Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-29 / 175. szám

4 NÉPÚJSÁG 1990. október 29. Dombóvár Galéria Áldásmadár és társai Miholcsa József alkotásai között Megint van miért Dombóvárra, a Galé­riába menni. Ezúttal Miholcsa József ma­rosvásárhelyi szobrászművész alkotásai várják az érdeklődőket. A megnyitás perceit ismételten sikerült a rendezőnek - Szeverin Ferenc - emlé­kezetessé tenni. A belépőt félhomály fogadta. A terem közepén egy körbeforgó, fából készült madárra emlékeztető, ugyanakkor áldást osztó kezeket is formázó alkotást világí­tott meg felülről két fénysugár. Az ember önkéntelenül felé indult a bejárattól, ám nyomban jobbra fordult, ahol a vörös és fehér borokkal töltött kancsók mellett üvegpoharak sorakoztak fehér asztalte­rítőn. Ezekről a tekintet arra a - szintén fából készült plasztikára futott - ami a Hí­vóbálvány elnevezést kapta. Ez kínálta a terítéket, amint az a keleti népeknél szo­kás. A dombóvári tárlaton több műtárgyban A művész portréja Az utónévkönyv: - és a gombolyag Úgy hozta a sors, hogy újabban a ko­rábbinál is sűrűbben találkozhatok könyvkereskedőkkel. Ami nemcsak sze­mélyes öröm, hanem amúgy sem cse­kély anekdotagyűjteményemet is gyara­pítja. így például megtudhattam,' hogy napjaink egyik legkeresettebb olvasmá­nya az „Utónévkönyv”. Szűkebb és tá- gabb családom tagjai között csak döb­benetesen primitív, hagyományos utóne­vek (= keresztnevek) fordulnak elő. Ilye­nek, hogy András, Judit, István, Miklós, Béla, Ilona, Erzsébet, Margit, Ferenc és más hasonlóan fantáziátlanok. „Úriás” például - viszonylag fejlett bibliai ismere­teink ellenére - egy sincs, pedig az emlí­tett könyv tanúbizonysága szerint Ma­gyarországon ez is adható. Orsolyánk sincs, amit sajnálok, mert nagyon szép, régi név. A német ajkúak vi­szont „Ursula”-ként ismerik, amiből az alábbiakhoz hasonló bonyodalmak szár­mazhatnak. Egyik, javarészt német ajkú, falunkban megkérdi a szomszédasszony Lore nénit (= Hannelore), a nagymamát:- Hogy is hívják Lorchen, a legújabb unokádat? Lore néni tétovázik, majd a köténye zsebébe nyúl:- Várjál csak! Felírtam! Valami Gombo- Hyag, vagy ilyesmi... Elolvassa:- Igen! Orsolya! Ami némi germanizáció árán az „orsó­val” csakugyan összetéveszthető... Bár úgy rémlik, hogy akadnak az előb­binél még jobban félreérthető példák is... O.l. K ■ ' , v|B 1 HJa . _j A megnyitó közönsége fedezhető fel a kezekkel való játék, amint éppen madarakat szimbolizálnak. Pél­dául a Naplemente, vagy a Ballada és le­hetne sorolni a műtárgyjegyzéket. Vala­mennyi előtt megállva egyre erősödik az érzés, hogy olyan örökséget vállalt föl Mi­holcsa József, ami nem az ázsiai népek művészetének motívumait kölcsönzi csupán, de azok szellemiségét, karakte­rét is élteti. A Harcosok sorozatával érzékelteti, hogy a napi politikai, társadalmi történé­Griff seket is megfogalmazza a maga nyelvén, eszközeivel, hiszen ezek a marosvásár­helyi eseményekre emlékeztetnek: be­kötött fejű harcosok, útjelző táblákkal. Hasonló dráma feszül a falurombolást idéző sorozatában is. A székely kapuk díszítőelemei között megtalálható mag, bimbó, tulipán, ter­més motívumok a Csúcson című alkotás alapjául szolgálnak, ezekből nő magas­ra, szépen ívelt vonalakkal határolva egy szakállas, bajuszos férfifej - Krisztusé. A Védőszellem: egy sámándobra kar­colt csillagképekkel idéz népmesét, ami szerint a Sarkcsillagról lóg le aranylánc­ról a hős bölcsője. Miholcsa József fémmel, kővel is dol­gozhatott főiskolai éveiben. Amikor egyre feszültebbé vált Romániában a magyar nemzetiség helyzete, amikor egyre vilá­gosabbá lett a művész számára, hogy neki csak magyarul lehet szólni, kiáltani ezután, akkor fordult a Maros menti nyá- rádküküllői népművészethez, a honfog­laláskori hagyományokhoz. Ezzel egy időben váltott anyagot is, felhasználta a fa melegségét, vallva: „anyanyelven csak fával lehet szólni”. Alkotásait először láthatják Magyaror­szágon az érdeklődők. A dombóvári kiál­lítása november 7-ig tekinthető meg. DECSI KISS JÁNOS Fotó: DOMBAI ISTVÁN Kulisszatitkok Nyereg alatt puhított hús Sok legenda keringett és kering ma is őseinkről. Ezek egyike úgy szól, hogy a hunok nyereg alatt puhították a húst. Ez a hit Ammianus Marcellinus leírása alapján terjedt el, ő nyilván tudott róla - vagy látta -, hogy a hunok néha nyers hússzelete­ket tettek a nyereg alá, s ebből azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy ez a hús puhí- tásának különleges módszere. Szó sincs erről. Ha a tudósító jobban megfigyelte volna a dolgot, rájött volna, hogy a hunok lovuk felsebzett hátát véd­ték a nyers hússal, vagyis a nyereg ne sértse tovább az állat amúgy is fájó test­részét. Ezt a húst azonban nem ette meg a hun lovas, hiszen ő is tudta, hogy a nyers, nem tartósított hús fogyasztása komoly bélpanaszokat okoz. Akkor vi­szont mit ettek a néha napokon át kalan­dozó hunok? Természetesen modernül táplálkoz­tak, s szárított húst vittek magukkal. A14. századi firenzei krónikás, Matteo Villani (elh. 1363.) már racionálisabban gondol­kodott eleinkről, mint historikus elődje a hunokról. íme egy részlet krónikájából, melyben az ökrök és tehenek húsának „keleties” feldolgozásáról ír: „A húsukat... •nagy üstökben megfőzik, és ha jól meg­A Gold Car Autósiskola 1990. november 6-án személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít. Részletfizetési kedvezmény! Jelentkezés: Szekszárd, Kossuth u. 14. (290) Telefon: 13-431 főzték és besózták, elválasztják a cson­toktól, kemencékben vagy másutt meg­aszalják; majd ha megszáradt, finom por­rá zúzzák és elteszik. Ha nagy sereggel vándorolnak oly pusztaságon, ahol nem számíthatnak friss élelemre, húsporral töltött üstöket - vagy gallyakból font ko­sarakat - visznek magukkal, de minden­kinél van egy zacskónyi ilyen por hadi élelmezés gyanánt... Ha folyóhoz vagy más vízhez érnek, ott letelepednek, meg­töltik edényüket vízzel, majd felforralják, és ha már forr a víz, húsport dobnak be­le... A por megdagad, és egy-két marok­nyitól tele lesz az edény... mely (étel) na­gyon tápláló, és - egy kevés kenyérrel együtt, vagy még anélkül is - képes az embert jó erőben tartani... A lovak fűvel, szénával táplálkoznak, az emberek pe­dig ezzel a porrá tört hússal.” (Villani e krónikája 1909-ben jelent meg magyar fordításban.) A 20. század elején már arról szóltak az útleírók, hogy a Kaukázusban a lova­sok nyereg alatt puhítják a húst, s így gyógyítják állataikat. Akkor vajon miért gondolja néhány historikus, hogy nem ugyanígy jártak el a régmúlt lovasai, s köztük a hunok is? Figyelem! Október 18-án ismét megnyílt a költségvetési üzem (Paks, Kölesdi út 46.) díszfaiskolai lerakata. Földlabdás, konténeres örökzöldek, díszcserjék, díszfák nagy választékban! Nyitva: hétfő-szombat 8-12-ig, szerda 8-16.30-ig. (126) Akit a kígyó megmart, fél-e még a gyíktól? Százezrek sorsa. Ez Zielbauer György hiteles könyve: A magyarországi németség nehéz évtizede 1945-1955. Megrendelhető utánvéttel 130 Ft-os áron. Pannon Műhely Kft. Kiadó 9700 szombathely, Barátság út 9.1/3. Tel.: 94-19- 170 Szokola János (reggel és este). Ugyanitt jelentkezhetnek vállalkozó kedvű viszonteladók (jutalékot adunk). Számlaszámúnk: 853-235600-6 (266) Szakály Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek:- jogtudományi egyetemi vagy ál­lamigazgatási főiskolai végzettség,- két év államigazgatási gyakorlat A pályázatnak tartalmaznia kell:- részletes szakmai önéletrajzot,- végzettséget igazoló okiratot Bérezés megegyezés szerint Benyújtási határidő: pályázat meg­jelenését követő 15. nap. Cím: Polgármester 7192 Szakály, Kossuth u. 11. (274) Mórágy Község Képviselőtestülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek: állam- és jogtudomány egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség, 2 év államigazgatási gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. Benyújtási határidő: 1990. november 10. A pályázatot a polgármesternek címezve lehet benyújtani (Mórágy, Alkotmány utca 3.). (288) Miszla Önkormányzati Testületé pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Alkalmazás feltételei: állam-és jogtudományi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási főiskola és 2 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: megállapodás szerint Szolgálati lakást biztosítunk. A pályázatot Miszla polgármesteri hivatalához kell benyújtani. Cím: 7065 Miszla, Fő u. 63. Telefon: 74-87-063, vagy 74-87-157 (278) Gerjen Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet a polgármesteri hivatal jegyzői állására. Pályázati feltételek:- államigazgatási főiskola, vagy- tanácsakadémiai végzettség,- 2 év szakmai gyakorlat. Bérezés a jelenlegi jogszabály szerint. A pályázat benyújtható írásban a megjelenéstől számított 15 napon belül a polgármesternél. Cím: Polgármesteri hivatal Gerjen, Béke tér 1. Telefon: 75-37-011 (287) Tisztelettel meghívjuk önöket a Tolna Megyei Távközlési Üzem, (Szekszárd, Várköz) központjának dísztermében 1990. október 31.-november 2. között tartandó szakmai kiállításunkra. Működés közben tekinthetik meg a kiállított berendezéseket: Njtsüko kisközpontok, Nitsuko telefax, Nitsuko kaputelefon, Funai FA-X20 telefax, Nitsuko telefonkészülékek, Funai FA-X2000 telefax. T. M. Távközlési Üzem High-Techn. Marketing Kft. Szekszárd, Várköz Budapest, Fehér ló u. 7. Tel.: 11 -150,11 -333 Tel.: 156-7961 Eximpo Kft. f Szekszárd, Csapó D. u. 9. Tel/fax: 11-672 ioaq) DQUfUNÖ Konyhabútor bolt nyílik október 29-én, 9 órakor a Dominó raktáráruház területén. Szolid árak, 10000 Ft feletti vásárlás esetén ajándékokat adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom