Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-02 / 179. szám
1990. november 2. NÉPÚJSÁG 3 Felhívás szövetkezésre Az önkormányzatok csak együtt érhetnek célba Tolna, Baranya határán ugyanaz az érdek Tizenöt Baranya megyei falusi polgármester, köptük az immár orfűi Nagy Bandó András, felhívást bocsátott ki. Ebben az országos községi önkormányzati szövetség alakuló ülésére invitálnak minden érdekeltet. Többek között ezt írják a felhívásban: miközben munkához láttunk, felvetődött bennünk, miként védjük a jövőben településeink érdekeit, hogyan tudnánk egymással szövetkezve olyan érdekérvényesítési rendszert kialakítani, amelyben hallathatnánk hangunkat, bele tudnánk szólni az Országgyűlés és a kormány településeinket érintő döntéseibe. A felhívást aláíró egyik falu, Mecsekná- dasd volt tanácselnökével Wekler Ferencel - aki egyébként a Baranyai Faluszövetség, az Agrárszövetség és az SZDSZ támogatásával parlamenti képviselő lett, jelenleg pedig az Országyűlés önkormányzati bizottságának elnöke - beszélgettünk a tervezétt országos önkormányzati érdekvédelmi szövetség céljairól, értelméről, szükségességéről. Önálló hatalmi ág?- Kívánatos lenne, hogy az önkormányzatok önálló hatalmi ágként funkcionáljanak. Ennek szükségességét indokolja az a tény is, hogy különösen a városokban az ellenzék szerzett többséget a képviselő- testületekben. Rendkívül fontos, hogy az önkormányzati érdekek megjelenjenek minden olyan szinten, ahol az őket érintő ügyekben valamilyen döntés történik. Ez lehet a törvényelőkészítés időszaka, a költségvetés kidolgozása, vagy akár a céltámogatások odaítélésének eldöntése. Nyilvánvaló, hogy a magyarországi 3000 ön- kormányzat egyenként képtelen az érdekeit érvényesíteni, ezért szükséges, hogy koordináltan jelenjenek meg tárgyalási partnerként, így ezt a hatalmi ágat tényleg valódi hatalommá fejlesszék. Érdekeiket közös nevezőre kell hozni és lehetőleg egységesen kell fellépniük áz önkormányzati érdekek érvényesítésében.- Hogyan képzelik a szervezet működését?- Nyugat-Európa összes országában létrejöttek önkormányzati szövetségi rendszerek, de jelentős különbségek vannak köztük. Akad, ahol egyetlen szervezetben tömörülnek a városok és a községek, máshol pedig települési kategóriák szerint más-más formációk alakultak ki. A lényeg, hogy mindenütt partnerként kezelik őket az éppen hatalmon lévő kormányok. Fontos, hogy az önkormányzatok érdek- védelmi szervezetei ne kötődjenek egyetlen egy politikai erőhöz sem. Ugyanis ha egy kormányváltozás történik az országban, az önkormányzatok azért a helyükön maradnak, és érdekeiket más színezetű kormánnyal szemben kell képviselniük. Ezért sem célszerű pártpolitikai alapon megszerveződni. Ugyanakkor fontos, hogy a szövetségekben az összes jelentős politikai erő képviseltesse magát, megfigyelői státusszal, vagy az adott politikai erő színeiben megválasztott képviselői által. Az önkormányzati törvénybe nem került be az, hogy a települési érdekeket a megyék képviselik, ami régebben bevett gyakorlat volt. Van tehát egy légüres tér, hiszen nem létezik az a megye, amely „hivatalból” fellép a települések érdekeiért a központi szervekkel szemben. Ugyanakkor jelentkezik egy veszély: minisztériumi szinteken elindult egy tendencia. Azonnal be akarnak nyomulni a megyék helyére, létre akarják hozni a decentralizált szerveiket és el akarják vonni azoknak a hatásköröknek a jelentős részét az önkormányzatoktól, amelyekkel most még rendelkeznek. Az ágazati minisztériumok ilyen törekvéseivel szemben csak az érdekvédelmi tömörülések lesznek képesek hatékonyan fellépni. Ha változik a kormány...- Milyen szervezeti formákban és szinteken érdemes egységre lépniük az ön kormá nyzatoknak?- A szövetségek kiépülhetnek regionális szinten, de elképzelhető hierarchikus megoldás is, ezt rá kell bízni az érintettekre. A megyét én korábban is azért nem tartottam megfelelőnek, mert szétszabdalta a helyi, regionális érdekeket. Egy településcsoportnak például Tolna és Baranya határán ugyanaz volt az érdeke, de ezt egy megyehatár kettévágta. Fia megint külön szerveződnek, akkor most sem jutnak közös nevezőre. A baranyaiak kezdeményezése azért indult el, mert már ennyi idő alatt is tapasztalták, hogy egyedül vannak. Az újraválasztott régi vezetők közül sokan jól ismerik a korábbi problémákat és tudják, ezek újra jelentkezni fognak. Mihamarabb olyan tömörüléseket kell létrehozni, amelyek sem a kormány által, sem politikailag, sem jogilag nem kérdőjelezhetőek meg. Alulról kell szerveződni és nem szabad hagyni, hogy általuk át nem látott célok érdekében sorakoztassák fel őket.- Milyen haszna, feladata lehet még a szövetkezésnek?- Az érdekérvényesítés mellett információs és szakmai segítési funkciója is van az ilyen szerveződéseknek. Ugyanis egyelőre ez sincs intézményesen megoldva, bár éppen most fekszik egy törvényjavaslat az Országgyűlés előtt, mely szerint minden államigazgatási szerv köteles segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. Ennél az általánosságnál azonban lényegesen többre lenne szükség. Vannak gazdasági elképzeléseink is, a külföldi tőke már érdeklődik. Egy országos szövetséggel partneri viszonyban létre lehetne hozni egy kommunális holdingot, amelyben a kommunális banktól kezdődően a szakember- képzésig sokfajta tevékenység szerepelhetne. A szövetség önálló jogi személyként kíván szerepelni, így a minisztériumoktól függetlenül köthetne szerződéseket, üzleteket. L LÁSZLÓ JÁNOS Qp tnnijpnfüst OC lUIIIICIIIIlOli mm r m mm M se Kormenet Úgy hallottam, az érintett majd kétmillió magyar nyugdíjas nem készül hálaadó körmenetek rendezésére azért az egy alkalommal még ez évben kifizetendő - így mondják - kolduspénzért, amit a kormány előterjesztésére megadni határozott a parlament. Nem készül már csak azért sem, mert az önkormányzati választásokat előző Ígéretből még a csökkentlátók is láthatták kilógni a választási propaganda lólábát. S ezt követően is történt egy és más belpolitikai életünkben, ami alkalmas volt arra, hogy kinyíljon az állampolgárok szeme döbbenetre is, csodálkozásra is. Már ami a kormányzati szervek szavahihetőségét illeti. Újólag abból kaphattunk ugyanis kiábrándító leckéket, miként lehet egy szájból fújni hideget és meleget. Történt ugye, hogy fölröppent a hír, miszerint olyan nagy a baj, hogy a társadalombiztosítás nem tudja miből kifizetni az év hátralévő két hónapjára esedékes nyugdíjakat. Nem sokkal később: „nincs gáz, a társadalombiztosítás 1990. évi mérlege jó, többletei vannak”, bár még mindig nem került vissza a kasszájába az a 15 milliárd, amit még a Németh-kormány vett el belőle foltozandó a költségvetés hiányát. De, a gazdaságnak igencsak súlyos ráfizetéseket termelő nagy- vállalatok egyik-másika se nagyon sietett befizetni azt a 18,5 milliárdot, amivel a társadalombiztosításnak tartozik. (Olcsóbb megoldás fizetni a kamatokat!) Megesett azonban más is, mondhatni a suba glatt. El voltunk éppen foglalva egyrészt október 23. ünnepével, majd a drasztikus üzemanyag-áremelés miatt kirobbant országos tiltakozással. Pedig jaj de érdekes dolog történt (lásd Népszava, Beszélő, Kurír és lapunk csütörtöki száma!) az ünnep tájékán! Akkoriban vehették föl kéthavi bruttó fizetésüknek megfelelő jutalmaikat azon kormányzati férfiak, akik arra nagyhasznú munkájuk révén érdemesnek ítéltettek. Ejha! Üres a kassza, bajban a költségvetés, jutalom azért van. Nos, ha erre gondol az engedetlenség irányába újabban sokszor kilengő állampolgár, akkor bizony szöget üthet a fejébe, miért lebegte be a gutaütés veszélye a T. Fiázat akkor, amikor a szocialisták (kellően számadataivá, indokolva) egységesen egy tizenharmadik havi nyugdíj kifizetését javasolták megadni mindazoknak, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 13800 forintot. A végkifejlet tanulsága hosszan tartó lesz szerény véleményem szerint. A nép nevét szentségként ajkukon hordozó honatyák ugyanis a már említett ellenzéki párt javaslatát elvetve azt demonstrálták, hogy a kormányzó pártok presztízse fontosabb a népnél, pedig még a tizenharmadik havi nyugdíjak is csak töredékét jelentették volna annak az adósságtörlesztésnek, ami a munkából kiérdemesülteket megilleti. Flát ezért nem lesz se kézcsók, se hála, se körmenet, se tömjénfüst. LÁSZLÓ I. Világbankjelentés a szegényekről Herczeg József a Zöldért új igazgatója A Világbank nemrégiben megjelent éves elentése kettős stratégiát javasolt a világ egszegényebb nemzetei fejlődésének előmozdítására: a munkaintenziv fejlesztési politikát és a szegények szellemi, fizikai állapotát erősítő oktatási és egészségügyi alapellátás fejlesztését. A század végéig ily módon több mint 300 millióval csökkenhetne azoknak a száma, akik az abszolút szegénységi szint alatt élnek. A felmérésből kiderül, hogy a fejlődő országokban több mint egymilliárd ember él ávi 370 dollárnál alacsonyabb jövedelem- öől. Ezekben az államokban évente 30 miliő gyerek hal meg ötéves kora előtt olyan okokból, amelyek egy gazdag országban nem végzetesek. Száztizmillió iskoláskorú gyerek nem részesül elemi oktatásban, és a sort még lehetne folytatni. Jóllehet a Világbank szégyenletesnek nevezi ezt az állapotot, mégsem csupán az érzékenység vezérli döntésében, amikor dei fejlesztési politikájának középpontjába a szegénység problémáját állította. A jelentés szerint önmagában sem a növekedés, sem a gazdasági erőforrások újraelosztását előirányzó politika nem emelheti fel a szegényeket. Ehelyett olyan munkaintenziv iparágak kiépítését kellene támogatni, amelyek a szegényeknek is megfelelő munkalehetőséget kínálnak. Egyidejűleg elő kell segíteni a megfelelő oktatást, amely nélkül semmiféle felemelkedés nem képzelhető el. A szegénységet sikerrel legyőző országok közül a jelentés Indonéziát és Malay- ziát említi példaként, amelyek a nyolcvanas években stabilizálták gazdaságukat, és olyan szerkezetváltást hajtottak végre, amelynek eredményeként a tömeges szegénység talaját vesztette. A jelentés szerint a szegény országokban napjainkban a költségvetési kiadások gyakran nem a megfelelő helyre kerülnek. A szociális juttatások például nem ritkán éppen a szegényeket „kerülik el". A kormányok túl sokat költenek a felsőoktatásra és a magas szintű egészségügyi ellátásra, miközben elhanyagolják az elemi oktatást és az egészségügyi alapellátást. Kiváltképpen így van az Afrikában, ahol a költségvetés nem tart lépést a népesség növekedésével. Az idei jelentés a kilencvenes évekre vi- lágmérefekben 3 százalékos gazdasági növekedési rátát jósol. Ez 5,1 százalékos növekedést tesz lehetővé a „fejlődőknek'’, ami elegendő lesz a probléma jelentős enyhítésére Dél-Ázsiában, a szegénység egyik fő fészkében. A Száhel-övezet országaiban azonban az egy főre eső jövedelem alig 0,5 százalékkal nő majd, és a Világbank előrejelzése szerint emiatt az abszolút szegénységben élők csaknem 100 millióval lesznek többen ebben a régióban. Tegnap őrségváltás zajlott le a Zöldért Tolna megyei vállalatánál. Az egykori igazgatónak, Kláb Józsefnek idén április 30-án lejárt a szerződése, újra nem kí- vántamegpályázni a tisztséget, de megbízás alapján szeptember 30-ig betöltötte a funkciót. így október elsejétől pályázatot írtak ki, s végül megszületett a döntés: tíz jelentkező közül a 43 éves Herczeg Józsefre esett a választás. Herczeg József neve nem ismeretlen a szakmában: 21 évig a Paksi Konzervgyár tartósítóipari mérnökeként tevékenykedett, majd egy kis kitérővel ’86-tól Paks Város Tanácsa elnökhelyetteseként dolgozott. Kláb József továbbra is a cégnél marad, őt gazdasági igazgatóhelyettesnek nevezték ki. Jött, látták - győzött Dombóvár kulcsa dr. Fazekas István kezében Dombóvár új polgármesterét erős túlzással sem lehet tősgyökeres helybélinek nevezni. Foglalkozásából adódóan sok helyen megfordult az országban. Az állatorvosi egyetem elvégzése után Kaposváron, Kecskeméten és 1988. tavaszán érkezett Dombóvárra. Alig két és fél évvel később pedig a település első embereként átvette a város kulcsát. Hogy rövid idő alatt mekkora népszerűségre tett szert, azt két választás eredménye is szemlélteti. A tavaszi országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben indult, és alig maradt le a parlamentbe jutó MDF-es jelölt mögött. Ez az eredmény feljogosította arra, hogy nyugodt szívvel induljon az önkormányzati választáson, ahol a második fordulóban a szavazók több mint hetven százaléka őt szerette volna a képviselő- testületben látni. Azzal vádolhatnák éppen, hogy a kereszténydemokraták érdekeit érvényesíti az önkormányzatban. Ezzel természetesen számol, ezért végiggondolta, hogy mik is lennének ezek az érdekek, de csak két elv érvényesítését tudta megfogalmazni: szolidaritás és kisegítés. Ezeket igyekszik majd munkájában is érvényesíteni, hogy mindenki érezhesse: szolgálatot teljesítenek a polgármesteri hivatalban. Első benyomásai szerint a képviselők is magukévá tették ezeket a gondolatokat és a testület nem válik pártok viaskodásának színterévé. Aki mégis erre hajlana, azt a többség jobb belátásra bírja. Dr. Fazekas István szerint ugyanis az önkormányzat nem lehet a kormány meghosszabbított karja, de annak ellensúlya sem. A hatalmon levők válthatják egymást, de a városnak előbbre kell tekintenie. Ez a távlatokra tekintő feladatmeghatározás pedig nemcsak a polgármester dolga, hanem a testület egészéé. Sőt ehhez még a 19 ember ismerete sem elégséges, ezért élni kívánnak a közmeghallgatás intézményével, hogy kikérhessék a 22 ezres város polgárainak véleményét. Ezért nem hirdet még programot dr. Fazekas István. Az átállás viszonyai közepette is meg kell őrizni, sőt fejleszteni a polgármesteri hivatal működőképességét, ezért bizonyosan igényt tart továbbra is azok munkájára, akik szakértelmükkel Kukoricáznak a Pattogatott kukoricával béleli ki szállítmányait, s óvja a rakodások ütődéseitől, sgy holland számítástechnikai cég. A kukoricával a habosított műanyag csomagolástölteléket váltotta fel környezetvédelmi megfontolásból, a kukorica ugyanis a földből vétetett, s hamar azzá esz, míg a műanyag jóval nehezebben csomagolással bomlik a természet ismét szerves részévé. A holland cég, a Corblan International BV immár három hónapja kukoricázik a csomagolással. Az új módszer kicsit drágább ugyan, de példaadó. Igaz viszortt, hogy a bélést néha meg rágcsálják a csomagotok... Hogy miért fogadták el ilyen gyorsan a városban, arra dr. Fazekas István sem tud válaszolni. Könnyebb azt megmagyaráznia, miért vállal ezekben a kevés sikert ígérő időkben közszereplést. A kezdődő változások - melyek egybeestek Dombóvárra érkezésével - késztették hangja hallatására. Hogy politikus alkatára vonatkozó önjellemzése találó, azt alátámasztja az említett választási eredményeken kívül az is, hogy nemcsak a KDNP dombóvári elnöke, hanem az országos elnökség tagja is. Az előbbi-funkciótól polgármesterré választása miatt megválik, de elnökségi tagságát szeretné megtartani. eddig bizonyítottak, de nem ígérhet teljes változatlanságot. Az új dombóvári polgármester elgondolását egy mondatban így lehetne összefoglalni: a városnak azt az előnyt kell kamatoztatnia, hogy három megye határán fekszik, ezért cnindegyik kereskedelmi struktúrájába be tud kapcsolódni. E célok megvalósítására vállalkozott dr. Fazekas István. Hogy mindezt milyen eredményességgel teszi, azt népszerűségének további mutatói fogjak elárulni. P. I. Fotó: ÓTÓS RÉKA
