Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-04 / 155. szám

1990. október 4. KÉPÚJSÁG 3 Minősítés világnézeti alapon? A letűnt „szocializmus” egyik visszataszító jelensége volt az emberek osztályozása világnézeti alapon. Voltak a „haladók”, vagyis a „marxisták”, a materialisták, az ateisták, volt az „él­csapat”, vagyis a kommunisták, azután pedig voltak a má­sodrangú állampolgárok, a vallásos emberek, az idealista gondolkodók, akik persze mind „reakciósok” is. A Kádár-kor­szakban enyhült ugyan ez a minősítési téboly, de azért meg­maradt a másodrendű állampolgár-állapot, a „nem haladók” nem tölthettek be bizonyos állásokat, stb. „Aki nincs ellenünk, az velünk van” elve csupán a nyílt üldöztetéstől óvta meg a vallásos, a nem materialista embert, ám egyenrangú állam­polgárrá még nem tette. Most sajnos feléledni látszik ez az „osztályozás”, csak el­lenkező előjellel. A külügyminiszter nagy vihart kiváltott fel­szólalásából kiderült, hogy vannak jó keresztény magyarok, és vannak ateisták, materialisták, sőt, mily megbotránkoztató, még „marxisták” is. Ők nyilván nem jó magyar emberek, vala­mi mások tehát. Valószínűleg ők a rosszak. Egyre gyakrabban hivatkoznak egyesek a keresztény érté­kekre, ami egybeesik a „nemzeti értékekkel”, stb. Kissé hal­kabban, de mások, például a szocialisták bizonyos „balolda­li” értékekről rebegnek közben. Jó lenne, ha véget érne ez a minősítgetés! Egyetemes em­beri értékek vannak, melyeket hordoz bármely vallás, bár­mely filozófia. Egy sereg vallás létezik a világon, és azon belül is rengeteg irányzat, szekta, „izmus”, stb., és mind magát kép­zeli az egyedül igaznak és üdvözítőnek. Mindegyik megjelenít ugyanakkor általános emberi értékeket, így a mohamedán vallás, a buddhizmus, a sintóizmus vagy a kereszténység egyaránt. De vajon nem léteznek-e ugyanígy a materializmusnak is immanens értékei? Vajon Demokritosz, Epikurosz, a XVII. századi angol materialisták, a francia felvilágosodás óriásai, és ne szörnyűlködjünk, de éppen Kari Marx életműve ne tar­talmazna egyetemes emberi értékeket? Az egész modern eu­rópai civilizáció a materialista-ateista fogantatású francia felvilágosodásból nőtt ki. Igaz, ennek túlhajtásaként megje­lent a vallásgyűlölet, Voltaire kb. húszezer levelét írta alá név helyett az alábbi felhívással: „zúzzátok szét a gyalázatost!" A „gyalázatos" itt az egyház yolt. Na de Jézus nevének hallatán sem az inkvizícióra, a meg­égetett Giordano Brúnóra, a meggyötört Galileire gondolunk, hanem az emberi kultúra páratlan kincsére, a Bibliára, illetve a krisztusi szeretetre és humanizmusra. Marxnál nyoma sincs vallásgyűlöletnek. A vallást termé­szetes emberi válasznak tartja a világ nagy kérdéseire: így ar­ra, hogy honnan jövünk, merre megyünk, és mivégett va­gyunk a világon? Az más dolog, hogy ő erre egy materialista választ talál. A vallás, mint „reakciós tan”, mint „népbutítás”, Leninnél bukkan majd föl, és a sztálinizmusban teljesedik ki, előidézve az egyetemes emberi kultúra értékeinek iszonyú pusztítását. Tanuljunk a múltból, értsük meg végre, hogy az embereket nem lehet osztályozni világnézeti alapon. (A fasizmust és a sztálinizmust nem tartom világnézetnek, sokkal inkább egy brutális gyakorlatnak, amely primitívségét azzal leplezi, hogy különböző filozófiákra hivatkozik. Marxot nem ítélhetem el a' sztálinizmusért, Nietschét a fasizmusért, mint ahogy Jézust se, az inkvizícióért.) Magam materialista vagyok, de ki áll hozzám közelebb: a szintén „materialista” Sztálin, Rákosi, Mao Ce-tung, vagy a vallásos Albert Schweitzer, Martin Niemöller, a II. világháború idején zsidókat rejtegető katolikus papok? Egy pillanatig sem kétséges a válasz. A sztálinizmus primitív mechanikus mate­rializmusát még tudományos alapokon állva is elvetem, mint ahogy ateizmusát, vallásgyűlöletét is. Hány ezer és ezer, magát marxistának, kommunistának valló ember szállt szem­be a sztálini zsarnoksággal és áldozta életét az emberi sza­badságért? Vajon a kommunista Nagy Imre emléke nem ér­demli meg a legnagyobb tiszteletet? Az unos un'talan hangoztatott Európa Házba talán az em­berek újfajta megbélyegzésével, újfajta kirekesztésekkel, mi- nősítgetésekkel fogunk bevonulni? Aligha fogadnak bennün­ket tárt karokkal. Nem az emberek világról alkotott felfogása dönti el erkölcsi értéküket, hanem tetteik. Hadd fejezzem be a Nobel-békedíjas Martin Niemöller lel­kipásztor egy gondolatával: „Amikor elvitték a kommunistá- . kát, nem tiltakoztam. Amikor elvitték a zsidókat, akkor sem til­takoztam. Nem voltam sem kommunista, sem zsidó. Amikor elvittek engem, már nem volt, aki tiltakozhatott volna.” Ugyanez a Martin Niemöller az első világháború idején, egy német tengeralattjáró parancsnokaként egyszer meg akart torpedózni egy angol hajót. Az akció nem sikerült, a hajó megmenekült. Niemöller a há­ború után tudta meg, hogy azon a hajón utazott akkor Albert Schweitzer. Ezt megtudva lett Niemöller a béke fáradhatatlan harcosa. Márpedig béke mindig az eltérő nézeteket, filozófiá­kat valló emberek békéje, toleranciája konkrétan. „Béke" ál­talában nem létezik. A más nézeteket vallók megbélyegzésé­vel konkrétan sem! GAZDAG LÁSZLÓ Kisnyugdíjasoknak olcsóbban (Folytatás az 1. oldalról.) A sokat hangoztatott, ám még foszlá­nyaiban sem látott szociális hálót ugyan saját elhatározásból még szűkebb kör­nyezetükben sem szőhetik meg, de kez­deményezésükkel mégis segítséget nyújtanak a legjobban rászorulóknak, a kisnyugdíjasoknak. A párt természetesen közvetlen anyagi segítséggel nem szolgálhat, ezért olyan vállalatokra, vállalkozókra volt szüksége, akik anyagi áldozatot hoznak az ügy ér­dekében. A KDNP kezdeményezésére segítsé­get kínált a Tolna Megyei Népbolt Válla­lat, a mőcsényi Völgység Népe Tsz., vala­mint az író és Társa Kereskedelmi Gmk. A Tolna Megyei Népbolt Vállalat Bony- hádon, Dombóváron, Nagymányokon, Pakson, Tolnán és Szekszárdon tizenkét üzletében nyújt kedvezményt azoknak a nyugdíjasoknak, akik nyugdíjszelvé­nyükkel bizonyítani tudják, hogy 6000 fo­rintnál nem több a jövedelmük. Ők tízszá­zalékos kedvezményt élveznek a tejter­mékek, a pékáruk és a liszt vásárlásá­ban.- Ezzel a kezdeményezéssel nem tit­kolt szándékunk a vállalatunk hírnevé­nek növelése - mondja Pámer Ferenc a T. M. N. kereskedelmi igazgatója. Már ta­valy és idén is folytattunk ilyen akciót. Ez anyagilag annyit jelent, hogy árrés nélkül adjuk ezeket a termékeket. Ennyivel ke­vesebb nyereséget ér el a vállalat, de re­méljük, hogy ez valahol kamatozni fog. Az akció október 4-én indul és az év végéig tart. A kedvezményes vásárlással az érin­tettek egyelőre csütörtökönként élhet­nek a kijelölt boltokban. A mőcsényi Völgység Népe termelő- szövetkezet felajánlotta, hogy literenként 1,40-nel kevesebbért szállítja a kereske­delemnek a tejet, ha lesz üzlet, amely vál­lalkozik ennek árusítására. Ez az üzlet az újvárosi ABC, amelyet egy kft. bérel. Itt mindennap 1 forint 40 fillérrel olcsóbban vásárolhatják a tejet azok a nyugdíjasok, akik igazolják, hogy nyugdíjuk nem ha­ladja meg az 5700 forintot. Ahogy Garai Gábor, a mőcsényi tsz cikói tejüzemének vezetője elmondta, jelenleg naponta 260 liter tejet szállítanak az üzletbe, de többet is vállalnának, ha lenne kereslet. A szö­vetkezet ugyanis hasznot lát a vállalko­zásban. Petkovics Gábor, az újvárosi ABC-t bérlő kft. ügyvezetője viszont arról tájé­koztatott, hogy jelenleg nincs'nagyobb kereslet az olcsóbb tej iránt, mint ameny- nyit rendeltek a tsz-től. Az író és Társa Kereskedelmi Gmk. üz­letébe azokat várják, akik nyugdíjszelvé­nyükkel igazolni tudják, hogy havi járan­dóságuk nem haladja meg az 5700 forin­tot. Ezek a kisnyugdíjasók a hétvégeken 200 forint alatti vásárlás esetén kedvez­ményben részesülnek. A Szekszárdi Nyomda Vállalat felvesz targoncavizsgával rendelkező férfit. Jelentkezni: a vállalat munkaügyi csoportjánál lehet. (41) Megyénkén is áthalad Autópálya-építés magánerőből (Folytatás a 1. oldalról.) A vállalkozás előkészítése már megkezdődött, a szakemberek hoz­záláttak az előtervek kimunkálásá­hoz. A várhatóan 10 megyét - Vas, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Haj- dú-Bihar, Szabolcs-Szatmár - érintő autópálya nyomvonalát még nem rögzítették, de a gazdasági számítá­sok már megkezdődtek. Az előzetes kalkuláció szerint a vállalkozás 1-3 milliárd dollárt igényel. A CO-NEXUS RT. elképzelése sze­rint előbb az alapterveket készítik el, majd a vállalkozásra, a finanszíro­zásra nemzetközi versenytárgyalást hirdetnek. A külföldi befektetők így már a pontos terv ismeretében vállal­kozhatnak az autópálya, a hozzá kapcsolódó infrastruktúra - bekö­tőutak, benzinkutak, szupermarke­tek, szállodák - kiépítésének finan­szírozására. Mivel az út létrehozása szervesen kapcsolódna a dél-ma- gyarországi regionális fejlesztéshez, ezért a CO-NEXUS RT. arra számít, hogy kidolgozásában és megvalósí­tásában várhatóan együttműködnek majd az érintett területek most alaku­ló önkormányzatai, valamint a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium. A tervezett út illeszkedik a hosszú távú úthálózat fejlesztési koncepcióba, és hozzájárulna a tranzitforgalom feltételeinek jelentős fejlesztéséhez. Jelentős a külföldi ér­deklődés is; angol, olasz, USA-beli és izraeli cégek jelezték, hogy már az előkészítésbe is szívesen bekapcso­lódnának. Az elképzelés megvalósí­tásának lényeges feltétele azonban, hogy mielőbb megszülessék a kon­cessziós törvény. A vállalkozás áz el­képzelés szerint nyereségérdekeit módon fog szerveződni, ami azt je­lenti, hogy az autópálya és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra megépíté­sének finanszírozásában részt ve­vők bevételként az úthasználati díjra és a kapcsolódó vállalkozások hasz­nára számíthatnak. A félmillió zlotys bankjegy Pénzreform készül Lengyelországban - jelentette be sajtóértekezletén Wladys- law Baka, a Lengyel Nemzeti Bank elnö­ke. Elmondta: egyre több gondot okoz a kereskedelmi forgalomban a rendkívül magas címletű bankjegyek használata, ezért az infláció teljes megfékezésének mintegy megkoronázásaként, vagyis számításaik szerint mintegy másfél-két év múlva, végrehajtják a pénzreformot. A francia új frank bevezetésének mintáját követve úgy tervezik, hogy két-három évig egymás mellett lesz forgalomban a régi és az új zloty. Addig is, a még létező infláció miatt, a már kiadott 500 zlotys pénzérme után augusztusban megkez­dik az 500 ezer zlotys bankjegyek kibo- * csátását. Musahi Elkészült az első hidrogénmoto­ros japán kocsi, a Musahi 8, és mint közölték, akár több mint 100 ki­lométeres óránkénti átlagsebesség­gel is képes haladni, de a kísérlet során elérték vele a 120-at is. A hír szerint a Nissan autógyár áll a prototípus kivitelezésének hátte­rében. Mint ismeretes, a hidrogén­motor folyékony üzemanyagot használ, következésképp a hidro­gént rendkívül alacsony hőmérsék­leten kell tartani. A befecskendezést és a gyújtási rendszerét is számító­gép vezérli. Ketyeg az aszálykárok „pénzügyi órája” (Folytatás az 1. oldalról.) A minisztériumban október 6-áig átveszik a beérkező kárjelentéseket és ezután, hét végi feldolgozással is, az érdekképviseletekkel együtt elemzik a végleges adatokat, lehető­vé téve, hogy az érintettek nem sok­kal ezután közvetlenül a bankokhoz, illetve a költségvetéshez fordulhas­sanak a kormány által engedélyezett kedvezményes hitelek felvételéért. Az aszállyal kapcsolatos kedvezmé­nyek közül jelenleg egyedül ez a hi­telkonstrukció nem „működik”, mivel a végleges adatok még nem ismere­tesek. A többinek a „pénzügyi órája” már ketyeg; ezek szerint például a földadó elengedésével, a társada­lombiztosítási járulékkal kapcsola­tos előnyös döntés már érvényben van, de a végső és pontos mértéket csak a felmérés után állapíthatják meg. A mezőgazdasági üzemek jelenleg is igénybe vehetnek hiteleket ahhoz, hogy elvégezhessék az őszi munká­kat. Ezek után ugyan még nem a kedvezményes kamat jár, ám azok a gazdaságok, amelyek élnek a pénz- felvétellel, rövid időn belül a kedvez­ményes célhitelből kiegyenlíthetik tartozásukat vagy annak jelentős ré­szét. így áttételes módon lényegé­ben már él az a 10 milliárd forintos hi­telkeret, amelynek kamata lényege­sen alacsonyabb a jelenleg érvé­nyesnél. Az aszálykáros gazdasá­gok ezek szerint igénybe vehetik a banki szolgáltatásokat anélkül, hogy rendelkeznének az aszálykár végle­ges adataival, a célhitelek azonban végül is a konkrét számok ismereté­ben válnak majd hozzáférhetővé. Más kérdés, hogy a termelők je­lentős része immár olyan helyzetben van - részben a szárazság miatt -, hogy nincsen hitelfedezete. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cél­hitelért, a későbbiekben sem folya­modhatnak - csak külön bankga­rancia mellett -, és adott esetben a csődtörvény szerint járnak el velük szemben. Az eljárás keretében vi­szont lehetőség van méltányos meg­ítélésre, anyagi támogatásra is, amennyiben a veszteség kizárólag az aszály miatt következett be. A kalászos gabonák ,1990. évi terméseredményei megyénkben Tolna megyében az idén előzetes adataink szerint 388 577 tonna ga­bonát takarítottak be, ami a magyar- országi termésmennyiség 4,9%-át jelenti. Ez a súlyos aszály ellenére is több, mint amennyi általában a ko­rábbi években volt, az 1988-as csúcstermést leszámítva. A termés- mennyiség 84%-át a búza adta. (Or­szágos viszonylatban ez az arány ki­sebb.) További 15%-kal az árpa já­rult hozzá a kalászosgabona-meny- nyiséghez. Ennek nagy része az őszi árpából származott. A kalászosok vetésterülete az idén .66825 hektár volt, valamivel több, mint tavaly. Ennek több, mint81°/o-án termesztettek búzát, ezzel szemben országosan mintegy háromnegye­dén. Nőtt az árpa vetésterülete, e nö­vény részesedése az idén megha­ladta a 15%-ot. A fennmaradó részt a rozs, illetve a zab jelentette. A termésátlagok ugyan jobbak, mint országosan, de még így is köze­pesnek mondhatók. A legfontosabb termésalakító tényező a krónikus csapadékhiány volt. A termésátla­gok a zabot és a rozsot leszámítva az idén még így is nagyobbak, mint ta­valy voltak. Búzából hektáronként át­lagosan 5994, őszi árpából 5447 kg- ot takarítottak be a gazdaságok. A megyei rangsort tekintve búzából és őszi árpából a második, rozsból a harmadik, tavaszi árpából a hatodik, zabból az ötödik helyezést értük el. A termésátlagok megyénkben is és or­szágosan is az állami vállalatok kö­rében alakultak a legkedvezőbben, sorrendben őket követik a szövetke­zetek és azután jönnek a kisterme­lők. A nagyüzemekben, elsősorban az állami vállalatoknál a tavalyihoz képest nőtt a búza termésátlaga, a kistermelői gazdaságokban alig vál­tozott. A megye termelőszövetkeze­tei közül búzából 28-ban, őszi árpá­ból 32-ben csökkentek a hozamok, egyébként nőttek, illetve - őszi árpa esetében - felhagytak néhány he­lyen a termesztésével. Főként az északkeleti térség termelőszövetke­zeteiben esett vissza e két növény terméseredménye. Ebben az évben szélesebb skálán szóródtak a ter­mésátlagok, mint tavaly. A termelő- szövetkezetekben az idén búza ese­tében a legnagyobb termésátlag 7542 kg, a legkisebb pedig 4209 kg volt átlagosan hektáronként. FRITZ JÁNOS KSH Tolna Megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom