Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-28 / 201. szám
4 fíÉPÚJSÁG 1990. november 28. Stadtlauringenben jártunk A barátok nem lőnek egymásra Találkozás dr. Czagányi Ferenccel Dr. Czagányi Ferenc huszonhárom esztendeje általános orvosa Stadtlaurin- gen németországi (volt NSZK) kisvárosnak. Barátainak vallja a Szekszárdi Big Band tagjait, akik ez év őszén jártak a német kisvárosban, az ottani ifjúsági fúvós- zenekar vendégeként. A magyar orvos és a német kultúra egymásra találásáról és kölcsönhatásáról beszélgetünk dr. Czagányi Ferenccel:- Nagyon intenziven ápolom magyar- országi kapcsolataimat például a Pax Humanával is, ami a magyar katolikus értelmiségiek szövetsége. Ezt az egyetemi ifjúsági mozgalomból élesztettük, ami az I. világháborús kapcsolatokból fejlődött ki. Egyszer egy évben tartjuk kongresz- szusunkat itt Nyugat-Európában. Ez fórumot is jelent a közelmúlt magyarországi megújulási mozgalmainak.- Most, amikor beszélgetünk, egy olyan este, ahol a város nagyon sok lakója jelen van, ezt kevésbé érzem Pax Humanás rendezménynek. Inkább könnyebb műfajú szórakozást nyújt.- Valóban így van. Inkább baráti kapcsolatnak nevezem magam is. Egy államfőtől hallottam, hogy a barátok nem lőnek egymásra. Ennek ebben van a jelentősége ma este is. Minden lehetőséget ki kell használni, hogy az ilyen - nagybetűs - BARÁTSÁGOK éljenek Európa-szerte.- A gyógyító magyar orvost befogadta a német város, de látni kell azt is, hogy a közéleti tevékenysége során is gyűjtött tisztelőket maga köré.- Ez talán akkortól vezethető vissza, amikor fiatal koromban cserkészkedtem. A tudat alatt mindig az munkált bennem, hogy ne csupán a hivatásbeli feladatot lássam el, hanem azon túl valamilyen formában az emberiességet is hangsúlyozni kell. Ez bizonyos mértékben sikerült.- Mennyire befolyásolták, vagy milyen mértékben határozzák meg napjainkban mindezt a társadalmi politikai változások?- Mi a feleségemmel speciálisan az orvosokkal és az egészségüggyel foglalkozunk. Kicsit sajnálatosnak éreztem, a két Németország ilyen gyors egyesítését. Rövid idő alatt nem lehet teljes, szerves változást elérni. A vezető helyeken még sokáig a régi emberek ülnek, akik nem tudnak egyik napról a másikra átformálódni és teljesen másként élni. Az egyén felelőssége nagyobb lesz a jövőben. Olyan területre is vonatkozik ez, mint a kultúra, a barátok megválasztása. Például, hogy vállalom-e a Szekszárdi Big Band-del a szellemi partnerséget, vagy sem.- Úgy tűnik az est hangulatából, hogy szívesen látott vendégek a magyarországi, tolnai, szekszárdi muzsikusok. Ezt a kapcsolatot más művészeti ágakra is ki fogják terjeszteni?- Megpróbáljuk. Él itt Stadtlauringenben egy Josef Felkel nevű szobrászművész. Az ő alkotásait szeretnénk esetleg a Schweinfurt környéki művészekkel közösen bemutatni Magyarországon és itt nálunk magyar művészek állíthatnának ki. Ezek ma még csak tervek, de bízom benne, hogy az egyre erősebbé váló barátság meg is fogja valósítani. DECSI KISS JÁNOS kel kifejezni. Egyszerre van bennük jelen érzékenység, erő, szellem és meglepő mesterségbeli tudás. Bravó!” Az ezt követő években gyakran hívták külföldre: Belgiumba, Hollandiába, New Yorkba... Második felesége, özvegye Hédi Beck, művelt asszony, aki nemcsak a művészetekben, hanem az üzleti életben is otthonosan mozog. Bécsben született, Párizsban él. Érzékeny, felelősségteljes gondozója a jelentős hagytéknak. Beck Andrást 1985. december 8-án baleset érte. Egy Bartók-koncertre sietett. Imádta a zenét. A késés miatt nem a felüljárón, hanem a forgalmas és veszélyes útszakaszon szaladt át.. Egy autó ütötte el... így lett a Bartók-kút, ez a nagy lélegzetű köztéri konstrukció az életmű zárköve. Ennek egyik változata Genfben, a másik Párizsban van, a harmadik pedig Székesfehérváron, a Csók Képtár előtti Bartók téren látható, ott is marad. Az özvegy ajándékozó kedvének jóvoltából a teres- ke ékessége lesz a kút, vízmedencét is építenek köréje. A szívekben van már szállása Életművének néhány fontosabb darabja az egyik medoni múzeumba került, ahol egykor Rodin műterme is volt, és ahol Moliére felesége lakott. Ebben a városkában rendeznek be számára emlékszobát. Vajon lesz-e nálunk is valahol szállása? Ismerője, tisztelője, Németh Lajos szerint: „Az ideológiai szempontoktól fűtött ellenszenv akadályozta meg, hogy néhány évvel ezelőtt.műveit bemutassa a Nemzeti Galéria. A párizsi Pére Lachaise temetőben felállított Nagy Imre-síremlék- re ugyanis Beck András plakettje került, mégpedig nem véletlenül, hiszen erre predesztinálta korábbi elkötelezettsége”. Barátai, tanítványai, tisztelői a szívükben berendeztek neki egy zugot, hisz művei eszmeiségében párizsi korszakában is magyar maradt, és az 56-os forradalom szobrásza. Halála miatt több műve félbemaradt, köztük a Remény viaszvázlata. Vajon reménykedett-e abban, hogy egy napon hazatalál? Arra biztosan nem gondolt, még 1985-ben sem, hogy első magyar- országi útjára már 1990-ban sor kerül. Arra még kevésbé, hogy ez az út Székes- fehérvárra vezet, a királyok városába, innen pedig Bécsbe, özvegye szülővárosába. Az Österreichische Galerie im Oberen Belvedere mutatta be októberben a progresszív magyar kultúra európai mesterét. ZÁGONI ERZSÉBET Hol érdemes élni? Amennyiben hinni lehet egy alapos, több tényezőre kiterjedő amerikai tanulmánynak, az ausztráliai Melbourne-ben, a kanadai Montrealban, az amerikai Seattle-ben, vagy Washingtonban érdemes élnie annak, akinek még módjában áll megválasztani lakhelyét. Ezek a városok állnak ugyanis az élen abban a versenyben, amelyben a világ 45 országának 100 nagyvárosát vizsgálták az életminőség szempontjából. A lista végén a nigériai Lagos, a zaire-i Kinshasa, az indiai Kanpur, a bangladesi Dákká és a brazíliai Recife kullog - vagyis a vizsgált tiz mutató alapján az élet ezekben a városokban a legrosszabb. Budapest a rangsorban a 34. helyet kapta. A kelet-európai országok közül Moszkva és Varsó például a magyar főváros mögött, de annak közvetlen közelében áll. A felmérést egy amerikai szervezet a Demográfiai Válságbizottság készítette, amely a gyilkosságok gyakoriságát, az élelmiszer-kiadásokat, az egy főre jutó lakóterületet, a közszolgáltatásokat, a száz lakosra jutó telefonok számát, az oktatásban résztvevők arányát a 14-17 éves korosztályból, a gyermekhalandóságot, a levegő minőségét, a zajszennyezettséget, és a csúcsforgalomban a járműforgalom gyorsaságát vizsgálta. A tiz mutató ideális esetben száz pontot jelentett egy-egy városnak: ennek alapján az elsők 86 pontot, mig az utolsók mindösz- sze 19-et kaptak. A 80 pontosok klubjában olyan városok kaptak még helyet, mint Detroit, Toronto, Sydney, Tokió vagy San Francisco. New York 70, Los Angeles 69 pontos. 45 pont alatti értéket, vagyis az igen rossznak számító életkörülményeket tükröző besorolást általában olyan fejlődő országbeli városok kapták, ahol a születési arány 2,5 százalék vagy ennél is magasabb évente. A 100 város több mint felében olyan mérvű a lakosság növekedése, hogy az ellátás már meghaladja a települések erejét. A metropoliszokban - s gyakori, hogy a több milliós agglomerációk éppen a legszegényebb országokban alakulnak ki - csaknem lehetetlen biztosítani a megfelelő életkörülményeket a 12-20 évente megduplázódó lakosság számára - mutat rá a tanulmány. A népességnövekedés mellett a gyors városiasodás a 20. század elsődleges demográfiai jellemzője. Az urbanizáció főként a fejlődő országokban szédületes léptékű, s ezért - állapítja meg a tanulmány - elsősorban a vidéki régiókból a városok felé áramlás a felelős, de jelentősen hozzájárul a magas népszaporulat is. Tv-jegyzet Hanyatló Napzárta Férfiak vitája női kérdésben Telitalálatnak indult egykoron a televízió 2-es csatornájának záró műsora, a Napzárta, amelyben rámenős és okos riporterek faggattak prominens személyiségeket kényes dolgokról a késő esti órákban. Megérte a tévé előtt ülve virrasztani. Csakhogy mindez, úgy tűnik, már a múlt, mivel ez a műsor is lassacskán hozzászürkült a Magyar Televízió többi adásához és éppolyan unalmassá vált, mint az altatónak való vitaműsor, kerekasztal és egyéb, a tévé költségvetését kímélő műsorok. A Napzártában a politikailag rázós témák után áttértek olyan kevésbé kényes kérdésekre, mint a hazai prostitúció vagy a fogamzásgátlás és az ezzel kapcsolatos felvilágosító tevékenység. Ez utóbbiról az elmúlt héten beszélgetett négy férfiú a kamerák előtt. Hogy a női fogamzásgátlás kérdésében megszólaló szakemberek férfiak voltak, az még elfogadható lett volna, hiszen a tudomány ezen területét csaknem kizárólag ők birtokolják. De az nehezen elképzelhető, hogy ne találtak volna a műsort vezető Fodor Jánosnál jobb - mondjuk női - riportert. Ez esetben ugyanis nem fordulhatott volna elő, hogy egy ilyen adásban, a műsorvezető kategorikusan kijelentse, „számomra megdöbbentő, drasztikus módszer a sterilizálás”, holott, a jelenlévő szakember éppen azt fejtegette, hogy a nálunk minden téren sokkal fejlettebb Amerikai Egyesült Államokban egyre több férfi és nő választja a fogamzásgátlásnak ezt a módját, mivel ezen kívül tökéletesen biztonságos, minden mellékhatástól mentes fogamzás- gátlás nem létezik. A sterilizálást, mint azt dr. Kovács László egyetemi tanár elmondta, az USA-ban ma már műtét nélkül, olyan módszerrel végzik, hogy ha a sterilizálást kérő férfi a későbbiekben meggondolja magát, kisebb beavatkozással ismét visszanyerheti megtermékenyítő-képességét. A születésszabályozás gondolata egyidős az emberiséggel, minden korban foglalkoztak vele. Magyarországon 2,5 millió fogamzóképes nő van, és bár 73 százalékuk védekezik valamilyen formában a nem kívánt terhesség ellen, csak 32-33 százalékuk szed tablettát. Hogy miért ilyen alacsony ez a szám, azt Fodor János az utca emberétől próbálta megtudni. Hogy ez ügyben miért a hat elemit végzett aszfaltozó brigád nagypapakorú tagját, és a fogamzóképes koron már jóval túllévő, ugyancsak alacsony iskolázottságú hölgyet, valamint a serdületlen ifjakat faggatta, azt nem tudni. Talán eleve bugyuta, negatív válaszokat várt? Nos, ha igen, akkor azt megkapta a tévénézőkkel együtt.- Azóta sok a női beteg, mióta tabletta van - morogta két lapátolás közt a smicisapkás borostás, majd még hozzáfűzte, - azon iparkodjanak, hogy minél több gyerek legyen, mert kihal ez az ország.- A fogamzásgátló tabletta az oka, hogy annyi hülye gyerek van - kontrázott a másik.- A mi tagozatunkban nem szednek a lányok tablettát, nincsenek agybeli vagy lelki bajaik, - nyilatkozta magabiztosan a zenetagozatos iskola mutáló hangú, serkenő bajuszú ifja. Nem tudom, változott-e a fiú véleménye a műsor után, mikor látta, hogy a szülészet-nőgyógyászati szakrendelés előtt várakozó, ellenkező nemű kortársa a kérdésre, hogy szed-e fogamzásgátló tablettát, magabiztosan igennel válaszolt. Gyanítom, hogy igen, hiszen a leányzó szülői beleegyezéssel másfél éve szedi a tablettákat osztálytársai egy részéhez hasonlóan. Azért épp a tablettát, mert csak azt ismeri. Bár hússzor kisebb a mai korszerű, egy-két-három- fázisú fogamzásgátló tabletták hormondózisa az Infe- cundinénál, de azért nem a tablettaszedést kellene a fogamzásgátlás egyedüli bevált módszerének tartani, amikor vannak más, spermaölő hatású vegyi anyagok is.- Legegyszerűbb a tabletta, meg a hurok, mert így lekerül a gond a nő válláról, - jelentette ki a műsorban .Seregély György tudományos munkatárs. Hogy a fogamzásgátlás éppúgy két ember ügye, mint annyi más dolog ebben a férfira-nőre osztott világban, arra a Napzárta adásában a négy férfi közül mindössze dr. Kovács László professzor utalt, pedig a felvilágosító munkát ilyen alapállásból lehetne elkezdeni, akkor talán csökkenne a nem kívánt terhességek és a terhességmegszakítások száma. F. KOVÁTS ÉVA A Beck-szobrok hazaterese Egy európai magyar Székesfehérváron és Bécsben Nézem az ólomsúlyú és matériájú, át- hatolhatatlannak tűnő alkotást, a Falat, és azon meditálok, Beck András vajon hitte- e, hogy ebben a században leromboljuk a falakat. Lelkesültségemen mintha bölcsen mosolyogna a bajusza alatt, és erre intene: aki felszabadult, az még koránt sincs túl a veszedelmen. Van még mit döngetnie... Milyen igaza van! Mire nagyon is kétes győzelmeink megszülettek, egy kicsit magunk is fallá váltunk. Ezektől a belső falaktól nehezebb megszabadulnunk, mint a berlinitől és a hozzá hasonlóktól. Gyötrelmesen nehéz ez a harc, miközben egy másik kérdés is nyugtalanít bennünket: nem leszünk-e magunk is törnivalók újabb törni akarók útjában? A Beck-életművet tőlünk elválasztó falakat a székesfehérvári kiállítás kezdte lebontani. Az István Király Múzeum, az MTA-Soros Alapítvány támogatásával tárt ajtót, s fogadta öt a neki járó méltósággal, tisztelettel. Ezt a jelentékeny szobrászi teljesítményt a hazai szakmai közvélemény sem ismerhette mostanáig. A XX. századi szobrászat fontos fejezetét jelenti mindaz az érték, amit a Beck-műA Sirályok, 1967-böl vészdinasztia adott a magyar és az egyetemes kultúrának. / Alsógödtől Párizsig Ki volt Beck András? Miért kényszerült Párizsba? 1911-ben született Alsógö- dön. Édesapja BeckÖ. Fülöp, nagybátyja Beck Vilmos, mindketten a magyar szobrászat úttörői, apja az éremművészetnek is elismert mestere. A fiú az apa szellemiségének áramkörében és műtermében nevelkedett. Később olyan mesterek vonzáskörébe került, mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond. Bécsben Hanak, Berlinben a híres Kolbe műtermét látogatta, ahol Moholy Nagy tanítványával, Kepes Györggyel is megismerkedett. Az avantgárd művészet hatásának nagy szerepe volt baloldali gondolkodásmódjának, világnézetének alakulásában. Hazatérve, bekapcsolódottá progresz- szív művészeti mozgalmakba, állandó szereplője a tárlatoknak. 1945 után alapító és iskolateremtő mestere a Derko- vits-kollégiumnak. 1949-ben Kossuth-, 50-ben Munkácsy-dijat kapott. Többek között József Attila és Bartók szobra, Lukács György, Déry Tibor portréi jelzik alkotói útját, amelyekben a forradalom bukása hoz tragikus törést. Mivel Rajk László és Nagy Imre köréhez tartozott, emig- rálásra kényszerült. Párizsban telepedett le, ahol szívós harcot folytatott azért, hogy bekerüljön a művészeti élet vérkeringésébe. Unokafi- vére, Szenes Árpád adott neki műtermet és lehetőséget kamaratárlatokra. 1959- től már évente vannak kiállításai, állandó szereplője a nemzetközi éremművészeti bemutatóknak. Első önálló tárlata 1963- ban volt a Galéria Lambertben. Ekkor publikálták Martin du Gard még 1957- ben hozzá intézett levelét, amelynek egyik részlete így hangzik: „Ezek a kis figurák befejezett művek. Úgy gondolom, nem könnyű ennyi mindent ilyen kevés eszközzel és ennyire biztos stilusérzékFö műve, a Bartók-kút, az életmű záróköve lett Hol érdemes
