Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-26 / 148. szám
1990. szeptember 26. NÉPÚJSÁG 3 Őszi BNV '90 A higany nem jelent közvetlen veszélyt Interjú dr. Tolnai Lajossal Vállalatoknak jut - annak, aki egy-két zsákkal vesz, nem Már nem a drágulástólhanem a hiánytól félnek az emberek Felvásárlási láz krumpliból és hagymából is (Folytatás az 1. oldalról.) A sajtótájékoztató után rövid interjúra kértük dr. Tolnai Lajost.- Az újságolvasó, rádiót hallgató embernek mostanában a BVK neve hallatán a higany ugrik be. Van-e új fejlemény a nemrég felfedezett higanyszennyezéssel kapcsolatban, illetve milyen tervei vannak a vállalatcsoport vezetésének a veszély elhárítását illetően?- Ez a szennyezés senkit sem veszélyeztet közvetlenül. A higany a PVC-üzem alatti talajban van és a technológiai rendszerek tömítetlenségei miatt került oda. Tulajdonképpen a környezetét nem szennyezte a gyár, ami alatt azt értem, hogy a kerítésen kívülre nem került a higany. A hatósági előírások szerint a kimenő szennyvízben 0,02 milligramm higany lehet literenként, ezt az éréket pedig soha nem léptük túl. Ehhez még annyit, hogy a kenyérre is ez a határérték érvényes, de a tojásporban például ennek akár négyszerese is lehet a hazai szabványok szerint. A talajszennyezés természetesen súlyos probléma, de mivel közvetlen veszélyt nem jelent, nem szabad kapkodni, fejetlenül cselekedni. Jelenleg is folyik az üzemépület alatti szennyezett talaj vizsgálata fúrásokkal, hiszen a legelső feladat, hogy pontosan feltérképezzük a szennyezés kiterjedését és koncentrációját. Konkrét elhárítási tervek csak az alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatok alapján készülhetnek. Több külső és vállalati szervezet is dolgozik ezen és egy hónapon belül a sajtó teljes nyilvánossága előtt számolunk be arról, hogy miként oldjuk meg ezt a súlyos problémát.- A másik kérdés az lenne, hogy Kazincbarcikáról, a vállalati központból hogyan látják, milyennek ítélik-tulajdonosi szemmel - a szekszárdi Gemencplast Rt. munkáját?- Figyelembe véve a nehéz körülményeket, elégedettek vagyunk. Fiatal, rátermett, innovációra érzékeny vezetés van Szekszárdon, akik nyugati tőkét és technológiát hoztak a társaságba és nyugodtan mondhatom, hogy európai színvonalú termékeket gyártanak. Annak idején a BVK szekszárdi gyáregységének létrehozásával foglalkoztatási gondokat oldottunk meg. Most az a feladat, Jövőre a Kiosz helyett már az Iposz képviseli majd a kisiparosokat - tudhatták meg az újságírók a Kiosz székházéban rendezett keddi sajtótájékoztatón. A Kiosz hétfői, XI. kongresszusa kimondta, hogy a Kisiparosok Országos Szervezete 1990. december 31-én átalakulással megszűnik. Általános jogutódként az idén szeptember 10-én és 23-án megalakított Ipartestületek Országos Szövetségét jelölték meg. Ezek lényegében technikai kérdések, mert mint Szűcs György, az Iposz elnöke elmondta, már a sajtótájékoztató napján is az Iposz elnöksége képviseli a kisipahogy ez a cég hatékony és versenyképes legyen a piaci viszonyok között is, mert csak ez biztosíthatja hosszú távon a munkahelyeket. Alapvetően a drága alapanyag, a csökkenő fizetőképes kereslet és a telített nyugati piac sújtja a műanyag-feldolgozó ipart. Ezek ellen állandó innovációval és aktív, minden részletre kiterjedő marketingmunkával lehet védekezni. Ebben jó a szekszárdi vezetés, úgy gondolom, hogy túl fogják élni a mostani válságos időszakot. * A Gemencplast Rt-t a szokott helyen, a B-pavilon melletti szabadterületen találjuk, az elmúlt évekhez képest annyi eltéréssel, hogy most az egész kiállítási terület az övék. Baltavári István ügyvezető igazgató éppen tárgyal két úrral, akik az imént néztek körül a standon. Később elnézést kér, hogy megvárakoztatott bennünket, azt mondja, amerikai magyarok voltak, a „csini” polc iránt érdeklődtek azzal, hogy rendelnének belőle tízezer darabot. Persze, most még nem lehet eldönteni, hogy mennyire komoly ez az ajánlat.- Egyébként, hogy megy az üzlet?- Úgy néz ki, hogy már novemberben készen leszünk az ez évre tervezett munkával, időben tehát jól állunk és szép nyereségre számíthatunk.- A mezőgazdaság problémái, pénztelensége nem vetette vissza a Gemencplast termelésében jelentős szerepet játszó dréncsövek forgalmát?- A korábban megszokott évi 2000 tonna helyett idén 400 tonnát gyártunk. Éppen ezért tárgyalunk egy török céggel, hogy kivinnénk a gyártást, tehát a gépeket, technológiát oda, mert ott nagyobb az igény erre a termékre. De nemcsak a mezőgazdaság, hanem az építőipar is válságban van, ami nekünk szintén komoly érvágást jelent. Ezek ellen nem nagyon tudunk mit tenni, de a lakosság felé még jobban szeretnénk nyitni. Az a célunk, hogy a nemrég munkába állt fiatal termékmenedzserek segítségével lehetőleg minden településen, minden vegyesboltban, Tüzép-telepen, szaküzletben ott legyenek a termékeink vevőközeiben. rosokat. Hivatalosan az Iposz bírósági bejegyzésétől látja el ez a testület a Kiosz országos elnökségének feladatait és hatáskörét. A szövetség idén a Kiosz országos elnökség által elfogadott költségvetésből gazdálkodik. A négymilliárd forintra becsült Kiosz-vagyon felmérése még további pontosításokra szorul. Az elosztás részletes meghatározásáról egy későbbi Iposz-közgyülés dönt. Azt viszont már eddig is sikerült tisztázni, hogy ingatlanokban, törzs- vagy kamatozó részvényekben kaphatják meg - az 1989. december 31-i taglétszám arányában - az ipartestületek a Kiosz vagyonát. „Most örülnek az emberek annak az olcsó burgonyának, aminek a forgalmazásáért két évvel ezelőtt följelentették a téeszt az akkori pártállam besúgói, és kivételezettjei” - mondja Szentes Nándor, a mözsi Új Élet Tsz elnöke, mikor fölkerestük, s megkérdeztük tőle, hogy van-e idén elegendő krumpli és hagyma. Sem hagyma, sem pedig krumpli nincs annyi, amennyire idén igény lenne. Hétfőn délelőtt 10 óráig legalább húsz telefonhívást kapcsoltak az elnökhöz, aki kénytelen volt nemet mondani. Idén 15-20 százalékkal termett kevesebb az aszály miatt, azonban a hiánynak nem ez az elsőrendű oka. Tavaly ősszel ugyanis igen sok volt a burgonya, - a Jászságban például már három forintért is adták kilóját, de sok helyütt a földben is maradt a gumó - idén viszont egyszerűen nem tudták, hogy mennyi krumplit ültessenek, - mert hisz mindmáig hiányzik a piaci rendtartás. A felvásárlási láz nem csupán a cukornál, a sónál, a lisztnél, az étolajnál vehető észre, - aki csak teheti lakása minden zegzugát megtölti tartós élelemmel. Burgonyából például háromszor akkora mennyiségre lenne igény, mint amennyi a termelőknél fellelhető. Spekulánsokkal is gyakran találkozni, Folytatása következik? Cigánytanács Bátaszéken Sem a kommunizmusban, sem a csendőrtollas Horthy-rendszerben ilyen még nem volt, hangzott el a kijelentés Bátaszéken, a cigánytanács megalakulásakor. A véleményét így összegző arra utalt, hogy a cigányságnak olyan szervezete, amely képviselné ezt az etnikumot nem akadt még a községben. Az egész országban sem igen, mert amelyik névleg erre lett volna hivatva, az inkább hasonlított a hollyvoodi díszletekre, ahol a homlokzat mögött nincs semmi. Vagyis ezek a szervezetek inkább csak vezetőkkel rendelkeztek, de nem képviseltek senkit. Hogy a Bátaszéken megalakuló tanács nem válik ilyenné azt elősegítheti a kisebb közösség, amely közvetlen felügyeletet tud tartani választott vezetői felett. A cigánytanács a Magyar Demokrata Fórum bátaszéki szervezetén belül alakult, annak kezdeményezése és folyamatos támogatása mellett. Az alakuló ülésre összegyűltek öttagú elnökséget választottak, amelynek négy cigány és egy nem cigány tagja van. A nem cigány tag, aki az MDF tagja és indul a helyhatósági választásokon, vállalja a bátaszéki cigány etnikum képviseletét az önkormányzatban megválasztása esetén. Ilyen szervezet tehát valóban nem volt az előző, meg az azt megelőző rendszerben sem, olyan viszont annál több, hogy a kisebbséget, a támogatásra szorulókat ígéretekkel megtévesztették, és pillanatnyi politikai érdekeknek felhasználták. Hogy Bátaszéken erről van-e szó, vagyis az említett pártnak, illetve jelöltjének szüksége van a nagyszámú cigány etnikum szavazatára, vagy a cigánytanács valóban képviselni tudja a cigányság érdekeit, másrészt pedig tolmácsolni tudja a nagyobb közösség, Bátaszék elvárásait feléjük, azt a jövő dönti el. A cigányság és a település érdeke mindenesetre az lenne, hogy a cigánytanács túlélje a választásokat, és megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amelyek alakulásakor elhangzottak a résztvevők szájából. Korai még megítélni, hogy ez valami olyan kezdeményezés-e, amire nem volt még példa a kommunizmusban és a csendőrtollas Horthy- rendszerben. akik például egy kiló hagymán egy hónap alatt öt-hat forintot keresnek. A piacokon a kofáknál már most, amikor a termés egy részét még ki sem szedték a földből, 18-20 forintba kerül egy kiló krumpli, és 20-30 forintba egy kiló hagyma. Ha ez így megy tovább, a télen 20-30 forintot kérnek a burgonyáért, és akár 40 forintot is a hagymáért. A mözsi téesz meglehetősen kellemetlen helyzetben van, hisz korábban minden vevőjét mindig ki tudta szolgálni - például ez évben még nyár elején is lehetett vásárolni tőlük. Idén ősszel azonban lényegesen más a helyzet: azokat a rendszeres közületi vásárlóikat, amelyekkel szerződésük van, vagy amelyek évek óta rendszeresen innen veszik a dolgozóiknak a krumplit, hagymát, ki tudják szolgálni. Nem jut viszont azoknak, akik a téesztől egy-két zsákkal szoktak vásárolni. Meg is róják ezért a téeszt, ahol nem győzik magyarázni: egyetlen kis tétel önmagában valóban nem sok, de sok kicsi sokra megy. A burgonyánál is ugyanaz érezhető, mint más étkezési cikknél, amit a lehető legnagyobb mennyiségben igyekszik begyűjteni a lakosság: most már nem az árdrágulástól, hanem az áruhiánytól félnek. A mözsiek, hogy az állandó partne(Folytatás az 1. oldalról.) Én is azt hittem a megválasztásom idején, hogy ismerem az ország, a tárca gondjait, helyzetét, ám később rá kellett jönnöm, hogy a politikai, erkölcsi, gazdasági válság sokkal súlyosabb, mint akkor hittük.- Ráadásul olyan nemzetközi pénzügyi szervezetektől kaptunk ultimátumszerű követeléseket - a legrosszabb, legkényesebb helyzetben - a fizetési és költségvetési egyensúly vonatkozásában, amelyek évtizedeken át pénzelték hitelekkel a kommunista rendszert, és ezzel elősegítették, hogy minél tovább fennmaradjon. A rendszerváltás előtti kormányok már nem tették meg a szükséges lépéseket, így most ránk maradt minden fájdalmas, népszerűtlen, hálátlan feladat, ezért sokan szidják, bírálják a kormányt. Mégis úgy érzem, van hozzá tudásunk és lesz hozzá erőnk, hogy kivezessük az országot a válságból, és megvalósítsunk egy hosszú távú fejlesztési programot. Hogy a saját tárcámnál maradjak, készen állnak a konkrét tervek, hogy 1993-ig 50 százalékkal bővítsük a telefon- vonalak számát, hogy mintegy 300 km autópályát és új hidakat építsünk - az egyiket éppen itt Szekszárd térségében -, hogy fejlesszük a vasúthálózatot, a járműparkot is. Siklós Csaba beszéde után kötetlen beszélgetéssel folytatódott a rendezvény, illetve válaszolt a bátaszéki választópolgárok kérdéseire. Végül, késő este alkalmunk nyílt rövid interjút készíteni a miniszterrel:- A közlekedési és hírközlési infrastruktúra területén hogyan oszlanak majd meg a feladatok a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok között? Gondolok itt a helyi telefonhálózat, vagy egy adott települést elkerülő, tehermentesítő útszakasz megépítésére.- Kezdetben egészen biztosan nem tudják az ilyen tőkeigényes feladatokat felvállalni az önkormányzatok, ezekre központi forrásokat kell találni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem látnánk szívesen minél több településen öntevékeny kezdeményezéseket és tőkét, ez azonban a jövőben csak üzleti alapokon képzelhető el. A távközlés mindenütt a világon nagy nyerséggel járó tevékenység, ha tehát önkormányzatok vagy magánszemélyek beszállnak ebbe az üzletbe, akkor részvények osztaléka formájában részesedniük kell a profitból is.- Régebben gyakran hallhattuk korreiket ki tudják szolgálni, Szolnokról és Makó környékéről hoztak hagymát, kilóját 15 forintért vették és 16 forintért adják tovább, gyakorlatilag tehát ezen nincs hasznuk. De kénytelenek ezt tenni, hisz bár arról nem tehetnek, hogy a piac ma Magyarországon olyan amilyen - a vásárló a téeszekben jelentkezik, a téeszt, s persze nem az országos politikát szidja, ha nem kap krumplit. Azt szoktuk mondani: amíg zsír, krumpli hagyma és só van - van mit ennünk. Hisz maga a krumpli, ami a legolcsóbbnak számító népélelmezési cikk, legalább százféleképpen készíthető el. S hol van még a többi élelem, például a hús? A minap dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium kereskedelmi osztályának a helyettes vezetője a következőket nyilatkozta: „Magyarul a számok azt jelentik, hogy a 130 forintos vágott csirke kilója - legjobb esetben is - 150-160 forintba fog kerülni... ha figyelembe vesszük a mai húsárakat., a 400 forint körüli értéket biztosan súrolni fogja. Ez nem riogatás, ez kemény tény”. Hölgyeim és uraim: vegyük elő a nagymama szakácstudományát, s próbáljunk megbarátkozni a vlzicibere, a sütőtök-és a cukorrépa-főzelék ízémányzati körökből, hogy a nagyarányú infrastrukturális fejlesztések csak külföldi működő tőke bevonásával valósíthatók meg. Újabban nem nagyon hangoztatják ezt. Nincs elég külföldi érdeklődés, vagy talán a kormány gondolta meg magát?- Óriási a nyugati tőke érdeklődése, elsősorban a távközlésben, de az útépítésben is. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a befektetett pénzeket egyszer vissza is kell fizetnünk, mégpedig devizában. Tudnunk kell tehát, hogy hol vannak a tőke beengedésének elfogadható határai. Az is igaz viszont, hogy csak a hitelek nem elegendőek, szükségünk van a nyugati működő tőkére is.- Mi szükség volt a vízügyi és a környezetvédelmi tárca szétválasztására, amikor sok szakember szerint ezek egymáshoz jól illeszkedő területek, elkülönített működésük bonyolultabb és költségesebb lesz?- Ezek a szakemberek elfelejtik, hogy ez a közös működtetés viszont visszaélésekre alkalmas helyzeteket teremthet, és a környezetvédelem elnyomásához vezethet, amint az meg is történt a múltban. A környezetvédelemnek ellenőrző, hatósági funkciókat kell ellátnia, ez pedig csak a gazdasági tevékenységtől elkülönülten lehet hatékony.- Az utóbbi időben - talán a közelgő választások miatt - felerősödtek a kormány elleni támadások. Ön személy szerint ezt hogyan viseli el?- Nem okoz gondot, ezt természetesen a demokrácia velejárójának tartom.- A régóta várt, sokat emlegetett, átfogó gazdasági kormányprogram állítólag elkészült, de még mindig nem került nyilvánosságra. Talán azért nem rukkolt ki vele a kormány a választások előtt, mert félt, hogy ezzel újabb támadási felületet ad az ellenzék számára?- Nem, egyszerűen technikai jellegű okai vannak. Az új csapatnak össze kell csiszolódni, a jó munkához pedig elegendő időre van szükség. Pusztán arról van tehát szó, hogy most készült el és a napokban nyilvánosságra is kerül.- Gyanítom, hogy ebből a programból komor közeljövőt, a lakosság terheinek drasztikus növekedését lehet majd kiolvasni.- Ezzel egyetértek.- Köszönöm a beszélgetést. - áa - áa Üzletemberek terméknézőben. Középen a népszerű „csini” polc. Kiosz helyett Iposz vei... D. VARGA M. MDF választási gyűlés Bátaszéken Van tudásunk, lesz erőnk Interjú Siklós Csaba miniszterrel
