Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-21 / 170. szám

1990. október 21. TOLNATÁJ - 7 Staub Ferenc kiállítása Szekszárdon A mesterlegények útján Megtekinthető a Babits művelődési központban november 7-ig Nem a Képzőművészeti Főiskolán, nem jeles külföldi akadémián szerezte a mesterségbeli todást, hanem műhely­ben. Kétkezi szakember volt, szép - mutatós - műves kereteket ácsolt, dí­szített, szegezett a neves művész meg­elégedésére és csöndben, szerényen hallgatott, figyelt Aba-Novák tanár úr szavaira. Feri bácsi - Staub Ferenc - igen mesz- sziröl indult a pályán, amely mindig gö- röngyös-síkos-buktatós volt az olyan lentről kapaszkodók számára, akiknek nem jutott rajzasztal, festöállvány, ecset és festék, egyetlen fogalommal iskola; akik maguktól, saját-kenyéren, magány­ra utáltán kívántak művésszé válni, külö­nösen egy elhagyatott és szegény világ­ban. Staub Ferenc életútját mérlegelve Szervátiusz Jenő kolozsvári szobrász- művész szavai idéződnek az emlékeze­tembe, aki akkor arról beszélt, hogyan ju­tott el Párizsba, az áhított művészbiroda­lomba? „A régi mesterlegények útján in­dultam - mondta - akiknek messze föl­dön kellett elkészíteniük a remeket, ami elismert iparossá avatta valamennyiüket. Nappal gyalultam, esténként tanárok előadásait hallgattam szabadegyetemen a művészetről, és mindenről lemondva küzdöttem a fennmaradásért.” Feri bácsi otthon végzett, hasonló is­kolában, annyi előnnyel, hogy Aba-No- vák mester társaságában a hazai élet Önarckép legkiválóbb művészei, festők, szobrá­szok forgolódtak, így anyanyelven hall­gathatta a művészet titkairól szólaló val­lomásokat. Kiváló iskola volt ez is! Amikor személyesen megismertem Feri bácsit, már kor és baj megviselték a testi erőt, de feledhetetlen marad az a készség, vágy és szorgalom, ahogyan a tengelici park, erdős részlet, mező, a tol­nai táj új szinfontjai vázlatokra kívánkozó sokszínűségei munkára késztették. Raj­zolt, olykor pasztellezett, de mindig kéz­nél volt a színeket megelevenítő festé- kesdoboz is, mert volt mondanivalója a természetről az emberek számára. Sze­rényen, csöndben, némelykor csaknem megbújva alkotta színekbe látását, meg­győződését a természet kifejezhetetlen szépségéről, olyan alázattal, ahogyan az őszinte kitárulkozó ember képes befo­gadni a szépség-vallomást füvekről-fák- ról-világról. Híven a valósághoz, amely­ben nem csalódhat sem a művész, sem a műélvező, hiszen a természet csak ép­pen befolyásolható, mert igazán önma­gában és önmagához képest állandó vagy változó, s hitelesen az a művész ad­ja vissza elévülhetetlenségét, aki rezdü­léseit iá észreveszi, hogy megörökíthes­se. FÁBIÁN GYULA Kölesdi utca Szekszárdi bemutatkozik- Siófokon- Cseh Gábor kiállítása ­Szerencsés helyen, de mérsékelten szerencsés pillanatban nyílt meg Cseh Gábor festőművész kiállítása az elmúlt hét péntekén. A Siófok központjában lévő Dél-balatoni Kulturális Központ emeleti kiállítóhelyisége a nagy forgalmú színházterem jóvoltából rendszeresen számos nézőt vonz. Ki-ki közülük kedvére gyönyörködhet a művész 24 festményében és 18 grafikájában: - eddig szerencsés a helyzet. Dr. Szirmayné Bayer Erzsébet megnyitójába azonban szerencsétlenül szólt bele a politika. A megnyitóval egy időben és onnan nem is messze, politikai rendezvény volt, ami kezdeti látogatók számán sajnos meglátszott. Cseh Gábor bemutatkozása azonban egészen november 11-ig folytatódik, aminek csak örülhetünk. A művész ismert, 1966 óta ez az 54-ik kiállítása. Ismertségét sokkal kevésbé a hírverésnek köszönheti, mint művei évről évre emelkedő színvonalának. Cseh Gábor nem bűvészkedik, csak közvetít, ami jelen esetben úgy értendő, hogy a csak általa észrevett szépet úgy tárja a néző elé, olyan részletek, hangulatok, színár­nyalatok kihangsúlyozásával, melyek létére amaz csak most, a művész segítségével ébred rá. Elsősorban természetfestő, különös érzékkel a fák iránt. (Pusztuló fák, Rek­viem a fáért) 24 kiállított festményének többsége új, eddig tárlatokon még nem szere­pelt. Még a festményeknél is megdöbbentőbb erővel hatnak azonban grafikái. Ezek többsége briliáns rajzkészséggel készült portré (Szenesember, Fuvaros), de vannak köztük valóságos rajz-szatirák is, mint a szinte csak mellékszereplőként, kontúrosan jelenlévő lovakat vizslató, teljesen kidolgozott lókupec. ' Nem az első esetben hívjuk fel a figyelmet Cseh Gábor képeinek egy sajátos étké­re. 35 esztendeje lakik Szekszárdon és eközben valóságos városimádó lett. SWfennél több - dokumentátor. Sorozatban örökített meg már nem létező utcarészleteket, háza­kat és a temetőink valamelyikébe költözött régi helybélieket is. Képbe, rajzba rögzített városi múzeumról, melyet játszi könnyedséggel el lehetne képzelni régi használati eszközökkel kombinálva is, nem tudunk. Azt viszont elképzelni se, hogy ilyennek létre­hozására a megyeszékhelyen ne lehetne módot találni. Akár a Bajcsy-Zsilinszky úti! töredékesen kihasznált óvodaépület egy részében, akár a régi SZMT tűztől megmen­tett termében - ha már a volt Mattioni-féle terem helyén ismét bankjaink száma szapo­rodott... Ez esetben Szekszárd nemcsak faddiak, kaposváriak, bonyhádiak, budapestiek, pécsiek, szolnokiak, mözsiek, veszprémiek, zalaegerszegiek, szombathelyiek, kajda- csiak, tolnaiak, szegediek, békéscsabaiak, mohácsiak, nagyatádiak, tengeliciek, mar­calibeliek, dunaszekcsőiek, paksiak, bátaszékiek, székesfehérváriak és Ercsi lakói előtt mutatkozhatna be, hanem a kevés örömben részesülő idelátogató turisták és ami még fontosabb: önmaga előtt is. (Az olvasó jól sejti, a felsorolás Cseh Gábor katalógu­sából származik és az eddigi kiállítások színhelyét tartalmazza.) A befejezőben említett gondolatot a volt tanácsi testülettel már nem lehet közölni. Az új képviselő-testülettel még nem, de előbb-utóbb tán csak sikerül... ORDAS IVÁN Könyvtáraink kincsei 4------------------------------------------------------ \ A kalocsai érseki könyvtár A fenti cím rövidítés, az alább bemuta- tandókban a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárról lesz szó. A főszékesegyházat, éppúgy, mint magát a püspökséget - a ké­sőbbi érsekséget - első nagy királyunk, Szent István alapította. Bár átváltozott álla­potban, de máig az eredeti helyén van és működik. A kalocsai érsekek mindig nagy­hatalmú főúrak is voltak. Egyetlen kivételt, a szerény szerzetes barátból, a ferences rendből ide parancsolt Tömöri Pált - a mo­hácsi csatavesztőt, a maga kora legtisztes­ségesebb alakját - leszámítva. Az írás-olvasás tudománya Magyaror­szágon természetesen az egyháznak volt köszönhető. így valószínű, hogy a legelső itteni püspök - Asztrik - se volt könyvek hí - ján. A tatárjárás és történelmünk sok vihara az egykori főpapi könyvtárakat elsöpörte. Annyit mindenesetre tudunk, hogy Várady Péter érseknek, akit Mátyás király, mint lá­zadót bebörtönöztetett, 3-400 kötete volt magánkönyvtárában, ami akkor európai rangot jelentett. Az, hogy itt - az Oswald Gáspár által 1766-tól emelt és Maulbertsch freskóival is díszített érseki palotában ma 120 ezer kö­tetet számláló, nyitott, tudományos könyv­tár található, elsősorban báró Patachich Ádám érsek aránylag rövid ideig tartó (1776-1784) ittlétének köszönhető. Az arisztokrata főpap a maga 17 ezer kötetes A Szent Korona pontos mása 1896-ból magánkönyvtárával vetette meg az itteni alapjait. Az egyházi könyvtáraknál nem tá­jékozott olvasóban az a gondolat is ébred­het, hogy a látogatók csak és kizárólag a vallással kapcsolatos munkákban mélyed- hettek el. Az 1781 -ben - hazánkban máso­dikként - megnyitott nyilvános olvasóte­rem azonban a természettudományos is­meretek gyarapítását épp úgy szolgálta, mint a földrajziakét. Van itt állatorvos-tudo­mányi szakkönyv éppúgy, mint enciklopé­dia: - ma már el sem képzelhető kötésben és kivitelben. Bacon, Bél Mátyás és Bőd Péter legalább annyira szerepelnek a szerzők között, mint a katolikus egy­ház legnagyobb történelmi ellenlábasa, Luther Márton - sajátkezű aláirású bibliájá­val. A tudós érsek fél Európát behálózó könyvügynöki szervezetet pénzelt, pom­pás katalógust is készíttetett, továbbá ter­mészetesen a korát messze megelőző kéz­iratok és kódexek gyűjtésének is figyelmet szentelt. Neki éppúgy, mint ahogy Klobu- sickzy Péternek, Nádasdy Ferencnek és Lonovics Józsefnek egyaránt köszönhető a példátlan gazdagság. A kézirattár 60 kó­dexet őríz, köztük egy 1040-ben (I), két év­vel Szent István halála után hártyára festet­tet is, Aristoteles Filozófiáját a XIII. század­ból, vagy orvosi munkát 1330-ból. Az ilyen esetekben értékről beszélni meddő és fe­lesleges, ezek a munkák semmilyen mai pénzegységben sehol meg nem fizethetők. Főtisztelendő Boros István jótékony ka­lauzolásával bejárhattuk a könyvtár két emeletét. A klasszikus szépségű terem egyaránt emlékeztet a zirci, vagy a keszthe­lyi Helikon-könyvtárra. Csak ezeknél ko­rábbi. Majdnem két évtizeddel ezelőtt tör­tént első ittjártunk óta változatlan helyén pi­hen a magyar Szent Korona 1896-ban ké­szített, méreteiben és minden részletében tökéletesen hiteles mása a jogarral és az országalmával együtt. Nem az „igazi”, de a látogató meghatódottságán ez semmit sem változtat.. ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA A BARMOKRÓL AUSTRÍABAN tett RENDELÉSEK, MELL Y F K Az 1729“és i730dikEfztendöU'cn uralkodott Marha doginek alkalmatok,iga- v^atágokMajoroíainak be adót: r'/ó. táiokbúl fzcűegcttettek, és mind a’ mi-e r'r.-Or • J’aíra, mind a’ gyógyitáfra kéfzitlettekN tv*; " |ok, es^obWgvöknakhafznokra az c? u?on .! kl uth.ct;j DyS»ek aikalmatofsárárai y/t-f! «leire, az Feistes Feied?m? vi . !c-cn~* SZATTMAry kto*Nem" Tek^B0rf0%KIkALYCY6RCY ragja által->■ l ' Orvénv ' Syarnyehk seivel - is mee.n->«v»Ai? maSakúl,1r.' ; * aíó fceSeSÍrTA A könyvtár otthona az érseki palota Egy állatorvosi szakköpyv Mária Terézia korából \ Fóliánsok ezrei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom