Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-03 / 180. szám

1990. november 3. NÉPÚJSÁG 5 Húsz ország asztaliteniszezői Szekszárdon Látványos megnyitó a nyolcadik főiskolai világbajnokságon (Folytatás az 1. oldalról.) Telt ház a sportcsarnokban. Elsőként dr. Leitner József, a Magyar Diáksport Szövet­ség főtitkára üdvözölte a világbajnokság résztvevőit „Két szempontból is felelős mun­kát vállaltunk a főiskolai vb rendezésével. Egyrészt mert a szövetségünk ilyen nagy eseményt még nem rendezett, másrészt mert szeretnénk megfelelni a FISU követelményei­nek. Nem titkoljuk, az asztalitenisz közel áll a MDSZ szivéhez, ezért is kértük a vb házgaz- dai jogát Az OTSH, a Magyar Asztalitenisz Szövetség, a Pro Kultúra Alapítvány, Tolna megye és Szekszárd város közös összefo­gással mindent megtett, hogy sikerrel zárjuk ezt az eseményt Ismerve az előkészületeket biztos vagyok benne, hogy az egyhetes via­dalon minden »sínen lesz«. Ezért már most megköszönöm a házigazda szekszárdiak áldozatos munkáját’ - mondta többek kö­zött Ezután dr. Frenkl Róbert, egyetemi tanár, a FISU vb-tagja, majd Constantin Anastasov, a FISU alelnöke, végezetül pedig Kocsis Imre A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség üdvözletét Constantin Anastasov tolmá­csolta Antal, a tolnai megyeszékhely polgármestere üdvözölte a főiskolai sportolókat. Két évvel ezelőtt nem voltunk ott Bulgáriá­ban, nem tudjuk, hogy a VII. főiskolai vb meg­nyitója milyen volt Ez a mostani - szívünket dobogtató büszkeséggel mondhatjuk - pa­zarul sikerült A sport csodálatos, nagy erő. Mindezt régről tudjuk már. Most a csarnokot zsúfolásig megtöltő közönség egy látványos, mi több, szimpompás megnyitó részeseként csak megerősíthette. A bemutatók során a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem női és férfi hallgatói alkotta csapatok éppúgy, mint a Paksi SE ritmikus sportgimnasztikásái és a szekszárdi Garay gimnázium lányai vas- tapsos produkciót nyújtottak. Arról pedig, hogy fokozható-e a közönség szimpátiája - újfent a pécsi egyetem diákjai gondoskod­tak. A zárókép világító buzogánnyal végre­hajtott bemutatójával a közönség csak repeta után telt el. Ha a lelátó véleményét egy mon­datban kellene összegezni, akkor az így szól­na: fantasztikus, ilyen még nem volt Szek­szárdon. A tolnai megyeszékhely képviseletében dr. Kocsis Imre Antal polgármester kö­szöntötte a vb résztvevőit Húsz nemzet sportolói, előtérben a magyarok A pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem hallgatóinak bemutatója Ők mondták... Constantin Anastasov a FISU (Nem­zetközi Egyetemi Sportszövetség) alel­nöke: - Fantasztikusan szép volt a meg­nyitó. Kifejezte azt, hogy itt nem profesz- szionista világversenyről van szó, hanem diákfesztiválról. A lányok is csodálatosak voltak, ehhez fogható buzogánygyakorla­tot pedig még életemben nem láttam. Minden elismerésem a szekszárdiaké, akik a világ, illetve Magyarország bajai mellett vállalták az esemény házigazdájá­nak szerepét. Magyarország egyik veze­tője a világ sportjának, és úgy vélem, a le­zajlott rendszerváltás idővel ezt még job­ban elősegíti. A FISU a NOB után a máso­dik legnagyobb sportszervezet, összesen 12 világbajnokságot bonyolítunk le. Ezek közé tartozik e viadal is. Végezetül szeret­nék köszönetét mondani Szekszárdnak e rangos esemény megrendezéséért. Biztos vagyok abban, hogy nagyszerű versenynek lehetünk tanúi. Dr. Leitner József a Magyar Diáksport Szövetség főtitkára: - Nemcsak azért nagy dolog ez a világbajnokság, mert idejöttek 20 országból, hanem mert egy megye, sőt több megye fogott össze ennek az eseménynek a jó megrende­zése érdekében. Testnevelő tanárként tudom, hogy mennyi pluszmunkát je­lentett, amíg betanították ezeket a gya­korlatokat. Úgy érzeni a diáksport ezáltal válik olyanná, amilyennek lennie kell, hiszen amíg vannak olyan emberek, akik képe­sek ennyit szentelni az idejükből erre a tevékenységre, addig győztes a diáksport. A sokszor keserves munkának ünnepei e pillanatok, ilyenkor érezhetjük, hogy érdemes csinálni. Fintor Sok országból, sokfajta kultúrá­val, szokással érkeztek a résztve­vők a világbajnokságra. Ennek ékes bizonyítéka Kardos György - a szervezőbizottság szállásért fele­lős tagjának - következő kis sztori­ja.- Egyik nagy tekintéjű, illusztris vendégünknek igyekeztünk a ked­vébe járni, és a legjobb szobát biz­tosítottuk neki. A beköltözés után éppen indultunk vacsorázni, ami­kor szólt, hogy van egy kis problé­ma, ugyanis nincs víz a szobájában. Mondom, ez lehetetlen, menjünk el, együnk, aztán majd ketten közösen megvizsgáljuk a dolgot. Vacsora után „megejtettük” a kipróbálást, és ekkor derült fény a turpisságra. Távolról jött vendégünk hazájában a víz gombnyomásra jön a csapból, így ő a piros és kék gombokkal igyekezett nedűt fakasztani. Miután megmutattam neki a magyar módit, jót derültünk az egészen, és hát mondanom sem kell, mindketten megkönnyebbültünk. Az összeállítást készítették: Fekete László, Krasznai Zoltán, Ótós Réka J A zászlógyakorlat is impozáns volt Fiatalok a küzdőtéren Sípszó előtt Újra él a kézilabda Pakson Pakson, ha nem is túl magas színvonalon, de mindig jelen volt a kézilabda, sőt „menő” sportág­nak számított. A Paksi SE szár­nyai alatt aztán lassú sorvadás­nak indult, olyannyira, hogy „le is adták” a szakosztályt a honvéd­ségnek, s így Nógrádi SE néven vegetáltak tovább. Egy rövid ideig az Atomerőmű Se-nél is próbálkoztak e férfiasán kemény sportággal, de aztán mindkét he­lyen „befuccsolt”. Nem akadt megfelelő szintű vezető, aki szív­ügyének tekintette volna a kézi­labdát. Mintegy hatévi Csipkeró- zsika-álom után az idén ismét megjelent Pakson ez a sokak ál­tal kedvelt labdajáték. Üde szín­foltként a kézilabda megyebaj­nokságba nevezett az ESZI-DSE ifjúsági és felnőttegyüttese. Nemcsak középiskolás fokon- Pakson szinte minden általá­nos iskolában foglalkoznak kézi­labdával. Annak idején a lll-as számú iskolából egy erős mag, több ügyes fiú került egyszerre az Energetikai Szakképzési Inté­zetbe, majd egy teljes csapat. Igényelték, szerették a játékot, így be is nevezték őket a megyei középiskolás bajnokságra. Ek­kor vettem át én az alakulgató társaságot - eleveníti fel az indu­lás történéseit Lacza Csaba ed­ző, testnevelő.- Néhány edzéssel a hátunk mögött a harmadik helyen végez­tünk, ez pedig bizonyította: érde­mes több munkát fektetnünk a csapatba. Lényegében véve az­óta középiskolai szinten, ahol elindultunk, ott nyertünk is. Leg­alábbis Tolna megyében. Mert, mihelyt átléptük a megyehatárt, óriási hátrányba kerültünk. Amíg mi évente jó ha 5-6 mérkőzést játszottunk, ellenfeleink ennek sokszorosát, hiszen egy-egy ne­ves egyesület serdülőcsapatára épülnek. így vetődött fel a srácok részéről: találjunk megoldást, hogy ők is rendszeresen pályára léphessenek. Az intézetben mű­ködő Diák Sportegyesület méltá­nyolta kérésünket. Megalakulha­tott a kézilabda-szakosztály, s így beneveztünk az 1990-91. évi ifjú­sági és felnőtt megyei bajnok­ságba. A felnőtteknél szerepel két idősebb játékos is, a többiek iskolánk tanulói - folytatta a fiatal szakvezető. A játékon a lényeg A kézilabda nem az első áldo­zásra készülő kisleányok sportja még megyei szinten sem. Itt-ott komoly pofonok csattannak, a test test-elleni küzdelem sokszor döntő szerepet játszik, és ebbe a „darálóba” kívánkoztak az ESZI diákjai. Oda, ahol általában ’ 20-30 kilóval nehezebb, jóval idősebb, minden fifikájával meg­áldott ellenfelekkel kell felvenni a harcot. Mit mondjak, nem túl szívderítő kilátások.- Az idei bajnokságban sok meccset nem nyerhetünk, ez tény, ezt előzetesen megbeszél­tük a gyerekekkel. Nem fogja kedvüket szegni, nem elsősor­ban az eredményességre „uta­zunk”. Célunk, hogy látsszon a csapaton amit az edzéseken sulykolunk, a meccseken is vég­re tudják hajtani azokat. Sziwel- lélekkel dolgozzanak, szívesen csinálják, próbáljanak játszani. Megszerezve a szükséges mér­kőzésrutint, fogunk mi még mér­kőzéseket nyerni. Sőt, én titkon bízom abban, hogy amennyiben összejön egy stabil mag, amely itt marad, akkor talán idővel az NB II. sem lesz elérhetetlen magasság­ban csapatunk számára. Az ESZI-DSE „felnőtt” együtte­se ez ideig még nem hagyta el győztesen a pályát, ezért lehet, hogy kissé utópisztikusnak tűn­hetnek Lacza Csaba bizakodó szavai. Viszont biztató lehet szá­mára, számukra, hogy a bajnoki cím egyik várományosának ed­zője megkereste őket: hasznos lenne számukra, hogy gyakrab­ban mérkőznének az ESZI moz­gékony, többre hivatott együttese ellen. MEDGYESY FERENC Dombóváron lemondott az edző NB II.: Paksi Atom-Oroszlányi Bányász: 13 óra. V.: Kéri. Pusztai László: - A Dorog ellen az utolsó percek fi­gyelmetlensége miatt vesztettünk. Hazai pályán az Oroszlány elleni 90 percben szeretnénk kiköszörülni a csorbát. Elért bennünket az, amitől edző és játékos egyaránt retteg: sérültjeink száma ötre emelkedett. Orosz és Tóth bokasérüléssel bajlódik, míg Hornyák és Juhász izomhúzódással pihen, illetve csökkentett intenzitású edzést végez. Nagy Z. medencecsontja egy ütközésnél sérült meg, bár ő kéthetes eltiltása miatt egyébként sem játszhatna. így Blatt, vagy Fritz csapatba kerülése várható. Támadószellemben lé­pünk pályára, s ennek megfelelően alakul együtte­sünk összeállítása is.- Hujber - Erdélyi, Szabó, Gracza, Lauer - Fritz vagy Mikolics, Nagy L, Kákonyi - Juhász, Kádár vagy Kovalik, Szendrei. Soproni SE-Szekszárdi Dózsa: 13 óra. V.: Molnár I. J. Teszler Vendel: - Csapatunk jó teljesítményt nyújtott a BKV Előre ellen, játékosaink nagyszerű for­mát mutattak, ezért is nagyon sajnálom, hogy elma­radt a múlt heti mérkőzésünk a Sabaria-Tipo ellen. Ráadásul a mérkőzés helyett tartott edzésen Nagyfa­lusi megsérült, rá Sopronban nem is számíthatok. El­lenfelünk a gyengébb kezdés után figyelemre méltó eredményeket ért el, elsősorban vidéken aratott bra­vúros győzelmeket. Jelenleg előttünk állnak a táblá­zaton, de ha sikerül megismételnünk legutóbbi telje­sítményünket, akkor a győzelemre is van esélyünk. Ebben az esetben megelőzhetnénk őket.- Mausz - Fodor, Kalmár, Varga, Horváth P. - Far­sang, Bozsér, Kasza, Horváth Cs. - Bóka, Jelusics. NB III.: Kisdorogi MEDOSZ-Paksi SE: 13 óra. V.: Cservöl­gyi. Vábró József: - értékes és egyértelmű volt az el­múlt vasárnapi győzelmünk. Ragyogó játékkal még a csurgói közönséget is megnyertük magunknak. En­nek ellenére sem érezzük még igazán egy-egy győ­zelem örömét, hiszen mélypontról kezdtük el a fel­zárkózást és érthető, ha a játékosaink még feszült­séggel tele lépnek pályára. A vasárnapi mérkőzés csak egy lesz a sok közül. Tudjuk, hogy a jó erőkből álló PSE látogat hozzánk, ezért maradunk a realitá­sok talaján. Egy biztos: tisztában vagyunk azzal, hogy nekünk milyen felfogásban kell pályára lép­nünk. Jó és sportszerű mérkőzéssel szeretnénk szórakoztatni közönségünket. A legutóbbi győztes csapaton nem változtatok.- Kiss - Pap, Klein, Pető, Komáromi - Boros, Ve- csei, András, Beke - Takács, Vörös. Laki Zoltán: - A listavezető elleni pontszerzésünk a • jelen körülmények között sikeresnek mondható. An­nak ellenére is, hogy a találkozó folyamán nekünk volt több lehetőségünk a gólszerzésre. A soron következő mérkőzésen remélem a csapat teljesítmé­nye olyan lesz, hogy a cseppet sem könnyűnek ígér­kező feladatot sikerrel megoldjuk. Lé kell szögez­nem: az eredményes szereplés érdekében Kisdoro- gon egyértelműen a támadójátékunkon kell javítani.- Gróf - Héregi, Horváth J., Szabó, Fábián - Lacza, Márkus, Porga, Horváth P. - Bérezési, Kálmán. Szombaton játsszák Dombóvári Vasas-Csurgó: 13 óra. V.: Kelemen. A sereghajtó dombóvári együttes vezetőedzője, Far­kas Attila október 31-én, szerdán lemondott tisztsé­géről. A klubvezetés tudomásul vette ezt a döntést, és november 1-től Horváth Gézát bízta meg a csapat szakmai munkájának irányításával. A Dombóvári Va­sas egykori játékosa az utóbbi időszakban nem ed- zősködött, pillanatnyilag ismerkedik a csapattal, il­letve a szakosztály körülményeivel. Ami tény: rendkí­vül szegényes a rendelkezésre álló játékosállomány, ■ ráadásul Vida még eltiltását tölti, Gergics pedig be-* gyűjtötte harmadik sárga lapját. A Csurgó ellen tisz­tes helytállásra törekedve, a csapat tagjai megpró­bálják „pontos” mérkőzésen felavatni az új edzőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom