az aligha vitatható, hogy a lakosság túl­nyomó többsége együtt érzett velük. Va­lószínűleg a legfőbb ügyész helyettese is, aki azonban a törvényesség egyik fő őre lévén hivatalból másként kellett, hogy gondolkodjon. A „polgári engedet­lenségi mozgalom” kifejezés újságírói szlogen, itt szabálysértések sora, sőt bűncselekmény is megvalósult mely utóbbi hivatalból üldözendő. A főügyész­helyettes becsületére váljon, hogy szinte egy lélegzettel elmondta a megoldás módját is. A hajléktalanokkal és ismételt meg­mozdulásaikkal kapcsolatban is eltér­hetnek a vélemények, de aligha vitatható, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem érzett együtt velük. Nem keserű sorsuk, hanem viselkedésük miatt, Kiderült, hogy jelentős részük még akkor se óhajt dol­gozni, ha tálcán hozzák a munkát. Miért is tenné, hiszen egy állapotos ifjú nő párja havi 12 ezer körül megkeres tarhálásból. A hajléktalanok megmozdulása előbb a Déli pályaudvart, majd a Keleti forgalmát veszélyeztette, ha ugyan nem veszélyez­teti máig is. Ugyanazt valósítják meg, amit a taxisok toronymagasan finomabban, sőt kulturált módszerekkel. Fontos köz- intézmények működésének veszélyez- , tatásét. m közlekedéstörténelem kutatói lenné­nek a megmondhatói annak, hogy a világ melyik fővárosában lettek már hasonló okból hajléktalanokká, rekedtek a pá­lyaudvarokon kívül, vagy el se indultak a vonatok. A Keletit terveztető „vasminisz­ter” Baross Gábor, akinek a szobra ott áll az indulási oldal előtt, a fegyver és valuta- kereskedők gócpontjában, aligha ál­modhatott ilyesmiről. Marad egy kérdés: a legfőbb ügyész helyettesének nem kellene-e ebben az esetben is hivatalból vádat emelnie? Esetleg kiskapu megjelölése nélkül...? (Ordas) Szaglik a jövő A történészek lulius Caesar óta hajtogatják, hogy a pénznek nincs szaga. Idő kérdése, hogy a technika, művi beavatkozásssal, ezen is változtasson. A kísérletek több, mint biztatóak: az illatkutatás szak­emberei - mint az Evenement du Jeudi című francia magazin megír­ta-a feladat megoldása előtt állnak. Az amerikai IFF cég „kívánságra szállítja a frissen nyírt pázsit, a főtt paradicsom, vagy éppen a szantálfa aerosolos illatát.’’A friss bőr szagát már piacra is dobták, és sikerrel alkalmazzák, akik az autó eladásánál palástolni kívánják a kocsi avítt voltát. A felhasználás lehetősége szinte korlátlan. Ezt Gianni Vianello belsőépítész, a kutatás egyik úttörője ki is fejezte: „Amikor komfortról beszéltem, ez eddig a fény, a tér, az anyag és a színek összhatását jelentette. Az illatok parlagon maradtak. Miért ne számolnánk velük?!" És számolnak. A francia vasút a kényelem (és a jegy ára) fokozataként írisz, jázmin, szántál és más egzotikus illatú kocsikat közlekedtet. Aj. igazi haszon azonban az illat és az emberi teljesítmény kapcsolatából várható. És ezen a téren japán cégek - ki más? - járnak az élen. A Kanebo és a Shiseido versenyéből az utób­bi már teszteli azt az illatot, amely a hivatal légterébe permetezve nyugtatja az idegeket és serkenti a munkakedvet. Egy számítógép­kezelő (egyelőre titokként kezelt virág illatát) egy óra alatt 16 122 al­kalommal ütötte le a gép megfelelő billentyűjét, a korábbi 14142-vel szemben. Nincs hírünk arról, hogy mit kezdenek a szabadban tevé­kenykedők (kubikosok, szántóvetők, netán katonák) esetében. De ez is csak idő kérdése, hiszen, mintáz említett IFF gyártásfilozófiájából kiderül: „A 80-as évekre már telítődött illattal a nők minden szabad bőrfelülete. A piac tovább nem bővíthető, lépni kell.” Várható, hogy a jövő nemcsak rózsaszínű, hanem szagos is lesz. (Folytatás az 1. oldalról.) Döntésük okáról a család „szóvivője”, a 24 éves fiatalasszony a következőket mondta.- Ennél olcsóbban és gyorsabban nem tudtunk volna kényelmes, korszerű új ott­honhoz jutni. Ezt a házat úgy reklámozzák - amit egyébként épp a Népújságban olvas­tunk -, hogy 60 nap alatt elkészül, ami a mai inflációs világban nem egy utolsó szempont A fiatal párnak már volt egy háza Mórá­gyon, de bankkölcsön volt rajta, telek alig volt hozzá, szociálpolitikai kedvezményt pedig nem kaphattak rá. A ház régi, leromlott állagú épület volt, sokat kellett volna rá költeni, de nem volt miből. Zagyváék eladták ezt a házat, az árá­ból a helyi tanácstól igen kedvezményesen - 18 900 forintért - vettek egy 1260 négy­zetméter nagyságú telket, és felhúzták az alagsort Tudták mibe fognak, hiszen az építkezés előtt elutaztak Ráckevére meg­nézni a Falco rendszerű házakat, ahol már Zagyva Gyula, felesége, meg a szerelési útmutató Raklapon az oromfal egész utcasorok épültek ezekből a gyors­lakóházakból. Hatvanhárom négyzetméter az épülő ház földszinti része, negyven négyzetméter a tetőtér, amit egyelőre nem építenek be, hiszen hármójuknak, Norbi a kisfiúk még csak 2 éves, bőven elég az egy szint is.- Az egész szerkezet - az oromfalak, lé­cek, hőszigetelt ajtók, ablakok - 781 000 forintba került, a fuvar 13 ezerbe, a báta- széki festett cserép, meg a csatorna 30 ezer lesz - a fiatalasszony fejből sorolja a számokat, látszik, hogy ő az „építésvezető”. A gyártó 28 800 forintért biztosított volna egy szakmunkás szerelőpárt a ház ösz- szeállításához, de ezt Zagyváék nem igé­nyelték, mivel egy mórágyi ismerősük, Tóth István kőműves 40 ezer forintért vállalta az összeszerelését.- Igaz, hogy ez több, de így nem kell szál­lást kosztot biztosítanom, a segédmun­káért pedig nem fizettünk semmit mert ro­konok, barátok jöttek - mondja a fiatal- asszony. Passzítják a falakat Az ifjú pár július 18-án kapta meg az épí­tési engedélyt, augusztus közepén kezdtek alapozni, október elején szállították le a pa­nelokat. A főfalakat egy nap alatt berakták, három napra rá az oromfalat. A család az új évet már az új házban kívánja köszönteni. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Panelház Mórágyon Egy kis törvényismertetés Az önkormányzat feladata, hatásköre Küldöttgyűlés lesz Bonyhádon A települési önkormányzat feladatait számba véve elmondhatjuk, a szolgálta1 tások körében különösen fontos a tele­pülésfejlesztés, a településrendezés, az épített és a természeti környezet védel­me, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, a csatorná­zás, a köztemető fenntartása, a helyi köz­utak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a településtisztaság biztosítása. Gondoskodni kell a helyi tűz­védelemről, a közbiztonság helyi felada­tairól, közre kell működni a helyi energia­szolgáltatásban, a foglalkoztatás megol­dásában; gondoskodni kell az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról. Fel­adat továbbá a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nem­zeti és etnikai kisebbségek jogai érvé­nyesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek előse­gítése. A települési önkormányzat maga hatá­rozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A törvény szerint köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellá­tásról, az alapfokú oktatásról, az egész­ségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köz­temető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai­nak érvényesülését. Feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő kö­zösségeinek a tevékenységét és együtt­működik velük. Az önkormányzat jogi személy, felada­tait a képviselő-testület és szervei: a pol­gármester, a képviselő-testület bizottsá­gai, a képviselő-testület hivatala látja el. Szólni kell a képviselő-testület hatás­köréből át nem ruházható feladatokról is. Ezek: a rendeletalkotás szervezetének kialakítása és működésének meghatáro­zása, továbbá a törvény által hatásköré­be utalt választás, kinevezés, megbízás. Ilyen a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, haszná­latuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, vagy a gazdasági prog­ram, a költségvetés a helyi adó megálla­pítása, a településrendezési terv jóváha­gyása, a képviselő-testület által meg­határozott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás át­vétele, illetve átadása. Ugyancsak az át nem ruházható feladatok közé tartozik az önkormányzati társulás létrehozása, tár­suláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, •nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás. Ide tartozik még az in­tézmény alapítása, közterület elnevezé­se, emlékműállítás, eljárás kezdeménye­zése az Alkotmánybíróságnál, a bírósá­gok népi ülnökeinek megválasztása, állásfoglalás megyei önkormányzati in­tézmény átszervezéséről, megszünteté­séről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a kiszolgálás a települést is érinti, valamint véleménynyilvánítás olyan ügy­ben, amelyben a törvény az érdekelt ön- kormányzat állásfoglalásának a kikéré­sét írja elő. Ha megnézzük a képviselő-testület működését, akkor a következők „derül­nek ki”. Szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési kép­viselők egynegyedének, vagy a képvise­lő-testület bizottságának az indítványára. Az ülés nyilvános, ám indokolt esetben a testület zártat is elrendelhet. A képviselő- testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérde­kű kérdést, javaslatot tehetnek. A testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét - község - várospolitikai fórum, városrészi tanácskozás, falugyűlés stb. -, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalá­sáról és az ott felmerült kisebbségi véle­ményekről tájékoztatni kell a képviselő- testületet. A bonyhádi országgyűlési választókerü­lethez tartozó települések küldöttgyűlését, amelyen a megyei közgyűlés tagjait választ­ják meg, november 9-én, pénteken 14 órától tartják Bonyhádon, a városháza nagytermé­ben. A nyilvános küldöttgyűlés a települési önkormányzatok által javasolt megyei köz­gyűlési képviselőjelöltek és a küldöttek kö­zül 10 megyei közgyűlési képviselőt vá­laszthat Dombóvár Város Képviselő-testüIete PÁLYÁZATOT HIRDET jegyzői állás betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- legalább 5 évi szakirányú államigazgatási gyakorlat. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL:- részletes szakmai önéletrajzot,- végzettséget igazoló okiratot. Bérezés megegyezés szerint. Benyújtási határidő: a megjelenéstől számított 30 nap. Cím: polgármester, 7200 Dombóvár, Alkotmány tér 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom