Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-28 / 150. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. szeptember 28. Csatlakozás Európához Tájékoztató a Külügyminisztériumban Hogyan válasszunk? Tudnivalók a helyhatósági választások előtt (Folytatás az 1. oldalról.) dött, s vannak elképzelések a külpolitikai együttműködés kialakítására is. Várhatóan felgyorsul a társulási szerződés előkészítése. A napokban küldöttség tartózkodott Magyarországon, s a tárgyalásokon ez a téma is szóba került. Amennyiben létrejön a szerződés, az lehetővé teszi Magyarország és az integrációs szervezet tagországai között a kereskedelmi akadályok teljes lebontását. A tájékoztatón szóba kerültek a magyar biztonságpolitika legégetőbb kérdései is. Meiszter Dávid hangsúlyozta, hogy a kormány elsősorban nem katonai tényezőkkel kívánja garantálni az ország biztonságát. Amennyiben sikerül kialakítani az új európai kooperatív biztonsági struktúrát, a térség országainak szoros kapcsolatai révén olyan körülmények jönnek létre, amelyek nem teszik lehetővé komoly konfliktusok kialakulását. Ebben az esetben a katonai tényező Európa valamennyi országában mindinkább háttérbe kerül. Magyarországon nem képzelhető el a svájci tipuPárthírek Fidesz Kampányzáró Fidesz-nap Pakson 1990. szeptember 28-án, tehát ma délután 16 órától a Fidesz paksi csoportja a lakótelepi vásárcsarnokba vár mindenkit néhány vidám órára. Lesz BMX-, gördeszka- és görkorcsolya-bemutató, lepényevés, söröshor- dó-guritóverseny, szkanderbajnokság, sörivóverseny, valamint gyermekprogramok, különféle dijakkal. Műsorvezető: Dám László, a Magyar Rádió és a Calipso Rádió munkatársa. A műsorban bemutatkoznak a Fidesz paksi jelöltjei. MSZDP Új alapszervezetek Tamásiban megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi alapszervezete. Ügyvivője: Hohner Ferenc Tamási, Széchenyi út 13. * Dúzson megalakulta Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi alapszervezete. Ügyvivője: Fodor István, Dúzs, Béke út 59. sú fegyveres semlegesség. Ez a megoldás a konfrontáció időszakában tűnhetett vonzónak, jelenleg azonban, amikor jelentősen csökkenőben van a tömbök szembenállása, a semlegesség veszít jelentőségéből. Az új európai biztonsági struktúra kialakításának fontos része, hogy a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalások sikerrel záruljanak. Számos téves információ jelent meg a sajtóban a tárgyalásokkal kapcsolatban. Ezeket cáfolva a Külügyminisztériumban elmondották: a tárgyalásokon körvonalazódó megállapodás egyaránt garantálni fogja Nyugat-és Kelet-Euró- pa biztonságát. Magyar javaslat alapján ugyanis nemcsak a Kelet- Európában, illetve a Nyugat-Európá- ban állomásozó haderők létszámát korlátozzák, hanem a készülőben lévő szerződés országonként fogja tartalmazni: egyes fegyvernemekből mekkora haderőt lehet fenntartani. A körvonalazódó megállapodás alapelve egyébként az, hogy a biztonságot nem katonai erővel, hanem a sokoldalú európai együttműködés előmozdításával kell garantálni. KDNP-MDF Választási koalíció Tisztelt Választópolgárok! Ismételten felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Szekszár- don a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum választási koalíciót kötött. Ennek értelmében kérjük a KDNP-vel és az MDF-fel szimpatizáló választópolgárokat, hogy szavazataikkal kölcsönösen támogassák közös jelöltjeinket. Szocialista Párt Kampánypénz - közcélra Különféle közösségi célokra ajánlottak fel - a rendelkezésre álló kevésből is - a Szocialista Párt alapszervezetei. Pálfán szórólapok helyett, - mondván, hogy ha helyben nem ismerik a jelöltet, akkor úgysem szavaznak rá - szociális célra ajánlották fel a pénzt. Regölyben az óvoda eszközeinek fejlesztésére, játékok vásárlására fordítják a rendelkezésre álló összeg nagyobbik felét. A szekszárdi alapszervezet a Garay tér rekonstrukciójára a Garay iskola által létrehozott alapítványnak fizeti be azt az összeget - várhatóan mintegy tízezer forintot -, amit sikerült megtakarítani a választási kampány költségeiből. (Folytatás az 1. oldalról.) A városokban is két szavazólapot kapnak a választópolgárok, de más céllal. Az egyik, az egyéni választó- kerület szavazólapja lesz, ezen az egyéni választókerület jelöltjei vannak ábácé sorrendben felsorolva. Ezen a szavazólapon csak egy személyre lehet szavazni, ha többet ikszel a választópolgár, akkor érvénytelen a szavazat. A másik szavazólap pártlista, ott egy pártot kell megjelölni. A pártok neve alatt az az öt személy van felsorolva, akik az adott párt listáján az első öt helyen állnak, de azokra nem kell szavazni az állampolgárnak, kizárólag csak a pártra. Ki, hol, mikor? Szeptember 30-án, vasárnap reggel 6 órától délután 6 óráig adhatják le az állampolgárok szavazatukat a saját választókerületükben kialakított választókörzetben. A névjegyzékre történt felvételről minden szavazóképes állampolgár még augusztusban értesítést kapott, amin rajta van, hogy milyen sorszámon szerepel a választói névjegyzékben, hogy hol szavazhat. Ezt az értesítést célszerű elvinni a szavazóhelyiségbe, mert így könnyebben megtalálják a névjegyzéken az állampolgárt. Amennyiben valamilyen oknál fogva ez az értesítés nincs meg, az sem kizáró ok, elég, ha a szavazásra jogosult a személyi igazolványát felmutatja, mert ezzel a szavazóbizottság azonosítani tudja. Minden szavazóhelyiségben legalább két szavazófülke lesz tollal ellátva. A jelen lévő szavazóbizottság pedig tájékoztatást fog adni az állampolgároknak a szavazás módjáról. Javított listák Tolna megyében a választólistákat a Szekszárdi Nyomda készítette el, mivel a szavazólapokon a pártok kérésére feltüntetésre kerülnek jelvényeik is. A nyomdai átfutási idő miatt a listákon az esetleges változásokat e hét közepéig tudták átvezetni. Az ezt követő választásokat a továbbiakban már manuálisan kell a szavazólapokra rávezetni. A BM ez ügyben kiadott tájékoztatása szerint, (választójogi törvény 35. szakasz első bekezdés) hivatalos szavazólapnak minősül az a szavazólap is, amelyen a szavazatszámláló bizottság oly módon végez változtatást, hogy az eredetileg induló jelöltek közül kihúzza az időközben kiesett jelölt nevét. A szavazólap attól minősül hivatalosnak, hogy azt a szavazatszámláló bizottság pecsétjével látja el. A szavazólapokon végzett utólagos módosításokról a szavazólap átadása előtt a szavazatszámláló bizottság tájékoztatja a választópolgárokat ha a szavazólapról törölt jelöltre mégis szavazatot adnak, akkor ezeket a szavazatokat figyelmen kivül kell hagyni. Etnikai, nemzetiségi * kisebbségi jelöltek Ha valaki kisebbségi jelöltként indult, az előnyöket élvez bizonyos területeken, az Országgyűlés ugyanis 15 millió forintot szavazott meg a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jelöltek részére. Ennek értelmében az egyéni jelöltek kétezer forintot, a polgármesterjelöltek négyezer forintot kaphattak, a nemzetiségi listát állító pedig tízezer forintot Ezeket az összegeket szeptember 15-ig lehetett a helyi tanácstól fölvenni. Ez az összeg a független képviselőjelölteknek nem jár. Etnikai vagy nemzetiségi listaállitás estén a jelölt akkor is mandátumhoz jut ha egyébként nem éri el a mandátumszerzéshez szükséges szavazatokat hanem annak csak kétharmadát Mikor lesz eredmény? A több jelölt és a jelöltállítás bonyolultsága miatt a szavazatok össze- számlálása minden bizonnyal tovább fog tartani, mint azt a korábbi választásoknál megszoktuk. A szavazatok össszesrtése manuálisan, kézzel történik a községekben, az így összesített listát juttatják el Szekszárdra, ahol számítógépen rögzítik az eredményeket A hat városban már az összesítés is számítógépen történik, így összesítik a pártlisták eredményeit is, ami elég bonyolult számítási mód, mivel a pártlistákra leadott összes szavazatokból kell kiindulni. Ennek alapján számítják ki hogy egy mandátum eléréséhez hány szavazatot kellett az adott pártnak elérnie, és ennek alapján kerül a listán megjelölt első, második, haramdik... személy a képviselőtestületbe. A városokban az egyéni választókerületben több feltétel szükséges ahhoz, hogy már az első fordulóban legyen képviselő. Nagyon fontos, hogy az állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt a helyhatósági választáson, mivel a névjegyzékbe felvett választópolgároknak legalább a 40 százalékának kell elmennie szavazni ahhoz, hogy érvényes legyen a választás. Másik feltétel, hogy a jelölt a leadott szavazatok legalább 25 százalékát elérje. Aki ezt, vagy ennél többet elér, az lesz a képviselő. Ha nem érte el egyik jelölt sem a 25 százalékot akkor második fordulóra kerül sor, ahol már az lesz a győztes, aki többséget szerez. Községekben nem szükséges 25 százalékot elérni a képviselőtestületi tagjelöltnek. Amennyiben a szavazópolgárok 40 százaléka elment szavazni, akkor a legtöbb mandátumot elért személyek jutnak be a képviselőtestületbe. Ajelöltek, illetve azok képviselői kérhetik a szavazatszámláló bizottságtól, a szavazási jegyzőkönyv egy példányát így ők az állampolgároknál korábban megtudhatják az eredményt Az állampolgárok azzal, hogy el- menmennek a helyhatósági választásokra, javítanak helyyzetükön, hiszen számukra megfelelő, helyi sorsukat javító képviselőket választhatnak. F. KOVÁTS ÉVA Horthy Miklós: Emlékirataim A magyar olvasó először veheti kézbe tiltás nélkül Horthy Miklós Emlékirataim címmel publikált visszaemlékezését az Európa Könyvkiadó és a História folyóirat közös kiadásában, amely az ősszel jelenik meg. Ebből közlünk részleteket. 4. Hadbalépésünk hiteles története ... Mi, amennyire csak lehetett, addig kivontuk magunkat a Hitler által óhajtott korlátlan szövetség megkötése alól, és még 1941. június 22-e után is ennek a politikánknak,folytatására tettünk kísérletet. Közvetlenül a német támadás megkezdése után ismét kaptam olyan levelet Hitlertől, amilyent az ember kelletlen érzéssel, vonakodva bont fel. Azt kívánta, hogy üzenjünk hadat a Szovjetuniónak. Az első minisztertanácson, mely erről tárgyalt, Bárdossy miniszterelnök még a diplomáciai összeköttetés megszakítására sem volt hajlandó, és úgy gondolta, hogy magatartásunkhoz moszkvai követségünk tájékoztató szolgálatának hasznosságára való hivatkozással a németek belenyugvását is elérheti. Amikor Jagow német követ a külügyminiszteri sajtóiroda közleményéből értesült erről, azonnal felkereste Bárdossyt, és kijelentette, hogy a diplomáciai kapcsolat megszakítása a legkevesebb, amit Berlin a magyar kormánytól vár. Június 23-án ismét összeült a minisztertanács, és megtárgyalta Werth vezérkari főnök előterjesztését, mely haladéktalan hadüzenet érdekében foglalt állást. Hivatkozott arra, hogy Románia máris belépett a háborúba, úgy hogy Magyarország ahelyett, hogy egész Erdély megszerzésére nyílnék kilátása, vonakodásával a bécsi döntésben visszakapott részét is kockára teszi: Bárdossy álláspontját ez az érv sem ingatta meg, és ehhez a kormány tagjai is csatlakoztak Győrffy-Bengyel tábornok kivételével, aki a távol levő Bart- ha Károly honvédelmi minisztert képviselte, és az ő utasítását követte. A határozat az volt, hogy a diplomáciai kapcsolatot megszakítjuk, de tovább nem megyünk. Ennek megfelelően adtam választ Hitlernek, és közöltem, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy Oroszországnak - méghozzá minden kihívás nélkül - hadat üzenjen. Az ilyen lépés a két ország méretei között fennálló igen nagy különbségre és erőink csekély voltára tekintettel valóban nevetségesnek látszott előttem. Június 26-án az a hír lepett meg bennünket, hogy Kassát és Munkácsot bombatámadás érte. Werth vezérkari főnök jelentése szerint az azonnali vizsgálat azt állapította meg, hogy a támadást szovjet repülőgépek hajtották végre. Egy bom- barepeszdarabon a leningrádi hadiszer- gyár jegyét ismerték fel. Ezzel a „kihívás” bekövetkezett, és június 27-én megjelent a hivatalos nyilatkozat: „Magyarország a felségterületén végrehajtott, nemzetközi- jog-ellenes, ismételt szovjetorosz légitámadás miatt a Szovjetunióval hadiállapotban lévőnek tekinti magát.” Nem kímélhetem meg Bárdossyt attól a szemrehányástól, hogy azokban a válságos napokban eltitkolta előttem moszkvai követünk egyik táviratát, melyről csak három évvel később értesültem. Ekkor Bárdossy, nyomatékos kérdésemre, be is ismerte ezt a tényt. Kristóffy követ távirata azt a jelentést tartalmazta, hogy Molotov Magyarország semleges magatartása esetére az erdélyi kérdésben a szovjet támogatását helyezte kilátásba. Ennek az ajánlatnak komolyságára vallott, hogy követségünknek június 23-át követőleg még nyolc napon át lehetővé tették, hogy a szokásos rejtjeles táviratok útján érintkezzék Budapesttel. Moszkva ezenkívül erélyesen cáfolta, hogy a magyar városok ellen intézett „kihívó” bombatámadásokat szovjet repülőgépek hajtották végre. Molotov ígéretének, melyet Kristóffynak tett, bizonyára kérdéses az értéke; nagyhatalmak ilyen vonatkozásban nem éppen tartózkodóak, ha arról van szó, hogy kis államokat bevonjanak a háborúba, vagy attól távol tartsanak, különösen pedig akkor, ha ígéretük másnak a számlájára történik. Moszkva cáfolata azonban - szemben a saját vezérkari főnökünk jelentésével - megfelelt a valóságnak! Erre a keserű megállapításra a tények kényszerítenek. Bárczy István miniszter- elnökségi államtitkár 1944-ben olyan titkos összejátszásról tett nekem utólag jelentést, amilyennek lehetőségével sohasem számoltam. Az előzmények közvetlen ismerete alapján mondta el Bárczy, hogy Krúdy Ádám repülő százados, a kassai repülőtér oktatótisztje írásban jelentette Bárdossy miniszterelnöknek, hogy ő saját szemével látta, hogy a bombákat német repülőgépek dobták le. Időközben azonban a hadiállapot már beállott. Ezért aztán Bárdossy Krúdy századost hallgatásra intette és figyelmeztette, hogy ellenkező magatartása ránézve kellemetlen következményekkel járhat. A miniszterelnökség tisztviselői is parancsot kaptak, hogy hallgassanak. Elméletileg ugyan nem teljesen kizárt az a lehetőség, hogy Krúdy repülő százados 1941. június 26-i megfigyelése esetleg téves volt, ez azonban két okból nagyon is valószínűtlen. Mint említettem, vezérkari főnökünk éppúgy kívánta volt, akárcsak Hitler, hogy részt vegyünk a háborúban. Mindkettőjüknek tehát, hogy úgy mondjam, érdekében állott, hogy az a kihívás, amelynek hiányára Hitlerhez intézett levelemben elutasító álláspontom megokolása során hivatkoztam, valóban bekövetkezzék. Másrészt ismeretes, hogy milyen gyenge lábon állt az orosz légierő különösen akkor, a gyors visszavonulás napjaiban. Nyilvánvaló, hogy az oroszok összes bevetésre alkalmas gépeiket az elönyomuló ellenség ellen fordították, és nem rendelkeztek olyan felesleggel, hogy olyan állam városainak bombázására gondoljanak, amelynek semlegessége kétségtelenül érdekükben állott. Ez tehát a Szovjetunióval szemben bekövetkezett hadba lépésünk hiteles története. Ennek előadásával távolról sem akarom azoknak a bátor férfiaknak emlékét és érdemét kisebbíteni, akik hazánkért vitézül küzdöttek, és sokan közülük hősi halált is haltak. Senki sem állíthatja bizonyossággal, hogy Magyarország az említett titkos összejátszás, mondhatnám, összeesküvés nélkül ugyanazt a politikát folytathatta volna mindvégig mint Bulgária, amely egyáltalán nem üzent háborút a Szovjetuniónak, olyan politikát, amely Bulgáriának sem vált hasznára. Moszkva 1944 szeptemberében, amikor a bolgár-angolszász fegyverszüneti tárgyalások már folyamatban voltak, végül is váratlanul hadüzenetet küldött Szófiának. A való tényállást már azért is meg kellett világítanom, hogy tisztán álljon mindenki előtt: milyen természetű is volt tulajdonképpen ún. „szövetségünk”, amelynek alapján Hitler egyre fokozódó követelésekkel lépett fel velünk szemben... Magyarország 1941 júliusában mintegy 30 000 embert küldött a keleti arcvonalra: ezek egy részét személyes kérésemre Hitler októberben hazaengedte. Németország ugyan a háború első hónapjaiban hatalmas győzelmeket aratott. Azonban Hitler nyilvánvalóan nagy stratégiai hibát követett el, mikor elvetette a hadvezetőségnek azt a javaslatát, amely védelmi vonal felállítását tanácsolta, és a támadást Moszkva ellen elrendelte. Erre aztán Moszkvából a németeket olyan érzékenyen érintő visszavágás érte, hogy a német csapatok győzhetetlenségébe vetett hit megrendült... Minden hagyományos külsőség mellett is, amely Ribbentrop birodalmi külügyminiszter első budapesti látogatása alkalmával 1942. január 6-án megnyilvánult, a beavatottak előtt nyilvánvaló volt, hogy nagy az eltérés aközött, amit Hitler tőlünk követelt, és aközött, aminek teljesítésére mi hajlandók és képesek voltunk. Aki túlzottan él a propagandával, az odajut, hogy szavát akkor is csak üres propagandának tartják, ha az történetesen valóságot tartalmaz. Mi nem egészen adtunk hitelt Ribbentrop közlésének, amely szerint az angolszászok „elvakult készségükben odáig mentek, hogy tárgyalásaik során a bolsevizmusnak Európában szabad kezet ígértek, csak hogy újabb véráldozatra bírják a Szovjetet”. Január végén azonban, amidőn Keitel vezértábornagy látogatást tett Bartha honvédelmi miniszternél, és a szükséges páncélkocsik meg egyéb hadianyag rendelkezésünkre bocsátására ígéretet tett, mégis rászántuk magunkat, hogy Jány tábornok vezetése alatt 150 000 emberből álló második hadsereget állítsunk fel. Az említett összes hadianyagból hadseregünk a többször megismételt ígéretek ellenére nemcsak útra kelése előtt, hanem a hadszíntérre érkezése után sem kapott meg soha semmit. Ennek az volt a közvetkezménye, hogy a Voronyezs mellett folyt harcok során a mi csapataink egészen kivételesen súlyos veszteséget szenvedtek. Amikor Keitel látogatásának szomorú következménye ismeretessé vált, az elkeseredésben az a keserű mondás kelt szárnyra, hogy egymást kérdezték az emberek: „Mit hozott nekünk Keitel?”, s ezt válaszolták: „Egy filmet.” És ezen az akkor pergetett Halálos tavasz-t értették...
