Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-14 / 189. szám

1990. november 14. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Költözik a cégbíróság Az első és legfontosabb hír Szek­szárdon a megyei cégbírósággal kap­csolatban az, hogy a Szakszervezetek Házából épp most költözik a volt párt­székházba. A jövő héttől már itt, a negye­dik emeleten fogadják az ügyfeleket tá­gasabb, kulturáltabb körülmények kö­zött. A költözéssel egy időben kerülnek a cégbíróságra a nyilvántartást, adatfel­dolgozást segítő számítógépek, amelye­ket később a kiépülő országos hálózat­hoz kapcsolnak. így könnyen és gyorsan elérhetőek lesznek az ország bármely tá­ján bejegyzett cégek adatai is. A munkájukhoz kapcsolódó aktuális adatokról, tendenciákról a Szekszárdon dolgozó két cégbíró, dr. Kovács Árpádné és dr. Hankovszky Zsolt tájékoztatott bennünket. Elmondták, hogy nemrégi­ben készült egy átfogó felmérés az Igaz­ságügyi Minisztériumban a cégbírósá­gok munkájáról, terheléséről. Tolna me­gye előkelő helyen áll ebben a statiszti­kában az alakuló cégek számát tekintve. Ebben nyilván szerepe van a lakosság összetételének, anyagi helyzetének, vál­lalkozókedvének és nem utolsósorban a nagyszámú német nemzetiségnek. Kö­zel negyven már a külföldi érdekeltésgü kft-k száma és szaporodnak a tisztán nyugati tulajdonú vállalkozások. Ez év­ben összesen már több mint 800 cégbe­jegyzés történt megyénkben, bár ebben benne vannak a nem társasági formában működő állami vállalatok, téeszek is, A Magyar Közlöny november else­jén kelt 108. számában tették közzé a tár­sadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi LXXV. törvényt, valamint az ehhez kap­csolódó 89/1990 (V. 1.) végrehajtási uta­sítás módosításáról szóló 77/1990 (XI. 1.) kormányrendeletet. A törvény újra szabályozza a legfonto­sabb kérdéseket. Ezek: a táppénz össze­gének megállapításánál figyelembe veendő irányadó időszak - ideértve a munkáltatóváltozás esetét is -, az ún. vé­lelmezett kereset megállapítása, ha egyik irányadó időszakban sincs figyelembe mert e gazdálkodó szervezetek nyilván­tartása a nyár folyamán átkerült ide az APEH-től. Átlagosan 40-60 új cég bejegyzésére kerül sor havonta, de igen magas az utó­iratok száma, amelyek között elsősorban a hiánypótlás és a már bejegyzett cégek különféle változásainak bejelentése sze­repel. Ez utóbbi viszonylag új jelenség, nyár óta figyelhető meg jelentős felfutás. Ez azt jelenti, hogy a már működő cégek között nagy a mobilitás, ami eredhet a jó és rossz működésből egyaránt. Gyako­riak a személyi változások, tevékenységi kör módosítása, törzstőkeemelés, üzlet­részek adásvétele, stb. A társaságok megszűnése, törlése a cégnyilvántartás­ból egyelőre nem fordul elő komolyabb számban, nem éri el a tizet sem. A cégbí­róknak továbbra is gondot okoz a sok hibás beadvány, bár némi javulás azért mutatkozik e téren is. Év elején még mint­egy 70 százalék volt, most pedig 50 szá­zalék körül mozog a hibás beadványok aránya, ami azt jelzi, hogy nő az ügyvé­dek gyakorlata ebben. Gyakran okoz gondot a cégbíróknak az is, hogy az ügy­felek nem a félfogadási időben jönnek, telefonálnak és ezzel akadályozzák a munkájukat. Ezért is fontos az alábbi in­formáció: mindennap 9-11 óra, valamint szerdán 8-12 és 13-16 óra között várja az ügyfeleket a volt pártház negyedik emeletén, a 405-ös helyiségben beren­dezett cégiroda a jövő héttől kezdve. vehető kereset, továbbá az egy éven be­lüli ismételt keresőképtelenség esetén a táppénz megállapítása. Ugyanebben a számban kapott helyet a kormány 78/1990 (XI. 1.) rendelete az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda hatásköréről, szervezetéről és mű­ködéséről. Az iroda ellátja a kis- és köze­pes vállalkozásokkal kapcsolatos állami feladatok koordinálását, előmozdítja mű­ködésüket, továbbá működteti a privati­zációs célokat elősegítő Egzisztencia Alapot és közreműködik a vállalkozás- ösztönzéshez rendelkezésre álló forrá­sok elosztásában. Tőzsdeszótár Árfolyam: Értékpapírok, devizák, vagy a tőzs­dén áruba bocsátott termények ára. Az árfolyam mindenkor egy bizo­nyos szokásos kereskedelmi egy­ségre vonatkozik. Külföldön a rész­vényeknél általában darab, a kötvé­nyeknél százalékárfolyamot adnak meg. A hivatalos árfolyamokat a tőzsde árfolyamjegyzékében teszi közzé. Ha az árfolyamot a tőzsdeidő alatt csak egyszer határozzák meg, egységes árfolyamról beszélünk; amennyiben folyamatosan állapítják meg, változó árfolyamnak (változó jegyzésnek) nevezzük. Árfolyamhozam: Értékpapír-befektetés kamatozá­sa az árfolyamhoz viszonyítva. Árfolyamnyereség: Az alacsony vételi és a magasabb eladási ár közti különbözet a költsé­gek figyelembevételével. Árfolyamszámítás: A hivatalos árfolyamok kiszámítá­sa a hivatalos árfolyamügynökök ál­tal, például oly módon, hogy először összeállítják a keresett és felkínált papírok listáját a kívánt árakkal együtt (árfolyambázis), azután kiszá­mítják azt az árfolyamot, amelynek segítségével a legtöbb ügylet lebo­nyolítható. Ázsió: Felpénz. Egy értékpapír névértéke és magasabb árfolyamértéke, illetve ára közti különbözet. Ázsióról új részvények kibocsátásakor beszé­lünk. Egy társaság részvénytőkéjét felemelve úgy dönthet, hogy az új részvényeket nem névértéken, azaz parin bocsátja ki, hanem például 100 százalékos ázsióval. Jogszabályfigyelő Máshol már jól bevált ez a módszer Inkubátorban a vállalkozók? Szekszárdon a MTESZ tépett elsőként Az éltető inkubátor. Segíteni kell(ene) a kicsiket, gyengéket. Újabban sokat hallani a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatban az inkubátorházak­ról. Mik is ezek tulajdonképpen? Árulkodó a szóösszetétel első tagja: az inkubátor ugyebár a fejletlen csecsemők számára biztosítja az életben maradáshoz szükséges optimális feltételeket. Az inkubátorház pedig a kezdő vállalkozóknak nyújtja az indu­láshoz szükséges alapfeltételeket. Liz Rhodes, a Magyar Vállalkozási Iroda vezetője, a walesi herceg megbízottja, a Tengelicen nemrégiben tartott előadásában kitért az inkubátorházak létesítésének, üzemeltetésének angliai tapasztalataira is. Általában városszéli, üresen álló, lerob­bant, olcsón megvásárolható épületekben alakították ki ezeket az intézményeket álla­mi és különböző alapítványi támogatásokkal. A legfontosabb szolgáltatás, amelyet az inkubátorház a kezdő vállalkozóknak nyújt, az a maga a hely. Akinek nincs elég tőkéje, hogy mindjárt saját ingatlant szerezzen, az kedvező feltételekkel igénybe veheti az inkubátorházban kialakított irodákat, műhelyeket, természetesen az ezekhez kap­csolódó infrastrukturális - telefon, telex, telefax, üzenetközvetítés stb. - szolgáltatá­sokkal együtt. Az inkubátorházak üzemeltetői legtöbbször menedzsmentsegítséget is nyújtanak a kezdőknek az iparjogvédelemtől kezdve a marketingen át a könyvelésig. Optimális esetben az itt induló vállalkozó egy két év alatt megerősödik, képes lesz saját üzletet, irodát vásárolni. A brit viszonyok persze nem azonosak az itteniekkel. Angliában az egy évtizeddel ezelőtti válságban sok cég tönkrement, sok üresen álló üzemépület kí­nálta magát ilyen célra. Voltak erős nagyvállalatok, amelyek komoly pénzeket áldoztak az inkubátorházakra és a kormány is aktívan támogatta ezt a programot. Nálunk most kezdenek kialakulni országszerte az első inkubátorház-csírák, de többnyire pénzhiány akadályozza a létesítést. Itt szegények az önkormányzatok, sze­gények az alapítványok, szegények a nagyvállalatok, szegény az állam is (nem beszél­ve a lakosságról). Ki támogatja akkor az inkubátorházakat? Ráadásul a megfelelő épü­let is kevés. Lehet, hogy meg kell várnunk, amíg tömegesen mennek csődbe a vállala­tok és szabadulnak fel üzemépületek? Összegezve, egyetlen feltétel adott az inkubá­torházakhoz: a sok kezdő vállalkozó. ­Persze azért, ha megvan az akarat, lehet tenni valamit, mint ahogy Szekszárdon is van erre példa. Baranyai Kálmántól, a MTESZ helyi szervezetének titkárától tudjuk, hogy szekszárdi székházukat akarják ilyen célra (is) hasznosítani. Igaz, nem valódi in­kubátorház lenne ez, csak ilyen jellegű szolgáltatásokat kívánnak nyújtani a kezdők­nek. Biztosítanak irodát, helyet az üzleti tárgyalásokhoz, telefont, faxot, számítógépes hátteret, menedzsmentsegítséget. Adott esetben ez sokat segíthet az indulásnál. Ké­sőbb valódi inkubátorházzá kívánják fejleszteni a székházat. Shell-kút Szekszárdon? Az amerikai nagybácsi segítene A szekszárdi Tartsay úton járva feltűnt néhány hatalmas tartály, amelyek vala­hol a Patyolat és az úttest közötti széles füves területen sorakoznak egymás mel­lett. Talán újabb benzinkút épül itt? A pol­gármesteri hivatalhoz fordultunk infor­mációért. Balázs Csaba, a műszaki osz­tály vezetője megerősítette gyanúnkat, valóban benzinkutat szeretne itt építeni egy kft, amelynek Gyurkó László a kép­viselője. Elvi engedélyt adtak ki erre, de a földterület kérdése még nem tisztázott, egyelőre nem tudott foglalkozni vele az új testület. Ráadásul állampolgári bejelen­tés is érkezett a terv ellen, ezért egy szé­les körű egyeztető tárgyalást kívánnak összehívni az álláspontok tisztázása ér­dekében. * Gyurkó László magánfuvarozó kicsit méltatlankodva adja elő a benzinkút las­san már túl hosszúra nyúló történetét:- Már rég készen lehetne és üzemel­hetne, ha nem ilyen szerencsétlenül ala­kulnak a dolgok. Belecsúsztam ebbe a helyi rendszerváltásba és most emiatt áll a dolog. Pedig nagy szükség lenne a vá­rosnak ezen a felén egy színvonalas ben- zinkútra.- Mikor és hogyan kezdődött az „ügy”?- Tavaly év vége felé döntöttem úgy, hogy megpróbálkozom egy ilyen vállal­kozással. Van egy amerikában élő nagy­bátyám, őt meggyőztem, hogy szálljon be. Vállalta is, hogy kint megveszi a leg­korszerűbb kútoszlopokat, és apport­ként behozza. Alakítottunk még két ma­gyar és később egy német partner belé­pésével egy kft-t, export-import joggal, kifejezetten a benzinkút miatt. Közben a Kreátor Kft-vel közösen helyet kerestünk Szekszárdon. Először a csatári torokkal próbálkoz­tunk, de ezt a tanács elutasította. Viszont ők ajánlottak egy másik területet, azt, ahol most a tartályok vannak. Azt mond­ták, hogy a fejlesztési tervekben ott úgyis egy benzinkút szerepel. Tetszett az ötlet, hiszen a város ellátatlan déli felén van, forgalmas helyen. Úgy tűnt, hogy nem lesz semmi gond, a tanácsi és szakható­sági egyeztető tárgyalás, helyszíni szem­le, majd az elvi építési engedély kiadása gyorsan és simán ment. Ez valamikor márciusban történt.- Mikor kezdődtek a problémák?- A tervezés csúszott két hónapot. Elő­ször árajánlatokat kértünk, végül az Áfor tervezőintézetét bíztuk meg június else­jén és június 30-ra vállalták. Tulajdon­képpen határidő előtt el is készült a terv, csak a Shell visszadobta módosításra. Innét kezdődtek a problémák, mert végül csak augusztus végén adták oda, akkor is félig készen. Megvolt az engedélyezési terv, de hiányzott a kiviteli terv és a költ­ségvetés. Ezek elkészítését szekszárdi tervezők vállalták.- Hogyan került a képbe a Shell?- Én eleve azzal az elképzeléssel in­dultam, hogy Shell-kutat építek. Június­ban sikerült is személyes kapcsolatot ta­lálni a Shell-lnterag Rt. igazgatójával, aki hajlandóságot mutatott az együttműkö­désre. Tudni kell, hogy a Shell ragaszko­dik a nevéhez fűződő megszokott magas minőséghez, világszínvonalú szolgálta­tásokhoz. Ehhez hozzátartoznak közvet­lenül a benzinkút kiépítettségéhez kap­csolódó követelmények, de az is, hogy legyen mellette szerviz, autóalkatrész- és -felszerelésüzlet, büfé, egyebek. Tehát részletesen átbeszéltük a feltételeket és ezek szerint hajlandók egy komolyabb összeggel támogatni az elképzelést.- Akkor mi a gond?- A telek. Az történt ugyanis, hogy a ta­nács műszaki osztálya a vb elé terjesztet­te a kérelmet azzal az ajánlással, hogy 400 Ft/m2 áron kerüljön eladásra az igényelt 4000 m2-es terület. A vb azon­ban felemelte 1000 Ft-ra az összeget, ami teljes képtelenség. Hozzáértő szak­emberek szerint is 3-400 Ft a piaci érté­ke annak a területnek négyzetméteren­ként. Én fellebbeztem, de már szeptem­ber közepe volt és az utolsó vb-ülésen nem foglalkoztak ezzel. Az új önkor­mányzati testület pedig még nem foglal­kozik vele. Én megértem, hogy most na­gyon sok a dolguk, nekem viszont sürgős lenne, félmillió forintom fekszik az előké­szítésben. A józan ész azt diktálná, ha felkarolnák, segítenék az ilyen kezdeményezéseket, hiszen korszerű technika, magas színvo­nalú szolgáltatás kerülne Szekszárd ellá­tatlan területére. Nyugaton kedvezményekkel, ingyen telekkel csábítják a városok a vállalkozó­kat, hiszen azok munkaalkalmat, több adót, illetve jobb ellátást hoznak. Nálunk miért nem? Tényleg... miért nem? Az oldalt összeállította Árki Attila Fotó: Gottvald Károly í:­Minden készen áll az építés megkezdéséhez, csak a telek hiányzik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom