Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-13 / 188. szám

4 NÉPÚJSÁG 1990. november 13 Két nap az iskoláért CTUDÓSÍTÓNKTÓL) A szedresi iskolát is elérte a vég­zet. Még a tavasszal hívatlan vendé­gek törtek be az épületbe. Mint az igazi, rendes betörőkhöz illik, ki is fe­szítették a bezárt ajtókat, szétdobták az iratokat rejtő fiókokat, s próbálga­tásuk nyomait őrzi a páncélszek­rény. Sem itt, sem ott semmi! Aztán úgy gondolták, hogy zsák­mánynak megfelel az audiósszobá- ban lévő videomagnó. Könnyű is volt, kabát alatt is elfért - így hát meglova- sították. Az iskola diákönkormányzatának és ifjúságának véleménye alapján hulladékgyűjtési napot vállalt. Min­den osztály a szokásos útvonalat már előre bejárta - s kérte a lakókat, hogy a vasat és az újságpapírt szed­jék össze. Alig múlt el a déli harangszó, ami­kor az utolsó csoport is bejött meg­rakott kiskocsijaikkal. Másnap, már a MÉH szállítói el is takarították a „gyűjteményt”. Az összesített méré­sek azt mutatták, hogy a lelkes és szorgalmas gyerekek 14 660 kg va­sat és 750 kg papírt gyűjtöttek - a medinai kisdiákok munkáját is hoz­zászámítva. Ez utóbbiak egy tv-re gyűjtenek. A tanulók szüretelni is voltak, s kö­zös megegyezéssel úgy döntöttek, hogy egy munkanap teljesítménye, illetve az ezért kapott pénz is a video árát egészíti ki. Pótlandó - amit a „vendégek” ma­gukkal vittek! KONRÁD LÁSZLÓ A lányok is tevékenyek voltak Öröm húzni-tolni a megrakott kiskocsit A munkaszerződés (munkaviszony) módosításáról II. Legutóbbi tájékoztatónk­ban kihangsúlyoztuk, misze­rint az általános szabály az, hogy a munkaszerződés csak a munkáltató és a dolgozó kö­zös megegyezésével módo­sítható, ugyanakkor utaltunk arra, hogy történhet a munkaszerződés-módosítás ettől eltérően is. Bár kivételes esetekről van szó, mégis indokoltnak tartjuk, hogy ezekről is rövid tájékoztatást adjunk. Nos történhet a munkaszerződés módosítása- a munkáltató egyoldalú jognyilatko­zatával,- hatósági határozattal, valamint- a munkaviszonyra vonatkozó sza­bály rendelkezése folytán. A munkáltató egyoldalú jognyilatkoza­tával a munkaviszony módosítására ak­kor kerülhet sor, ha a dolgozót fegyelmi felelősségre vonás keretében más mun­kakörbe, munkahelyre helyezik át, illető­leg - akár átmeneti jelleggel, akár végle­gesen - csökkentik alapbérét fegyelmi eljárás mellőzésével történt felelősségre vonása eredményeként. Ugyancsak egyoldalú intézkedésével változtathat a munkafeltételeken a mun­káltató akkor, ha ezzel jogszabályba üt­köző helyzetet kíván felszámolni, meg­szüntetni. Hatósági határozat alapján kerül sor a munkaszerződés, pontosabban a mun­kaviszony módosítására abban az eset­ben, amikor például a munkaügyi döntő- bizottság vagy a munkaügyi bíróság a fe­gyelmi elbocsátás büntetést más mun­kakörbe, más munkahelyre történő áthe­lyezés, vagy személyi alapbércsökken­tés fegyelmi büntetésre változtatja. Munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése folytán kerül sor a módosí­tásra amikor a Munka Törvénykönyvé­nek, vagy a vállalati kollektív szerződés­nek az előírása kötelezi a munkavállalói erre, s Itt csupán példaként említjük meg, hogy a jogszabály szerint a terhes nőt a terhessége megállapításától a szoptatás hatodik hónapjának végéig, kérelmére, orvosi vélemény alapán állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyez­ni, az ily módon ideiglenesen áthelyezett nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt. Ide so­rolható az az eset is, amikor a jogszabály valamely munkakör betöltését orvosi vizsgálat eredményéhez köti és a vizsgá­lat a dolgozót e munkakör ellátására al­kalmatlannak minősíti. Nyilvánvalóan ilyen esetben is a munkáltató egyoldalú intézkedése a munkaviszonyra vonatko­zó szabály rendelkezésén alapszik. Vé­gül utalunk arra, hogy a munkaszerző­dés módosításával - még a dolgozó be­leegyezésével sem - nem állapíthatók meg olyan munkafeltételek, amelyeket a munkaviszony létesítésekor sem lehetett volna érvényesen kikötni. így pl. nem le­het a munkaszerződés módosításával sem a törvényesnél hosszabb munkaidőt kikötni, vagy a dolgozó alapbérét a mun­kakörére érvényes bértétel alsó határá­nál alacsonyabb összegben meghatá­rozni. Az ilyen jogszabálysértő kikötések helyébe ilyen esetekben a jogszabály rendelkezése lép. Nem lehet természetesen a dolgozót olyan munkakörbe áthelyezni, amely munkakörnek a betöltése számára tilos (nők, fiatalkorúak védelme), de a bünte­tett előéletű személy sem helyezhető át olyan munkakörbe, amelynek betöltésé­re nem volt alkalmazható. (Közérdek vé­delme.) Csak remélni merjük, hogy tájé­koztatónk némely bizonytalanságot eloszlat, és több munkaügyi vitának ele­jét veszi. DR. DEÁK KONRAD „Hangya-rajt” Tevelen A 7-8. osztályosok a 2 km-es távot futják (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Rolitron Alapítvány az Egészséges Gyer­mekekért országos sportakciót kezdeménye­zett „Hangya-rajt" elnevezéssel, melyben 1000 m futásra invitálja a gyermekeket. A program lebonyolítható 1990. szeptember 20- tól november 20-ig. A nevezési dij gyermeken­ként 20 forint. Az alapítvány címére beérkező összeg 50 százaléka nyereményalapot ké­pez, miszerint a dijat befizető futók szemé­lyenként és intézményeik különféle sorsolá­sok után bízhatnak sporteszközök vásárlásá­ra fordítható nyereményekben. A fönnmaradó 50 százalék egy Mozgásképző Központ létre­hozását segíti majd elő. A közelmúltban a Teveli Körzeti Általá­nos Iskola diákjai is rajthoz álltak. Az ak­ció lebonyolítási alternatívái közül Wéber László testnevelő tanár a következőket vá­lasztotta: az iskola összes tanulója egysége­sen, egy időben futotta le a korcsoportonkénti különböző távot: az 1 -2-dikosok 500, a 3-4- dikesek 800 métert futottak, míg a nagyobbak már igen komoly próbatételként 1500-2000 métert tettek meg a községi sportpályán. A versenyen mindenki indulhatott, ám a neve­zési dijat önkéntességi alapon 210-en fi­zették be. A legjobb futók jutalmazására az iskolai diáksportkör érmeket ajánlott föl. A megmozdulás elsődleges célja volt tehát a testedzés, a közös együttlét a szabadban, melynek szépségén, víg hangulatán a még szokatlanul hús levegő sem csorbíthatott. GÁNYI FORRAI ÁGNES Fotó: KARDOS KÁROLY A legifjabb győztesek a dobogón: Lo­vász Attila, Turbuk Zoltán, Palkó Zoltán „Segítsen, hogy segíthessünk?" Vöröskereszt a dombóváriakért (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Magyar Vöröskereszt Dombóvár Vá­rosi Vezetősége alapítványt hozott létre a városban élő, megélhetési gondokkal küszködök támogatására. A helyi Vöröskereszt ezzel is szolgálni kíván annak a nemes ügynek, hogy az el­szegényedett dombóvári polgárokat - kérésükre - esetenként anyagiakkal, vagy különböző szükségleti tárgyakkal segíteni tudják. Az alapítvány kuratóriuma kéri, hogy aki teheti, csatlakozzon a megyében el­sőként meghirdetett alapítványhoz, melynek jelmondata: „Segítsen, hogy se^ githessünk!” Az érdeklődők bizalommal fordulhatnak a Dombóvár Városi Vörös- kereszthez, ahol minden részletre kiter­jedő, bőséges információval szolgálnak. (Cím: Ady u. 9.) MAGYARSZÉKI ENDRE Tűzoltó-relikviák A Hatvani Állami Tűzoltóságnál szolgálatot teljesítő Árminiczky János tűzoltó-zászlós „vérbeli tűzoltós” családból származik. Már nagyapja, Tóth József is tűzoltó volt, a pásztói tűzoltó egylet csapatkürtöseként szolgált. Tőle örökölte unokája a több mint 100 éves lószőrdíszítésű tűzoltó bőrsisakot, valamint a rézkürtöt, amelyet most a testületének ajándékozott (MTI-fotó) A ROMHÁNYI ÉPÍTÉSI KERÁMIAGYÁR a következő termékcsaládokkal várja kedves vásárlóit:- falicsempék 15x15 cm, 15x20 cm, 20x25 cm- padlólapok 15x15 cm, 20x30 cm méretben. Az év slágere jelenleg is a falra, padlóra, külső-belső tér burkolására egyaránt alkalmas FAGYÁLLÓ MOZAIK BURKOLÓLAP, 10x10 cm és 5x5 cm méretben, a falicsempékkel harmonizáló színekben. Egyes termékek 40 százalék kedvezménnyel kaphatók a gyár mintaboltjában, melynek november 15-től az új címe: Romhány, Felszabadulás u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom