Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-01 / 178. szám
1990. november 1. NÉPÚJSÁG 3 Hogyan hozzunk autót Olaszországból? (VII.) Mérsékelt happy end, tanulságokkal Végtelen kamionsor Fernettiben. Az olasz vámosok, sajnos, gyakran sztrájkolnak. Kedden a posta természetesen késett, már bizonyosra vettem, hogy szerdáig itt kell maradnom. Nehezen telt az idő, v már harmadszor olvastam a magammal vitt újságokat, lődörögtem a kamionok között, figyeltem a fásult, unott arccal várakozó sofőröket. Negyed kettőkor végre megérkeztek a szükséges okmányok, és a Spedizioni Tomaso iroda munkatársai igazán rendesek voltak, pillanatok alatt elintézték a vámszemlét, az engedélyre rákerültek a pecsétek, kezembe nyomták a papírokat, és miután kifizettem a szolgáltatásukért 120 ezer lírát (kb. 170 márkát), búcsút vettünk egymástól. Indulás előtt még felhívtam a feleségemet, hogy ne aggódjon, ő pedig elmondta, hogy Kálmán szerencsésen hazaért, bár voltak még meleg pillanatai. A fernetti átkelőhely másik oldalán ugyanis a jugók kauciót kértek tőle, mégpedig az autó értékének 60 százalékát. Ennyi pénz persze nem volt nála, így bevitték az irodába és ott várakoztatták. Egy idő után, látva, hogy nem figyel rá senki, meglógott. Egész úton aggódott, hogy mikor meszelik le a rendőrök, vagy esetleg a jugó— magyar határon nem fogják átengedni. Végül azonban gond nélkül hazaért éjjel 3-kor. Egyből kivert a hideg veríték: mi lesz, ha tőlem is kauciót kérnek? Délután fél háromkor indultam el Fer- nettiből és a jugoszláv oldalon simán, ellenőrzés nélkül átjutottam, hála az olasz rendszámnak. Nagy megkönnyebbüléssel és ezután már élvezettel vezettem haza a nehezen megszerzett nagyszerű kis Renault-t. Fél nyolckor már hazai földre értem Letenyénél, ahol mindössze fél órát vett igénybe a vámárunyilatkozat és az útvonalengedély elkészítése. * Terjedelmes útibeszámolóm végén célszerű lenne röviden összefoglalni a legfontosabb tapasztalatokat. Ha valaki nem egy kft. szervezésében, hanem egyénileg indul olaszországi autóbeszerző kirándulásra, számíthat rá, hogy számtalan előre nem látható veszély, nehézség, bosszúság éri. Az olaszok meglehetősen lezserek, szívesen figyelmen kívül hagyják a szabályokat és ha valamire azt mondják, hogy egy óra múlva kész, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy még másnap is arra várunk. A kereskedők nagy része nem tudja, hogy milyen okmányok szükségesek a gépkocsi kiviteléhez, és az itthoni elvámoltatáshoz, ezért legjobb ha mi tudjuk, hogy mi kell, és ezt megköveteljük az üzlet megkötésekor. Nagyon figyeljünk arra, hogy meglegyen a tartományi vámhivatal által kiállított spediciós papír, amely egy zöld színű, A/4-es méretű nyomtatvány. A kivitelhez ez a legfontosabb, de arra számíthatunk, hogy beszerzése egy-két napot igénybe vesz. Szükség van ezenkívül biztosításra és útvonalengedélyre, itthon pedig a vámhivatal szabályos és eredeti adásvételi szerzősét vagy olyan számlát kér, amelyen szerepelnek az eladó, a vevő és a gépjármű pontos adatai, valamint szükség van a kocsi forgalmi engedélyére, lehetőség szerint az eredetire. Ne feledkezzünk meg kiutazáskor arról, hogy a valutakiviteli engedélyt le kell pecsétel- tetni a határon. Érdemes hosszabb időt, több napot szánni a piac alapos megismerésére, sok kereskedés végigböngészésére, mert csak így köthetünk igazán jó üzletet. Ha kiválasztottuk az autót és megegyeztünk az árban is, legjobb, ha a fizetéssel várunk addig, amíg a kocsit rendbe teszik és beszerzik a szükséges okmányokat. így valószínűleg gördülékenyebben mennek a dolgok. Hazafelé lehetőleg ne hét végén érkezzünk az olasz határra, mert zárva találjuk a vámhivatalt és várhatunk hétfőig. Ha pedig sikerült hazahoznunk az autót, akkor ne felejtsük el, hogy 3 napon belül el kell vámoltatni az illetékes vámhivatalban, nekünk, Tolna megyeieknek Pécsen. A köztudatban már elterjedt, hogy januártól változnak a vámjogszabályok, mégpedig számunkra előnyösen. Arról van szó, hogy a jövőben a magánforgalomban behozott gépkocsik vámolása is a számlán szereplő érték szerint történik, ez pedig mindenképpen előnyös lesz, még akkor is, ha valamicskét emelik a vámtételeket. Közelebbit ma még nem lehet tudni, hiszen a parlament tárgyalja majd az új vámtörvényt. Január már közel van és ha valóban kedvezőbben alakulnak a vámok, akkor biztosra vehető, hogy tömegesen indulnak majd el a magyar autósok Olaszországba, hiszen viszonylag közel van, és a használt kocsik valóban olcsóbbak, mint Ausztriában vagy az NSZK-ban. A megfelelő felkészülés és a szükséges ismeretek hiánya, valamint a kommunikációs nehézségek számtalan bosszúság és kudarc forrásai lehetnek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ilyen tekintetben az olasz kereskedők is felkészületlenek. Talán e tapasztalatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben kocsiért indulók utazása ne legyen ilyen „kalandos”, mint a miénk volt. (Vége)- árki Mindennapjaink A pénz Nagy ritkán, ha ott járok, szeretek bemenni a kisvárosi borozóba, mert tisztességes, a vendégért van az üzletvezető, jó a bor, és mivel senki sem a lerészegedés, annál inkább a kommunikálás, a véleménycsere miatt keresi fel a hangulat- karbantartó vállalat e kis egységét, van egy olyan haszna is, hogy információkat lehet szerezni. így jártam a múltkor is. Már javában diskuráltunk, amikor belépett gyerekkori pajtásom, s azonnal félrehívott.- Mit iszol? - kérdezte.- Fröccsöt, de most köszönöm, nem kérek.- Figyelj! Sietek maszekolni, ám azért, ha már találkoztunk, elmesélek egy történetet.- Hallgatlak.- A feleségem kolléganője munka nélkül maradt, és mivel dolgozni is szeret, no meg ma már nemhogy egy, de két fizetésből is alig lehet megélni, elment munkahelyet keresni. Tudod, ebből van a legkevesebb a városban. Talált is a végzettségének megfelelőt áz egyik pénzintézetnél. Megkereste a vezetőt - a férje nagyon jóban van vele, még együtt is isznak -, és képzeld öregem, azt mondta neki ez a góré, felveszi, ha ad neki húszezret. Érted, öregem, húszezret? A jó k... anyjába! Hát idáig jutottunk, a haver feleségének pénzért adok állást... Tényleg nem iszol semmit? - vált.- Tényleg.- Na, akkor ezt írd meg! A jó k... anyját! Húszezerért adja az állást! Szevasz, mennem kell - szorítja meg a kezemet, s az ajtóból még egyszer felemlegeti a főnök kedves szülőjét. Elgondolkodom: valóban eddig jutottunk? (ékes) Bonyhád polgármestere: „A feladatokhoz igazítjuk az apparátust” Mit gondol, hányán ismerik a város lakói közül? Kicsit elgondolkodik, aztán azt mondja, úgy az emberek ötödére tippel, s ezt nem is tartja rossz aránynak. Legtöbben valószínűleg akkoriban találkoztak a nevével, mikor még az egykori járási tanács műszaki ügyintézője volt Később a nagyközségi tanács műszaki osztályának munkatársa lett, majd a költségvetési üzem házkezelési üzemvezetője. Nem túl hálás területtel, az állami ingatlanok fenntartásával foglalkozott. Egészen a közelmúltig. Október 26. óta ugyanis ö, Oroszki István Bonyhád polgár- mestere. Amikor első munkanapján hivatalában felkerestük, rövid életrajzával kezdtük a beszélgetést Szekszárdon született 1948-ban, de Nagymárjyokon élt. Középiskolába Pécsre járt, a Pollack Mihály Építőipari Technikumban szerzett középfokú szakképesítést. Később Bonyhádra nősült, itt telepedett le, két gyermek édesapja. Tanácsi munkája mellett legtöbb idejét a sportnak szentelte, több mint tíz éve ő a városi kosárlabda- szakosztály technikai vezetője. Csak érdekességként említi meg: lánya után, aki a kosárlabdacsapatban játszott, sokan Ildi bácsiként emlegetik. A közéletben ezenkívül sokáig nem vállalt aktív szerepet párttag sem volt Miért indult mégis a választáson? Visszakérdez: - Miért lettem MDF-es? A kettő összefügg. Véleményem mindig volta körülöttem zajló eseményekről, de rájöttem, hogy ha egyedül akar valamit elérni az ember, az kevés, úgy elszigetelt. Kerestem egy szervezetet amelyben az enyémhez hasonló nézetekkel találkoztam. Ami szimpatikus volt a munkájukban, azt támogattam, ami nem, arról ezt el is mondtam. Hamarosan bekerültem a vezetőségbe és a bonyhádi szervezet küldötte lettem az országos gyűlésben. Sokat tettünk a változásokért, s mikor ott volt a nagy feladat hogy képviselő-testületi tagként vagy akár polgármesterként végezze valaki a munkát már nem léphettem vissza. Akik ismernek, tudják, hogy nem vagyok hiú vagy anyagias, a jobbítási szándék vezérel. Ez persze így túl általánosan hangzik, de 1 Oroszki István a konkrét teendők meghatározásához először tájékozódnia kell az új polgármesternek. Ezért a napokban végigjárja a hivatal osztályait - elsőként természetesen a pénzügyit hogy lássa a valós helyzetet Ennek ismeretében lehet aztán megszervezni az önkormányzati testület munkacsoportjait Sor kerül majd részleges átszervezésre is, de Oroszki István hangsúlyozza: az apparátust a feladatokhoz igazítják, „tisztogatástól” nem kell tartani. Az emberek zöme becsülettel dolgozott eddig is, tőlük továbbra is korrekt, nyugodt szolgálatot kér. Felesége azonban, aki 21 éve tanácsi alkalmazott - lévén összeférhetetlen, hogy egy helyen dolgozzanak - máshol keres majd állást. Oroszki István maga pedig négy év fizetés nélküli szabadságot vett ki a költségvetési üzemnél. Úgy tartja, a polgármesterség egész embert kíván, eddigi munkájáról tehát átmenetileg le kell mondania. Egy adóssága így is maradt - a családjával szemben, hiszen bizonyára még kevesebbet fognak találkozni. Fia ettől való félelmében nem is édesapjára adta voksát a választáskor. CSER ILDIKÓ Emlékezünk. Kicsit csendesebbek, kicsit megértőbbek vagyunk mindannyian ezekben a napokban. Lelkűnkkel, minden idegszálunkkal készülünk a napra amely szinte kivétel nélkül minden embernek a másik világot, a földöntúli életet, vagy az örök sötétséget idézi meg, eltávozott szerettein keresztül. Emlékezünk és koszorúkat vásárolunk, virágokat, amelyeknek illata annyira összefonódott az elmúlással, a fájdalmas emlékezéssel, hogy földi otthonunkba nem szívesen tesszük vázába. Emlékezünk és elvisszük a koszorúkat és virágokat. Nekik akik már mindent tudnak, akik túlvannak mindenen, örömön, fájdalmakon, csalódásokon, sikereken. Nekik nyílnak az ősz virágai, értük szólnak a haEmlékezünk! rangok, rájuk gondolva válik szomorúbbá a szívünk és lesz könnyes a szemünk. Vannak akik csak ezen az egy napon jöhetnek el letenni az emlékezés virágait, meggyújtani a szeretett leikéért, nyugalmáért a gyertyákat. Vannak, akik hetente, naponta kijárnak a temetőbe, ápolják, dédelgetik a helyet, ahol a legszebb, a legkedvesebb, a legdrágább nyugszik. Vannak, akik odahaza magukba roskadva, imádkozva, vagy átko- zódva a lelkűkben emelnek oltárt, hogy letehessék a kegyelet virágait, mert nincs a világon hely, amelyre rámondhatnák, ez az Ő nyughelye. Az útmenti fákra, keresztekre rakott koszorúk látványától összeszorul a szívünk, mert bárki volt is a rohanás a figyelmetlenség áldozata, Ő a miénk is lehetett volna. Emlékezünk! Az élet egyszeri és megismételhetetlen gondolatának fájdalma ad kezünkbe virágot, ez a gondolat irányítja lépéseinket szeretteink örök otthona felé. Emlékezünk! A temetők ma este virág és gyertyafénybe öltöznek. A gyertyák meleg fényében látni véljük az Ő arcukat, a virágok illatnyelvén az Ő hangjuk szól hozzánk. Velük leszünk, mint ahogy Ők is mindig velünk vannak, hisz tovább élnek bennünk, örömeinkben, bánatunkban egész életünkben. Ők a mi halottaink. Emlékezzünk! SAS ERZSÉBET A megye állatállománya szeptember 30-án Az 1990. szeptember 30-i állatszámláláskor a megye szarvasmarha-állománya 81,3 ezer darab volt, csaknem 1300- zal több, mint egy éve. A nagyüzemekben összességében csökkent a szarvasmarhák száma, a termelőszövetkezetekben- a szeptember 30-i létszámokat tekintve- az évtized legkisebb szarvasmarha-állományát regisztrálták. A kistermelők összesen 9,1 ezer szarvasmarhát tartottak, ami mintegy 2400-zal több, mint egy évvel korábban. Módosult az állomány összetétele: a tavalyinál 6%-kal kevesebb a megyében a hízómarhák száma, ugyanakkor 0,5%- kal több a tehén, 7,3%-kal több az üsző, ezen belül közel ugyanennyivel azelőha- si üsző. A szeptember 30-i sertésállomány igen magas, 566,2 ezer darab volt, ennél utoljára 1984. szeptember 30-án volt több sertés a megyében. Az előző évihez képest összességében több mint 30 ezres növekedés úgy jött létre, hogy a kistermelőknél 31,2 ezerrel, a termelőszövetkezetekben 1,7 ezerrel bővült az állomány, az állami vállalatoknál és egyéb vállalkozásoknál 2,7 ezerrel csökkent. A kistermelői állomány növekedésében - információink szerint - fontos szerepe volt annak, hogy az újrakezdési kölcsönökből sokan kezdtek sertéstartásba. A sertésállomány összetétele - a szarvas- marháéhoz hasonlóan - szintén változott; a megyében 10%-kal több a malac és közel ugyanennyivel az 50 kg alatti árusüldő, emellett a hízósertések száma mindössze 2,1%-kal növekedett. Anyakocából 2,7%-kal többet tartottak a gazdaságok szeptember 30-án, mint egy éve, az előhasi kocák száma azonban több mint 16%-kal kevesebb. Ez utóbbi a sertéstartási szándék jelentős csökkeEbből: malac választásig 97,0 anyakoca 23,8 árusüldő és 50 kg alatti hízó 86,9 50 kg feletti hízó •108,8 nésére utal, különösen élesen a kistermelőknél. A kistermelői sertésállomány összetétele még jelentősebben változott, és míg a szarvasmarhatartásban a nagyüzemek szerepe meghatározó, a sertéstartás alakulása szempontjából igen fontosak a kistermelőknél lejátszódó folyamatok is, mert az állomány 41,4%-a náluk található. Az alábbi táblázat a nagyüzemek és kistermelők sertésállományának alakulását mutatja. 104,1 51,3 123,9 99,4 15,7 108,1 107,5 65,3 112,5 92,7 100,3 114,8 WAFFENSCHMIDT JÁNOSNÉ KSH Tolna Megyei Igazgatósága A sertésállomány szeptember 30-án Nagyüzemek Kistermelők Megnevezés 1990. az 1989. 1990, az 1989. ezer évi ezer évi darab %-ában darab %-ában ^s összesen 331,6 99,7 234,6 115,3
