Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-04 / 129. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 4. KSZE-tájékoztató Szakember kereskedő illetőleg kereskedő szakember „Csak önmagunkra számíthatunk” (Folytatás az 1. oldalról.) tett gondot. A falakon tablók tájékoztatták a résztvevőket a KSZE munkájáról. „Kereskedelem és fejlesztés együtt. A KSZE kettős bázis a tudomány és a gyakorlat találkozásában. A munkára fogott információ” - ezekkel a jelszavakkal fogalmazta meg magát a KSZE. A tájékoztató végül elkezdődött, ahol dr. Rózsás Attila fejlesztési igazgató elmondta, hogy egy év alatt a kereskedelmi munka jelentősen növekedett. A jövő szakember ideálja főleg a termelési rendszerekben az, aki kereskedni is jól tud. Minthogy a KSZE agrárfejlesztő és kereskedelmi részvénytársaság igen sok tagja is jelen volt. Dr. Rózsás Attila elsősorban pontosságot kért tőlük: ne csupán azt jelöljék, hogy milyen növényfajtát termelnek, hanem azt is, hogy milyen kemikáliákat igényelnek, a költségek 60-70 százalékát a műtrágyák és a növényvédő szerek teszik ki. A KSZE történetéről, az 1972 óta eltelt időszakról dr. Csíbor István fejlesztési főosztályvezető beszélt. Többek között szólt arról, hogy mostanában egyre többen fölteszik a kérdést: lesz-e egyáltalán szükség termelési rendszerekre. A KSZE olyan üzleti rendszer, amely kereskedelemre is vállalkozik és nemcsak elad, hanem vásárol is. Miben bízik a KSZE? - tette fel a kérdést a főosztályvezető, majd nyomban megfogalmazta a választ: önmagában. Önmagában elsősorban azért, mert a pénzük kevés, objektumaik, gyáraik nincsenek, hálózatuk van és száz diplomás szakemberük. Az erőnk önmagunkban van - mondta, majd hangsúlyozta, hogy szeretnék a vevőiket olcsóbban kiszolgálni, minta konkurens cégek teszik, mert különben nem a KSZE-nél vásárolnak. Emellett természetesen olyan technológiai megoldásokat javasolnak a partnereiknek, amelyeknek a költségei a lehető legalaqsonyabbak. A KSZE a jövőben is legfontosabbnak a vevőit tekinti és szeretnék elérni, hogy a vevők elégedettek legyenek a KSZE munkájával. A KSZE agrárfejlesztő és kereskedelmi részvénytársaság egyébként idén elnyerte az eddig végzett munkájáért az OMÉK nagydíját. - dvm Vélemények a földkérdésről Nélkülözhetetlen az igazi mezőgazdasági szövetkezet A magyar mezőgazdaság eleve válságban van. 1. Mert a válságban lévő nemzetgazdaság része. 2. Mert nagyarányú piacváltásra kényszerül. 3. Mert a tsz-ek és az állami gazdaságok ésszerűtlenül nagyok, a pártállamtól öröklötten bürokratikusak, túlságosan sok adminisztratív vezetőt tartanak el. 4. Mert monopolizált a földhasználat és a mezőgazdasági vállalkozások. 5. Mert a kiegészítő foglalkozásként művelt családi gazdaságok túl kicsik és a szükséges kooperációk kialakításában korlátozottak. 6. Mert hiányoznak a nagyüzemek és a kisgazdaságok közötti hatékony méretű szervezeti formák. Mindezekhez járul még két csapás. Az egyik a példátlan méretű aszály, a másik a tulajdonviszonyok körül keltett bizonytalanság miatt elmaradt befektetések. Kisgazdapárti barátaink két legyet akarnak ütni egy csapásra: orvosolni szeretnék az egykori földbirtokos parasztságot ért sérelmeket és meg akarják valósítani a középméretű gazdaságok létrejöttét eredményező privatizációt. A kisgazdák több változatban tálalt törvénytervezete fenyegeti a falvakat, mert a termőföldek mintegy felét olyan városlakók kezébe adná, akik ennek hasznát lecsapolnák, kivonnák a mezőgazdaságból, rontva a falun élők élet-és munkafeltételeit. Falvainkban 1947 óta a különböző régiókban eltérő arányban, 40-80%- os lakosságcsere történt. Különösen sok középbirtokos család, vagy ezek leszármazottja költözött városokba, miután megfosztották a földtől. Ezek az elszármazottak szakmát tanultak, értelmiségi pályára léptek és városi egzisztenciát alapítottak. A föld tulajdonjogát azokhoz kell juttatni, akik a földből élnek, azokhoz, akik nemcsak a múltban foglalkoztak a földdel, hanem a jövő hatékony mezőgazdaságának kialakításában is részt kívánnak venni. Az új tulajdonosoknak piaci versenyben kell születniük. Elismerjükazoktulaj- donjogát, akik ma is nevükre írott földdel rendelkeznek a szövetkezetekben. Szükségesnek tartjuk, hogy ezek a tulajdonosok haladéktalanul visszanyerjék mindazon rendelkezési jogokat, amelyek a földtulajdonost megilletik. A gazdálkodni akaró volt tulajdonosok és a mai nagyüzemi dolgozók földre váltható induló vagyoni részesedéssel és elővásárlási joggal indulhatnának a versenyben. Kedvezményes privatizációs hitelek segítsék a vállalkozókat és a földrendező bizottságok az új önkormányzatokkal karöltve közösen határoznák meg, hol és mennyi föld kerüljön piacra. Ha a távol élő örökösöket is kártalanítani kívánjuk, gondolnunk kell az államosítások többi kárvallottjára, az államadósságokra és az inflációra is. De ne feledjük, a mezőgazdaság jövője nemcsak a földtulajdon rendezésén múlik. Félünk az olyan agrárirányítástól, mely nem lát más megoldandó feladatot, mint az egyetlen szempontra figyelő föld- refprmot. Új szövetkezeti törvényre van szükség: igazi mezőgazdasági szövetkezetek (nem kolhozok!!) nélkül nem tud kielégítően működni egy modern nemzetgazdaság. Az államnak le kell mondania arról, hogy megszabja a termelés és kereskedelem formáit és eszközeit. Könnyíteni kell a külkereskedelmet, újra meg kell nyitni az árutőzsdét, az országos gabonatőzsdét, ki kell alakítani egy agrár bankrendszert. Újjá kell szervezni az élelmiszeripart és -kereskedelmet. Létre kell hozni a mező- gazdasági hitelezési rendszert és a biztosítási alapokat. Van hát dolog, nem is kevés, hogy a mezőgazdaságban ne csak dolgozni lehessen, hanem megélni, jövőt építeni is. SZDSZ Tolna Megyei Egyeztető Bizottság Seregély István a Püspöki Kar új elnöke A Magyar Püspökkari Konferencia szeptember 3-án tartott rendkívüli ülésén a Szentszék által újonnan jóváhagyott statútuma értelmében a konferencia elnökévé választotta dr. Seregély István egri érseket, alelnökévé pedig Gyulay Endrét szeged-csanádi megyéspüspököt. A konferencia háromtagú állandó bizottságának rajtuk kívül tagja dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek. Az új statútum életbelépése előtt a konferencia mindenkori elnöke az esztergomi érsek volt, akadályoztatása esetén a kalocsai, annak akadályoztatása esetén pedig az egri érsek. Az zsinat után a Szentszék mindenütt a meghatározott időre választott elnöki intézményt szorgalmazza és már a legtöbb országban a püspökkari statútum igy is rendelkezik. A konferencia titkára továbbra is dr. Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök. A rendes őszi ülését szeptember 17-19-én tartja a konferencia. Dr. Seregély István egri érsek 1931- ben született, 1955-ben szentelték pappá, 1987 óta egri érsek. Vízügyi, környezet- és természetvédelmi kiállítás A székesfehérvári KDT Kővízig munkája (Folytatás az 1. oldalról.)- Terveznek-e a közeljövőben jelentősebb vizügyi beruházást Tolna megyében?- Új beruházás indítását nem tervezzük, de jelenleg is folyik a Bátai főcsatorna szivattyútelepének építése, a Sió rendezése Simontornya környékén, valamint a sárközi melioráció, bár ez utóbbinak elsősorban mezőgazdasági jelentősége van.- A veszélyes hulladékok elhelyezése régi gond megyénkben, és még ma sincs megfelelő megoldás. A KDT Kövízignek van valamilyen elképzelése ezzel kapcsolatban?- Nemcsak Tolnában, de az egész országban nagy gond ez, sürgősen kellene építeni új hulladéklerakó helyeket. Tolna megyében Simontornyán lett volna ilyen, hiszen a Bőrgyár produkálja a veszélyes hulladék nagy részét. Egy ilyen lerakóhely létesítése azonban százmilliós nagyságrendű beruházás, végül is pénz híján nem volt lehetőség a megvalósításra. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a lakosságban időközben kialakult egyfajta túlérzékenység ezekkel a létesítményekkel szemben, vagyis mindenütt tiltakoznak, ahol ilyen hulladéktemetőt akarnak épiteni. Előbb-utóbb azonban újra mozgásba kell hozni ezt az ügyet, nagyon nagy szükség van a veszélyes hulladékok megnyugtató elhelyezésére, hiszen az semmiképpen sem lehet jó megoldás, ami a mai gyakorlat, hogy a gyárak a telephelyükön maguk alakítanak ki - többnyire hiányos műszaki védelemmel - átmeneti tárolókat.- A környezetvédelem után ejtsünk néhány szót a természetvédelemről. Annyit tudunk, hogy vannak védett területek, növények, állatok, de mi a feladata a KDT Kövízignek ezen a szakterületen?- Mi vagyunk a természetvédelmi területek kezelői, tehát fenntartjuk, óvjuk, ellenőrizzük ezeket, kivizsgáljuk a bejelentéseket. De új tájvédelmi körzeteket is alakítunk ki, pontosabban előkészítjük ezeket a jogi védettség elnyeréséhez. Most például a Mezöföld egy ritka természeti adottságokkal rendelkező részét, A Sió torkolati mű makettje mellett a vízrajzi mérőeszközökkel is megismerkedhetnek a látogatók valamint a gyulaji dámvadas területet szeretnénk tájvédelmi körzetté nyilváníttatni.- Az új kormány felállásával a minisztériumok is átrendeződnek, a vízügy a közlekedéshez került. Ennek milyen hatása lesz a KDT Kövízigre?- Jelentős, hiszen ebből az egy intézményből hamarosan ismét kettő lesz. Azért mondom, hogy ismét, mert az ösz- szevonás alig két éve történt. Véleményem szerint a vízügy, a környezet- és természetvédelem összefüggő, egymást kiegészítő területek, ezért a szétválással nehézkesebb és persze drágább lesz ezeknek a feladatoknak az ellátása.- Ön a megnyitójában említette, hogy ez a kiállítás a Közép-Dunántúl többi megyeszékhelyén is látható lesz majd. Szekszárdra mikor hozzák el?- Pontos dátumot még nem tudok mondani, valószínűleg az év végén, vagy 1991 elején. , _ ..- áa - Foto: - gk Párthírek MDF Jelölőszelvények leadása Az MDF Bátaszéki Szervezete tájékoztatja a Tisztelt Választópolgárokat, hogy a támogatásunkra szánt jelölőszelvényeiket vasárnap kivételével naponta délelőtt 10-12, délután pedig 14-16 óra között adhatják le a Budai úti irodahelyiségünkben. Megbi- zottaink is rövidesen megkezdik a helyszíni gyűjtést. Támogató jelölését köszönjük. MSZP Ügyelet Minden csütörtökön 18 órától ügyeletet és konzultációt tart a Szocialista Párt bonyhádi szervezete, amelyre minden érdeklődőt tisztelettel várnak a Perczel Mór utca 9. szám alatti irodában. A biztonsági ember elárulta (2.) m m összeesküvés apám ellen Az a rettenetes teher- Mi a véleménye a Szovjetunióban történtekről, Gorbacsov politikájáról, Jelcin szerepéről?- A mai fejlődést jellemezni nagyon nehéz, noha mindenki ezzel foglalkozik. Egyrészt szeretnénk minél gyorsabban megoldani a feladatokat, mindent megváltoztatni, ugyanakkor az a rettenetes teher, ami évtizedek alatt összegyűlt, visz- szafelé húz bennünket. Ez nemcsak a párt- és állami apparátus ellenállása, azé az apparátusé, amely egyébként fokozatosan elveszti hatalmát. Ide tartozik az is, hogy a nép jelentős része nem tud és nem is akar úgy dolgozni, ahogy kellene, sokan megszokták a szegényes, korlátozott életet. Az emberek általában félnek a nagy változásoktól. Természetesen reméljük a pozitív eredményeket, hiszen aki belefogott a változtatásokba, csakis az eredmények reményében tevékenykedik. De hogy mi kell ehhez, azt előre megjósolni nagyon nehéz, még a legrövidebb időre vonatkoztatva is. Gorbacsov egyensúlyozó politikát folytat a bal- és jobboldali szélsőségek között; úgy gondolom, politikája a legész- szerűbb az adott helyzetben, mert a baloldali veszélyt alábecsülni veszélyes lenne. Jelcinnel tulajdonképpen azonos ügyet szolgálnak, függetlenül attól, hogy néha egymásba marnak. Mert az a csoport, amelynek Jelcin a feje, a reformok felé taszit bennünket. Gorbacsovot pedig arra kényszeríti, hogy kritikusan vizsgálja felül saját döntéseit, politikáját. Objektiven nézve ez egy szerencsés összetétel. Veszélyes magnószalagok E. Fehér Pál kritikust, az általa szerkesztett könyvről kérdeztem.- A leváltott Hruscsov eleinte nagyon lehangolt volt, mindvégig szigorú őrizet alatt állt, egyetlen lépést sem tehetett anélkül, hogy az állambiztonság különleges osztálya ne ellenőrizte volna - mondta. - Mindenekelőtt egy másik lakásba költöztették, abba, ahol most a fia él, ez Moszkvában a régi Arbat környékén van, a központi bizottsági munkatársak számára épített házban. Ott volt Solohov moszkvai lakása is. De Hruscsov idejének nagy részét a nyaralójában töltötte, s itt kezdte diktálni fiának emlékezéseit. Az „Összeesküvés apám ellen” című könyv tulajdonképpen az emlékirat születésének történetéről szól. Hruscsov magnóra mondta emlékeit és Szergej Nyikitics a szöveget áttette írógépbe. A megfelelő szervek hamarosan tudomást szereztek arról, hogy Hruscsov az emlékiratait készíti. Ez riadalmat okozott a legfelső vezetésben, hiszen Hruscsov volt az első magas rangú személyiség, aki megírta emlékezéseit a kommunista mozgalomban. Még Mikoján írt, de ő sosem volt első ember. Hruscsovtól követelték, hogy a magnószalagokat bocsássa a központi bizottság rendelkezésére, de valahogy mégis kijutott ezek egy része Nyugatra, ahol töredékesen publikálták. Az akkori politikai bizottság tagjai igen durván próbáltak hatni Hruscsovra, s egy Kreml-béli beszélgetés után került olyan állapotba, hogy kórházba vitték és hamarosan meghalt. A magnószalagokat elkobozták, Hruscsov minden kitüntetésével, vadászfegyverével együtt. A temetésen maga a fiú mondott beszédet apja felett. Nagy tömeg gyűlt össze annak ellenére, hogy a gyászjelentést is csak aznap adták ki, s a szertartás szigorú rendőri őrizet mellett történt. Megjegyzem, írt egy másik könyvet is Szergej Hruscsov, mely annak a tíz évnek a történetét (54-től 64- ig) dolgozza fel, amig Nyikita Hruscsov volt hatalmon. A politikai és katonai konfliktusokat vizsgálja; ez Szergej Hruscsovnak, a rakétatechnikában dolgozó kutatómérnöknek emlékei, aki 68-ig szigorúan titkos munkákon dolgozott. Szimonov anekdotája- A Hruscsov emlékezések első teljes orosz kiadása most készül, és egyszerre fog megjelenni Amerikában és a Szovjetunióban. Úgy tudom, a Leopárd kiadónál magyarul is.- Igen. Az Ogonyok című folyóiratban ebből jelent meg néhány részlet - 8-10 folytatás -, de ez is nagy konfliktusok árán. Jóllehet, a Szovjetunióban nincs már cenzúra, de a pártapparátusban sokan vannak, akik Hruscsovról ma sem hallanak szívesen, korábban pedig a nevének puszta leírását is betilthatták. Ezzel kapcsolatban Szimonov sokszor elmesélt egy anekdotát. Tény: Hruscsov volt az első, aki kimondta Sztálinról az igazságot, ezt többé nem lehetett semmissé tenni, bármennyire akarták is a brezsnyevi korban. Viszont a Hruscsov körüli légkör is alkalmas volt arra, hogy ne a teljes igazság érvényesüljön. Szimonov története a következő: Hruscsov, mint ismeretes, megváltoztatta Sztálingrád nevét Volgográdra. Szimonov nagy regénytrilógiája az Élők és holtak pedig a sztálingrádi ütközetről szól. A szovjet rádió folytatásokban akarta közölni a regényt. Az írót felhívta-a rádió elnöke: „Konsztantyin Mihajlovics, szeretnénk közölni az Élők és holtakat, de van egy kis baj. Maga mindig Sztálingrádról ír, pedig nem az a neve a városnak. Át kellene írnia Volgográdra.” Erre Szimonov azt válaszolta, hogy ama kis változtatást pedig nem fogja megcsinálni, mire a rádió le is mondott a regény közléséről. 1965- ben, Hruscsov bukása után újra tervbe vették a közlést, a rádió elnöke újra felhívta Szimonovot: „Konsztantyin Mihajlovics, hál’ istennek elhárult az akadály, de most is van egy kis bökkenő. Két-három sort kellene megváltoztatni. Az ön regényében ugyanis szerepel a sztálingrádi front haditanácsának tagja, Nyikita Hruscsov neve. Hát ezt kellene kihagyni." Mire Szimonov: „akkor sajnos most sem fog elhangzani a mű, ugyanis az történelmi tény, hogy a politikai biztos a sztálingrádi csatában Hruscsov volt.” Másodszor sem közölték a regényt. Szergej Nyikitics Hruscsov jelenleg egy tudományos kutatóintézetben szá- mítástechikával foglalkozik. Ugyanakkor az egyik moszkvai egyetem professzora. Most járt először a Balatonnál, noha Magyarországon volt már néhányszor. A KFKl-val és a Videotonnal gyakran működött együtt, de Budapestnél nem jutott messzebbre. Most feleségével körüljárták a Balatont, s ahova gyalog nem tudtak elmenni, oda kocsival utaztak. Közben Nyikita Hruscsov emlékiratát rendezték (rendezik) sajtó alá. Mint mondta, csodálatos élményekkel térnek haza, nagy hálával gondolnak majd itteni vendéglátóikra. SZAPUDI ANDRÁS
