Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-19 / 193. szám

4 KÉPÚJSÁG 1990. november 1í Vajúdó vállalat az oktatásügyért A legyöngült elefántból életerős kis­egér lett. Az 1873-ban az UNESCO és a magyar állam által Veszprémben létre­hozott OOK (Országos Oktatástechnikai Központ) története úgy indult, mint a me­sében, s úgy folytatódhat, mint napjaink számtalan, sikerekkel kecsegtető vállal­kozása. Jó másfél évtizedig se forintra, se dol­lárra nem volt gondja ennek a főleg tan­eszközfejlesztésre hivatott intézmény­nek: valós vagy csak annak tartott sike­rek a hazai oktatásügyben, intenzív kap­csolatok az úgynevezett fejlődő orszá­gokkal, a kor technikai színvonalát köve­tő videoapparátus, nemzetközi konfe­renciák, és természetesen sok-sok uta­zás. Az elefánt is érzéketlen a kisebb tűszú­rásokra, az itt dolgozók is csak akkor kezdték kapkodni a fejüket, amikor úgy két éve drasztikusan lecsökkentek az ál­lami megrendelések, az iskolák elszegé­nyedése miatt a felvevő piac szinte telje­sen beszűkült, s az akkori minisztérium az OOK vállalattá alakítása mellett dön­tött. A mese itt akár véget is érhetne, hi­szen mint tudjuk, nemcsak a harag, de a kényelem is rossz tanácsadó, s ha valaki ez utóbbihoz hozzászokott, a csőd szelét is könnyű fuvallatnak véli. Szerencsére akadtak, akik felismer­ték, hogy a vállalati működéshez, a fenn­maradáshoz nem egyszerűen struktúrát, tevékenységi kört kell váltani, hanem gondolkodásmódot, bevett szokásokat, eljárásokat, kapcsolatokat is. Bízva ab­ban, hogy az újjászerveződő közoktatás­nak sok taneszközre lesz szüksége ha­marosan, ennek kielégítésére önálló és professzionális szervezetté alakították át az OOK-t. Ami azt jelentette, hogy - élve a vállalkozási törvény adta lehetőségekkel - minden termelő- és szolgáltatóegysé­get önelszámolósra változtattak, gyakor­latilag felszámolták az indokolatlanul nagy létszámú adminisztrációt, s a 100 milliós vagyonnal úgy kívánnak gazdál­kodni, hogy a taneszközfejlesztés mellett mind nagyobb részt vállalnak egy-egy oktatási folyamat megtervezésében és megszervezésében. Keresik az új együttműködési formá­kat a kutatóhelyekkel, a közép- és felső­fokú oktatási intézményekkel, s a saját kockázatukra is vállalnak taneszköz­gyártást. Külföldi tőke bevonásával szí­nes nyomásra is alkalmas nyomdát hoz­tak létre, ugyanakkor előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak egy magas techni­kai színvonalú videostúdió kialakítására is. S hogy mit keres a kisegér az egykor szebb napokat látott OOK újjáépülésé- ben? Nos, a valódi vállalattá alakulás ke­serves lépései közben a fizetőképessé­gét végig megőrző intézmény egy vaskos könyv mögül kikandikáló egeret válasz­tott „márkajelül". J. F. Főszerepben: Bardóczy Attila Ö Peron, a magabiztos diktátor az Evi- tában, a gonosz-kegyetlen, csak munká­jának élő Javert felügyelő a Nyomorultak­ban, s ő az álomtisztaságú Dorian. Ahány szerep, annyi arc, annyiféle mozgás, megjelenés. Színész a tanult és a gyako­rolt mestersége, s ezért legfontosabb éle­tében a szerep, amit hanggal, mozgással élővé lehet varázsolni. Nem született színészcsaládba, ne­veltetése mégsem zajlott „polgári” kö­rülmények között. Mivel édesapja ott kapott munkát, tízéves korától négy éven át Algériában élt. Megismert egy miénktől különböző világot, kultúrát, s egy csodálatos nyelvet, a franciát. Mindez egy életen át ható élményt adott. A francia dalok hatására ekkortól álmodozott arról, hogy majd ő is éne­kelni fog. Mikor Pesten gimnáziumba járt, már részt vett a Pinceszínház le­gendás előadásain. Ő is - mint annyian mások a szakmában - Keleti „Pista bá­csitól” tanultak először színészmester­séget. Nem is eredménytelenül, mert elsőre felvették a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolára. Ezt, az akkori idők szerint csak egy év katonaság után kezdhette el. Horvai István és Kapás Dezső osztályában Eszenyi Enikő, Ka­szás Attila, Méhes László és Rátóti Zol­tán voltak osztálytársai. Ők voltak az el­ső kőművesek a nagy sikerű Kőműves Kelemen-produkcióban a Vígszínház­ban, de felléptek a Popfesztiválban is. Volt egy countryegyüttesük - talán em­lékszik rá még, ki ismerhette - a Veloci- péd, amellyel sok tapsot arattak Velen­cében, Milánóban, de még Leníngrád- ban is. Emlékezetes produkciójuk volt a Cseresznyéskert Béres Ilonával, s a zenés vizsga, a Mahagony, amelyet Ig- lódi István rendezett. Ebben látta meg Miklós Tibor, aki előadás után megke­reste, a Rock Színházhoz hívta. Nem ígért sok pénzt, sem rózsás körülmé­nyeket, csak azt, hogy dolgozhat ele­get. Mi lehet ennél vonzóbb egy ifjú em­ber számára? így aztán a főiskola után, 1983-ban ezt a színházat választotta. Az Üvöltés című produkcióban lépett fel először ebben a színházban, majd 1984-ben az Evita-felújítás következett. Kezdte mint pincér, s az utóbbi három évben már ö Peron. Már a harmadik Evitát „fogyasztja”, most Malek Andrea a partnere. A Sándor Pál rendezte Hair- előadásban Kovács Krisztával lépett fel. A Krónikás című darabban Sala­mon király szerepében érezte valójá­ban a színpad biztonságát. S egymás után jöttek a jobbnál jobb szerepek. A Jézus Krisztus szupersztárban Hero- des, a Bábjátékosban Pierot. A Nyomo­rultakban kezdetben kisebb szerepet kapott, de amikor a Javert játszó szí­nész beteg lett, két nap alatt betanulta helyette. A színház nyugat-európai tur­néján Vikidál Gyulával felváltva játszot­ta Peron szerepét. Rockoperában kevés a jó férfiszerep. A nőknek igényesebb feladat jut. Ezért örült volna, ha megvalósul az Operaház fan­tomja magyar színpadon. A sok jelentke­ző közül próbaéneklése olyan jól sikerült, hogy megkapta a fiatal fiú szerepét. Ez az alakítás - ahogy a produkció is - várat még magára. Ami megvalósult, az a Do­rian Gray, s abban a címszerep. Aki végigkísérhette a Rock Színház tíz évét, annak el kell ismernie, hogy a lelkesedés heve változatlan. Ehhez pe­dig nem kis mértékben Bardóczy Attila is hozzájárul. JÓZSA ÁGNES Fiatal lány a nőorvosnál:- Jaj doktor úr, annyira szégyellem magam. Még sohasem vetkőztem le férfi előtt.- De drága kisasszony, muszáj levetkőznie, hogy meg tudjam vizsgálni. Tudja mit, leoltom a villanyt, vetkőzzön le sötétben. A lány vetkőzni kezd, majd a sötétben motoszkálva megszólal:- És hova tegyem a ruháimat doktor úr?- Oda a székre ... az enyémek mellé. Családi vállalkozásban: Bélyegzők a szuterénból- Nos, mit szeretne elolvasni bélye­gen? r kérdezi Görbéi József családi há­za szuterénjának apró műhelyében, a betűszekrényhez támaszkodva. Szek- szárdon a Bottyánhegyen, a Berze Nagy János utcában.- Kifejezetten szekszárdi vonatkozású dolgot, például egy Babits-verssort.- Milyen formában? Oválban, négy- szögletesen, kicsiben, nagyban, vagy körben szedve? Ilyenkor az ember tanácstalan. A mes­ter azonban pillanatok alatt összerakja picike betűkből a verssort. A Szekszárdi Nyomdában munkavédelmi előadóként dolgozik, egyike azoknak, akiket az ólom illata megcsapott, s ettől soha megsza­badulni nem képes. Most is így van ez. Házának szuterén- jában bélyegkészítő műhelyt rendezett be, olyat, amely a megyében az egyetlen. Családi alapon persze - a feleségével együtt készíti a különböző formájú, és fel­iratú bélyegzőket. Legfőképp magánvál­lalkozóknak, a polgármesteri hivatalok­nak - a különböző megyei, és azon kívüli cégek egymásnak adják a kilincset. Mint minden mostanában induló vállal­kozás, sok pénzbe került ez is: csupán egyetlen betűgarnitúra majd négyezer forint. A technológia, a gumisütő beren­A bélyegzők negativja ólomszedéssel készül dezés, a formák, a különböző nagyságú címerek, a színes műanyag rátétek pénz­be, s nem kevésbe kerülnek. Görbéi Jó­zsef, a nyomdász, a pecsétkészítő a ha­gyományos gumipecsét mellett maradt, a műanyag idegen számára. S nem csu­pán azért, mert drága, mert valutába ke­Fotó: bj. rül, hanem mert ragaszkodik a hagyomá­nyokhoz. A pecsétkészitő nyomdásznak egyéb­ként éppen most készült el a saját „stemplije”. Hogy stílusosak legyünk: még meg sem száradt rajta a festék. d ­MEGHÍVÓ A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara 1990. november 20-án 10 órakor közgyűlést tart Pécsett, a Hotel Palatínus Oyzdasáfii Kanári Bartók termében. Az ügyvezetőség ezúton tisztelettel meghívja a kamara tagjait, számít részvételükre. Dél-dunántúli Hestionólif (359/0) CSAK NÁLUNK! EZ MÁR VALÓSÁG! OLASZORSZÁGBÓL GÉPKOCSIT KÖZVETLEN NAGYKERESKEDŐKTŐL! Szolgáltatásaink: utazás autóbusszal, szállás, félpanziós ellátás, tolmács, vámügyintéző. Időpont 1990. november 21. 1990. november 26.Részvételi díj: 2995 Ft+ 85 DM. Jelentkezés: M&M Utazási Iroda Szekszárd, Kereskedők Háza Telefon: 74-15-472, 74-16-058 (190) NÉFBDLT A Főfotó és a Népbolt közös KARÁCSONYI AJÁNDÉKADCIÓJA PAKSON, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat 42. számú kishegyi lakótelepi műszaki boltjában, 1990. december 29-ig. A Főfotó expressz szolgáltatásait expressz határidőre normál áron teljesíti, más képkidolgozási szolgáltatásaihoz árengedményt nyújt. A MINDENNAPIT MINDEN NAP! Tolna Megyei Népbolt Vállalat (188) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet PÁLYÁZATOT HIRDET nyugdíjazás miatt 1991. január 1 -jétől megüresedő gazdaságvezetői (gazdasági igazgatóhelyettes), kollégiumvezetői állásokra, valamint 1 férfi / kollégiumi nevelői állásra. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Gazdaságvezetői állásra: - felsőfokú közgazdasági, vagy számviteli főiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat. Kollégiumvezetői állásra: - egyetemi vagy főiskolai pedagógiai végzettség, legalább 5 éves nevelői gyakorlat. Előnyben részesülnek a vezetői gyakorlattal rendelkezők. Kollégiumi nevelői állásra: - főiskolai vagy egyetemi pedagógiai végzettség. A pályázatokhoz mellékelni kell: - részletes önéletrajzot - végzettséget tanúsító oklevél másolatát. Bérezés: a hatályos jogszabály figyelembevételével megegyezés szerint. A gazdaságvezetői és kollégiumvezetői állásokra szolgálati lakás megoldható. Kollégiumi nevelő részére szolgálati férőhelyet biztosít az intézet. Étkezési lehetőség biztosított. A pályázatokat az intézet igazgatójának címezve kell benyújtani a megjelenéstől számított 15 napon belül. Címe: Dr. Tóth György 7184 Lengyel, Petőfi S. u. 5. (179)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom