Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-06 / 157. szám
TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. október 6, SZOMBAT I. évfolyam, 157. szám TOLNAI^ Gazdag és legalábbis a többség számára ismeretlen anyagot mutat be az a kiállítás, amit tegnap délután nyitottak meg Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központ márványtermében. Illik a többesszám a megnyitóra, hiszen a vendéglátó Szekszárd tanácselnöke, Kovács János lépett először mikrofon elé, mondván többek között, hogy reméli, ez a bemutató erőt ad mindazoknak, akik sokat tesznek a német kultúra ápolásáért Szekszárdon és a megyében. Őt követte dr. Gustav Wabro államtitkár, Baden-Württemberg tartomány meghatalmazottja, aki a közelmúltban végbement változásokban játszott magyar szerepet, az évszázados magyarnémet kapcsolatokat elevenítette föl beszédében. Pálos Miklós miniszterelnöki államtitkár, a Nemzetiségi Kollégium elnöke a fájdalmas kitelepítésről, a hazára találásról, valamint arról szólt, hogy a hazai német nemzetiség véleményére, közreműködésére számit a kormány a nemzetiségi politikájában. Szekszárd testvérvárosának Bietig- heim-Bissingen polgármestere, Helmut Himmelsbach azt hangsúlyozta, reméli, e Dr. Gustav Wabro államtitkár (középen) megnyitóbeszédet mond kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy ne csak a dunai svábok történetéből, hanem a magyar-német kapcsolatokból is tanuljunk. A megnyitó után prof. Immo Eberl tartott előadást. Elmondotta, a kiállítás összességében tíz fejezetre tagolódik. Az elsőben számos térképet mutatnak be, amelyek általános képet adnak a látogatóknak a német délkelet településekről a Karoling időszaktól kezdve egészen a dunai sváb betelepülésekig (1683). (Folytatás a 2. oldalon.) Dunai svábok történeti kiállítás Szekszárdon „Szekszárd is Fidesz-fellegvár lett” Interjú Orbán Viktorral A helyhatósági választások előtt a közvéleménykutatások és a közhangulat jelezte: a parlamenti szereplés érezhetően csak egyetlen párt népszerűségét növelte. A Fidesz hitelének emelkedését a választópolgárok körében most már a választási eredmények is regisztrálják, még ha az az alacsony részvétel miatt jelentőségében alig múl felül egy országos közvéleménykutatást. A kis pártból, a helyhatósági választásokon a két nagy mellé felzárkózó Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjét, Orbán Viktort kértük a szeptember 30-i első forduló kimenetelének rövid elemzésére. (Folytatás a 3. oldalon.) Ajtmatov nagykövet lesz Megbízható szovjet külügyminisz- tériumi körökből származó értesülésre hivatkozva közli az AN, hogy a luxemburgi nagyköveti posztra az ismert kirgiz írót, Csingiz Ajtmatovot nevezték ki. Az író külügyminisztériumban dolgozó fia pedig minden valószínűség szerint a közeljövőben Rijadban nyíló szovjet nagykövetségen fog dolgozni. Hétfőn a Népújságban: választási eredmények Dombóvárról Tegnap az önkormányzati választások szekszárdi előzetes eredményét közöltük, legközelebbi, hétfői számunkban a dombóvári adatokat tesszük közzé. A sort folytatjuk, szándékaink szerint a jövö héten megyénk valamennyi városa sorra kerül. Kétezer-négyszáz forintot kapnak a nyugdíjasok Tájékoztató a kormányülésről A kormányülést követő hagyományos pénteki szóvivői tájékoztatón számos szociális természetű intézkedésről számoltak be az érintett tárcák képviselői. Elhangzott egyebek között, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelméhez igazodóan a nyugdíjminimum háromszorosát el nem érő nyugdíjasok egyszeri 2400 forintot kapnak kompenzációként. A családi pótlék folyósításának módosításaként határozat született arra, hogy a javítóintézeti, a jogerős szabadságvesztést töltő gyermekek után is jár családi pótlék, felvételére az intézet vezetője, illetve annak megbízottja jogosult. Ugyancsak folyósítható az összeg a továbbtanuló fiatal után, annak 20 éves koráig akkor is, ha bizonyos kereseti forrással rendelkezik. (Folytatás a 2. oldalon.) A Tolnatájból A többi - néma csend (1. oldal.) Dr. Kujáni Gáborné és Decsi Kiss János a derűről (2. oldal.) Velence (vissza)vár (3. oldal.) Töprengéseim (4. oldal.) A békehadtest katonája (4. oldal.) Az aradi tizenhárom (4. oldal.) Falusi komfort (5. oldal.) írás közben (7. oldal.) Szakemberek vizsgálják a közbekiáltást A legfőbb ügyész vizsgálatát követően az Országgyűlés elnöke is megnyilatkozik majd a közbekiáltásos, hordó-üggyel .kapcsolatban, de csak a vizsgálat eredményeinek ismeretében - mondotta Szabad György szokásos pénteki sajtó- tájékoztatóján a Parlamentben. A Ház elnöke tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a vizsgálatot átadta az illetékeseknek, és most már a szakemberektől várják a tények feltárását, azaz ki kell deríteniük, melyik felvétel az igazi, és valójában mi hangzott el. Az Országgyűlés ugyanis törvényalkotó testület, s nem nyomozó hatóság. Megerősítette: a magyar Országgyűlés nemcsak elhatárolja magát az esettől, hanem szembefordul minden alkotmányellenes lépéssel, törekvéssel. Tőle telhetőén mindig útját állja annak, hogy fórumát másra, mint amire hivatott, bárki felhasználja. (Folytatás a 2. oldalon.) A Pravda a magyarországi szovjetellenességről Százezer bányász sztrájkolt A Pravda pénteken majdnem fél újságoldalt betöltő hosszú cikkben szóvá tette a Magyarországon tapasztalható szov- jetellenességet. A jelenséget ismertető és elemző budapesti tudósítás végkicsengésében a kölcsönös tiszteletre és a józan észre alapuló, kiegyensúlyozott szovjet-magyar kapcsolatok építése mellett foglalt állást. A lap bevezetőjében megemlíti egyebek között a debreceni tanácsköztársasági emlékmű és a Lenin-szobor ellen tavasszal elkövetett barbár akciókat és azt, amit a Hajdú-bihari Napló szovjetellenes kirohanásainak minősít. Úgy látja, hogy manapság a Népszavában „elfogult, rágalmazó” cikkek olvashatók Magyarországnak „a szovjet hadsereg általi megszállásáról, foglyok ejtéséről, rablásról és erőszakról”. - Most mindent eltakarítanak, aminek köze volt a felszabadításhoz, a tömegek forradalmi lendületéhez, a magyar kommunisták és szociáldemokraták tevékenységéhez, valamint a kenyérben, üzemanyagban, gépekben, a jóvátétel elhalasztásában, az „arany”-hi- telekben megtestesülő szovjet segítséghez - írja a Pravda. A lap egy helyütt szól arról is, hogy ma „egyes politikai pártok” a félfaszista Horthy-rezsim rehabilitálására, tisztára mosására törekszenek Magyarországon. A szovjet pártújság sürgeti, hogy a szovjet történészek is vegyék elő a Magyarország felszabadításával kapcsolatos dokumentumokat. Hasonlóképpen szükségesnek tartja az 1956-os szovjet-magyar kapcsolatok egészének történészi elemzését, a Nagy Imrére vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozását. Nagy Imre kapcsán egyébként a Pravda azt állítja, hogy a magyar államférfi Vologya álnéven 1930 szeptemberétől a szovjet titkosszolgálat ügynöke volt s hogy az ő jelentései alapján végezték ki a Szovjetunióban magyar, német és lengyel emigránsok tucatjait. Az írás külön kitér a gazdasági kapcsolatokra, illetve az ezzel összefüggő megnyilatkozásokra, amelyek lényegében a szovjet félre hárítják a felelősséget a magyar gazdaság nehéz helyzetéért. Ezzel szemben a Pravda hangoztatja, hogy Magyarország dollármilliárdokat nyert a Szovjetunióval való együttműködésen.- Az elfogultság, a pletykák, a valótlan információ, a nyíltan provokatív elgondolások időről időre jócskán felerősödtek korábban is, de még nagyobb erővel ma, hátráltatva az előrelépést, a két ország kapcsolatainak fejlesztését - véli a vezető szovjet napilap. A bányaipar valamennyi üzemében megtartották pénteken reggel a kétórás figyelmeztető sztrájkot. Nemcsak a szénbányákban, hanem a kőolaj- és földgázipari, érc-, kő- és ásványbányászati üzemek első műszakjában is két órával később kezdték meg a munkát. A bányászat mintegy 100 ezer dolgozója vett részt az országos megmozdulásban. A mecseki szénbányáknál a dolgozók több migt 90 százaléka csatlakozott a BDSZ felhívásához, és így 8 ezren tartottak figyelmeztető sztrájkot a vállalat pécsi, komlói, vasasi, mázaszászvári és nagymányoki üzemeiben. A mecseki szénbányászok nem tartják megnyugtatónak a kormány azon álláspontját, amely szerint a szénáraknak „lehetőleg” közelíteniük kell a világpiaci árakhoz. A A jugoszláv hadsereg egységei péntekre virradóra elfoglalták a szlovén védelmi parancsnokság ljubljanai központját - jelentette a ljubljanai rádió. A védelmi parancsnokság épületének elfoglalására utaló egyetlen külső jel szlovén szemtanúk szerint az, hogy az épületet katonai járművek vették körül. A belgrádi rádió is hirt adott Szlovéniáról. Bulletinje szerint a szlovén főváros más stratégiai épületeit a szlovén rendőrség őrzi. A jugoszláv hadsereg egységeinek bevetése előtt Szlovénia bejelentette, hazai szénárak - mondja a bányászok és a helyi szakszervezeti szövetség - nem lehetnek alacsonyabbak a világpiacinál, és nem érintheti hátrányosan az ott dolgozókat a még meglévő tetemes árkülönbség. A mecseki kőszénbányászat fejlesztésére indított, ám közben kudarcba fulladt program következtében a vállalatnál hét- milliárd forintos adósság halmozódott fel. A kormány ebből 1,2 milliárd forintot hajlandó elengedni, ám a bányászok úgy vélik: továbbra is bizonytalan sorsuk. Fő követelésük: a kormány teremtsen tisztességes piaci feltételeket. Sürgetik a bányában dolgozókat közvetlenül érintő, úgynevezett humán kérdések megoldását is. A délutáni és az éjszakai műszakkezhogy nem hajlandó védelmi erőit a jugoszláv hadsereg parancsnoksága alá helyezni. Szlovénia júliusban kinyilvánította szuverenitását. Nem volt hajlandó hadseregét a központi jugoszláv katonai parancsnokságnak alárendelni. A jugoszláv hadsereg - amelynek parancsnoka tagja a jugoszláv szövetségi elnökségnek - meg akarja akadályozni, hogy a katonai erők kettőssége alakuljon ki Jugoszlávia bármely területén. A szlovéniai törvényhozók csütörtökön népszavazást javasoltak a legkisebb déskoris munkabeszüntetésre készültek a bányászok országszerte, de erre többnyire nem került sor. A nap során számos szakszervezet - a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezete, az Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezete - kifejezte, hogy mesz- szemenően egyetért a bányászok követeléseivel és szolidáris a bányászokkal. Az MTI értesülése szerint, ha a kétórás munkabeszüntetés nem éri el célját, elképzelhető, hogy a bányászszakszervezet október 26-ára összehívott rendkívüli kongresszusán újabb sztrájkot hirdet. Ez, a már fűtési idényben megrendezendő megmozdulás igen érzékenyen érinthetné az országot. köztársaság Jugoszláviából történő kiválásáról, számos szövetségi törvényt pedig a köztársaság alkotmányával ellentétesnek nyilvánítottak. A szlovén törvényhozók mintegy harminc, gazdasági, politikai és védelmi vonatkozású szövetségi törvényről mondták ki azt, hogy összeegyeztethetetlenek a múlt héten módosított szlovén alkotmánnyal. A törvényhozás népszavazást javasolt a szuverenitásról. A képviselők szerint a szavazást még az új alkotmány novemberi elfogadása előtt kellene megtartani. Szlovéniában színre lépett a hadsereg
