Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-06 / 157. szám
6 NÉPÚJSÁG 1990. október 6. Létminimum-számítás - titokban Hogyan tovább KSH? A változó gazdasági, társadalmi környezet a Központi Statisztikai Hivatalt is váltásra kényszeríti. Dr. Vukovich Györggyel, a hivátel nemrég kinevezett elnökével főleg a megújulás lehetőségeiről, annak főbb lépéseiről beszélgettünk.- Az elmúlt évek statisztikájával kapcsolatban olykor-olykor elhangzotta vád, hogy valótlan adatokat közöl. Ha ez így is volt, remélhetően 1990-ben már valós számsorokhoz jutunk, amelyeket viszont nem hasonlíthatunk az előző évek adataihoz.-Értem mire gondol, de ez a felvetése téves. Nem fordult elő, hogy a hivatal tudatosan rosszul számolt •volna. Ha például a fogyasztói árindex változása 22 százalék volt, mi nem állítottuk, hogy 10 vagy 21. Az viszont előfordult, hogy letiltották az adatok közlését. Erre jellemző példa a létminimum-számítás. Ezt az értéket 1983-tól folyamatosan számoljuk, de az elmúlt évig nem hozhattuk nyilvánosságra. A nem közölt adatok is rendelkezésre állnak, ami pedig megjelent, az valóságos.- Az megfelel a valóságnak, hogy az adatszolgáltatási fegyelem az utóbbi években romlott?- Ez valóságos probléma. A vállalatok adatszolgáltatási fegyelme valóban romlott, de ez a folyamat már néhány éve érezhető. Az alapprobléma nem is ez, mert annak ellenére, hogy bajok voltak/vannak a fegyelemmel, a nagyvállalati és a szövetkezeti szektor megfigyelése pontosnak tekinthető. A nagyobb problémánk az, hogy a kisvállalkozás megfigyelése a dolog természetéből adódóan jelenleg nem oldható meg. Azért nem, mert ehhez az összes kisvállalatot, gazdálkodó szervezetet, egyéni gazdálkodót tartalmazó regiszterre lenne szükség. Amikor ez elkészül, a kisvállalkozások megfigyelése - tevékenykedjenek bármelyik ágazatban - megoldható lesz reprezentatív módszerekkel. A nagyvállalatok termelése csökkent, erre a tavalyi és az idei első félévi adatok utalnak. Ugyanakkor a kisvállalkozási szféra dinamizmusa eléri a 20-30 százalékot is. Egyelőre kis részarányt képviselnek a gazdaság egészéttekintve, éppen ezért ma még csak részben ellensúlyozzák a nagyvállalati szféra visszaesését. Ez az utóbbi tény a csökkenő KGST- forgalomra és szintén visszaesést mutató katonai jellegű termelésre vezethető vissza. Ami az adatszolgáltatást és az adatokhoz jutást illeti, problémák várhatók majd 'az új számviteli törvény bevezetése után. Valószínű, hogy több olyan adatot, amelyet korábban a statisztika a népgazdasági összesítésekhez felhasznált, már nem tudunk megkapni a mérlegbeszámolókból. A minisztériumokkal, a bankokkal együttműködve kell megoldást találnunk.- Mi a helyzet a kereskedelmi bankokkal? Elterjedt, hogy ezek az intézmények - különösen a kisebbek - szintén „nagyvonalúan” bánnakaz információadással.- Úgy hiszem, hogy a kereskedelmi bankok - legyenek kisebbek vagy nagyobbak - információszolgáltatá: sa pillanatnyilag nem okoz különösebb problémát. Az nyilvánvaló, hogy az újonnan alakuló intézményeknél kezdetben előfordulhatnak tájékoztatási gondok, de ezek nem érik el a kritikus küszöböt.- Megváltozott a gazdasági környezet, változnak a statisztikától elvárt adatok. Mindez piilyen változásokat hozott, illetve hoz majd a KSH életében?- A statisztikát, mint tudományt és mint tevékenységet természetesen nem kell s nem is lehet megváltoztatni. Ami a megújulást illeti, ezen azt kell értenünk, hogy eddig nem megfigyelt jelenségek - legyenek pénzügyi, gazdasági vagy akár társadalmi jellegűek-belekerülneka statisztika megfigyelésrendszerébe, néhány olyan pedig, amely ma nem jellemző, kiesik a megfigyelések köréből. A jövőben foglalkoznunk kell például a pénzintézetek teljesítményének mérésével, a tőzsdei statisztikával, a bankstatisztika eddiginél jóval kiterjedtebb kialakításával. AII. világháború előtt egyébként a magyar statisztika rendszeresen közölt különböző mutatókat a tőzsde tevékenységéről. Az új, a megújhodó gazdasági statisztika - művelje azt akár a KSH, akár az MNB vagy a Pénzügyminisztérium - kulcsfontosságú információkat kell, hogy adjon mind a monetáris irányításnak, mind a gazdasági szférának, a befektetőknek, a gazdaság valamennyi szereplőjének. Ebben az értelemben kell váltanunk, és el kell érnünk, hogy olyan gazdaságstatisztikai rendszerünk legyen, amely megfelel a piacgazdaság követelményeinek.- Az új hivatal az eddiginél sokkal jobban kívánja szolgálni a gpzdálko- dókat Az információ gyorsasága nagyon fontos, az 1989-es évkönyvek mégis több mint fél évvel a tárgyidő- szak után jelentek meg. Hogyan egyeztethető össze ez a két dolog?- Ami a kiadványokat illeti, azért általában ilyen nagy késés nem jellemző ránk. Olyan adatok hiányoztak, amelyek nélkül az évkönyv nem jelenhetett volna meg, így kénytelenek voltunk a kiadást valamelyest elhalasztani. Amint erről már beszélgetésünk elején szó esett, az információáramlással ebben az évben voltak bizonyos problémák, ezek részben érthetők, ha meggondoljuk, mi minden történt az első félévben.- Nem olyan régen az MNB a KSH kimutatásától eltérő adatokat hozott nyilvánosságra. Kicsit profán a kérdés: kinek higgyünk?- Ugyanarról a jelenségről, ugyanarról az adatról nincs egymástól eltérő kimutatás. Amikor különböző adatok jelennek meg valamiről, nyilvánvaló, hogy nem pontosan ugyanarról a dologról beszélünk. Tekintettel arra, hogy az MNB adatait mi is átvesszük, bizonyos esetekben tovább feldolgozzuk, nem hiszem, hogy eltérések lehetnének a kétféle adatközlés között. T. K. Mit esznek télen az állatok? A terménytőzsde veszélyt jelez Lesz elég hús a jövő nyáron? Ha lesz, mennyibe kerül, s képesek leszünk-e megfizetni? Alig van háziasszony, aki nem teszi fel e kérdéseket mostanában. A családi gazdálkodás biztonságáért aggódok csak érzik a közelgő veszélyt; a szakemberek, a tőzsdét figyelők pedig már számos intő jelét is megállapíthatják. Egy esztendeje a kukoricát tonnánként 5400 forintért lehetett megvásárolni. Egy ideig sikerült tartani az árakat, az elmúlt hetekben azonban látványosan kúsznak felfelé az aszály hatására. Az árutőzsde adatai szerint augusztus elsején a vevők 6800-7400 forintot kínáltak a kukoricáért tonnánként. Alig néhány hét múlva, a szeptember 12-i tőzsdenapon a vételi árajánlat 8000-11 000 forint között mozgott. A búza ára is megmozdult, természetesen felfelé; s bár a mértéke kisebb a kukoricáénál, kenyerünket mindenképpen drágíthatja. Kétségtelen, az ármozgás kedvez a korábban panaszkodó, az alacsony jövedelmezőséget kifogásoló gabonatermelők egy részének. Sokan azonban az aszály miatti gabonahiány kárvallottjai, hiszen drágán kénytelenek takar- mányozni állataikat. Mások, mint a piaci jelzések mutatják, „létszám- csökkentésre” ítélik jószágaikat, ami a húshiányt is előrevetítheti. S mint ilyenkor lenni szokott, megindul a felhajtó kereskedelem, s várhatóan a gabonahiányon is a nepperek gazdagodnak. Az aszályt, s annak várható hatásait ismerve, nem maradhatott tétlen a kormány, s már augusztusban elkezdte a hiányos gabonamérleg összeállítását. Az augusztus 10-i termésbecslés szerint a tervezett hétmillió tonna kukoricából másfél millió tonna hiányzott. A gabonatöbblet évente általában 2,0-2,5 millió tonna, s ha ebből levonjuk az aszálykárt és az államközi kötelezettségeket, félmillió tonna volt az idei hiány. Csakhogy az aszály augusztus második felében is tombolt, s ez láthatóan megzavarta a döntéshozókat. A szeptemberi adatok szerint a kukorica terméskiesése 2,4 millió tonna, kereken egymillió tonnával több az egy hónappal korábban becsültnél. Az import azonban ezt nem követi, hiszen napjainkban is mindössze 600 ezer tonna kukoricaimportról van szó, melyből félmillió tonna használható fel a takarmányozásra. Végképp megzavarta a gazdálkodó szervezetek és az importőrök gondolkodását a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közleménye, mely szerint soron kívül bírálják el a takarmány- kukorica behozatalával kapcsolatos külkereskedelmi engedélyeket: A példás gyorsaság dicsérendő, ám az import feltételei szinte teljesíthetetlenek, de legalábbis megfontolásra késztetik a vállalkozókat. Az előírás szerint az importőr legkevesebb ötezer tonnát vásárolhat, s ehhez hat napon belül be kell szereznie a külföldi cég részletes ajánlatát, a mennyiségre, az árra, a szállítás feltételeire vonatkozó adatokat, s ami ennél is súlyosabb, a forint fedezetének banki igazolását. Tehát aki ötezer tonnát akar importálni, 45-46 millió forintot kénytelen tartalékolni, néhány nap alatt konkrét megállapodást kell kötnie külföldi partnerével. Ha mindez a birtokában van, várhatja az egyébként valóban szokatlanul gyors döntést. Az átgondolatlanság, sőt a kapkodásjelei fedezhetők fel a minisztérium intézkedésében, amit egyebek között a Világgazdaság szeptember 14-i számában közzétett módosítás is jól érzékeltet. A néhány nappal korábban kiadott eredeti közleményből ugyanis nem derül ki, hogy az import összes mennyisége 200 ezer tonna kukorica lehet. A pontos közlemény és az engedélyezési kérelem benyújtásának végső határideje között mindössze három és fél nap van, a szombatot és a vasárnapot is beleértve. S az pedig még a módosított közleményből sem derül ki, hogy vámot, statisztikai, engedélyezési illetéket kell-e fizetniük az importőröknek. Ezek pedig együtt 12 százalékkal csökkenthetik vagy emelhetik a kukorica árát. Nem vitatható a minisztérium jó szándéka, ugyanekkor az alapos szakmai hozzáértés hiányát is tükörzik az intézkedések. A botladozva induló, a magyar szabványhoz nehezen igazítható import, az alábecsült beszerzési lehetőségek miatt rövid időn belül nem lesz árletörő hatású a magyar piacon, amint ezt a tőzsdei információk előrejelzik. Megoldás lehetne, ha a magyar Agrárkamarába tömörült szakmai szervezetek egyeztetnék elképzeléseiket, az érvek érvekkel találkoznának még a döntések előtt. A kamara, mint a világon mindenütt, erre hivatott; s politikától mentesen, szakmailag megindokolható döntéseket egyeztetne. Az egyértelmű, minden érdekelt által követhető módszerek alkalmazása nem csupán a termelők, forgalmazók, felhasználók érdeke; az elszabaduló húsárak révén minden állampolgár szenvedheti a hibás döntéseket. V. F. J. Pályázati felhívás! A Dombóvári Városi Kórház- Rendelőintézet az 1/1990. (Vili. 21.) NM-BM együttes rendelete alapján nyílt pályázatot hirdet gazdasági igazgató és ápolási igazgató állás betöltésére. A tolnai Aranykalász Mgtsz 1990-91-es idényre bérbe adja üzemeltetésre a szőlőfeldolgozónál lévő szeszfőzdéjét. Érdeklődni: Hofecker J. Károly főkönyvelőnél lehet. A versenytárgyalás időpontja október 15-én, 14 óra, a szövetkezet központi irodájában. (Tolna, Bajcsy-Zsilinszky u. 114.) (43) Környezetvédelmi közvéleménykutatás Javítja informáltságát, s ezzel együtt információszolgáltatásait is a Környezetvédelmi ésTerületfejlesztési Minisztérium. A lakosság körében széles körű felmérés készül arról, hogy az állampolgárok milyen szempontok érvényesítését tartják fontosnak a készülő környezetvédelmi törvényben, illetve mi a véleményük az atomerőművek használatáról. A lakosság egészének véleményét reprezentáló felmérést a minisztérium környezetvédelmi főosztályának megbízásából egy hivatásos közvéleménykutató cég néhány hónap alatt készíti el. A tervek szerint a főosztály a következőkben negyedévenként végeztet majd más, hasonlóképpen fontos környezetvédelmi kérdésekre válaszoló közvéleménykutatást. Dolgoznak a főosztályon olyan számítógépes adatgyűjtéssel, lekérdezéssel támogatott programokon is, amelyek a területi környezetvédelmi felügyelőségek munkáját segítenék. Ilyen még nem volt! BÁV-OTP hitelakció, ahol Ön dönt, hogy 5000 Ft felett mit és milyen előleggel akar vásárolni. Bizományi Áruház Vállalat, Szekszárd 88. Sz. Bolt. Garay tér 10. Garay tér 16. Kölcsey Itp. 22. Szekszárdi telephelyű részvénytársaság számviteli, pénzügyi osztályvezetőt keres, december 1-jei belépéssel. Főiskolai végzettség előnyben. Érdeklődni: október 10. és 11-én a 74-11-564 telefonon. Pályázatok benyújtása: Szekszárd, Pf. 135. Jelentkezzen ön is a Babits tanfolyamaira: CNC, elektropneumatikus és villamosvezérlés, pneumatikus vezérlés, szabó-varró, egyetemi előkészítő. Határidő: október 15. Információ: 16-722 telefonon. ________________________EL Ú J! ÚJ! A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát kereskedelmi ágazatának ajánlata: Használtautó- és géptelepe megkezdte 3 évnél fiatalabb totálkáros gépkocsik értékesítését. Hidegen hengerelt idomacélok, zártszelvények, csövek legkisebb mérettől a legnagyobb méretig 25 Ft-tél 47 Ft-ig. Mezőgazdasági használt gépek, eszközök, traktorok, vétele, eladása. Személygépkocsik, tehergépkocsik, utánfutók bizományosi értékesítése, tárolási díj felszámolása nélkül. Targoncák, emelőgépek forgalmazása. Elfekvő alkatrészek vétele, eladása. Érdeklődni: Szekszárd, Páskum utca 4. (Vasúti felüljáró után jobbra). Telefon: 15-738 ,on, Az AS-B Tolna Megyei Irodája ÚJ SZOLGÁLTATÁSA a lakosság részére TISZTELT HIRDETŐNK! Segíteni akarunk önnek hirdetése feladásában. A Tolnai Népújságba szánt hirdetését közvetlenül, levélben is elküldheti. írja a mellékelt kockákba hirdetési szövegét. Egy betűt 1 kockába. Adja össze a betűk számát, szorozza meg 5-tel-1 betű 5 forint- s a pénzt rózsaszín postautalványon adja fel címünkre. A pénzfeladást igazoló szelvényt, valamint a kitöltött és az újságból kivágott megrendelőlapot a hirdetés szövegével küldje el címünkre. A borítékra írja rá: APRÓHIRDETÉS. Az így beérkezett hirdetések 48 órán belül megjelennek lapunkban. Köszönjük bizalmát, s reméljük, elégedett lesz új szolgáltatásunkkal. Címünk: AS-B Kft. Tolna Megyei Irodája, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 2. Pf. 71. APRÓHIRDETÉS-MEGRENDELŐLAP Megrendelem önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: • ALÁÍRÁS (név, lakcím, szem. szám)
