Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-06 / 182. szám
Parlamenti munkanap - különösebb személyeskedések nélkül Szabad György elnökletével hétfőn, délután három óra után néhány perccel megkezdte munkáját az Országgyűlés. A plenáris ülésen a honatyák elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntöttek. Határozatuk szerint sürgősséggel tárgyalják Kósáné Kovács Magdának (MSZP) az érdekképviseleti szervek véleményének kikéréséről szóló országgyűlési határozat-indítványát. Ugyancsak sürgősséggel terjesztette elő Kis Gyula MDF-es képviselő a Társadalombiztosítási Alap 1990. költségvetésének módosítására benyújtott kérelmét. Zsíros Géza kisgazda képviselő négy indítványából egymás után hármat is elutasítottak: igy nem tárgyalják sem a termőföld tulajdonjogi rendezésével kapcsolatos, sem az alkotmánymódosításra, sem az előprivatizációs törvény módosítására bebnyújtott javaslatát. Felvették viszont a napirendi pontok közé a földtulajdon rendezésének szükségességéről szóló országgyűlési határozat meghozatalát szorgalmazó indítványát. Az Országgyűlés plenáris üléseinek gyakorlatában szinte példátlanul, különösebb személyeskedések, viták nélkül tárgyalta hétfőn a parlament a napirendjére tűzött törvényjavaslatot. Igaz, az általános és részletes viták közé újabb előterjesztések tárgyalása ékelődött, ez azonban korántsem hátráltatta a gyors döntéseket. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a beterjesztett javaslatok jó részét hetek óta vitatták-formálták a legkülönbözőbb parlamenti bizottságok, így végül is az alapos előkészítésnek köszönhető a határozatok gyors egymásutánja. Ugyancsak példátlan, ám mégis várható volt - a Kisgazdapárt belső helyzetét, valamint az FKgP és a kormánykoalíció többi pártja közötti viszonyt ismerve -, hogy a négy önálló képviselői indítvánnyal jelentkező Zsíros Géza javaslatainak többségét a plénum elveti. Ezek egy része ugyanis - például a föld- tulajdon rendezése, azzal összefüggésben az alkotmány módosítása - nem először került javaslatként a ház asztalára. A törvényhozó-testület ezeket már korábban nem kívánta tárgyalni. Ettől kezdve a Ház tevékenysége békés mederben folyt tovább. Csupán néhány percet vett igénybe a napirend, majd azt követően az Országos Választási Bizottság beszámolójának elfogadása. Ezt követően a képviselők gyorsan, különösebb vita nélkül döntöttek két törvényjavaslat fölött. Elfogadták az elmúlt rendszerhez kötödő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvény módosítását. A közelmúltban hozott rendelkezés változtatását az tette szükségessé, hogy az eredeti törvényben - helytelenül - a Demisz tag- szervezeteként tüntették fel az Úttörőszövetséget. Nem kísérte nagyobb vita a helyi bíróságok létesítéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalását sem. A parlament - hetek óta tartó bizottsági viták után - hétfőn első alkalommal tűzte napirendjére, majd saját munkatempójához képest meglepően gyorsan, immár különösebb vita nélkül el is fogadta a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokat. Az új törvény a megszűnt tanácsok feladatainak és hatásköreinek ideiglenes ellátásáról rendelkezik, valamint a megyei közgyűlés megválasztásának rendjét és határidejét írja elő. Az átmeneti időre szóló kiegészítő szabályokra azért volt szükség, hogy a megválasztott önkormányzatok mihamarabb megkezdhessék törvényes működésüket. A polgármesterek, főpolgármesterek vagy a megyei közgyűlési elnökök lényegében a volt tanácselnökök és helyetteseik, a jegyzők, főjegyzők a vb-titkárok, a képviselő-testületek pedig a tanácstestületek, a vb-k feladat- és hatáskörét öröklik. Egy - immár törvényerőre emelkedett - módosítás eredménye, hogy a volt vb-titkárokat - tekintet nélkül arra, hogy munkaviszonyuk mikor szűnt-szú- nik meg - megilleti a felmondási időre járó munkabér összege. Az Országgyűlés úgy határozott továbbá, hogy a főjegyző december 31-ig helyettesítheti a köztársasági megbízottat. A plénum döntése szerint a községi, városi képviselő-testület a megyei közgyűlés tagjait megválasztó küldötteket november 15-ig, ők pedig a megyei közgyűlés tagjait december 15-ig választják meg. Mindezekre tekintettel azok az 50 ezernél több lakosú városok, amelyek megyei jogú városi címet kívánnak szerezni vagy visszaszerezni, jövő január 1 - jétől november 15-ig nyújthatják be kérelmüket, a cím odaítéléséről pedig november 30-ig kell döntenie a parlamentnek. Az Országgyűlés e törvényben lényegében kötelezte a kormányt arra, hogy november 30-ig terjessze a plénum elé az önkormányzatok feladatát és hatáskörét szabályozó törvényjavaslatot A hétfői ülésnap utolsó napirendi pontjaként a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet módosítása került a plénum elé. Bűnözés falun és városon Beszélgetés Dobos János ezredessel A bűncselekmények száma robbanásszerűen nő, 1991-re akár a mostani, riasztó adatok kétszeresével kell számolnunk. Mind gyakoribbak a rablások, gyilkosságok a korábban békésnek tartott kisvárosokban, falvakban is. Az ORFK bűnügyi főosztályának helyettes vezetőjét, Dobos János ezredest arra kértük, adjon áttekintést a Budapesten kívül elkövetett bűncselekmények jellemzőiről.- Az összes bűneset 30 százalékát Budapesten követik el, a mintegy 90000 bűnelkövető közül 14-15 ezer budapesti. Három kategóriát állítottunk fel: eszerint létezik megye- székhelyi és fővárosi; vidéki városi és községi bűnözés. Ha a vidéken történt bűncselekményeket tovább bontjuk, akkor az derül ki, hogy körülbelül 30 százalékát a megyeszékhelyi városokban követik el. A többi városra 30-40 százalék jut, így csupán 7-8 százalékot tesz ki az úgynevezett községi-tanyasi bűnözés. Ma már csaknem 2 millió személygépkocsi van'az országban és átzúdul rajtunk évente 3 millió külföldi gépjármű is. Az úgynevezett vidéki védettség megszűnt. Az utazó bűnöző oda jut el, ahova akar, nincs kötve MÁV-hoz, helyközi autóbuszhoz, nem gyalogol. Ha nincs kocsija, akkor lop egyet az alkalomra. (Folytatás a 3. oldalon.) Moldava éhségsztrájk, tárgyalások Az orosz ajkúak lakta moldavai Du- bosszari városban hétfőn több tucat asz- szony kezdett éhségsztrájkot a múlt pénteki véres összetűzés felelőseinek megbüntetését követelve. Dubosszariban pénteken a rendőrök brutálisan rátámadtak a helyi lakosokból szerveződött önkéntesekre, akik az ellenük felvonuló moldován (román) erőkkel szemben kívánták megvédeni városukat. Az összecsapásnak hivatalos közlés szerint hat halálos áldozata, és több tucat sebesültje volt. (Folytatás a 2. oldalon.) Könyv a „málenkij robot”-ról Megjelent az első tudományos igényű könyv, amely a Szovjetunióba kényszer- munkára hurcolt magyarok kálváriáját tárja az olvasók elé. A „Modern rabszolgaság" című kötet szerzője, dr. Füzes Miklós pécsi levéltáros több mint egy évtizeden át kutatta az 1944 és 1949 között lezajlott eseményeket. A háromszázhatvan oldalas kötetet hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek a dél-dunántúli németek pécsi kulturális központjában, a Lenau-házban. A könyv szerzője a cím magyarázatául elmondta, hogy a „málenkij robot”-ként hírhedtté vált kényszermunkát méltán nevezhetjük századunk rabszolgaságának, hiszen sem az 1945. január 20-án aláirt fegyverszüneti egyezményben, sem a későbbi békeszerződésben nem szerepel a polgári lakosság munkára kényszerítése és elhurcolása, amit utólag „jóvátételi közmunkának” igyekeztek feltüntetni. A kutatómunka a „Modern rabszolgaság” kiadásával nem ért véget. Dr. Füzes Miklós bejelentette, hogy már a nyomdában van következő kötetének kézirata. A „Dél-dunántúli forgószél” című kötetben a magyarországi németek 1944-től 1948-ig tartó kitelepítésének történetét dolgozza fel a szerző. Háromszáz- ötvenezer forintos tűzkár Tolnán Tegnap délelőtt 11 órakor Tolnán, az Alduna-sor 26. szám alatti gazdasági épületben tűz ütött ki. A károsult Scsepai Béla, Szekszárd Csapó u. 14. szám alatti lakos. Leégett egy 10x20 méteres sertésól tetőszerkezete, 100 darab körbálázott széna, 3000 darab kisbála szalma. A tolnai önkéntes tűzoltók mellett szekszárdi tűzoltók is kivonultak. Az oltást a kora esti órákban még nem fejezték be. A becsült kár értéke 350 ezer forint. Uftben ragadt államfők Nem mindennapi kalandban volt része az alexandriai francia egyetemet megnyitó politikusoknak. A vendéglátó Hoszni Mubarak egyiptomi, valamint Francois Mitterrand francia, Ab- dou Diouf szenegáli és Mobutu Sese Seko zairei elnök az egyetemnek helyet adó gyapottőzsde húszemeletes épületében a hetedik és nyolcadik emelet között a liftben rekedt. Szemtanúk szerint a négy politikus a tűzlép- csőn kényszerült elhagyni az épületet. Főiskolai asztalitenisz-világbajnokság Tegnap meglehetősen szokatlan időpontban - reggel 9 órakor - rendezték meg a Vili. főiskolai asztalitenisz-világbajnokság férfi, majd egy órával később női csapatdöntőjét. Haladjunk talán időrendi sorrendben. A francia fiúk jól kezdtek a németek ellen, hisz 1 -0-ra, majd 2-1 -re is vezettek. Ekkor még sokan azt gondolták, hogy sikerül megismételniük a Koreai Köztársaság elleni bravúrgyőzelmet. Lélektanilag rendkívül fontos volt az ezután következő Mas- saad - Nurdin találkozó, amelyen, ha nyer a „gall” fiú, sok minden másként alakulhatott volna. Ezzel már el is árultuk, hogy nem így történt: az egyiptomi-német Massaad sima 2- 0-ás győzelmet aratott. Innentől kezdve Németország válogatottja magára talált, és a következő négy találkozójából hármat hozott, ami egyben a világbajnoki cím megszerzését is jelentette számukra. Eközben a hatos asztalon is megkezdődött a döntő, lányainknak a Koreai Köztársaság csapatával kellett megmérkőzniük az aranyéremért. Minden úgy indult, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Hegedűs jó játékkal verte a jobbik ázsiainak tartott Kim Sun Sook-ot. Ezután viszont a koreaiak 19-re lapot húztak, hiszen nem a balkezes játékosukat - akitől főiskolásaink is tartottak -, hanem a támadóbb szellemű Kim Soon-t állították a csapatba. Mind később kiderült, megtalálták a pakliban az alsót, ugyanis a koreai lány nyerőembernek bizonyult. Nagy Krisztinát szoros mérkőzésen verte, majd következett a páros. Tulajdonképpen utólag átgondolva a találkozó menetét, valószínűleg ez az a pont, ahol elvesztettük a „háborút”. Az első nyert szett után a második játszmában 18-14-re is vezettünk, mégis elúszott a győzelem. A következő mérkőzésen Nagy nyert még ugyan, de Kim Soon-t sajnos már Hegedűs sem tudta megállítani, így alakult ki a 3-2-es koreai siker. Annak ellenére, hogy az aranyérem elmaradt, büszkék lehetünk lányainkra: egy ázsiai együttestől nem szégyen kikapni. Még akkor sem, ha a lehetőség a kezünkben volt. (Folytatás a 6. oldalon.) A női csapat világbajnoki címét a Koreai Köztársaság együttese szerezte meg Korea és Németország nyerte a csapataranyat
