Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-13 / 163. szám

1990. október 13. TOLNATÁJ - 5 Halál a fekete gombostűkön Stadtlauringen (német kisváros a Bajor tartományban) főterén gyülekezett éppen a Szekszárdi Big Band, amikor a városháza te­tejéről sziréna kezdett visítani. A helybeli kísérők megnyugtatták a magyar muzsikusokat, hogy nem miattuk szólalnak meg a város kü­lönböző pontjain a riasztók, nem ők keltettek félelmet, hanem egy­hetes tűzoltósági gyakorlat van azokban a napokban. A Tolna megyei zenészek hama­rosan megismerkedhettek a helyi önkéntes tűzoltók munkájával. Az első pillanatokban kiderült, hogy a felszerelésük, technikai eszközeik nem csupán a tűzoltásra alkalma­sak. Legtöbbször közlekedési bal­esetekhez riasztják őket, Schwein- furtból, a területi központból. A kor­szerű gépjárműveiken mindenféle eszköz megtalálható, ami az azonnali segítségnyújtáshoz szük­séges. Ezek felsorolása hossza­dalmas. Ami a személyi felszerelés legközvetlenebb kelléke, a tűzol­tóruha. Ezek egy része a gép­kocsiban van, ahol riasztás után, menetközben öltözik fel a hat ember. Csizmák, sisakok, gázmaszkok, oxigénpalackok, kö­penyek, kesztyűk megfelelő biz­tonsággal segítik a munkát. A gépkocsikon létrák, az emeleti mentéshez. Tartályokban a több köbméter víz mellett olajmegkötő anyagot is szállítanak, ha például közúti baleseteknél olaj, vagy ben­zin szabadul el, de ezt használják folyók olajszennyezésének meg­állításánál is. Lapátok és láncfű­rész éppen úgy .szerves tartozéka a kivonulási felszerelésüknek, mint mondjuk a lemezvágó olló, ami 600 bár nyomással működik. Ezer méter hosszú, tekercselt slagot, háromezer literes összehajtogatott víztartályt is külön gépkocsikon szállítanak. Habbal oltáshoz is megfelelő eszközeik vannak. Két mentőautójuk is van az önkénte­seknek. A laktanyában a mosdók, vára­kozó-, pihenőhelyiségek mellett, a parancsnoknak külön szobája van. Itt rövid tájékoztatót tartottak arról, hogy minden tűzoltónak van főállású munkahelye és szinte hobbiból vállalta a tűzoltói felada­tot. Tizenhét település tartozik a stadtlauringeni körzethez, de von- hat-e éles határt a tűzoltó, ha baj van? Egy évben ötven bevetésen vannak, ami egy önkéntes tűzoltó­ság esetében szinte heti alkalmat jelent. Sikeres munkájuk elismeréséről szólnak a parancsnoki szoba fa­lán sorakozó oklevelek, emlékla­pok. Itt látható az a térkép is, ahol színes gombostűkkel jelzik azokat a helyeket, ahol ennek a tűzoltó­alakulatnak munkája támadt. Itt 1977-ig olvashatók az események. Tbbb száz gombostű kalauzolja az érdeklődőt. A fekete gombostűk­ből tizenöt darabot lehet számolni, ezek a halálos baleseteket jelentik és végig kisérik a főútvonalat. A fe­hér gombostű olyan területen van, ahol vízhiány miatt tűzoltókocsik­kal hordták a vizet, a háztartások­hoz. A szekszárdi muzsikusok őszin­te érdeklődését azzal viszonozzák a stadtlauringeni tűzoltók, hogy az esti koncerten, amit a magyar Big Band adott a helyi ifjúsági fúvósok­kal közösen, a tűzoltók is jelen vol­tak és a tetszésnyilvánítás lelkes tapsával köszönték a nyelvi aka­dályokat, politikai nézetkülönbsé­geket is leküzdő, győztes muzsi­kát. D. K. J. „Reszkír nélkül semmi sincs” Furkópuszta - most üresen áll Az istállóegyüttes A gazdasági épületek jellegzetes stílusjegyeit az építészettörténet tart­ja nyilván. Az uradalmak, istállók, kú­riák, kastélyok és cselédlakások együttese jellemzője egy-egy kor­nak, magán viseli az építész keze nyomát. Furkópuszta, az egykori Te- reziánum ma is gyönyörű, az istállók, a kastély több száz év után is egysé­ges, és ép - igaz a későbbi gazda, a bátai November 7. téesz igen nagy gondot fordított az épületek karban­tartására. Furkópusztán hosszú időn át a téesz tojótelepére nevelték a csirké­ket. A legutolsó jérceszállítmányt két hete vitték el innét, azóta üresen áll hat istálló. A csirke előnevelését ge- binben végzik itt, mondja Simlacsik János, most azonban, hogy drága a takarmány, kétséges, hogy érde- mes-e csirkét nevelni, a tojótelepet fenntartói. Az istállókat mindene­setre kitakarították, s ha mégis úgy alakul, azonnal fogadják a Bárból idehozott shawer csibét. A családi vállalkozás mindeneset­re készen áll, hogy ismét csibeneve­léssel foglalkozzanak az ólakban. „Reszkir nélkül semmi sincs. Ha úgy indulok egy munkának, hogy ráfize­tek, nem is szabad belekezdeni. Nem szabad félni, hisz mostanában állandóan a vállalkozásról beszé­lünk, a vállalkozásban pedig benne van a reszkír is. Még akkor is meg kell próbálni vállalkozni a mezőgaz.- daságban, ha most becsúszott az aszály.” - mondja az egykori telep­vezető, Simlacsik János, aki bár már nyugdíjba készül, de továbbra is szí­vesen foglalkozna csirkeneveléssel. Mindenesetre reménykedik, sőt bi­zakodó: „nyolcvan százalék, hogy itt Furkópusztán ismét lesz csibeneve­lés!” Igen, lesz, de nem most, a decem­beri szállítmány szünetel -, tudtuk meg Fülöp Lászlótól a bátai téesz el­nökétől. Ennek pedig az az oka, hogy drága az energia, kukorica nincs a téeszben, nem tudni, hogy lesz-e im­port kukorica, s ha lesz, mennyibe kerül majd. A tojótelep egyébként ki­sebb kapacitással üzemel majd, mint eddig. Tojás van elég, s idén ugyan­úgy, mint az elmúlt években két forint ötven, két forint hetven fillérért veszik meg a tojás darabját a kereskedők a téesztől. Mi vásárlók a boltokban, a piaci vi­szonteladóknál már négy forintot, négy forint hetven fillért fizetünk egyetlen tojásért. Könnyen kiszámít­ható ezek után, hogy mennyi a ke­reskedő haszna csak a - tojáson. Fotó: bj A kastély még ma is szép i A shawer tojóállomány Betörési receptek A cim kissé csalfa, ugyanis a főhivatá­sú betörök aligha szűkölködnek szak­mabeli receptekben. Az alábbiakban ar­ra próbálunk kitérni, hogy receptjeik is­meretében miként lehetne elkerülni azt, hogy hívatlan látogatók fosszanak ki bennünket. Informátorunk a megyei fő- kapitányság őrnagya, Szúnyog József, aki kereken negyedszázada foglalkozik bűnüldözéssel. Tehát profinak számítha­tó, csak éppen a másik oldalról.- Ki tör be és hová?- A „ki” meghatározhatatlan. A „hová" már inkább. Ahová lehet!- Például a tanyákba?- A tanyák gyakorlatilag védhetetle- nek.- Szériára rúg a Tamásiban elkövetett lakásbetörések száma. A lakások meny­nyire védhetők?- Ahol egy ajtón két zár van, ott a betö­rők általában nem próbálkoznak. Ugyan­is legtöbbnyire lusta fajzatúak, nem sze­retik az időt lopni, hisz ez számukra nemcsak pénz, hanem a leghatározot­tabban egészségtelen is.- Mi a veszélyeztetettebb? A bérházi lakás, vagy a családi ház?- Az előbbi. Főleg mostanában, amikor a gyerekek már iskolában vannak, otthon alig lelhető valaki. A nagy házak lakói sokkal kevésbé törődnek egymással, mint a kertes házakban élők. Ezeken be­lül is a falusiak. A székelyeknél és a né­met ajkúaknái az összefogás, az egy­másra ügyelés szinte mintaszerű.- Mit használ a kutya?- Viszonylag sokat, amíg gáz spray-jel, vagy gázpisztollyal el nem kábítják.- Volt ilyesmire már példa?- Volt. Egy nagy németjuhász még a betörés másnapján is csak másnapos módjára, imbolyogva tudott járni.- Van, aki a lábtörlő alatt hagyja a kul­Kulcs a lábtörlő alatt. Erre sokszor még külön cédula is felhívja a figyelmet. csőt. Más riasztóberendezést szereltet fel...- Az előbbi a primitív, nyomorszintü betörőknek ad lehetőséget. Akik egy sonkáért, vagy néhány liter borért hatol­nak be. A másik elvben kitűnő lenne, ha a közönség is hozzá edződne a riasztás­hoz. Tehát egy vészcsengő hallatán nem sétálna nyugodtan tovább. A kirakatokon egyre sűrűbben látható üvegbetörés-jel- zőknek viszont mára puszta ottlétükkel is van hatásuk...- Említette a kissé sajátos fogalmazá­sé nyomor-betörést. Milyen a többség?- Utazó. Még nincs végeredmény, de a Tamásit meglátogatók mögött is ilyene­ket sejtünk. Közel van Siófok, ami a mi szempontunk szerint bűnügyileg eléggé fertőzött.- És Tolna megye?- Viszonylag kevésbé. A bűnügyek fel­derítésének arányában mi országosan az 1-3. helyen állunk.- Hogy fest, mennyire értelmes a betörő?- Ha arra gondol, hogy a profi betörő eleve rosszképű fajzat, akkor téved. Az ilyen téren sok sikert aratott 1975-ös Horváth János például kitűnően képzett repülőgépszerelő volt. Akadt olyan elkö­vetőnk, aki technikusi minősítéssel adta ki magát elektromérnöknek és máig kitű­nően funkcionáló távközlési berendezést tervezett. Élettársa pedig elismert orvos­nő volt.- A falusi betöréseknek kimutatható valamiféle területi eloszlása?- A megye leggazdagabb községei­ben, ezek nagyjából a Duna mentiek, so­rozatban fordulnak elő. A helyiek sérel­mére, de nem a helyiek által elkövetettek.- Van megoldás? Hiszen a néző a tele­vízióban néha fantasztikus értékű eltűnt aranykincsek rajzát látja és egyetlen la­kásból elemeit néhány millió forintról is értesül. Sejtelmem sincs arról, hogy mekkora egy rendőr őrnagy fizetése, de talán feltehetem, hogy milliókat aligha őriz otthon...- A feltételezés jogos. A legpraktiku­sabb megoldás az OTP-betét, az átutalá­si betétszámla, tehát általában a kész­pénz mennyiségének csökkentése. A napi, heti, havi szükségletnél több ne le­gyen otthon.- Mackósok vannak?- Páncélszekrény-feltörőkre gondol? Szinte dinasztikus alapon. Például létezik egy szaknyelven egyhúros Kinizsinek nevezett módszer. A Kinizsi jelen esetben páncélszekrényt jelent. Aki az elsőt 1972-ben feltörte - sajnos máig se kap­tuk el - milliomos lett és valószínűleg böl­csen abbahagyta az ipart. Munkamód­szerét viszont örökítette, aminek ered­ményével 1988-ban és 1990-ben Gyün­kön találkozhattunk. Nagy szakember volt az illető, igazi profi...- Autót érdemes manapság feltörni?- Kezdők módszere. A szakemberek egészében lopnak el több milliós értékű kocsikat és ha alkatrészként adják el, majdnem az alapárnak megfelelő ösz- szegre tesznek szert. Jó lenne, ha tisz­tességes autójavító kisiparosok az ilyes­mire felkapnák a fejüket és nekünk is je­leznének.- Veszélyes szakma az önöké?- Bár az igaz, hogy nekem géppiszto­lyom és szolgálati pisztolyom egyaránt van, de ez utóbbit negyedszázad alatt is csak ritkán vettem elő. 1976-ban azon­ban elkaptunk egy társaságot, amelyik a dunántúli termelőszövetkezetek páncél- szekrényeinek feltörésére specializálta magát. Hat személy volt az úgynevezett kemény mag és további 14 a segítő. Lét­számuk duplájával felérő fegyverkészlet­tel rendelkeztek, géppisztolytól felfelé...- Lassú munka a nyomozás?- Ha Derrickre, Colombóra, Hookerre és más bűnüldözési képtelenségre gon­dol, akkor tagadhatatlanul az. A valóság­ban ugyanis nincsenek magányos farka­sok, ez csoportmunka. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozótól 1975-ben ellopott 840 ezer forint fizetés tetteseit például 3 év múlva kaptuk el. Azt a két faddit, akik a KMB-s motorján memekül- tek Regölyből és a gépet Tolnánál lökték a Holt-Dunába, nagyon rövid idő alatt... H - ’«I in /. HHI Mackó: - nyitva- Önök elfogják a tettest, a bíróság pe­dig ítél. Annak idején úgy hozta a jó sor­sunk, hogy Ótós Réka kolleginámmal majdnem percekkel egy templombetö­rés után érkezhettünk Tevelen a hely­színre. Mi lett a végeredmény?- A „Motorosnak” is becézett elsőren­dű vádlott, Sárközi József első fokon négy évet kapott. Felesége se sokkal ke­vesebbet. Úgyszintén a hatodrendű Sár­közi Mátyás és neje. Valamennyiük útle­velét bevonták.- Hol vannak most?- Nyugaton. Hamis útlevéllel. Bízzunk a rendőrségben, hogy a hamis útlevelek forrását is kideríti majd. ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom