Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-03 / 180. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. november 3. Hetente két kormányülés L?kás célú hitelek - A koncessziós törvény tervezete - A diákönkormányzatok követelései - Költségvetés (Folytatás az 1. oldalról.) László Balázs - még a kormányülés konkrét napirendjének ismertetése előtt - elmondta azt is, hogy a kabinet tanácskozásán egy rövid ideig Antall József is részt vett. Hozzátette: a miniszterelnök várhatóan szombaton a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti megbeszélésére érkező külügyminisztereket is fogadja majd. Rátérve a kormányülésen megvitatott témákra elsőként a lakás célú hitelek kamattámogatásainak kérdéséről szólt a szóvivő. Mint mondta, a kormány két változatot vizsgált meg a kamattámogatások rendezéséről, természetesen abból kiindulva, hogy az Alkotmánybíróság még az év elején alkotmányellenesnek ítélte a kamatadót. Az első változat szerint az 1988. december 31-e előtt nyújtott kamatmentes vagy 1-3,5 százalék közötti kamatozású kölcsönök kamatának mértéke egységesen évi 15 százalékra emelkedne, oly módon, hogy a havi törlesztőrészlet növekedése ne haladja meg az 1500 forintot. A másik lehetséges változat értelmében a hitelek felét elengedné a költségvetés, míg a fennmaradó részre a mindenkori bankhitel kamatai lennének érvényesek. Megvitatta a kormány a koncessziós töívénV tervezetét is, s a vita során egyértelműen megfogalmazódott, hogy a törvénnyel meg kell szüntetni azt a gazdálkodási szerkezetet, amely a nem állami gazdálkodó szervezeteket kirekesztette bizonyos tevékenységi körökből. így a törvény hatálya alá esnek majd az állam klasszikus gazdasági monopóliumai, mint a bányászati, ásványkitermelő tevékenység, a távközlés vagy a szerencse- játékok. A koncesszió jogi formája a szerződés lesz, amelynek feltétele nyilvános pályázat kiírása. A pályázaton hazai és külföldi vállalkozók azonos feltételekkel indulhatnak majd, s a legkedvezőbb ajánlatot tevő nyeri el a szerződést. Az elképzelések szerint a koncesszió legrövidebb időtartama öt év, a leghosszabb pedig 35 év lenne. A szóvivő tájékoztatójából kiderült, hogy a kormányülésen foglalkoztak a diákönkormányzatok követeléseivel, illetőleg az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjának felemelésével. Mivel a diákönkormányzatok továbbra is kevésnek tartják a 3150 forintos ösztöndíjösz- szeget, a kormány jóváhagyta a közoktatási és művelődési miniszter javaslatát, amely szerint a jövő évre tervezett kétlép- csös'támogatásemelésből előrehoznak erre az évre 10 százalékot. Egyúttal azt is jóváhagyta a kormány, hogy jövőre az első félévben a hallgatói normatív állami támogatás összegét 20 százalékkal, a második félévben pedig további 30 százalékkal emeljék. A kormány megvitatta a jövő évi költségvetés, azaz az államháztartási törvény - egyelőre még konkrét számadatokat nem tartalmazó - elvi alapjait is. Erről a szóvivői tájékoztatón Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár számolt be részletesen az újságíróknak. A jövő évi költségvetés elvi alapjául szolgáló három törvényjavaslat lényegét összegezve kijelentette: a piacgazdaságra való áttéréshez - a piac és a vállalkozók szabadsága érdekében - meg kell szigorítani az állam gazdálkodását. Hozzátette: az inflációs időszak és a piacgazdaság folyamatos kialakítása egyaránt kötöttségeket igényel. Éppen ezért a közpénzekkel való gazdálkodást a parlament és a nyilvánosság erős kontrollja alatt kell folytatni. Ugyanakkor a gazdálkodásért az egyes tárcáknak kell viselniük a felelősséget. Ezzel kapcsolatosan az államtitkár rámutatott: helytelen álláspont lenne a társadalomban és a közvéleményben, ha a jóságos tárcák és a gonosz költségvetés ellentétének képzete alakulna ki. Botos Katalin elmondta: elképzelhető, hogy a kormányzati szándékok ellenére jelentős lesz a feszültség a fogyasztási cikkek ára és a közszolgálati bérek között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az utóbbi időkben tapasztalható gyors ter- melőiár-emelkedést okosabb és szorosabb gazdálkodással mindenképpen vissza lehet fogni. Az államtitkár által ismertetett tervezetek és kormányzati elképzelések mellett még két kisebb horderejű kérdésben született döntés a csütörtöki kormányülésen. így - mint László Balázs elmondta - módosították az oktatási törvény végrehajtására kiadott miniszter- tanácsi rendeletet, s ennek értelmében a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és szakiskolai szakmai oktatás tartalmi kérdései átkerültek a munkaügyi tárcához. Mindemellett a kormányülésen áttekintették annak a rehabilitációs bizottságnak a tevékenységét is, amely az elmúlt rendszerben különböző sérelmeket szenvedetteket anyagilag kártalanítja. Az új politikai helyzetről és az önkormányzatokról SZDSZ sajtótájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) Az SZDSZ megítélése szerint a kormány összetételében változásokra van szükség - hangoztatta erről dönteni azonban - a koalíciós partnerekkel való tárgyalások után - a miniszterelnök dolga. Az SZDSZ azt is szükségesnek tartja, hogy a kormány végre világosan, őszintén beszéljen arról: milyen, valóban elkerülhetetlen intézkedésekre készül. - Úgy látjuk, e téren a kormány álláspontja meglehetősen homályos. Kézzelfogható cselekvési programot kell adnia a válság kezelésére, s annak elfogadásához tárgyalófeleket keresnie - húzta alá Kis János. Változást remélnek a törvényhozásban: a legfontosabb törvényeket az Országgyűlés akkor is konszenzussal igyekezzék megalkotni, ha azok elfogadtatásához elegendő lenne a kormánykoalíció birtokában lévő 50 százalék plusz egy szavazat is. Miként változtatni szükséges megítélésük szerint abban is: a kormány ne akkor kérje az ellenzék türelmét amikor intézkedik, hanem már az előkészítés szakaszában vitassák meg az intézkedések szakmai vonatkozásait és várható politikai következményeit. Az pedig - okulva a múlt hét eseményeiből - az egész országnak alapvető érdeke, hogy minden szakmában és munkahelyen megalakuljanak a szabad érdekvédelmi szervezetek - összegezte Kis János. Magyar Bálint ügyvivő az önkormányzatok alakulásának első tapasztalatait értékelve rámutatott: több körülmény is jelentősen nehezíti a testületek működésének beindítását Hiányzik számos, az önkormányzati tulajdon kialakításához, a gazdálkodáshoz és a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges törvény. E helyzet is eredményezheti, hogy esetleg majd a vagyonátmentési kísérletek új formájával kell szembenézni: nevezetesen az önkormányzatokból a központi kormányzati vagyonba történő átmentéssel. Kitért ezután arra: nem mindenütt sikerült megvalósítani a szabaddemokraták azon törekvését hogy az önkormányzatok felállásukba ne kövessék a parlamenti modejlt, vagyis valamennyi erő jelentőséget és’felelősséget kapjon az önkormányzatban. Sajnálatosnak ítélte ezzel összefüggésben, hogy az MDF körlevélben kérte fel tagjait: lehetőleg ne vállaljanak alpolgármesteri tisztséget SZDSZ-es polgármester mellett Bejelentették: Demszky Gábor főpolgármesterré választásakor azonnali hatállyal lemondott az SZDSZ ügyvivő testületében viselttagságáról, miként a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztéről is. Parlamenti képviselői státusát november 30-ig kívánja fenntartani, s ugyancsak addig lesz tagja a parlament külügyi bizottságának. Egy, a személyi változásokra vonatkozó kérdésre elmondták: nem terveznek ilyet de kívánatosnak tartják, hogy megújuljon a vezetőség. Az újságírók érdeklődésére elmondták, hogy a Fidesz még nem adott végső választ arra: vállal-e a fővárosi önkormányzatban alpolgármesteri tisztséget Pedig *- minthogy a két párt képviselői együttesen a testület felét alkotják az SZDSZ szerint a kialakult aránynak valamiképpen az önkormányzat vezetésében is tükröződnie kellene. Az azt firtató kérdésre, vajon miért húzódoznak a fiatal demokraták, elhangzott: a fi- deszesek gondosan ügyelnek arra, hogy az MDF-SZDSZ vitájában ne kötelezzék el magukat az SZDSZ mellett Kis János megítélése szerint nem vállalnak szívesen alpolgármesteri posztot addig, amíg a kormánykoalíció pártjai nem fogadnak el ugyanilyen tisztet Demonstráció a Pécsi Szikra Nyomdában Három hónap megszállás után (Folytatás az 1. oldalról.) Az eltelt idő arra mindenesetre alkalmas volt hogy - tíz, Irakot elitélő ENSZ BT-határo- zat ellenére - szembeötlő repedések tűnjenek fel az Irakkal szemben annak idején impozáns sebességgel felállt fronton. A Bagdad ellen fellépett arab tábor vezető országa, Egyiptom semmit sem változtatott eltökéltségén, Kairó alku nélkül követeli a teljes, feltétel nélküli iraki kivonulást Kuvaitból és az elűzött emír uralmának visszaállítását Az elmúlt hetekben emlegetett esetleges területi engedmények Irak javára - mondják Egyiptomban - csakis a kuvaiti törvényes hatalommal folytatandó tárgyalások révén képzelhetők el. Szaúd-Arábia, ahol rövidesen több mint 300 ezres amerikai többségű soknemzetiségű erő állomásozik szemben az iraki hadsereg félmillió katonájával, már kétértelmübb magatartást tanúsít. Innen hangzott el először nyilvánosan az a javaslat hogy Kuvait (szaúdi emigrációban élő) uralkodója tehetne területi engedményt a tengeri kijárathoz ragaszkodó és kuvaiti olajmezőket magának megtartani kívánó Iraknak. Igaz, a külügyminiszteri nyilatkozatról utóbb azt állították, hogy a világ félreértelmezte, szó sincs engedményekre tett ajálatról. Próbaléggömb volt tehát a javaslat akárcsak a Bagdadból felröppentett területi engedményeket sugalmazó hírek. , f\z irakellenes arab front kulcsországának, Szíriának az álláspontja a legutóbbi napokban kezdte mutatni a kétértelműség jeleit A damaszkuszi sajtó Amerikát támadó Írásokkal jeleskedik, melyeknek fő üzenete, hogy „Irakot nem engedem bántani”. Ameny- nyire meglepte Washingtont annak idején, hogy Szíria - Egyiptommal és Marokkóval együtt - nyomban csatlakozott a Szaúd-Ará- biába csapatokat küldő államokhoz, annyira váratlan a legújabb fordulat: arab sajtóértesülések szerint Damaszkusz nem egyszerűen vonakodik a korábban ígért további csapatokat a helyszínre vezérelni, de a már ottlévők visszavonását fontolgatja. Az Irakkal szembeni „északi” - másként szólva nyugat-keleti - front lazulásának jelei is aligha leplezhetők. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia magatartásának változatlanul sarokköve, hogy az Irak ellen foganatosított gazdasági embargó Bagdadot „puhító” hatását várva a katonai megoldás fenyegetésének is működnie kell, Iraknak teendő engedményekről pedig szó sem lehet Franciaország Mitterrand elnök néhány héttel ezelőtti ENSZ-beszédétJen, ha körmönfont megfogalmazással is, de tudatta, hogy Irák egyik alapkövetelését bizonyos formában kész fontolóra venni, nevezetesen nem utasítja el az őbölválság és a közel-keleti alapviszály - az arab-izraeli konfliktus - rendezésének összekötését. Ez az árukapcsolás egy nemzetközi konferencia keretei között nem idegen a szovjet megközelítéstől. Bár ezt Moszkvában korábban sem titkolták. A hét eleje szovjet részről mégis meglepetéssel szolgált az öbölválság kezelésében. Párizsi látogatása során Mihail Gorbacsov elnök „Irak álláspontjának megváltozásáéról beszélt és arabközi értekezletet szorgalmazott a viszály megoldására. Mindezt azzal egyidejűleg, hogy különmegbízottja, Primakov nyilvánvaló kudarcot vallott egy hónapon belül második bagdadi missziójával. A szovjet elnök politikai tanácsadója, mint utóbb megállapítható, nyugat-közel-keleti kőrútján nem annyira új bagdadi gondolatokat tolmácsolt az ellentábornak, mint inkább Moszkva azon óhaját, hogy a katonai megoldás kerüljön ki a lehetséges választások tárából. Vélhetően nem tévednek azok a Kremlt és a Közel-Keletet közelről figyelő nyugati szakértők, akik szerint a szovjet diplomácia két versengő szárnya közül az egyik a Washingtonnal való együttműködésttekinti mindennél előbbre valónak, beleértve ebbe az öbölválság kezelésének egyeztetését - e tendencia első számú szószólója volna Sevardnadze külügyminiszter -, mig a másik a korábban szerzett vívmányok, a harmadik világbeli, ezen belül arab befolyás megóvását tartja szem előtt. Az idézett szakértők elemzése alapján ez idő szerint az utóbbi szárny kerekedett felül, az, amelynek egyik jeles képviselője a régi arab kapcsolatokkal rendelkező Primakov. Az arab csúcsértekezlet összehívására tett szovjet javaslatot az Irak által fenyegetett Öböl menti országok és Egyiptom csalódottan vették, s elutasították. Egyiptom, Szíria és Szaúd-Arábia külügyminisztere a héten sebtében összehívott dzsiddai találkozón vitatta meg az újonnan előállt helyzetet, s a közeljövőre újabb megbeszélést tűztek ki, ezúttal Damaszkuszban. Diplomáciai erőfeszítésekben tehát nincs hiány, ám hogy ezek, lévén sokszor ellentétes irányúak, képesek lesznek-e a kuvatiti kész tény - a megszállás, a több százezer menekült, a helyben maradiakkal szembeni atrocitások - megszüntetésére, az mindmáig nyitott kérdés. RÁKOS GYÖRGY Az igazgató lemondását követelő demonstrációt tartottak a Pécsi Szikra Nyomdában. Az előzetesen a rendőrségnek is bejelentett, a vállalati munkástanács által szervezett tiltakozó akción mintegy 25-30 nyomdaipari dolgozó vett részt. Dr. Farkas Gábort a vállalati tanács néhány héttel ezelőtt újabb öt évre erősítette meg (12 igen, 3 nem) vezetői pozíciójában, ám nem sokkal a bizalom megszavazása után Pécsi István főkönyvelő és öt további vállalati tanácstag jogsértésre hivatkozva bírósághoz forult. A hat tiltakozó vt-tag, akik közül egy fizikai dolgozó időkében visszavonta aláírását a vállalati tanács döntésének megsemmisítését és az igazgatói poszt betöltésére pályázat kiirását javasolta a bíróságnak. Indokolásuk szerint a nyomda szakszervezeti bizalmi testületé nem véleményezte az igazgató újraválasztását a szervezeti szabályzatban előírtaknak meg- felélően; megbízatásának meghosszabbítása előtt dr. Farkas Gábor nem tett eleget a vt előtti beszámolási kötelezettségének; eltitkolta a vállalat katasztrofális pénzügyi helyzetét; koncepció és szakmai hozzáértés nélkül vezette a nyomdát. Pécsi István főkönyvelő az esetleges vádak elkerülése érdekében egyértelműen kijelentette, hogy nem pályázik a nyomda igazgatói székére. Véleményé szerint kifizethetetlen számlák, hitelek, adó- és köztehertételek formájában pillanatnyilag mintegy 60 millió forintos adósságállománnyal küszködik a Pécsi Szikra, a gazdasági helyzet azonban csak egyik kiváltó oka volt a demonstrációnak. A tiltakozók egyértelműen az igazgatót tették felelőssé a vállalatnál kialakult rossz légkörért, a 400 fős állományhoz viszonyított maroknyi számukat is a vezetői megfélemlítés, lekenyerezés számlájára írták. Gölöncsér Gyula, a vállalati munkástanács elnöke a saját példáját említette igazolásul. A rendelkezési állományban lévő nyomdász véleménye szerint őt szándékosan akadályozták a munkástanács megalakításában. A demonstráció után dr. Farkas Gábor válaszolt az ellene felhozott vádakra. Az igazgató újraválasztását a szakszervezeti bizottság véleményezte, ezt a tényt tegnap a vállalati érdekvédelmi testület titkára is megerősítette. A nyomda elmúlt öt évéről, igazgatói tevékenységéről az előző vállalati tanácsnak számolt be. Az újjáalakult testületet csak az időközben eltelt két hónap eseményeiről tájékoztatta, de mint mondta, csatolva mindenki megkapta a korábbi időszakról szóló írásbeli tájékoztatót is. A munkástanácsot megalakító Gölöncsér Gyulát csak a munkaidő alatti szervezkedés miatt figyelmeztették, a nyomdász rendelkezési állományba helyezése szakmája munkaellátottsági hiánya miatt vált szükségessé. Végül dr. Farkas Gábor arról számolt be, hogy az elmúlt napokban egy szakértő csoport vizsgálta és elemezte a vállalat pénzügyi helyzetét és tagjai számszakilag, tételesen bizonyították, hogy a főkönyvelő állításai valótlanok. A közeljövőben hasonló vizsgálatot kívánnak lefolytatni a vállalat likvidálásával kapcsolatban is. A csoport által feltárt eddigi tények ismeretében az igazgató megkérdőjelezte a főkönyvelő hozzáértését, és mint mondta, kezdeményezni fogja eltávolítását eddigi pozíciójából. Ennek azonban egyelőre adminisztratív akadálya van, hiszen a vt-tag főkönyvelő bizonyos értelemben felettese a vállalat vezetőjének. Kettejük vitájában valószínűleg a cégbíróság mondja ki a végső szót. KASZÁS F. Az IMF elégedett a magyar gazdaság ez évi teljesítményével A Budapesten tartózkodó Massimo Russo, a Nemzetközi Valutaalap európai osztályának igazgatója - aki a Magyar- országon tárgyaló IMF-küldöttséget vezeti - elégedetten nyilatkozott a Magyar Nemzeti Bankban pénteken tartott sajtótájékoztatón a magyar gazdaság ez évi teljesítményéről. Véleménye szerint a kormány végrehajtotta az IMF- fel kötött megállapodásban foglaltakat. A kitűzött célokat sikerült elérni, s bizonyos területeken túlteljesíteni. Gondot egyetlen területen látott, figyelmeztetett arra, hogy túlságosan felgyorsult az infláció. Massimo Russo elmondotta: a magyar kormánnyal megkezdték a tárgyalásokat, Magyarország és az IMF jövő évi és az azt követő együttműködéséről. A kormány politikája nagy vonalakban megegyezik azzal, amit az IMF szorgalmaz. A Nemzetközi Valutaalap támogatja a liberalizáció gyorsítását, a piac- gazdaság kiépítését, a restriktiv pénzügyi politika fenntartását és a privatizációt. Kérdésekre válaszolva kifejtette: nem tudja megítélni, hogy hol húzódik a magyar lakosság tűrőképessége, elviselik- e a tervezett szigorító intézkedéseket, ám felhívta arra a figyelmet: a reformokat minél előbb meg kell valósítani, mert ha a kormány ezeket halogatja, még többe fog kerülni az országnak. A magyar kormány dolga miként hozza meg a szükséges intézkedéseket, az IMF támogatása, pénzügyi segítsége arra szolgál, hogy a program végrehajtása zökkenőmentesebb, kevésbé megrázó legyen. Massimo Russo egyetértett Antall József miniszterelnöknek azzal az értékelésével, hogy Magyarországon a korábbi években a lakosság - a felvett külső hitelek révén - jobban élt a lehetségesnél. Ezen most változtatni kell. A magyar lakosság életszínvonala elsősorban saját munkája nyomán javulhat. Fontos azonban, hogy a kormány mindent megtegyen a szükséges konszenzus kialakítása érdekében. (MTI)
