Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-15 / 190. szám

1990. november 15. Képújság 5 Divat Bársonyban, gyöngyben A modern és olcsó divatékszerek közül sokan kedvelik a gyöngyből készült darabokat. Ügyeskezűek maguk is készíthetnek szép, egyéni­ségükhöz illő gyöngydíszeket. 1. Mintegy 2-3 centi széles bár­sonyszalagra elszórtan varrjunk fel gyöngyszemeket, majd a szalagpánt alsó szegélyére gömbben végződő széles gyöngy rojtot készítünk kétol­dalt. Görögös kontyhoz illik a legin­kább. 2. A keskeny bársony- és szatén­pántot elöl a homlokon fogja össze egy díszes, gyöngyökből vagy strasszkö- vekből álló csat illetve kapocs. 3. Az egyszerű, sima, hosszú haj­ból készült frizurának egyetlen dísze a gyöngyszorító. Fűzhetünk feketebors nagyságú szemeket vékony gumira, de másfaj­ta apró szemekből is készíthetünk hosszú gyöngysort, amit sokszoro­san rácsavarunk az egy oldalon összefogott haj köré. 4. Egy centi széles bársonyszalag­ra egészen sűrűn varrjunk fel három­szög alakban pici gyöngyszemeket. A farkasfogszerű díszítés még hatá­sosabb, ha kétféle színből variáljuk. Hosszabb nyakúak kétsorosán is vi­selhetik. Tudni illik... A telefon A telefon az egyik legjobb segítőtársunk - lehet. Ám adott lehetőségeivel gyakran visszaélünk. Mert tegye szívére a kezét, aki még sohasem társalgóit hosz- szú perceken át telefonon. Amikor viszont halaszthatatlan intéznivalónk van, szid­juk a kollégákat, akik képesek félórákig bájcsevegni magánügyeikről a hivatali te­lefonon. Igaz, hogy a telefont nemcsak napi munkánk során, tehát a hivatalos érintkezésben használjuk, hanem magánéletünkben is fontos szerepet játszik. Fenntarthatjuk és fejleszthetjük általa rokoni, baráti, munkatársi kapcsolatainkat. Telefonon bonyolíthatjuk le dolgainkat, leküzdve a távolság okozta akadályokat. Bizonyos íratlan szabályokra azonban akkor is gondolnunk kell, amikor felemel­jük a kagylót. Elsősorban azt gondoljuk át, hogy az illetőt, akit föl akarunk hívni, nem hábor­gatjuk-e munkájában, elfoglaltságában. Az ember általában akkor hív, ha halaszt­hatatlan dologról van szó. Sokan azonban buzgó telefonálók, akik magában a te­lefonálásban lelik örömüket. Ebbe a hibába könnyen beleesnek azok a szülők, akik munkahelyükről távirányítással nevelik kamaszodó gyereküket. Jelentéktelen ügyekkel - amelyek bármikorra halaszthatók — ne zavarjuk ismerőseinket. Lehetőleg kerüljük azt a megoldást, hogy barátainkat, ismerősein­ket magánügyekben munkahelyükön hívjuk. Távolabbi ismerőseinket nem kérhetjük meg telefonon valami szívességre; gratulálni, részvétet nyilvánítani telefonon lekicsinylő megoldás. Olykor-olykor előfordul, hogy kénytelenek vagyunk igénybe venni szomszé­dunk telefonját - de ezt kizárólag sürgős, halaszthatatlan ügyben tegyük. Szomszédunk telefonszámát viszont csak az ő beleegyezésével adhatjuk oda más személynek. Sokan elfelejtik, hogy nem mindent illik telefonon megbeszélni: például bizalmas magánügyeket, vagy olyan kérdéseket, amelyekre kötelező a hivatali ti­toktartás. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki - téves kapcsolás folytán - „beugrik” beszélgetésünkbe és végighallgatja, holott az lenne a természetes, hogy azonnal leteszi a kagylót. Az meg egyenesen minősíthetetlen, hogy a „beugró" fél gorom­ba megjegyzéseket tesz: ilyenkor vita helyett legegyszerűbb abbahagyni a be­szélgetést. A hívott fél úgy jelentkezik, hogy bemondja a nevét vagy a munkahely nevét, esetleg telefonszámát. Helytelen azzal fölvenni a kagylót: „Halló, ki beszél?" De ugyanez a hívó fél részéről is modortalanság. A hívó fél, miután meggyőződött a kapcsolás helyességéről, bemutatkozik, és kéri azt, akivel beszélni akar. Ne fe­lejtsünk el köszönni sem... Ha pedig olyankor cseng a telefon, amikor éppen látogatónk van, kérjünk elnézést és fogjuk rövidre a hívóval a beszélgetést, kimentve magunkat látogatópk miatt. Tél előtt a gyümölcsösben Tolnai konyha A fűszerek I. Egy kis fííszertörténet Ételeink Izét, zamatét a sokféle fűszer adja meg, a szakácskönyvek mégis alig, vagy igen keveset Írnak a fűszerekről és azok jelentősé­géről. Pedig hát a fűszerek használata szinte egyidős az emberiséggel és igen fontos sze­repet játszott a népek, nemzetek kultúrtörté­netében. Azok a népek, akiknek kultúrájuk fejlett volt, ott a konyhaművészet is fejlődött, ők ismerték a legtöbb fűszert és annak használa­tát. A fűszernövények nemcsak az ételek íze­sítésére szolgáltak, hanem gyógyítottak is ve­lük, sőt, soknak varázshatást is tulajdonítot­tak, vagy csodaszernek tartották. Ez persze nem csoda, mert a mai tudománnyal már meg­állapítható, hogy a növények tartalmaznak gyógyhatású és élettanilag igen fontos anya­gokat. A csoda csak az volt, hogy elődeink között egyes emberek milyen különlegesen jó megfigyelőképességgel rendelkeztek, akik ily módon rájöttek arra, hogy melyik növényt mi­lyen gyógyításra lehet felhasználni. A Bibliában is igen sok helyen találkozha­tunk a fűszerek említésével, pl. a Zsoltárok könyvében Dávid így könyörög az Úrhoz: „Moss meg engemet izsóppal, és megtisz­tulok, moss meg engemet, és fehérebb lészek a hónál!” Az izsóp egyike az elfelejtett növényeknek, amelyet fűszerként és gyógyításra is használ­tak. Vagy az Ótestamentumban: Sába király­nőjének történetéröl szóló írásban, amikor Sa­lamon király meglátogatja a királynőt és köl­csönösen megajándékozzák egymást, a kin­cses ajándékok között a nagyon értékes „fű­szerszám” is szerepelt. Tehát már az időszá­mításunk előtt is jól ismerték és kedvelték, sőt, termelték és kereskedtek is a fűszerekkel. A későbbi korokban pedig számos háborút is vívtak a jó fűszertermő vidékekért. De ki ne hallott volna a „lukulluszi lakomák­ról”, legalábbis átvitt értelemben, amelyet a bőség, az ízletesség és a különleges fűszere­zés jellemzett. Lucullus - igen híres hadvezér volt, de igazán híressé mégis a pompás lako­mái tették. Konyhájának hire mindenhova elju­tott. Lucullus főszakácsa igen nagy jártasság­ra tett szert a fűszerek ismeretében. Tudását és művészetét, fűszereinek titkát féltékenyen őrizte. Fűszereit oly titokban használta, hogy az ételek ízesítése közben senki nem lehetett még a közelében sem. A görögök és rómaiak a hadjárataik során mindig sok fűszerre tettek szert, amelyeknek pompás aromájáról és illatáról költemények szólnak. Egyes írások arról is hírt adnak, hogy a római katonáknak napi fejadagjában - töb­bek között még fűszerek is szerepeltek. A rómaiak hazánk területére is igen sok fű­szernövényt behoztak, melyeket meg is hono­sítottak itt. Később a népvándorlás következ­tében ezek a növényi kultúrák elvadultak és termesztésének tudományát elfeledték. A ma­gyarok az őshazában sokféle fűszert ismertek és az útjuk során is gyarapították azt. A letele­pedésük után a magukkal hozott fűszér-és gyógynövényeket termelték is és az itt találta­kat is használták. A hazánk területén termő fű­szernövények szinte kivétel nélkül gyógynö­vények is. A korai középkorSdejéről igen kevés emlék maradt a fűszerek történetéről, pedig biztos, hogy a középkori ember is használta a gyógy- és fűszernövényeket. A keresztes hadjáratok idején ismét sok keleti fűszer került Európába, majd lassan újból termelni kezdték a régi ked­velt fűszerféléket. A földrészek felfedezése újabb és újabb fűszerekkel gazdagította az emberiséget. Marco Polo, a középkor legje­lentősebb utazója (1254-1323) a naplójában több fűszernövényt említ, amit annak idején még nem ismertek. Amerika felfedezése a fű­szereknek köszönhető, akkor került Európába a vanília, a kakaó és a paprika is. Magellánnak, a híres portugál utazónak veszélyes és tragi­kus hajóútja - meghozta az emberiség számá­ra a legaromásabb fűszereket. Többek között a fahéjat, szegfűszeget, szerecsendiót. BORDI IMRÉNÉ Ahhoz, hogy a gyümölcsöskertünk nö­vényei jól állják a téli hideget, gondos tápanyag-utánpótlás, tél eleji növényvé­delem, és fagy elleni védekezés szüksé­ges. Az őszi trágyázásnak nem az a legfőbb célja, hogy a téli hónapokra tápanyagot adjunk a növények számára. A kálium- és fosztortartalmú műtrágyák hatóanya­ga ugyanis lassan mozog a talajban (kü­lönösen a kötött agyagban). Mostani ki­juttatásuk legnagyobb jelentősége, hogy tavasszal, ha a nedvkeringés megindul, már a növények gyökérzetéhez jutnak, és fölvehetővé válnak. A trágyázás során részesítsük előny­ben a szervestrágyát és a kom posztot, amelyet a kerti hulladék komposztálásá­val nyerünk. Bárminemű szervestrágyát használunk is, ügyeljünk arra, hogy az érett legyen. Szervestrágyából vagy komposztból 4-5 kilogrammot, foszfor­ból (szuperfoszfátból) 1-1,5, káliumból 2-3, nitrogénből, mészammonsalétrom- ból vagy pétisóból pedig csupán 0,5 de­kagrammot juttassunk ki a kert minden négyzetméterére. A bogyós gyümölcsűek (a ribiszke, a köszméte, a riszméte, a szamóca és a málna) érzékenyek a klórra, ezért ká­liumtrágyázásukra a kénsavas kálit használjuk. A műtrágyát oldat formájában célsze­rűbb kijuttatni, mert hatása jobban érvé­nyesül. Két-három százalékos oldatot készítsünk, amelyet alaposan keverjünk el. A keverést a kijuttatás során is több­ször ismételjük meg, hogy az oldat tö­ménysége lehetőleg mindig azonos ma­radjon. A vizes trágyaoldatot öntözőkannával locsoljuk ki. A szilárd szerves- és műtrá­gyát ássuk be a talajba. A kijuttatás során ügyeljünk arra, hogy a trágya ne a fatörzs köré, hanem a koro­Régi ár TS-4329 56 cm 32 900 TS-4351 56 cm 38 000 TS-4350 TXT 56 cm 41100 TS-4352 TXT 56 cm 42 500 TS-6354 TXT 71 cm 57 500 Továbbá: 303 típusú Hajdú mosógép 4 720 407 típusú Hajdú centrifuga 3 910 Amíg a készlet tart. nacsurgóba kerüljön, mert a növény ak­tív, fölszívó gyökérzete itt helyezkedik el. Az őszi hidegek beálltával a kártevők nagy része a lehullott lombban, a fák ké­regrepedéseiben húzódik meg és telel át. E kártevők jó részét elpusztíthatjuk, ha a bárium-poliszulfid 2 százalékos oldatá­val permetezünk. Csonthéjas gyümöl­cseink (mint a cseresznye, a meggy, a kajszi- és őszibarack és a szilva) lomb­fertőtlenítésére bevált a rézoxiklorid 1 -2 százalékos oldata. A lombot csak akkor égessük el, ha olyan mértékben fertőzött, hogy a vegy­szeres kezelés sem adhat eredményt. A lehullott lombot a gyomokkal és fűkaszá­lókkal egyetemben vigyük komposztra. A gyümölcsfák közérzetét a téli hideg ellen szervestrágyakomposzt, fűkaszá­lók, vagy lomb elterítésével védjük, ame­lyet a koronacsurgón belüli területre jut­tassunk. A friss telepítésű oltványoknak különö­sen a gyökérnyaki része (az oltásforra­dás helye) érzékeny a téli lehűlésekre. Az ilyen csemetéket még 10-15 centiméter vastag földkupaccal is takarjuk. Termő és fiatal fák gyökérzetének védelméhez egyébként annyi takaróanyagot használ­junk, hogy az 10-15 centiméter vastagon védje a növény környékét. Kivételt képez a szamóca takarása, amelynél a takaró­anyag ne legyen 5-8 centiméternél vas­tagabb, mert ellenkező esetben a tövek szinlevelei befülledhetnek, kipállhatnak, és emiatt pusztul el a növény. Fordítsunk figyelmet a fák vadkár elle­ni védelmére is. A kertészeti szakboltok­ban mutatós és célszerű törzsvédő háló­kat vásárolhatnak. Ezek ugyan drágáb­bak, mint a hagyományos törzsvédők (mint a papír, a fóliacsik, vagy a szalma), de fölrakásuk egyszerűbb, és a célnak több éven át is megfelelnek. VALLÓ LÁSZLÓ Új ár Folyamatosan olcsó áron tud 29 400 vásárolni apró ajándékozási 35 000 cikkeket. 37 100 38 500 Várjuk áruházunkban hétfőtől 53 500 Péntekig 7.30-16 óráig. Cím: TITÁN 31. Sz. Műszaki % Áruház Szekszárd, Epreskert u. 3 320 Telefon: 06-74-15-536,12-711 (145) Az árulkodó szivar... A férj későn tér haza, s meglepődve veszi észre, hogy felesége ágya mellett az éjjeliszekrényen egy félig elszívott szivar díszeleg a hamutartóban. Üvölteni kezd:- Megcsalsz, te ocsmány! Azonnal mondd meg, honnan való ez a szivar!- Nem tudom, drágám, én sem értem - próbál védekezni a fele­ség.- Mondd meg azonnal, honnan van, különben megöllek!- Havannából, uram - szólal meg egy halk férfihang az ágy alól. Színestévé-akció, készüljön az ünnepekre. KERESKEDELMI VÁLLALAT A ROMHÁNYI ÉPÍTÉSI KERÁMIAGYÁR a következő termékcsaládokkal várja kedves vásárlóit:- falicsempék 15x15 cm, 15x20 cm, 20x25 cm- padlólapok 15x15 cm, 20x30 cm méretben. Az év slágere jelenleg is a falra, padlóra, külső-belső tér burkolására egyaránt alkalmas FAGYÁLLÓ MOZAIK BURKOLÓLAP, 10x10 cm és 5x5 cm méretben, a falicsempékkel harmonizáló színekben. Egyes termékek 40 százalék kedvezménnyel kaphatók a gyár mintaboltjában, melynek november 15-től az új címe: Romhány, Felszabadulás u. 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom