Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-30 / 176. szám
1990. október 30. 4&PÚJSÁG A szőlőhegyi szatócsbolt CTUDÓSÍTÓNKTÓL,) Medina-Szőlőhegyen van egy bolt. Szatócsbolt. Olyan bolt, hogy az idejáró törzsvendégek megtalálják a napi árucikkeiket, - de az éppen erre vetődő idegen is benéz: sörért, valami harapnivalóért, „rosszabb” esetben paprikafűző cérnáért, netán légyfogóért, vagy éppen étolajért - mert máshol nincá! És mit ad Isten: a szatócsboltból soha §em távozik üres kézzel senki!- Nekünk ez megnyugvás! - mondja egy idős férfiú, aki éppen a kályha melletti pihenőszékben fújja ki magát. - Mert ebben a faluban van 67 ház, 136 lakóval, a pólyástól a legöregebbig! - tájékoztat az ismeretlen! Állok oldalt, hogy se a forgalmat, se az esetleges üzletkötést ne zavarjam. Figyelem az embereket. Majd három órát ácsorogtam, de a délelőttön át nem volt öt nyugodt perc, hogy üres lett volna a bolt. Pillanatok a boltos és a vevők vagy az árut kínálók párbeszédéből:- Van savanyú káposztám, és vödrös uborkám!- Az árát már ne is mondja, mert tudom, hogy drága!- Hát hová lett a sok káposzta, amiről mindig beszélnek?- Egyszerűen nincs! Nincs sem égen, sem földön!- Nekem van fűzött paprikám!- ...ha 25-ért odaadod, vevő vagyok!- Még mit nem! Föl is van fűzve! A cérna többe kerül! Egy falubeli, idős bácsira kerül a sor.- Hát én bizony nem is tudom, hogy mit szokott az anyjukom ilyenkor vásárolni?- Ángyi!? Nagykenyeret, kiskenyeret, tejet, gyufát, cukrot, mokkát, porcukrot, cigarettát, sót szokott vinni! Ez összesen 360,60!- Két doboz bonbont kérek! De csomagolva! - igy egy ifjabb atyafi.- Melyiket?- Amelyik a jobb! A boltos kiválaszt, ünnepien csomagol. A férfiú fizet!- Isten éltesse neve napján! - nyújtja át az egyik dobozt a boltos hölgynek. Tóthné, a boltos- Étolajat kérek! - mondja az idegen.- Mennyit?- Egy kartonnal!- Ne fárasszon ám! A környéken sincs egy kartonnal! Minek magának annyi?! Az idegen elmondja. Még elszalad a közelben lévő nyilvános telefonfülkéhez. A Pécs környékén dolgozó feleségétől megérdeklődi, hogy esetleg nem vett-e már valahol. Boldogan jön vissza. Viheti az egész kartont! Örül majd az asszony. így folytatódik a diskurzus, ismerőssel, ismeretlennel, az üzletről, az üzletben. És az sem baj, ha nem mindig sikerül megkötni azt. Kerülve a feltűnést, körülnézek, vajon mit is árul ez a kis bolt? Kávéfőző, lakat, gereblye, palacsintasütő, műanyagtálca, WC-papír, mosószerek, zöldpaprika, virág, öntözőkanna, bonbon, rumpuncs, cigaretta, halfőző üst, tej és készítményei, kukoricadaráló rostája, krepp-papír, ultra, szódásszifon, asztalterítő, liszt, száraztészta, rafia, bor, szúnyogháló, paprikafüző cérna, műtrágya, patkányméreg, szög, drót! A felsorolás a teljesség igénye nélkül. A hűtőszekrényben üdítők, háromféle sör. A hűtőládában liba, far-hát, borsó, bab, jégkrém. Kenyér háromféle is: kukoricás, baktai és maszek kenyér Tolna-Mözsről. A boltról: néhány éve költözött erre a helyre egy magánházból. Az épület valamikor iskola volt, templom is és a pedagógus lakása. A jelenben ez utóbbi funkcionál üzletként, a másik felében időnként mise is van. De a belső sem lényegtelen, hiszen a lakóknak ez az elsődleges! Ók bizony megerősítik azt, amit én is tapasztaltam: áruval, sokféle áruval bőven ellátott! „Ha valakinek annyira egyedi a kérése, hogy azt én nem forgalmazom - megrendelem, és két-három nap múlva már át is veheti.” - Itt kerül szóba a politika, a falu eseményei, a történések. Hallom, hogy nagy szükség lenne egy jó vizet adó, mélyfuratú kútra, mert a jelenlegiek nitrá- tos vizet adnak! Titokban arra gondolnak, hogy az új önkormányzat teljesíti a kérést, mert a régi tanács csak ígért! Bár...ki tudja... A boltosról: Tóth Istvánné huszonöt éve boltos. 1968. január 1-jétől él Szőlőhegyen. E negyed század, a majd ennyi helyben lakás elég volt arra, hogy kiépüljenek kereskedői kapcsolatai, összeköttetése, s ismeretsége révén a gyakran hiánycikknek számító árukat is beszerezzen és árusítson! S nem kis büszkeséggel vállalja a „szatócsboltosságot”, hiszen a környékbeli települések lakói is gyakori vásárlók. Ha ez nem volna valóság, akkor az augusztusi forgalom nem mutatna 236 ezer forintot. Pedig ezt igazolják a csekkek! Kellemes kereskedői modora minden pillanatban alkalmazkodik a vevőhöz. Tiszteli azt. Tudomásul veszi és tudja, hogy ő van a vásárlókért, és nem fordítva. Helyt kell állniá, mint anyának is, hiszen tizenhárom éve egyedül neveli gyermekeit. S a délutáni, 5 órai zárás után is marad még bőven tennivaló, hiszen ott a 34 malac, a négy anyadisznó, az egy kan, a hat hízó, a sok kacsa, a sok tyúk, és a Jugoszláviából származó farkasölő kutya. Ezt akarja, szeretné tenyészteni. KONRÁD LÁSZLÓ Háromnegyed évi helyzetkép: 59 halott Megyénk útjain a közúti közlekedés helyzete soha nem alakult olyan tragikusan, mint ez év első kilenc hónapjában. 571 személysérüléses baleset fordult elő, a 20%-os országos emelkedést meghaladóan 32,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. 50 eset 59 ember életét követelte, s volt olyan karambol is, ahol egyszerre négyen vesztették életüket a helyszínen. A 245 súlyos sérüléses baleset során 311-en sérültek meg súlyosan, 276 ízben történt olyan „szerencsés” kimenetelű szerencsétlenség, amelyik csupán könnyű sérülésekkel végződött Az összes baleset következtében egyébként 464-en sérültek meg úgy, hogy gyógyulásuk nyolc napnál rövidebbb ideig tartott. A baleseteknek 91%-át járművezetők okozták, szám szerint 520-at. Gyalogosok 47 esetben váltak saját hibájukból közúti baleset sértettjeivé, s mindössze négy olyan eset fordult elő, hogy a baleset nem hibás emberi magatartás következménye volt, hanem váratlan műszaki hiba, vagy kivédhetetlen állatelütés. 91 járművezető karambolozott ittas állapotban és sodorta veszélybe önmagával együtt embertársainak tucatjait. A baleseteknek 57%-át személyautók vezetői okozták, 26%-át pedig az egy nyomon haladó járművek vezetői, közülük is legtöbbet, 65-öt a segédmotor-kerékpárosok. A többi jármüvek vezetőinek mindegyike kevesebb balesetet idézett elő az említetteknél. Legtöbb szerencsétlenség, (150) relatív gyorshajtás következménye volt, s ez a szabályszegés szedte a legtöbb áldozatot is az utakon. 109 esetben elsőbbség meg nem adása vezetett tragikus, vagy súlyos következményekhez, 58 esetben pedig a minden figyelem, szabálytisztelet nélküli kanyarodás, irány- változtatás. A fentieken kívül legtöbb országúti karambol oka a szabálytalan előzés, az indokolatlan bal oldali hajtás és a megfelelő követési távolság hiánya volt. A gyalogosok többsége lakott területeken belül váratlanul vagy kilátást gátló akadály mögül úttestre lépve került járművek kerekei alá. Figyelmet érdemel, hogy az elmúlt kilenc hónap alatt igen sok gyermek és fiatalkorú szenvedett közúti balesetet. A gyalogosokon kívül legtöbben kerékpározás és segédmotorozás közben. Ez a jelenség nem lehet véletlen senki előtt, aki naponta látja a legforgalmasabb helyeken is csapatokba verődve, minden szabályt nélkülözve, sötétedés után kivi- lágítatlanul a járdákon is rohangáló gyermek, s fiatalkorú biciklisták, segédmotorosok hadát senkitől sem háborítottam A közúti balesetek és az áldozatok egyre ijesztőbben növekvő száma elfogadhatóan semmivel sem magyarázható. A biztonságosabb közlekedéshez magasabb szintű vezetői tudás, a közlekedési morál, műveltség iránt erőteljesebb, őszintébb igény lenne elvárható mindenkitől. PIÁCSEK GYÖRGY TOLNA MEGYÉBEN számítástechnikai, iroda- technikai bemutató és vásár Számítógépek, számítástechnikai kellékek, szakkönyvek, telefonok, faxok, fénymásolók, híradástechnika. 1990. október 31. 10-16 óráig Paks, művelődési ház, 1990. november 6. 10-16 óráig Dombóvár, művelődési ház, 1990. november 7. 10-16 óráig Tolna, művelődési ház, 1990. november 8. 10-16 óráig Bonyhád, művelődési ház, 1990. november 9.10-16 óráig Szekszárd, Kereskedők Háza. A SZOFTVERHÁZ HÁZHOZ MEGY! Sorsolás: a látogatók között a helyszínen. 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. 74-16-058 (209) a KDT-kemikálnál homlokzatfesték AKCIÓ SZUKÁT 2162 Ft + áfa, 20 kg-os edényben. HŐ- és HANGSZIGETELŐ Therwoolin-lapok 60x120x1,5 cm-es méretben, 118,2 Ft/db + áfa. CSŐHÉJAK 1/2”-12”-ig Székesfehérvár, Horvát István u., Münnich Itp-vel szemben. Gépkocsiparkoló az udvarban. Telefon: 22-15-370/288 (293) A cégbejegyzésről, cégnyilvántartásról A gazdasági vállalkozásokkal foglalkozó cikksorozatunkban ismételten utaltunk arra, hogy a különböző gazdasági társaságok a cég- bejegyzéssel - bár a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal - jönnek létre, s minthogy a vállalkozói szabadsággal élve egyre többen vesznek részt a gazdasági életben, kerülnek üzleti kapcsolatba a vállalkozói élettel, egyes cégekkel, indokoltnak tartjuk - rövid tájékoztató keretében - felhívni a-figyelmet a cégbejegyzés, cégnyilvántartás jelentőségére, fontosságára. Tudni kell, hogy a gazdasági tevékenységet végző szervezetek - gazdasági társaságok, vállalatok, szövetkezetek - cégbejegyzési eljárása során a cégbíróságok azt vizsgálják, hogy ezeknek az alapítása, alapító okiratai a jogszabályi előfeltételeknek megfelelnek-e. Ameny- nyiben igen, bejegyzik őket a cégnyilvántartásba, ennek következményeként illetik meg ezeket a szervezeteket azok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket a jogszabály az egyes cégformákhoz fűz. A cégnyilvántartás mint közhitelű állami nyilvántartás tanúsítja az abban foglalt jogok és tények fennállását. A cégbíróság a továbbiakban is ellátja a gazdasági szervezetek - cégek - törvényességi felügyeletét. A jogszabály kötelező rendelkezése folytán be kell jegyezni a cégjegyzékbe a vállalatot, ennek különböző típusait, a szövetkezetét, a közkereseti társaságot, ennek két alfaját, a gazdasági munkaközösséget és jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget, a betéti társaságot, egyesülést, közös vállalatot, korlátolt felelősségű társaságot, részvénytársaságot, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét, valamint információs és szervezőirodát, az oktatási munkaközösségeket. Jó tudni, hogy az egyéni vállalkozók cégbejegyzéáe nem kötelező, kérésükre azonban, mint egyéni cégek bejegyezhetők. Azok a cégek, amelyeknek bejegyzése kötelező, pénzbírsággal is rákényszeríthetők arra, hogy a cégben, a cég életében bekövetkező vállalkozások bejegyzését kérelmezzék. Azt talán nem kell külön kihangsúlyozni, miszerint kiemelkedően fontos nemzetgazdasági érdek, hogy a működő vállalkozásokról, cégekről megbízható, pontos, közhiteles, mindenki számára hozzáférhető nyilvántartás legyen. Nos ennek megfelelően a cégnyilvántartás alapelvei a) a közhitelesség elve, b) a nyilvánosság elve és c) a cégszabatosság elve. A közhitelesség elve azt jelenti, hogy a nyilvántartás hitelesen tanúsítja az abban feltüntetett adatok, jogok, tények, fennállását, ezeknek változását Ha valamely adatot jogot, tényt a cégjegyzékbe bejegyeztek, ezt kővetően senki nem hivatkozhat arra, hogy arról nem volt tudomása, de a cég is alaptalanul hivatkozna arra, hogy ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak. A nyilvánosság elve nemcsak a cégjegyzék, hanem a cégiratok megtekintésére is lehetőséget ad, sőt arra is, hogy az ott feltüntetettekről különböző jellegű és terjedelmű igazolásokat - cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány - lehessen kérni. . , (Nem tekinthetők be természetesen az államtitoknak minősülő adatokat tartalmazó iratok.) • A cégszabatosság szorosan összefügg a névhasználat kérdésével, a cég elnevezésének ugyanis a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell tükröznie, a cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy a cég által választott név nem sérti-e más cég névviselési jogát. A cég neve természetesen nem kelthet olyan látszatot, amely az alaptevékenységgel ellentétes tevékenységre utalna. 1990. január 1-jétől a gazdasági tevékenységet végző szervezetek valameny- nyi fajtája egységesen cégnyilvántartásba került. DR. DEÁK KONRÁD Postánkból Olyan jólesett... Özv. Tóth Jánosné vagyok, 59 éves, dombóvári lakos, nyugdíjas. Az október 15-i Népújságban olvastam az Őszi hangulat című, „Sas” aláírással megjelent sorokat Idős, beteg édesanyámnak is felolvastam és vártam a Pesten dolgozó kislányomat is, hogy ő is olvassa el, mert ez olyan igaz óhajokat tartalmaz, amelyek igaz, finom lelkű ember tollából íródtak. Nekem is kedvenc slágereim közül való Yves Montand dala, a „Hulló falevél”. És én is szomorú vagyok a sok sárga falevél taposása és söprése miatt Mindazt kívánóm, amit a cikk szerzője az ősz szép napsütéses napjaitól, hogy a kegyelet virágai nyílhassanak ki, ne fagyjanak^!, hisz én is szegény özvegy asszony vagyok. A férjem 5 éve halott. És már csak a virág az, amit lelkünk nyugtatására nekik nyújtani tudunk. Végezetül elnézésüket kérem, hogy levelemmel zaklatom Önöket, de olyan jólesett a szívemnek a tiszta őszinte sorok olvasása, fiogy nem tudtam ellenállni. Köszönöm a magam és a Népújság olvasói nevében, és még sok ilyen szép sort várok. Ehhez kívánok jó egészséget ■ hosszú boldog életet Dombóvár, 1990. október 17. ÖZV. TÓTH JÁNOSNÉ
