Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-11 / 135. szám

1990. szeptember 11. Képújság 3 Kilencvenmillió kellene Nehéz életkörülmények Lassan mozdul a posta Interjú Kulcsár Terézia igazgatóhelyettessel- A Pécsi Postaigazgatóság Somogy, Tolna, Baranya, Zala megyében több mint 600 postahivatalban látja el szolgál­tató feladatait. Közülük egyet a múlt he­tekben adtak át rendeltetésének. Meny­nyire gyakori a postaépületek felújítása, korszerűsítése, építése?- Szekszárdon az l-es számú posta- központ a legújabb épületünk, amire ter­mészetesen büszkék vagyunk, a megle­vő hibái ellenére, ugyanis szinte minden faluban van épületünk, aminek az állapo­táról gyakrabban szívesen hallgatunk, mint beszélünk - meglehetősen rossz ál­lapotúak. Évente kilencvenmillió forint kellene, hogy ezeket folyamatosan kar­bantarthassuk. Ebben az évben körülbe­lül ötvenmillió jutott ilyen célokra. Szek- szárd előtt Marcaliban adtunk át hasonló épületet. Ugyancsak közösen építettük a távközlési üzemet...- ...annak ellenére, hogy a két vállalat szétvált?- Igen. Sokkal előnyösebb feltételek­kel tudunk közös használatú épületeket építeni. Igaz ugyan, hogy a vagyonelosz- táskor némi vitánk támadt, de a jövőben is az lesz a cél, hogy közös telken ol­csóbban tudjunk építeni. Ez várható Sió­fokon és Tolna megyénél maradva Ta­másiban. A sajtóból is tudott tény, hogy a posta vállalat nem rendelkezik beruhá­zási forrással, így fejlesztési lehetősé­geink elmaradnak. Gépeket, gépkocsit sem tudunk vásárolni. Hiszek abban, hogy egy államnak szüksége van egy postára, akkor megtalálja a módját a kor­szerű működtetési feltételeknek is.- Csak állami támogatásra várnak?- Nem. Nagyon sok gazdaságos tevé­kenységgel próbálunk bevételeinken ja­vítani. Gondolok például a valutabevál­tásra. A pénzfeldolgozásban én nagy jö­vőt látok. Arra gondolok, hogy a bankok­nak teljesen feldolgozott, selejtezett pénzt adunk el. Ez egy olyan országos rendszer lenne, ami biztosítaná a lakos­ság részére a bankokon keresztül a szükséges pénzmennyiséget.- Ennek milyen gazdasági feltételei vannak?- A pénz tárolása komoly kapacitást igényel, a pénzszállításhoz páncélautók kellenek, a feldolgozáshoz számítógé­pek. Próbáljuk megteremteni a működé­sünkhöz szükséges fedezetet, amit az állam, nem tud biztosítani.- Szó volt a szétválásról. Ezzel lazult a posta monopolhelyzete is.- Ennek tovább kell oldódnia. Egyrészt a hírlapterjesztés területén. Katasztrofá­lis helyzetet okoz, hogy kötelező minden időszaki lapot átvennünk terjesztésre. Nem válogathatunk. A másik területen a postai küldemények továbbítása, kézbe­sítése is olyan helyzetet teremt, ami ver­senyt alakíthat ki. Köztudomású, hogy Níregyházán van egy magánkézbesítő társaság. Ott a helybeli postahivatal arra kény­szerült, hogy különböző kedvezménye­ket adjon az ügyfeleknek. Én azért azt hiszem, hogy egy biztonságos szolgálta­tást a jövőben is egy jól szervezett orszá­gos intézmény lát majd el, amely azonos díjszabállyal, és egyformán lát el felada­tokat Letenyén és Nyíregyházán.- Hasonló kezdeményezésekről a lap- terjesztés területén hallani.- A különböző hirdetési újságok ma­gánkiadóinál mi is tapasztaltuk, ponto­sabban nagy példányszámú lapok ese­tében a terjesztés egy részét a postára bízzák, a másikkal ők maguk próbálkoz­nak. Az biztos, hogy olyan nagy intéz­mény mint a posta, lassabban mozdul a korszerűbb dolgokra. Egy kis gazdasági vállalkozás, átme­netileg rugalmasabban tud terjeszteni, de azt, hogy Tengelic-Szőlőhegyre eljut­tassanak egy újságot, ezt ma csak a pos­ta vállalja.- decsi ­Pakura - és más pletykák Rossz hírek hallatán mér fel se kapjuk a fejünket, tele van velük. Valami azonban szerencsére maradt a legendás - és kissé olykor morbid - magyar humorból. így például a minap Pesten fültanúja voltam a kö­vetkező, viccnek szánt, beszélgetés­nek:- Hallottad, hogy árleszállítás volt?- Lassan már azt se tudom, hogy mi az! Hol volt árleszállítás?- A hangszerboltban!- És minek ment le az ára? A zon­gorának?- Nem, csak a zongoraláb alá való üvegkorongoknak! Úgy legyen! Sokkal kellemetlenebb azonban az ilyen „híreknél”, hogy tele va­gyunk pletykákkal. A pletyka sósén volt mifelénk hiánycikk, de a mosta­niak szinte mindig valami újabb rossznak a bekövetkeztéről szólnak és éppen ezért, az eddigi tapasztala­tok szerint, hihetőek. A gyaníthatóan elkövetkezendő lakbéremelések el­len harcolandó legújabban már tár­sadalmi összefogás is született, ép­pen Szekszárdon. Ugyanitt egy tár7 saságban a minap a várható fűtési és melegvíz-díj emelésének réme került szóba. Ami állítólag abból a meggon­dolásból született, hogy a szén árát világpiaci színvonalra kell hozni, mi­közben a szenet felszínre hozók bé­re sejthetőleg továbbra se éri el a vi­lágpiaci szintet. Ilyen díjemelések már korábban is előfordultak, telje­sen mindegy, hogy mire való hivat­kozással, hiszen az árat megállapí­tok rangja diktátori, a díjat fizetőké pedig nem magasabb holmi alrendü alattvalókénál. Csakhogy! A megyeszékhely táv­fűtésének jelentős része pakura elé­getéséből származik. Pakura-ár­emelkedés pedig legalább tíz éve nem volt. Tehát régi árú alapanyag­ból nyert energiáért fizessünk felet­tébb új árat? Magyarázatot is szíve­sen hallanánk, olvasnánk, de még inkább cáfolatot... . Közepes termés kalászos gabonából A KSH adatai szerint az év első felében az anyagi ágakban az egy keresőre jutó bruttó havi átlagkereset 11 937 forint volt, 25,9%-kal több, mint a múlt év megfelelő időszakában. A nettó átlagkereset (9203 forint) a jövedelemadó progressziója miatt 21,5/-kal nőtt. Hét hónap folyamán a kiskereskede­lemben értékesített árumennyiség folyó árakon 12,9%-kal több, az áremelkedést figyelembe véve 10,6%-kal kevesebb volt az egy évvel azelőttinél. A kiskereskedelemben az árszínvonal júliusban 28,6%-kal, január-júliusban 26,3%-kal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára emelkedett, hét hónap alatt 34,1%-kal. Ezen belül az átlagosnál nagyobb volt az áremelkedés a tej és tej­termékeknél, a vajnál, a hús és húské­szítményeknél. A friss hazai gyümölcs árszínvonala (a boltokban és a piacokon együttesen) 36,3%-kal, júliusban 42,5%- kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A zöldség- és főzelékfélék ára a hét hónap­ban 20,2%-kal, júliusban 10,2%-kal volt magasabb a tavalyinál. Az év közepén 42 ezer munkanélkülit és 38 ezer betöltetlen álláshelyet tartot­tak nyilván. Az állást keresők száma és a munkalehetőségek között azonban terü­letileg is, szakmailag is nagy az eltérés. A külkereskedelemben folytatódott a piacváltás, vagyis a két fő viszonylat kö­zötti áruátcsoportosulás. Hét hónap alatt a rubelelszámolásokban forgalmazott árumennyiség jelentősen visszaesett: a behozatalban 18, a kivitelben 32%-kal. Nem rubelelszámolásokból ugyancsak kevesebb árut hoztak be, mint tavaly ja­nuár-júliusban, a csökkenés 4% volt, a kivitt áruk mennyisége viszont 14%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit. A vál­tozások következtében nem rubelelszá­molásokban 601 millió dollár kiviteli többlet alakult ki, a tavaly január-júliusi aktívum több mint ötszöröse, rubelelszá­molásokban pedig a tavaly ilyenkori 374 millió rubel aktívum helyett 166 millió ru­bel passzívum keletkezett. Az ipari termelés az 50 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetekben az I. félévben 9,6%, júliusban 12,6%, a hét hó­napban együttvéve 10%-kal volt keve­sebb, mint tavaly ugyanezen időszakban. A visszaesés a 300 főnél többet foglal­koztató vállalatok körében következett be, ahol a héthavi termelés 12%-kal csökkent, míg az 50-300 fős szervezetek termelése 21%-kal nőtt. Az 50 főnél ki­sebb gazdálkodók tevékenysége - becslések szerint - két és félszeresre emelkedett, súlyuk azonban a termelés­ben csekély, ezért a nagyvállalati kör ter­meléscsökkenését csak mérsékelni tud­ták. Hét hónap alatt legnagyobb mérték­ben, 17%-kal az alapanyag szektorban csökkent a termelés. A feldolgozóipari ágak 10,1 %-kal, ezen belül a gépipar 15,4%-kal termelt kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A termeléscsökkenés kiter­jedt minden megyére és a fővárosra. Legnagyobb volt a csökkenés Borsod- Abaúj-Zemplém, Baranya, Nógrád és Vas megyében. Előzetes adatok szerint kalászos gabo­nából közepes termést, 7,9 millió tonnát takarítottak be a gazdaságok. Ez 4,1 %- kai kevesebb az 1989. évinél. A megter­melt 6,16 millió tonna búza a tavalyinál 5,4%-kal kevesebb. A búza vetésterülete kismértékben, 1,7%-kal csökkent, a hek­táronkénti 5040 kg termés 3,8%-kal ke­vesebb az 1989. évinél. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát alsópéli gazdasága Vállalkozók, gmk-k, kisszövetkezetek, iskolaszövetkezetek :| szeptember 11-ével az JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK, alma szedési akcióját akik vállalkoznának napi-és BEFEJEZTE. hetilapok terjesztésére. Cím: Letét 252, Budapest, Köszönjük a vásárlást Pf. 701, 1399. (2) (184) Ipartestületek szövetsége alakul a Kiosz helyett Az iparosok, az egyéni és társas vállalkozók is a teljes körű piac- gazdaság, a magántulajdon köve­telményeinek megfelelő szövetsé­get kívánnak létrehozni a Kiosz he­lyett - erről a hétfőn Budapesten megkezdett alakuló közgyűlésen volt szó, ahol az új érdekvédelmi szervezet alapszabálya vitájára is sor került. Többféle név szerepel a javasla­tok között, így az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége (IPOSZ) meg­jelölésen túl Iparosok és Vállalko­zók Szövetsége (ÍVSZ) is. Az új szövetséget csak szeptember vé­gén, a közgyűlés második munka­napján alakítják meg. Ezt követően - állást foglalva a vagyon felosztá­sáról - a Kiosz is megtartja önma­gát feloszlató országos küldött- gyűlését. Egy bizottság már régóta foglalkozik azzal, hogy az alap­szervezetek, ipartestületek között miként osszák el a KIOSZ vagyo­nát. Ez a vagyonfelosztó bizottság az említett Kiosz országos küldött- gyűlésnek tesz javaslatot. Az új szövetség céljairól elhang­zott: a vállalkozókat támogató és segítő bank létrehozása, vállalko­zásbarát adó-, hitel- és vámviszo­nyok megteremtésére törekednek. Fellépnek azért, hogy az iparosok, vállalkozók érdekeinek jobban megfelelő komplex biztosítási rendszert vezessenek be hazánk­ban. Elengedhetetlennek tartják, hogy a munkáltatókat és a munka- vállalókat tömörítő érdekképvise­leti szervezetek jogállását törvé­nyek szabályozzák. Rögzítse az alkotmány a magán- vállalkozás, a magántulajdon elis­merését - javasolják a program- tervezetben. A kormány adjon hathatósabb segítséget a vállalkozásoknak, a nem fizető állami vállalatok ügyé­nek rendezésére. A csődeljárásba bevont vállalatok tartozását a kor­mány vállalja át. A szövetség terve­zi, hogy bekapcsolódik a szak­munkásképzésbe annak érdeké­ben, hogy jobban hasznosítható gyakorlati ismereteket sajátíthas­sanak el a fiatalok. Ehhez külföldi segítség igénybevételével korsze­rű módszertant, tananyagot és technikai eszközöket használnak majd. Bekapcsolódnak a felnőtt át- és továbbképzésbe. Az iparosok, magánvállalkozók új munkahelyek teremtésével kereseti lehetőséget adhatnak az állás nélkül maradók­nak. Egely: Parajelenségek (19.) Elektromos furcsaságok Nagyon gyakran előfordul, hogy ide­gesebb emberek környezetében a kis áramerősséggel dolgozó elektronikus eszközök tönkremennek, vagy ideigle­nesen megbolondulnak. Amint az ide­gesség elmúlik, a berendezés újra nor­málisan működik. Adminisztrátor ismerősöm mesélte, hogy amikor fölbosszantották, a gép ti­zedespontja mindig odébb került, továb­bi bonyodalmakat okozva. Minél jobban fejlődnek elektromos eszközeink, minél kisebb áramerősségekkel dolgoznak az elektronikus számítógépek, az egyre in­kább elterjedő integrált áramkörök - an­nál inkább, annál gyakrabban fogunk ta­lálkozni ezzel a jelenséggel, mégpedig azzal, hogy tudatállapotunk segítségével furcsa módon, de befolyásolni tudjuk ezeknek a készülékeknek a működését. A Brit Légierő pilótái a II. világháború alatt vették észre, hogy éles helyzetek­ben, erős légelhárító tűz esetén - vagy ha vadászok támadtak a bombázók kötelé­kére, a feszült, ideges helyzetben gyak­ran minden látható ok nélkül meghibá- sodtak a gép elektronikus áramkörei és a vész elmúltával ezek teljesen maguktól „rendbe jöttek”. Ezekkel a dolgokkal végül is eddig már találkoztunk, ilyen esetekben még nem görbülnek el szükségképpen a fémek, de a szigetelőanyagok elektromos ellenállá­sa kisebb-rövidebb időre megváltozik és ez az egész készülék működésére ter­mészetesen kihat. Több olyan isfnerősöm is van már, akik egyszerűen félnek elektronikus készülé­kekkel dolgozni, mert ezek közelükben rendszeresen elromlanák. Külföldön, ahol rendszerezik, gyűjtik ezeket az eseteket és próbálnak utána­járni, tudnak olyan nőkről, akiknek már csak úgy adnak el elektromos háztartási készüléket, ha nem kér garanciát, mert tudják, hogy állandóan tönkremegy kör­nyezetükben a készülék. Ezeknél az eseteknél meglehetősen hasonló helyzetekkel találkozhatunk: vagy válófélben levő hölgyekről van szó, vagy olyan esetekről, amikor közeli hoz­zátartozójukat vesztették el. Az esetek persze nem korlátozódnak nőkre, fér­fiaknál is megfigyelhető, bár ritkában. Néhány esetben nem pusztán arról van szó, hogy elektronikus készülékek tönk­remennek, vagy kisebb teljesítményű, 40, vagy 60 W-os izzók gyakorlatilag fölrobbannak, hanem folyamatosan szik­rák jelennek meg az emberek testén. Szikrákkal, sztatikus feltöltődéssel per­sze találkozunk hétköznapjainkban, kü­lönösen akkor, ha bőrünk száraz, a leve­gő száraz és gyapjú, vagy műanyag ru­házatban műanyag székeken ülünk. Ezeknél a furcsa eseteknél, anomáliák­nál azonban nem ilyen egyszerű a ma­gyarázat, mert az emberekről akkor is 5- 10 cm-es szikrák ugrálnak le, ha semmit nem csinálnak, csak ülnek egy karos­székben és nem mozognak. Ezeket az eseteket két kísérőjelenség szokta jellemezni: egyrészt valamilyen élelmiszer-allergia, vagy környezeti al­lergia, másrészt ezek az emberek általá­ban jó telepatikus és jó megérzőképes­séggel is rendelkeznek. Van még egy csoportja ennek a furcsa elektromos anomáliának - és ez is gyak­ran megfigyelhető, bár kevéssé rendsze­rezett: előfordul, hogy kemény szellemi munkát végző emberek, ha az utcán sé­tálnak, elalszanak a higanygőzlámpák a környezetükben, de csak akkor, ha erő­sen problémájukra koncentrálnak és el­feledkeznek a körülöttük levő világról. Ezek az esetek gyakran a fejfájás szélén, vagy erős fejfájással együtt fordulnak elő és valószínűleg azért csak higanygőz- lámpáknál, mert ott tirisztoros félvezető gyújtók vannak és nagy valószínűséggel ezeknek a működését erősen zavarja, ha vezetőképességük megváltozik. A lám­pák ilyenkor nem mennek tönkre, követ­kező este, amikor újragyújtják az egész rendszert, jól működnek. Itt az elektro­mos anomáliák több méter távolságról fordulnak elő és nem tekinthető pusztán véletlennek az, ha valakinek a környeze­tében többször is előfordul, hogy a lámpa alatt elhaladva a lámpa kialszik és nem gyullad meg újra. Ez megint egy jelzés ar­ra, hogy az ember, az élet, olyan fizikai hatásokat is fölhasznál a gondolkodás során, amelyeket ma még nem ismerünk és mesterségesen nem tudunk előállíta­ni. Van azonban egy másik effektus, ami meglehetősen könnyen ellenőrizhető és jól demonstrálható módon igazolja, hogy a különböző terekkel való kölcsönhatá­sunk fontos és lényeges lehet, ez a régről ismert és meglehetősen tévesen varázs­vesszős kutatásnak nevezett módszer. De erről majd legközelebb. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom