Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-02 / 179. szám

1990. november 2. NÉPÚJSÁG 3 Felhívás szövetkezésre Az önkormányzatok csak együtt érhetnek célba Tolna, Baranya határán ugyanaz az érdek Tizenöt Baranya megyei falusi polgármester, köptük az immár orfűi Nagy Bandó András, felhívást bocsátott ki. Ebben az országos községi önkormányzati szövetség alakuló ülésére invitálnak minden érdekeltet. Többek között ezt írják a felhívásban: miközben munkához láttunk, felvetődött bennünk, miként védjük a jövőben telepü­léseink érdekeit, hogyan tudnánk egymással szövetkezve olyan érdekérvényesítési rendszert kialakítani, amelyben hallathatnánk hangunkat, bele tudnánk szólni az Or­szággyűlés és a kormány településeinket érintő döntéseibe. A felhívást aláíró egyik falu, Mecsekná- dasd volt tanácselnökével Wekler Ferencel - aki egyébként a Baranyai Faluszövetség, az Agrárszövetség és az SZDSZ támogatá­sával parlamenti képviselő lett, jelenleg pe­dig az Országyűlés önkormányzati bizott­ságának elnöke - beszélgettünk a tervezétt országos önkormányzati érdekvédelmi szövetség céljairól, értelméről, szükséges­ségéről. Önálló hatalmi ág?- Kívánatos lenne, hogy az önkormány­zatok önálló hatalmi ágként funkcionálja­nak. Ennek szükségességét indokolja az a tény is, hogy különösen a városokban az ellenzék szerzett többséget a képviselő- testületekben. Rendkívül fontos, hogy az önkormányzati érdekek megjelenjenek minden olyan szinten, ahol az őket érintő ügyekben valamilyen döntés történik. Ez lehet a törvényelőkészítés időszaka, a költ­ségvetés kidolgozása, vagy akár a céltá­mogatások odaítélésének eldöntése. Nyil­vánvaló, hogy a magyarországi 3000 ön- kormányzat egyenként képtelen az érde­keit érvényesíteni, ezért szükséges, hogy koordináltan jelenjenek meg tárgyalási partnerként, így ezt a hatalmi ágat tényleg valódi hatalommá fejlesszék. Érdekeiket közös nevezőre kell hozni és lehetőleg egységesen kell fellépniük áz önkormány­zati érdekek érvényesítésében.- Hogyan képzelik a szervezet műkö­dését?- Nyugat-Európa összes országában létrejöttek önkormányzati szövetségi rend­szerek, de jelentős különbségek vannak köztük. Akad, ahol egyetlen szervezetben tömörülnek a városok és a községek, más­hol pedig települési kategóriák szerint más-más formációk alakultak ki. A lényeg, hogy mindenütt partnerként kezelik őket az éppen hatalmon lévő kor­mányok. Fontos, hogy az önkormányzatok érdek- védelmi szervezetei ne kötődjenek egyet­len egy politikai erőhöz sem. Ugyanis ha egy kormányváltozás történik az ország­ban, az önkormányzatok azért a helyükön maradnak, és érdekeiket más színezetű kormánnyal szemben kell képviselniük. Ezért sem célszerű pártpolitikai alapon megszerveződni. Ugyanakkor fontos, hogy a szövetségekben az összes jelentős politi­kai erő képviseltesse magát, megfigyelői státusszal, vagy az adott politikai erő szí­neiben megválasztott képviselői által. Az önkormányzati törvénybe nem került be az, hogy a települési érdekeket a me­gyék képviselik, ami régebben bevett gya­korlat volt. Van tehát egy légüres tér, hiszen nem létezik az a megye, amely „hivatalból” fellép a települések érdekeiért a központi szervekkel szemben. Ugyanakkor jelent­kezik egy veszély: minisztériumi szinteken elindult egy tendencia. Azonnal be akarnak nyomulni a megyék helyére, létre akarják hozni a decentralizált szerveiket és el akar­ják vonni azoknak a hatásköröknek a jelen­tős részét az önkormányzatoktól, amelyek­kel most még rendelkeznek. Az ágazati mi­nisztériumok ilyen törekvéseivel szemben csak az érdekvédelmi tömörülések lesz­nek képesek hatékonyan fellépni. Ha változik a kormány...- Milyen szervezeti formákban és szinteken érdemes egységre lépniük az ön kormá nyzatoknak?- A szövetségek kiépülhetnek regionális szinten, de elképzelhető hierarchikus meg­oldás is, ezt rá kell bízni az érintettekre. A megyét én korábban is azért nem tartottam megfelelőnek, mert szétszabdalta a helyi, regionális érdekeket. Egy településcso­portnak például Tolna és Baranya határán ugyanaz volt az érdeke, de ezt egy megye­határ kettévágta. Fia megint külön szerve­ződnek, akkor most sem jutnak közös ne­vezőre. A baranyaiak kezdeményezése azért in­dult el, mert már ennyi idő alatt is tapasztal­ták, hogy egyedül vannak. Az újraválasztott régi vezetők közül sokan jól ismerik a ko­rábbi problémákat és tudják, ezek újra je­lentkezni fognak. Mihamarabb olyan tömö­rüléseket kell létrehozni, amelyek sem a kormány által, sem politikailag, sem jogilag nem kérdőjelezhetőek meg. Alulról kell szerveződni és nem szabad hagyni, hogy általuk át nem látott célok érdekében sora­koztassák fel őket.- Milyen haszna, feladata lehet még a szövetkezésnek?- Az érdekérvényesítés mellett informá­ciós és szakmai segítési funkciója is van az ilyen szerveződéseknek. Ugyanis egyelőre ez sincs intézményesen megoldva, bár ép­pen most fekszik egy törvényjavaslat az Or­szággyűlés előtt, mely szerint minden ál­lamigazgatási szerv köteles segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. Ennél az általánosságnál azonban lényegesen többre lenne szükség. Vannak gazdasági elképzeléseink is, a külföldi tőke már ér­deklődik. Egy országos szövetséggel part­neri viszonyban létre lehetne hozni egy kommunális holdingot, amelyben a kom­munális banktól kezdődően a szakember- képzésig sokfajta tevékenység szerepel­hetne. A szövetség önálló jogi személyként kíván szerepelni, így a minisztériumoktól függetlenül köthetne szerződéseket, üzle­teket. L LÁSZLÓ JÁNOS Qp tnnijpnfüst OC lUIIIICIIIIlOli mm r m mm M se Kormenet Úgy hallottam, az érintett majd kétmillió magyar nyugdíjas nem készül hálaadó körmenetek ren­dezésére azért az egy alkalommal még ez évben kifizetendő - így mondják - kolduspénzért, amit a kormány előterjesztésére megad­ni határozott a parlament. Nem ké­szül már csak azért sem, mert az önkormányzati választásokat elő­ző Ígéretből még a csökkentlátók is láthatták kilógni a választási pro­paganda lólábát. S ezt követően is történt egy és más belpolitikai éle­tünkben, ami alkalmas volt arra, hogy kinyíljon az állampolgárok szeme döbbenetre is, csodálko­zásra is. Már ami a kormányzati szervek szavahihetőségét illeti. Újólag abból kaphattunk ugyanis kiábrándító leckéket, miként lehet egy szájból fújni hideget és mele­get. Történt ugye, hogy fölröppent a hír, miszerint olyan nagy a baj, hogy a társadalombiztosítás nem tudja miből kifizetni az év hátralévő két hónapjára esedékes nyugdíja­kat. Nem sokkal később: „nincs gáz, a társadalombiztosítás 1990. évi mérlege jó, többletei vannak”, bár még mindig nem került vissza a kasszájába az a 15 milliárd, amit még a Németh-kormány vett el be­lőle foltozandó a költségvetés hiá­nyát. De, a gazdaságnak igencsak súlyos ráfizetéseket termelő nagy- vállalatok egyik-másika se nagyon sietett befizetni azt a 18,5 milliárdot, amivel a társadalombiztosításnak tartozik. (Olcsóbb megoldás fizetni a kamatokat!) Megesett azonban más is, mondhatni a suba glatt. El voltunk éppen foglalva egyrészt október 23. ünnepével, majd a drasztikus üzemanyag-áremelés miatt kirobbant országos tiltako­zással. Pedig jaj de érdekes dolog történt (lásd Népszava, Beszélő, Kurír és lapunk csütörtöki száma!) az ünnep tájékán! Akkoriban ve­hették föl kéthavi bruttó fizetésük­nek megfelelő jutalmaikat azon kormányzati férfiak, akik arra nagyhasznú munkájuk révén ér­demesnek ítéltettek. Ejha! Üres a kassza, bajban a költségvetés, ju­talom azért van. Nos, ha erre gon­dol az engedetlenség irányába újabban sokszor kilengő állampol­gár, akkor bizony szöget üthet a fejébe, miért lebegte be a gutaütés veszélye a T. Fiázat akkor, amikor a szocialisták (kellően számadatai­vá, indokolva) egységesen egy ti­zenharmadik havi nyugdíj kifizeté­sét javasolták megadni mindazok­nak, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 13800 forintot. A végkifejlet tanulsága hosszan tartó lesz szerény véleményem szerint. A nép nevét szentségként ajkukon hordozó honatyák ugyan­is a már említett ellenzéki párt ja­vaslatát elvetve azt demonstrálták, hogy a kormányzó pártok presztí­zse fontosabb a népnél, pedig még a tizenharmadik havi nyugdíjak is csak töredékét jelentették volna annak az adósságtörlesztésnek, ami a munkából kiérdemesülteket megilleti. Flát ezért nem lesz se kézcsók, se hála, se körmenet, se tömjénfüst. LÁSZLÓ I. Világbankjelentés a szegényekről Herczeg József a Zöldért új igazgatója A Világbank nemrégiben megjelent éves elentése kettős stratégiát javasolt a világ egszegényebb nemzetei fejlődésének előmozdítására: a munkaintenziv fejleszté­si politikát és a szegények szellemi, fizikai állapotát erősítő oktatási és egészségügyi alapellátás fejlesztését. A század végéig ily módon több mint 300 millióval csökkenhet­ne azoknak a száma, akik az abszolút sze­génységi szint alatt élnek. A felmérésből kiderül, hogy a fejlődő or­szágokban több mint egymilliárd ember él ávi 370 dollárnál alacsonyabb jövedelem- öől. Ezekben az államokban évente 30 mil­iő gyerek hal meg ötéves kora előtt olyan okokból, amelyek egy gazdag országban nem végzetesek. Száztizmillió iskoláskorú gyerek nem részesül elemi oktatásban, és a sort még lehetne folytatni. Jóllehet a Világbank szégyenletesnek nevezi ezt az állapotot, mégsem csupán az érzékenység vezérli döntésében, amikor dei fejlesztési politikájának középpontjába a szegénység problémáját állította. A jelentés szerint önmagában sem a nö­vekedés, sem a gazdasági erőforrások új­raelosztását előirányzó politika nem emel­heti fel a szegényeket. Ehelyett olyan mun­kaintenziv iparágak kiépítését kellene tá­mogatni, amelyek a szegényeknek is meg­felelő munkalehetőséget kínálnak. Egyide­jűleg elő kell segíteni a megfelelő oktatást, amely nélkül semmiféle felemelkedés nem képzelhető el. A szegénységet sikerrel legyőző orszá­gok közül a jelentés Indonéziát és Malay- ziát említi példaként, amelyek a nyolcvanas években stabilizálták gazdaságukat, és olyan szerkezetváltást hajtottak végre, amelynek eredményeként a tömeges sze­génység talaját vesztette. A jelentés szerint a szegény országok­ban napjainkban a költségvetési kiadások gyakran nem a megfelelő helyre kerülnek. A szociális juttatások például nem ritkán ép­pen a szegényeket „kerülik el". A kormá­nyok túl sokat költenek a felsőoktatásra és a magas szintű egészségügyi ellátásra, mi­közben elhanyagolják az elemi oktatást és az egészségügyi alapellátást. Kiváltképpen így van az Afrikában, ahol a költségvetés nem tart lépést a népesség növekedésével. Az idei jelentés a kilencvenes évekre vi- lágmérefekben 3 százalékos gazdasági növekedési rátát jósol. Ez 5,1 százalékos növekedést tesz lehetővé a „fejlődőknek'’, ami elegendő lesz a probléma jelentős enyhítésére Dél-Ázsiában, a szegénység egyik fő fészkében. A Száhel-övezet orszá­gaiban azonban az egy főre eső jövedelem alig 0,5 százalékkal nő majd, és a Világ­bank előrejelzése szerint emiatt az abszo­lút szegénységben élők csaknem 100 mil­lióval lesznek többen ebben a régióban. Tegnap őrségváltás zajlott le a Zöldért Tolna megyei vállalatánál. Az egykori igazgatónak, Kláb Józsefnek idén április 30-án lejárt a szerződése, újra nem kí- vántamegpályázni a tisztséget, de meg­bízás alapján szeptember 30-ig betöltöt­te a funkciót. így október elsejétől pályá­zatot írtak ki, s végül megszületett a dön­tés: tíz jelentkező közül a 43 éves Her­czeg Józsefre esett a választás. Herczeg József neve nem ismeretlen a szakmában: 21 évig a Paksi Konzervgyár tartósítóipari mérnökeként tevékenyke­dett, majd egy kis kitérővel ’86-tól Paks Város Tanácsa elnökhelyetteseként dol­gozott. Kláb József továbbra is a cégnél marad, őt gazdasági igazgatóhelyettes­nek nevezték ki. Jött, látták - győzött Dombóvár kulcsa dr. Fazekas István kezében Dombóvár új polgármes­terét erős túlzással sem le­het tősgyökeres helybélinek nevezni. Foglalkozásából adódóan sok helyen meg­fordult az országban. Az ál­latorvosi egyetem elvégzése után Kaposváron, Kecske­méten és 1988. tavaszán ér­kezett Dombóvárra. Alig két és fél évvel később pedig a település első embereként átvette a város kulcsát. Hogy rövid idő alatt mekkora nép­szerűségre tett szert, azt két választás eredménye is szemlélteti. A tavaszi országgyűlési vá­lasztásokon a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben indult, és alig maradt le a parlamentbe jutó MDF-es jelölt mögött. Ez az eredmény feljogosította arra, hogy nyugodt szívvel induljon az önkormányzati választáson, ahol a második fordulóban a sza­vazók több mint hetven százaléka őt szerette volna a képviselő- testületben látni. Azzal vádolhatnák éppen, hogy a kereszténydemokraták ér­dekeit érvényesíti az önkormányzatban. Ezzel természetesen számol, ezért végiggondolta, hogy mik is lennének ezek az ér­dekek, de csak két elv érvényesítését tudta megfogalmazni: szolidaritás és kisegítés. Ezeket igyekszik majd munkájában is érvényesíteni, hogy mindenki érezhesse: szolgálatot teljesíte­nek a polgármesteri hivatalban. Első benyomásai szerint a képviselők is magukévá tették ezeket a gondolatokat és a testü­let nem válik pártok viaskodásának színterévé. Aki mégis erre hajlana, azt a többség jobb belátásra bírja. Dr. Fazekas István szerint ugyanis az önkormányzat nem lehet a kormány meg­hosszabbított karja, de annak ellensúlya sem. A hatalmon levők válthatják egymást, de a városnak előbbre kell tekintenie. Ez a távlatokra tekintő feladatmeghatározás pedig nemcsak a polgármester dolga, hanem a testület egészéé. Sőt ehhez még a 19 ember ismerete sem elégséges, ezért élni kívánnak a közmeghallgatás intézményével, hogy kikérhessék a 22 ezres város polgárainak véleményét. Ezért nem hirdet még programot dr. Fazekas István. Az átállás viszonyai közepette is meg kell őrizni, sőt fejleszteni a polgármesteri hivatal működőképességét, ezért bizonyosan igényt tart továbbra is azok munkájára, akik szakértelmükkel Kukoricáznak a Pattogatott kukoricával béleli ki szállít­mányait, s óvja a rakodások ütődéseitől, sgy holland számítástechnikai cég. A ku­koricával a habosított műanyag csoma­golástölteléket váltotta fel környezetvé­delmi megfontolásból, a kukorica ugyanis a földből vétetett, s hamar azzá esz, míg a műanyag jóval nehezebben csomagolással bomlik a természet ismét szerves részé­vé. A holland cég, a Corblan International BV immár három hónapja kukoricázik a csomagolással. Az új módszer kicsit drá­gább ugyan, de példaadó. Igaz viszortt, hogy a bélést néha meg rágcsálják a cso­magotok... Hogy miért fogadták el ilyen gyorsan a városban, arra dr. Fa­zekas István sem tud válaszolni. Könnyebb azt megmagyaráz­nia, miért vállal ezekben a kevés sikert ígérő időkben közsze­replést. A kezdődő változások - melyek egybeestek Dombó­várra érkezésével - késztették hangja hallatására. Hogy politi­kus alkatára vonatkozó önjellemzése találó, azt alátámasztja az említett választási eredményeken kívül az is, hogy nemcsak a KDNP dombóvári elnöke, hanem az országos elnökség tagja is. Az előbbi-funkciótól polgármesterré választása miatt megválik, de elnökségi tagságát szeretné megtartani. eddig bizonyítottak, de nem ígérhet teljes változatlanságot. Az új dombóvári polgármester elgondolását egy mondatban így lehetne összefoglalni: a városnak azt az előnyt kell kamatoz­tatnia, hogy három megye határán fekszik, ezért cnindegyik ke­reskedelmi struktúrájába be tud kapcsolódni. E célok megvalósítására vállalkozott dr. Fazekas István. Hogy mindezt milyen eredményességgel teszi, azt népszerűségének további mutatói fogjak elárulni. P. I. Fotó: ÓTÓS RÉKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom