Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-23 / 197. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. november 23. „Edzőtáborban” a polgármesterek Már nem versenyez tovább... Gyatra gazdaság - döcögő önkormányzat A Hanns Seidel-alapítvány támogatásával (Folytatás az 1. oldalról.) Az alapítvány névadója, Hanns Seidel a CSU alapító tagja és egykori vezetője volt. Ilyen alapítvánnyal az összes nagy német párt rendelkezik, amelyek a demokratikus politikai képződmények kialakítását óhajt­ják segíteni. A segítségnyújtásnak ez a for­mája, tehát tanfolyamok tartása nem sérti az országok önállóságát; hiszen nem mi­nősíthető közvetlen beavatkozásnak.- Milyen tanácsokat tud adni a magyar kollégáinak? - kérdeztük Ladislaus Wolo- wicztől.- A bajorországi ön kormányzatok felépí­téséről beszéltem nékik, valamint a pénz­ügyi feladatokról, amit röviden úgy lehetne megfogalmazni: aki elszegényedik, az füg­gőségbe kerül. Ezt aligha kellett magyarázni az újsütetű polgármestereknek, aki közül a várdombi, Rács László így summázta a jövőt: - Ná­lunk a gyatra gazdaságnak döcögő önkor­mányzat lesz a következménye. Ez egyben válasz arra is, hogy a német példát mennyi­re tudjuk hasznosítani. Inkább csak szem­léletbővítésre alkalmas. A tanfolyam egészét röviden így értékel­te:- Akik eddig nem tudtak felkészülni az önkormányzatokra vonatkozó törvények­ből azok sokat profitálhattak az előadások­ból. Az önkormányzatok gazdálkodásáról szóló tájékoztatót tartom a leghasznosabb- nak, valamint azt, hogy személyesen meg­ismertük egymást polgármester kollégáim­mal. A tanfolyam legfőbb előnyének minősítette Kocsis György, Kölesd első embere is a személyes beszélgeté­seket. Az előadások kevés újat hoztak számára, ami következik tanácselnök múltjából.- A közigazgatás reformjáról kellene már valamit megtudnunk, de ez addig nem vár­ható, amíg a parlament nem alkot meg leg­alább 15 olyan törvényt, amely az önkor­mányzatok működését befolyásolja. A polgármesterek második csoportja Tengelicen december 10-14. között próbál valamivel többet megtudni a rá váró felada­tokról. - pi ­Fotó: - kpm ­Ladislaus Wolowicz decemberben ismét előadást tart Tengelicen A pedagógus szakszervezet a mozgósításra is kész Össztűz alatt a képviselő (Folytatás az 1. oldalról.) vetlen cél most a túlélés. De az új rendszert építő fiatal generációk oktatá­sát továbbra is straté­giai ágazatként kezeli. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a költségvetésről szóló dokumentum egyelőre csupán tervezet, melyet még meg lehet változ­tatni. Ennek azonban a kormányzat és az ér­dekképviseleti szervek közötti tárgyalások so­rán kell megtörténnie. Ha a szakszervezet ezen nem végleges szá­mok alapján, elhamar­kodottan az utcára viszi az embereket - öngólt lő. - cser ­Fotó: - ótós ­Nyerges Tibor: „Ami nincs, azt nem lehet elosztani” A Vaslady életének krónikája (Folytatás az 1. oldalról.) Margaret Hilda Thatcher 1925. október 13- án született a közép-angliai Grantham váro­sában. Már egyetemi évei alatt bekapcsoló­dott a politikába, csatlakozott a konzervetív párthoz. 1947-ben vegyészdiplomát szerzett az Oxford Egyetemen. Politikai pályájának főbb állomásai: 1950: parlamenti képviselőjelöltként indul, sikertelenül. Magánéletében jelentős változások tör­ténnek az ötvenes években, feleségül megy Denis Thatcher üzletemberhez, akitől ikrei születnek. 1959: Finchley, Észak-London középosz­tálybeli kerületének képviselőjeként bejut a parlamentbe. 1961-63: Harold Macmillan, majd pedig Lord Home kormányában népjóléti állammi­niszterként vesz részt. 1970-74: Edward Heath kabinetjében a közoktatási és tudományos ügyek miniszte­re. 1975: nő létére és társadalmi származása ellenére a konzervatív párt elnökévé választ­ják. Már az első fordulóban annyi szavazatot kapott, hogy Heath miniszterelnök a lemon­dás mellett döntött. 1979: a toryk megnyerik az általános vá­lasztásokat így Thatcher-asszony Nagy-Bri- tannia első női miniszterelnöke lesz. A kor­mányfő az erős gazdaság híveként „népi ka­pitalizmust” hirdet meg: a lakosság 68 száza­léka saját otthonának tulajdonosává válik, és minden öt brit alattvaló közül egy részvénytu­lajdonos lesz. Radikális politikája és stílusa tetszést vált ki, hetvenkedő modora azonban sokakat bosszant. 1983: a konzervatívok újra győznek a vá­lasztásokon, ebben valószínűleg az is közre­játszik, hogy a britek megnyerik a Falkland- (Malvines)-szigetekért kirobbant háborút Ar­gentína ellen. 1985: a „Vaslady" a bányászokat is megtö­ri, akik egy évi sztrájk után adják fel mozgal­mukat. 1985: Gorbacsov hatalomra jutása után feladja megrögzött szovjetellenes álláspont­ját és intenzív munkakapcsolatot létesít a Kreml vezetőjével. 1987: harmadszor is győzelemre viszi a A bányászokkal szemben 1984-ben hajt­hatatlan volt konzervatívokat. Közben a „Thatcher Britan­niája” kijelentés egy pejoratív értelmet is nyer: ellenfelei azzal vádolják, hogy földrajzi­lag és gazdaságilag a gazdag délre és a sze­gény északra osztja a nemzetet. Éket ver a Nemzetközösség tagjai közé azzal, hogy el­utasítja a Pretoria elleni gazdasági szankció­kat 1989: lemond pénzügyminisztere, mert Thatcher asszony ellenzi a font beléptetését az európai monetáris rendszerbe. A nemzeti valuta később mégis csatlakozik az árfo­lyamlebegtetési mechanizmushoz. 1990: hatalmas tüntetések a fejadó ellen; lemond Geoffrey Howe miniszterelnök-he­lyettes, mert nem ért egyet a kormányfő Euró­pa-politikájával; a konzervatívok egyik erős­ségének számító választókerületben veresé­get szenvednek a toryk. November 14-én Michael Heseltine beje­lenti, hogy indul a Konzervatív Párt elnöksé­géért; 20-án, a vezérválasztáson Thatcher- asszony megszerzi a szavazatok többségét, de a szükséges 65 százaléktól elmarad. No­vember 22-én bejelenti, hogy mégsem foly­tatja a harcot és eláll a jelöltségtől. Ezzel való­jában a kormányfői posztról is lemond. Pénzügyminisztériumi közlemény A Pénzügyminisztérium közli, hogy az üzemanyag- és energiaáremelés 1990. évi el­lentételezéséről a Magyar Közlöny 113. számában megjelent 89/1990. (XI. 14.) Kor­mányszámú rendelet a november 8. után folytatott érdekegyeztetés megállapodásait még nem tartalmazza. Az érdekegyeztetési megállapodásokat magába foglaló rende­letmódosítás rövid időn belül a Magyar Közlönyben megjelenik. 1000 apró cikk, kisbútorbolt MEGNYÍLT Újdombóvár, Fő u. 70. sz. alatt. Nyitva: Várom Kedves hétfőtől péntekig Vásárlóimat! 9-12 óráig, 14-17.30 óráig, _ „ . , .. .. _ . szombaton 9-12 óráig. Cégtulajdonos: Nagy Gyula. ____________________________________________________________________________________________________(225) DOJmiNO Készpénzért megvásárolunk vagy bizományba átveszünk használt konyha- és szobabútorokat, lakásberendezéseket, kiegészítő bútorokat, háztartási gépeket, műszaki és híradástechnikai cikkeket. Címfelvétel: 12-234. DOMINÓ Raktáráruház, Szekszárd, Beloiannisz u. (főiskola mellett). (220) 2 A Tolna Megyei ZÖLDÉRT Vállalat bérbe adja Nagymányok, Kun B. utcai üresen álló üzletházát vállalkozás céljára. Kereskedelmi, szolgáltatási célra egyaránt alkalmas. Érdeklődni: a 11-811/12 számú telefonon, vagy személyesen Szekszárd, Arany J. u. 23-25. szám alatt a IV. emeleten. (215) Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (10.) Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetével. Számkivetésben halt meg, fájdalmasan távol szülőföldjétől, az egyeáült államokbeli, virginiai Herndon- ban, 1979. június 11-ről 12-re virradóra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyv­kiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, sú­lyos történésekről tudósít. Ebből köz­lünk részleteket. Tárgyalás Sztálinnal ...Sztálin katonás egyszerűséggel, ke­mény bútorokkal berendezett hivatali szobájában, Molotov társaságában foga­dott bennünket. Egyszerű katonaruha volt rajta, marsalli rangjelzéssel. Mellén egyetlen kitüntetés, a „Szovjetunió Hőse” arany csillaga lógott piros szalagon. Sztálin összehúzott szemmel nézett ránk és némán nyújtotta kezét, amikor beléptünk a szobábg. Nem látszott rajta szívélyesség. Leültetett bennünket egy hosszú tárgyalóasztal végére, s ő maga szemben ült velünk. Az aszfalton közöt­tünk Grigorjev tanácsos ült mint tol­mács. Elmondtam, hogy elsősorban is tájé­koztatni szeretném a magyar demokrá­cia fejlődéséről, a magyar nép szorgal­máról és demokratikus eredményeiről, majd előadtam sorra jövetelünk célját. A gazdasági kérdésekkel kezdtem. Amikor a jóvátétel teljesítésének nehézségeit fej­tegettem, Sztálin közbeszólt:- Mi segíteni akarunk önöknek, s ezért a jóvátétel teljesítésének idejét hat évről nyolc évre terjesztjük ki. így könnyebben fogják megfizetni a jóvátételt. Megköszöntem a jóvátétel terén tett engedményt, s folytattam a hadifoglyok hazabocsátásának a kérelmével előter­jesztésemet. Sztálin erre is azonnal vála­szolt:- A hadifoglyokat elkezdjük hazabo- csátani már a békekötés előtt. Ez olyan tempóban történik, ahogy a közlekedési viszonyok és az adminisztráció munkája megengedi.- Nagyon köszönöm ezt a kijelentést - mondottam.- Nagyon kérem azonban miniszterel­nök urat, járuljon hozzá, hogy addig is, amíg az összes hadifoglyok hazaszállítá­sa meg nem történik, a hadifoglyok hoz­zátartozóikkal levelezést folytathassa­nak.- Ez meglesz - válaszolta Sztálin. Gerő miniszter terjesztette elő ezután a magyar kormánynak azt a kérését, hogy a vasút-helyreállítás címén igényelt ti­zenötmillió dollárt engedje el a Szovjet­unió, annál is inkább, mert hiszen a számlában feltüntetett vasutak jó része nem is Magyarországon van, hanem Csehszlovákiában, Romániában vagy Ausztriában. Gerő határozottan, minden, diplomáciai hangszínezés nélkül beszélt Sztálinnal.- Ne fizessék meg! - vágta rá kurtán Sztálin. Ezután adtam elő Magyarország béke* céljait. Kijelentettem, hogy Jugoszláviá­val nincs vitánk, mire Sztálin helyeslőén bólintott. Csehszlovákiától is csak abban az esetben kérnénk színtiszta magyar te­rületeket Csonka-Magyarország hatá­rain elterülő vidékeken, ha Csehszlová­kia nem volna hajlandó az ott maradt ma­gyar lakosság polgári jogegyenlőségét biztosítani, vagy ha ragaszkodnék a ma­gyar lakosság kitelepítéséhez. Sztálin er­re a kérdésre is nyomban válaszolt.- Én a lakosságcserét jó dolognak tar­tom - mondotta.- Egy nemzet számára nincsen na­gyobb kincs, mint az emberanyag, s en­nek szaporodása hasznos az országra nézve. Mégis elismerem, hogy a cseh­szlovákiai magyar lakosság polgári jo­gainak biztosításához önöknek joguk van ragaszkodni, s kijelenteni, hogy a Szovjetunió ebben a törekvésében tá­mogatni fogja Magyarországot. Megköszöntem Sztálin kijelentését, s arra gondoltam, hogy a Szovjetunió szá­mára természetesen nem jelent problé­mát néhány millió embernek a hazatéré­se, mert a véget nem érő nagy területek még sok embernek az eltartását biztosít­hatják, de hogy népsűrűsége négyzetki­lométerenként közel száz lélek, s a nép­sűrűség fokozása csak a társadalom életszínvonalának hanyatlásához vezet­ne. Ezután az erdélyi területi kérdésre ke­rült a sor. Sztálin megkérdezte, hogy hoztunk-e magunkkal térképeket. Gyön­gyösi János kibontotta térképeit, s meg­mutatta a Magyarország által igényelt te­rületeket. Sztálin Molotovhoz fordult:- Hogyan szól a fegyverszüneti egyez­ménynek az a pontja, amelyik Erdély felől intézkedik?- Úgy szól, hogy amennyiben Románia a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségeit teljesíti, úgy megkapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom