Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-03 / 154. szám

Volt egyszer egy Nyugat-Németország Az alábbiakban közöljük a két német állam történetének rövid kronológiáját. 1945. május 8. - Adolf Hitler birodal­mának végleges összeomlása. 1945. június 5. - A második világhábo­rús szövetségesek (az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Fran­ciaország) ellenőrzésük alá vonják és megszállási övezetekre osztják Német­országot. 1948. június 26. - A nyugati szövetsé­gesek légihidat szerveznek, miután a szovjet hatóságok elvágják a Nyugat- Berlinbe vezető szárazföldi útvonala­kat. 1949. május 12. - A légihíd megszűnik, miután Moszkva enged, és megnyitja a részekre osztott volt birodalmi főváros nyugati szektoraiba vezető közutakat. 1949. május 23. - A volt nyugati meg­szállási övezetekből létrejön az új, de­mokratikus alkotmányon nyugvó, nyu­gatbarát Német Szövetségi Köztársaság: ideiglenes fővárosa Bonn. 1949. augusztus 14. - Az első parla­menti választásokon a Nyugathoz kötő­dő, kereszténydemokrata Konrad Ade- nauert választják kancellárrá. Államfő: a szabaddemokrata Theodor Heuss. 1949. november 21. - A három nyu­gati hatalom korlátozott szuverenitással ruházza föl az NSZK-t. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Európa Tanács jóváhagyta Magyarország csatlakozását Az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlése javasolja Magyarország fel­vételét a Tanács tagjainak sorába. Az erről szóló határozatot Antall József miniszterelnök jelenlétében kedden fogadták el a közgyűlés Strasbourg­ban tartott ülésén. Az ülésen Antall is felszólalt. Az ülésen Peter Schieder osztrák képviselő terjesztette elő a politikai bizottság jelentését Magyarország felvételi kérelméről. A terjedelmes jelentés javasolja Magyarország felvételét az Európa Tanács tagjainak sorába, méltatva az országban bekövetkezett változá­sokat. (MTI) Reprivatizálás - tsz-tulajdon Az Alkotmánybíróság határozata a miniszterelnök alkotmányértelmezési kérdéseire Az Alkotmánybíróság - a miniszterel­nöknek a kormány nevében előterjesz­tett indítványa alapján - az alkotmányt értelmezve alkotmányellenesnek minő­sítette, hogy megfeTelő indokok hiányá- ban^egyes személyek volt tulajdonát rep­rivatizálják, másokét viszont nem. A testület ugyancsak alkotmányel­lenesnek értelmezte - a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a tulajdo­nukban lévő termőföldhöz való joggal kapcsolatban - a tulajdonnak azonnali, feltétlen és kártalanítás nélküli elvonását - jelentette ki dr. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság elnöke kedden délelőtt, a bírói testület határozatának nyilvános is­mertetésekor. A nagy érdeklődéssel várt határozatot Sólyom László olvasta fel a bírói kar tag­jainak, valamint az Országgyűlés, a kor­mány és a sajtó képviselőinek jelenlété­ben az Alkotmánybíróság budapesti épületében. Az elnök az állásfoglalások indokolásakor egyebek között hangsú­lyozta: a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés nél­kül. A megkülönböztetés tilalma arra vo­natkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként kell kezelnie, azaz az egyéni szempontok azonos mértékű figyelem- bevételével kell a jogosultságokat és kedvezményeket meghatározni. A kor­mány privatizációs programjában a föld- tulajdonnak kivételként való kezelése - tehát az eredeti tulajdonviszonyok ter­mészetbeni visszaállítása - a tulajdon- szerzésben személyek közötti megkü­lönböztetéssé válna. Márpedig figyelem­be kellene venni a vállalkozáshoz való jo­got is, mert a privatizáció és a föld repri­vatizációja is elsősorban a vállalkozói gazdaságok kialakítását szolgálja. (Folytatás a 2. oldalon.) Nem lesz kopogtatócédula Nem küldenek újabb kopogtatócédu­lákat az önkormányzati választások ok­tóber 14-re kitűzött második fordulója előtt - közölte az MTI kérdésére Tóth Zol­tán, a BM Választási Irodájának vezetője. Azokban a választókerületekben, ahol érvénytelen volt az első forduló, a polgá­rok személyi igazolványuk felmutatásá­val ugyanott adhatják majd le voksukat, ahol az első fordulóban. Természetesen azok is szavazhatnak, akik az első fordu­lóban távol maradtak az urnáktól. Tóth Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy Budapesten minden választókerü­letben meg kell tartani a második fordu­lót, miután a fővárosi közgyűlés tagjaira szeptember 30-án a választópolgárok­nak kevesebb, mint 40 százaléka adta le voksát. A legtöbb fővárosi kerületben ezenkívül ismét lesz egyéni választóke­rületi és kerületi listás szavazás is. A második fordulóban mindazok a je­löltek indulhatnak, akik az első forduló­ban részt vettek, s polgármester, illetve képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy hányán mennek el szavazni. A BM Választási Iroda ugyanakkor ké­ri, hogy az esetleges visszalépéseket a pártok, társadalmi szervezetek, illetve a független jelöltek legkésőbb péntekig je­lezzék, mert szombaton megkezdődik a szavazócédulák nyomtatása a második fordulóra. Németh Miklós és Horn Gyula Berlinbe utazott Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnök meghívására kedden Ber­linbe utazott Németh Miklós volt miniszterelnök és Horn Gyula volt külügyminisz­ter. A két Németország egyesítésének központi ünnepségén vesznek részt. Reggeli Ceausescuval A magyargyűlölet nem vált kifizetődővé... Bodor Pál az eszelős román diktátorról Bodor Pál, a szekszárdi orvosklub leg­utóbbi vendége nem titkolózott: kertelés nélkül bevallotta, hogy - más neves er­délyi magyar íróval, költővel együtt - tag­ja volt a Román Kommunista Pártnak. A Magyar Nemzet című napilap szerkesz­tője, aki talán írói álnevén, Diurnusként ismertebb az olvasó előtt, egy rövid törté­nelmi háttérvázlat felrajzolásával magya­rázta meg - azóta természetesen meg­szűnt - tagságának miértjét. (Folytatás a 3. oldalon.) Lapáton a munkaerő Három álláskeresőre jut egy munkahely Hónapról hónapra emelkedik a munka- nélküliek száma nemcsak az országban, hanem megyénkben is. Mig januárban négyszázhatvankét ember kapott munka­nélküli-segélyt Tolnában, addig szeptem­berben már ezerháromszáz. A megyei munkaerő-közvetítő helyeket augusztus­ban háromezer-négyszázhuszonhárman keresték fel, ami ötszöröse az elmúlt év ha­sonló időszakának. A foglalkoztatási gon­dok, úgy tűnik, állandósultak, van tehát fel­adata bőven a június elsején alakult Tolna Megyei Foglalkoztatási Hivatalnak. (Folytatás a 3. oldalon.) Fényes nappal fosztogattak Tamásiban Színes tv, video, arany a zsákmány- Tegnap, amikor 11 óra 45 körül mentem haza ebédelni, láttam, hogy a 3. emeleten nyitva a szomszéd aj­taja. Odaszóltam „nekik”: Sziasztok! Csináljátok a zárat? Aztán amikor a lakásunk ajtajához értem, láttam, körbe van feszegetve. Elképzelheti, mennyire meglepődtem. Futottam rögtön le az emeletről, nehogy fejbe kólintsanak, aztán a Hungária Bizto­sítótól telefonáltam a rendőrségre - mondja még ma is a látvány hatása alatt álló fiatalasszony, aki kérte, hogy nevét hagyjuk titokban.- Mit tapasztaltam? - tűnődik el egy pillanatra. - Mindent kidobáltak, kiforgattak, kiöntötték, még az ágya­kat is, aztán ami érték volt, mindent elvittek. Még a gyerek megtakarított pénzét is, az íróasztalfiókból. Ezek nincsenek semmire sem tekintettel! - közli elkeseredetten, majd kis szü­net után hozzáteszi: - Biztos, hogy értettek az aranyhoz, mert futtatottát nem vittek el... Ugyanúgy nem kellett nekik a ruha, a bőr, a farmer és a kristály sem... Azóta sem tértem ma­gamhoz... Fel sem fogtam, mert nem hittem, hogy ilyen megtörténhet... F Szerintem lefigyeltek bennünket ­szólt. - Vasárnap láttam is egy gya­nús alakot... Két zár volt az ajtón és most annyi maradt, ami a pénztárcá­ban velem volt... Nem véletlenül foglalkoztatja, há­borítja fel a tamásiakat ez a nem mindennapi eset. Érthetetlen sok ember számára, hogy világos nappal lakásokat fosztanak ki, s aztán hur­colják a videót, a színes televíziót. De mi is történt valójában? Papp Béla rendőr őrnagy és Bakó Zoltán százados elmondása szerint október 1-jén 8 és 12 óra között Ta­másiban, a Szabadság utca 47. szám alatt - a városközpontban, a Dám étteremmel szemben! - a 3. és 4. emeleten feltörtek hat lakást. Ugyanebben az időben a Szabad­ság utca 58. sz. alatt az előzőekhez hasonló módszerrel feltörték a 2. emelet 5. sz. lakást is. A betörés eszköze egy feszítővas volt, ami alkalmas arra, hogy ahol egy zár van, elérje a zárnyelvet és szabad az út. Ahol két zárat szerelte­tett fel a tulajdonos, ott beszakították az ajtószárfát vagy a zárvédő le­mezt. Gépbemutató az Agrokernél A tűtől a helikopterig - mindent áruinak Idén immár harmadik alaklommal tartanak gépkiállítást Szekszárdon, az Agrokernél. Mindenekelőtt azért teszik ezt, mert piackutatást végez­nek, tudni akarják, hogy mi, hol, mennyiért kapható. Mindezt Lukács István, az Agroker Igazgatója mondta tegnap délelőtt, amikor megnyitotta a jugoszláviaigép-kiáliítást. Mint a ha­sonló rendezvényeken mindig, most is meglehetősen sok volt az érdeklő­dő, s immár nem csupán nézelődtek, hanem többen elmondták, hogy mi­lyen gépekre lenne szükségük. A kiállításon megnyilvánuló érdeklő­désből szeretnének visszajelzést kapni: mi az, ami a termelőket érdek­li, hisz ezt kell tudniuk legelőször, ha eladni akarnak. Az árak meglehetősen borsosak, viszont az ártárgyalások során mód nyílik alkura is. A jugoszláviai szom­szédokkal azért előnyös üzleti kap­csolatba lépni, mert közel vannak ­esetenként közelebb, mint mondjuk az észak-magyarországi partner - s konszignációs raktárát is létre lehet hozni. Tegnap bemutatkoztak a kiál­lító vállalatok, melyek a tűtől a heli­kopterig minden fontos eszközt árul­nak. Nem ígérnek mást, mint bőséges kínálatot és szolid üzleti együttműkö­dést.- d ­Fotó: bj Zetor-sor A kisgép ára: 164 ezer forint (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom