Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-03 / 154. szám

1990. október 3. NÉPÚJSÁG 3 Lapáton a munkaerő Három álláskeresőre jut egy munkahely Tancsik átmentette magát (Folytatás az 1. oldalról.)- Folyamatosan rosszabbodik a hely­zet, havonta átlag száz fővel nő a munka- nélküli segélyezettek száma megyénk­ben - tájékoztatott dr. Brebán Valéria, a hivatal igazgatója. - Az álláskeresők munkába állításának lehetőségei egyre rosszabbodnak, a bejelentett álláshelyek száma folyamatosan csökken, jelenleg három álláskeresőre jut egy munkahely. Az elhelyezkedési lehetőségek Tamási és Szekszárd térségében a legrosszab­bak, de fokozatosan romlik a helyzet Bá- taszék, Bonyhád és Dombóvár vonzás- körzetében is. Napról napra nő az állást keresők, és munkát nem találók száma, ez augusztusban meghaladta az 1700 főt. Tovább nőtt a munkaerő-kereset, -kí­nálat strukturális aránytalansága, ko­moly gondot jelent az iskolázatlan se­gédmunkás-réteg elhelyezése. Emelke­dik a szakképzettséggel nem rendelke­ző, munkanélküli, érettségizett fiatalok száma, egy hónap alatt hetvenkettőről százkettőre emelkedett az állást kereső pályakezdők aránya. A szellemi foglalko­zásúak körében is egyre több a segély­ben részesülő, egyetemi, főiskolai vég­zettséggel rendelkező szakember. Ugyancsak nőtt azoknak a száma is, akik fél évnél tovább veszik igénybe a munka­nélküli-segélyt, ami szintén az elhelyez­kedési lehetőségek romlását jelzi. * A foglalkoztatási hivatalokat épp ezek­nek a problémáknak a megoldására hoz­ták létre központi utasításra. Tolna me­gyében a szekszárdi központi hivatalon kívül hét településen körzeti kirendelt­ség, az öt régebbi városban pedig körzeti központok működnek, egy, illetve több ügyintézővel a helyi tanácsokon. Vala­mennyi központ számítógépes összeköt­tetésben áll a megyei hivatallal, így az ál­lást keresőknek a megye összes munka­helyi kínálatáról felvilágosítást tudnak adni helyben. A foglalkoztatási hivatalok létrehozását az elmúlt év szeptemberé­ben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal kezdeményezte, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos munkaügyi­igazgatási feladatok a tanácsi szerveze­tek tevékenységében a jövőben rendkí­vül kis helyet foglalhatnak el. Mivel már akkor várható volt a munkanélküliek szá­mának emelkedése, a gondok megoldá­sára hozták létre az egységes, egész me­gyéket összefogó hivatalokat. Korábban ugyanis minden nagyközségi tanácsnak volt munkaügyi feladata, de ez nem egye­zett meg a munkaerő-vonzáskörzettel, nem tudott igazodni a munkaerőpiachoz. A Fog­lalkoztatási Hivatal a volt megyei munka­ügyi osztályt, a munkaügyi szolgáltató iro­dát és a városi, illetve egyes nagyközségi munkaügyi feladatokat ellátó dolgozókat tömöríti. Hogy mik a hivatal feladatai, arról szintén dr. Brebán Valéria nyilatkozott.- A hagyományos feladatokat kell új rendszerben ellátnunk - mondta az igaz­gatónő. - Legfontosabb az egyre növekvő ügyfélforgalom és a munkaügyi segélye­sek meghatározott időre történő kiszolgá­lása, ami óriási szervezési terveket ró ránk. Új feladat a munkanélküliek átképzése csakúgy, minta polgári katonai szolgálato­sok munkáltatói feladatainak ellátása és a gyakornoki foglalkoztatás beindítása. Ha pályakezdő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők nem tudnak elhelyezkedni, de van olyan munkáltató, aki szakképzettsé­güknek megfelelő beosztásban alkalmaz­za őket, akkor a velünk kötött szerződés alapján a munkaadó 3-6 hónapos határo­zott munkaidejű szerződést köthet a pálya­kezdővel és a munkabért, amit kifizet neki, azt mi a foglalkoztatási alapból visszatérít­jük a vállalatnak. A gyakornoki foglalkozta­tás beindítása nem egy pályakezdő mun­kába állítását könnyítette meg. * Augusztusban Tolna megyében 1700 ember keresett állást, ezek 19,1 százaléka semmilyen munkaerőpiaci szolgáltatás­ban - munkanélküli-segély, átképzés, köz­hasznú munka, újrakezdési kölcsön - nem részesült. Ez a 19,1 százalék 324 embert jelent, 324 családot, ami nem kis szám. Egy hónapban ennyi ember vált munkanélküli­vé annak ellenére, hogy a megyében töme­ges munkahely-leépítés nem történt, nem zárták be gyárak kapuit, nem álltak le üzemrészek. Mindaddig, míg a gazdasági szerkezetváltás nyomait sem látni, addig a munkaerőhelyzet nem hogy stagnálni nem fog, de még tovább romlik. A bátaszéki ki- rendeltségen egy hónap alatt 160 fővel nőtt az ügyfélforgalom. Az újrakezdési kölcsön folyósítása meg­szűnt, a foglalkoztatási alap kimerült, más támogatási formákról egyelőre nincs infor­máció. A foglalkoztatási hivatal a területen élő lakosság kiszolgálására alakult, dolgo­zói megpróbálnak valamit tenni a munka­hely nélkül maradottak érdekében, akik­nek legtöbbje nem tudja és nem is akarja elfogadni a munkanélküliség állapotát. F. KOVÁTS ÉVA Tancsik Józsefet, a várongi Petőfi Ter­melőszövetkezet nyugdíjas elnökét falujá­ban megválasztották polgármesternek. A pártállam kiszolgálója, a dédelgetett zöld-. báró most beejtőernyőzött az amúgy is el­szegényedett település önkormányzatába, annak is a legmagasabb posztjára. Hiába, ez a Tancsik már ilyen. A pártállamban is megtalálta a zsák a foltját, a demokráciá­ban is folt került a zsákra. A helyhatósági választások eredmény­telenségének talpköve, hogy a volt kom­munisták független mezbe bújva, ismét révbe értek. Ezek szerint vidéken, vagyis a 10 ezernél kevesebb lélekszámmal bíró községekben továbbra is kommunista ura­lom van. A Tancsikék ott állnak a vártán és őrzik a lángot. Tancsik éppen azt a lángot, amit úgy jó tíz évvel ezelőtt gyújtottak. Hirdetést adott fel a Szabad Földben, hogy szeretnék az elnéptelenedő Várongba hívni mindazokat, akik éppen hogy tengetik valahogy az éle­tüket az ország más területein. A termelő- szövetkezet, vagyis Tancsik támogatást ígért és adott. A hatalom akkor döbbent meg, amikor Várongra özönleni kezdett a nép és kiderült, hogy a szerepnélküli kis­község mégis szerepre érett, mert iskolányi gyereke van, meg a falu lakossága sem fogy. Az is kiderült, hogy mennyi elesett család élt Magyarországon a hetvenes években. Tancsik lett Tolnában az első számú közellenség. Tancsik József hírhedtté vált. Mondhatnánk azt is, hogy ő ellenállt a butaságnak, míg mások - mai ellenállók - úgy álltak ellen, hogy nem álltak ellen, hogy megőrizzék magukat a népnek - úgymond a nemzetnek. Egyszóval Tancsik, aki most átmentette magát a polgármesteri székbe, úgy tíz éve megunta többek között, hogy a tehenészeti telepen jobb az ivóvíz, mint a faluban. Vagyis azt nehezményezte, hogy Várong lakói nem rosszabbak, mint a marhák, hogy egészségtelen vizet igyanak. A meg­oldás egyszerűnek látszott. A marhák ivóvi­zét kell a faluba vezetni. Hogy ne mondjam: voltak, akik ellenezték a tervet. A várongi téeszelnök mindenféle trükkökkel tartotta fenn faluját. Aztán Vitézy László filmet forgatott Tancsikról. Attól kezdve fogalommá vált az országban. Bebizonyította, hogy nem kell minden bélyeges kisközségnek Gyürűfű sorsára jutni. Kapott is Tancsik eleget a környezetétől, meg a megyei pártemberek is a pár száz lelkes település téeszelnökével voltak el­foglalva. Tancsik azonban nem hagyta ma­gát. Okos parasztember lévén kivárt. A ki­várása eredményes volt, hiszen hatalmas­ságok jöttek, hatalmasságok mentek. Tan­csik József maradt. Most pedig polgármester. A nép akara­tából. A várongiak döntéséből. Várom, hogy mikor húz ujjat Tancsik József, Vá­rong polgármestere az új hatalommal sor- sosai érdekében. Mert, hogy ez így történik abban már most biztos vagyok. Hiszen a hatalomra vágyó pártok őt kiáltották ki ha- talomátmentőnek. Ahogy Tancsik Józsefet ismerem, erre is fityiszt mutat. Munkanélküli segélyezettek száma 1990. augusztus hónapban Paks 77 fö 6« Tamási 292 fö 23% Dombóvár 98 fö 8% Högyész 69 fö 5% Bonyhád 91 fö 7% Gyönk 39 fö 3% Bátaszék 62 fö 5% Nagydorog 50 fö 4% Slmontornya 29 fö 2% Szekszárd 346 fö 27% Tolna 95 fö 7% Dunaföldvár 19 fö 1% Összes segélyezett: 1267 fö Nő a munkanélküli segélyezettek száma- hj ­Természetes gombaölő szerek A Costa Rica-i nemzeti parkban leg­alább 17 növényfaj termel olyan anya­gokat, amelyek pusztítják a gombákat, illetve leállítják azok működését. Ezek között nem csak növényi, hanem em­berre veszélyes gombakártevők is ta­lálhatók. A kérdéses növények kikeresésében nagy segítséget nyújtanak azok a han­gyafajok, amelyek fészkeikben, táplálék céljára gombát termesztenek, és ehhez táptalajul levéldarabkákat gyűjtögetnek, ám egyes növényeket gondosan elke­rülnek. Ennek oka a természetes gom­baölő szerek jelenlétére vezethető visz- sza, amelek a bolyba kerülve megmér­gezik a gombatenyészetet. E növények egyikéből sikerült olyan vegyületet ki­vonni, amely a növényi kártevő gombá­kon kívül 22 emberi kórokozó fajt is el­pusztított vagy megállította növekedésü­ket. így ez a biológiai jelzőmódszer a gyógyszer-hatóanyagok keresésében is hasznosítható. Hogyan támogatja a szegényeket a Vöröskereszt? A magyargyűlölet nem vált kifizetődővé... Bodor Pál az eszelős román diktátorról Naponta hallunk sikeres akciókról: ingyen­konyhákat nyitnak, önkéntesek hadának közre­működésével használt ruhákat gyűjtenek a rá­szorulóknak. A hazai szegények ügyének egyik aktiv felkarolója a Magyar Vöröskereszt.- Miért fordult a szervezet a legelesettebb em­berek felé? - kérdeztük Simon Jánosnétól, a szociális szolgálat vezetőjétől. 1- Segíteni a bajba jutottakon, ez a vöröske­resztes munka lényege. S a segítség nem csu­pán a járványtól és természeti katasztrófáktól szenvedőket illeti meg, hanem a szegényeket is. Ma itthon a szegények támogatására van a leg­nagyobb szükség. Sajnos, a helyzet tragikus: 2 és fél millió ember, vagyis az ország lakosságá­nak egynegyede él ma Magyarországon a létmi­nimum alatt! Már régen nem az öregeket és a be­tegeket érinti csak a szegénység; olyan kétkere­sős családokat is maga alá gyűrt az infláció, ahol pedig a férj is, a feleség is rendesen dolgozik.- Milyen támogatást tudnak nyújtani a megél­hetési gondokkal köszködőknek?- Különféle akciókkal igyekszünk segíteni, el­sősorban élelmiszer-és ruhasegélyekről van szó. Ma ott tartunk, hogy a hozzánk fordulóknak enni tudunk adni. A nyugatnémet hadseregben használatos, egynapi élelmet tartalmazó egy­ségcsomagból 13 tonnát küldtek hazai szegé­nyeinknek. Ezenfelül 14 tonna margarin, 3,5 ton­na száraztészta és 500 kilogramm tea is érkezett a napokban az NSZK-ból. A Corso Cipőkereske­delmi Vállalat pedig 80 ezer doboz olasz pacal- konzervet ajánlott fel a rászorulóknak. Ezekből az adományokból természetesen a vidéken élők is kapnak, hiszen az elszegényedés őket sem kí­méli. Bővíteni szeretnénk az ingyenkonyhák há­lózatát. Ma már hat ilyen működik az országban, a három fővárosin kívül Szegeden, Vácott és a Szabolcs megyei kisfaluban, Győröcskén. Na­ponta összesen háromszáz ember meleg ebéd­jéről gondoskodunk, de ennél többre lenne szükség. A debreceni és a budapesti Homok ut­cai ingyenkonyha megnyitásának előkészületei most folynak. A ruhaszállítmányokból is juttatunk mindegyik megyei szervezetünknek. A szétosz­tást - a helyi igények és sajátosságok ismereté­ben - ők végzik. Az adományozók jóvoltából ruhasegélyt azonnal kaphat minden rászoruló. Az idén eddig 100 tonnányi ruhanemű érkezett csak külföldről.- Miből segítik a hazai szegényeket, honnan származik a pénz?- Ez a legnagyobb kérdés, hiszen csak annyi pénzt költhetünk, amennyit „csinálunk". A Vö­röskereszt ugyanis erre a célra egyetlen forintot sem kap a költségvetésből. Gyűjtéseket rende­zünk, több ezer perselyünk van kint az ország­ban és szerencsére, rendszeresen érkeznek adományok Nyugat-Európából. A legtöbb ka­miont Dániából, az NSZK-ból és Ausztriából in­dítja útnak az ottani testvérszervezet. A használt holmik mellett újak is akadnak. Olyanok, ame­lyek ott már eladhatatlanok, mert nem elég diva­tosak, de itthon annak számítanak. Ám a rászoruló idős ember mégsem viselhet­né. Ezért megszervezzük ezeknek a holmiknak az értékesítését. A befolyt pénzt aztán a hazai szegények támogatására fordítjuk: az ingyen­konyhákra és az egyéb segélyekre. Újabban egyre több hazai cég is támogatja a szegény­ügyet. Most például félmillió üveg Béres-cseppet ajándékozott a gyártó részvénytársaság a legrá­szorultabb idős embereknek, amit további 70 ezerrel megtoldott a Herbária Gyógynövényke­reskedelmi Vállalat. Bármilyen adományt hálá­san fogadunk, mert minden fillérre szükség van, különösen most, a tél kezdetén! Gy. K. Reggeli Ceausescuval (Folytatás az 1. oldalról.)- A második világháború után a rend­kívül erős szélsőjobboldali román sovi­nizmussal szemben csak a baloldal, így a kommunista párt nyújtott kezet az erdélyi magyarságnak. Az is tény, hogy 1944-48 között a Romániában élő magyaroknak sikerült megteremteni azokat az intézmé­nyes kereteket, amelyekre manapság csak sóvárogva gondolunk. Akkoriban jött létre Kolozsváron a Bólyai tudomány- egyetem, Marosvásárhelyen az orvostu­dományi egyetem, megszerveződött a színházi hálózat, a sajtókiadás, sőt, a tör­ténelem folyamán először magyar isko­lák létesülhettek Moldvában, a csángók földjén. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez az úgynevezett Groza-korszak merő porhintés lett volna.- Később azonban ezeket az eredmé­nyeket felszámolták, de ez már egy másik történet. Most viszont Bodor Pál történe­tével ismerkedjünk meg, aki magyar író létére karriert futott be Romániában, majd 1983-ban mégis áttelepült Magyaror­szágra...- Az Utunk című kolozsvári irodalmi hetilap főszerkesztője voltam tizenhét éven át. Később az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi osztályának lettem a főszer­kesztője Bukarestben, majd a Kritérion Kiadó főszerkesztőjeként tevékenyked­tem tovább. Dolgoztam a rádióban és a televízióban is, a nemzetiségi műsorok főszerkesztőjeként. Közben 1970-ben megkaptam a román írószövetség költé­szeti díját, tíz évvel később pedig a prózai diját. Tehát valóban azt lehet mondani, hogy bizonyos karriert futottam be. Akkor menekültem el Romániából, amikor már úgy éreztem, hogy semmi lehetőségem nincs a szólásra vagy a publikálásra. Két út állt előttem: vagy megbénítva, cselek­vésképtelenül, hallgatásba burkolózva éljem a passzív életemet, vagy átment­sem magam és a meg nem írt cikkeimet egy bombabiztos fedezékbe. Ez a fede­zék volt számomra akkor Magyarország.- Ez azért is érdekes, mert a nyolcvanas évek elejének Magyarországáról ma már jórészt elítélően illik nyilatkozni. Ön ho­gyan élte meg ezt az időszakot?- A két ország között akkora volt a kü­lönbség, hogy számomra - tudom, ez so­kak számára meghökkentően hat - Ma­gyarország egyenlő volt a Paradicsom­mal. Romániához képest itt majdnem korlátlannak éreztem a szellemi szabad­ságot, a sajtószabadságot. Különös, de haragudtam magyar barátaimra, akik ak­kor elégedetlenkedtek. Ma már értem őket... Szóval a különbség akkora volt, mint amekkora eltérést lehetett tapasz­talni Ceausescu és Kádár között. A megalomániás, eszelős, gyűlölködő Ceausescuval szemben Kádár számom­ra egy szerény, joviális ember benyomá­sát keltette...- Említette a kivégzett román diktátor nevét: Bodor Pál találkozott személyesen Ceausescuval?- Természetesen, még vitatkoztam is ve­le. Első alkalommal 1968-ban találkoztunk - amikoris a Csehszlovákiával kapcsolatos merész román állásfoglalás miatt szinte mindannyian azt hittük, hogy Ceausescu lesz a hazai Dubcek -, szóval ekkor meghí­vott bennünket, írókat képzőművészeket, zenészeket egyik vidéki kőrútjára. A külön- vonatával utaztunk, s együtt reggeliztünk, ebédeltünk és vacsoráztunk egy hosszú asztal mellett Ceausescuval. Szerényen vi­selkedett, ritkán szólalt meg, akkor is talá­lóan és szellemesen. Egyáltalán nem volt ellenszenves. Ugyanakkor 1981-ben, újabb találkozásunkkor egészen más ol­daláról mutatkozott be. Szintén egy mű­vészdelegációt fogadott, amelynek tagja­ként jómagam is felszólaltam, elsorolva né­hány nemzetiségi sérelmet. Soha nem fe­lejtem el, alighogy befejeztem, Ceausescu egyórás viszontválasszál reagált, ponto­sabban mellébeszélt. Azután néhány nap múlva felszólalt a szakszervezeti kongresz- szuson, ahol hosszú passzusban ítélte el a nacionalizmust, a sovinizmust. Persze, ezt minden román tévénéző és rádióhallgató úgy értette, hogy harcolni kell a magyar na­cionalizmus és sovinizmus ellen.- így kreált ellenséget a magyarokból...- Ceausescu egyáltalán nem volt buta ember. Valóban a magyarokat választotta ellenségként, s ez politikai telitalálatnak bi­zonyult. Rendkívül ügyesen kialakította azt a román nemzeti pszichózist, amelynek kö­zéppontjában a magyarok szerepeltek bűnbakként. S azért gyűlöltette a magyaro­kat a románokkal, hogy ne őt gyűlöljék. Az utolsó menetben persze kiderült, hogy ez a megoldás sem volt tökéletes... SZERI ÁRPÁD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom