Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-24 / 146. szám

Gyűlnek a koszorúk és a virágok A második világháború Tolna megyei halottjaiért alapítvány kuratóriuma szom­baton újabb település világháborús el­esettjeinek szolgáltatott igazságot. Most már Dalmandon is emlékmű hirdeti a falu apraja-nagyjának, hogy hozzátartozóik, őseik a II. világháborúban akárhol is es­tek el a magyar hadsereg kötelékében, ezért nem megvetés, hanem dicsőség il­leti őket. Dalmandon közös emlékművet kaptak az első és a második világháborúban elesett katonák a tanácsháza (jövő héttől községháza) udvarán. Az első világren­gés áldozatairól való megemlékezés jo­gosságát senki sem vonta akkoriban két­ségbe, ezért az ő helytállásukat évtize­dek óta obeliszk hirdette, csakúgy mint majd minden magyar településen (értve alatta a határainkon túliakat is). A máso­dik világháború áldozatai azonban nem kaphattak emlékművet, mert „igazságta­lan háborúban harcoltak’’ - szólt az ítélet. Ám ez teljesen történelmietlen ítélet a honvéd számára, akinek értelmetlen ez a kategória, csak a helytállást ismerheti. Egy elesettnek állított emlékmű nem egy háború igazságosságáról, vagy igazság­talanságáról mond ítéletet, hanem a kö­telességét teljesítőről. Ezt az igazságot ismerték azok, akik az 1914-18-as háború hőseinek állítottak emléket, nem töprengve azon, hogy a vi­lágháború az Osztrák-Magyar Monar­chia hadüzenetével indult, hogy a több mint négy évig tartó háború során a ma­gyar katonák többnyire határainkon kívül harcoltak. A mégis kétkedőknek talán kezébe ad­ták Gyóni Géza, galíciai frontot megjárt költő Csak egy éjszakára című versét. Ez a vers adta meg az alaphangot a dalman- di megemlékezésen is, bár a jelenlevőket az előbb említettekről nem kellett meg­győzni, amit illusztrált az emlékműnél el­helyezett koszorúk és csokrok sokasá­ga. A negyvennégy katonahalottnak (hu­szonegy első, huszonhárom második vi- lágáborús) emléket állító emlékmű a köz­ségi tanács költségvetéséből készült, melyet Erdős László ezredes ünnepi be­széde után Szalai Bognár József, újdom­bóvári plébános szentelt fel. * Vasárnap délelőtt Kurdon avattak em­lékművet a falu e századi hősei, áldozatai számára. Az emlékműn neveket nem ta­lálhatunk, mert pontosan már azonosít­hatatlan, hogy a században gyakran elő­forduló véres forgatagokban ki lelte halá­lát. Az emlékmű ugyanis tiszteleg az első és a második világháború katonahalottjai előtt, de emléket állít az 1946 után kitele- pitetteknek és a Szovjetunióban kény­szermunkára hurcoltaknak is, valamint az ’56-os forradalom áldozatainak. Az emlékmű a kurdi ta­nács költségvetéséből ké­szült, az ünnepség a máso­dik világháború Tolna me­gyei halottjaiért alapítvány kuratóriuma rendezte, ame­lyen közel ötszáz helybeli tisztelgett a halottak előtt és helyezte el a megemlékezés virágait. Erdős László ezredes leleplezi az emlék­művet amelyre gránittábla került a II. világhábo­rúban elesett katonák névsorával. Az em­lékmű kiegészült Magyarország címeré­vel is. Az ünnepség 14 órakor istentisztelettel kezdődött, majd rövid megemlékezések hangzottak el, amelynek keretében Fá­bián Lajos emlékezett elhunyt bajtársai­ra. Ötszáz fős gyülekezet lehetett tanúja az emlékmű leleplezésének, és annak, hogy 63 györei fiatal gyújt egy-egy gyer­tyát az első és második világháborúban elesett györei katonahalottak emlékére. Hozzátartozók Vasárnap délután leplez­ték le Győrén a felújított I. vi­lágháborús emlékművet, Emlékmű Dalmandon, Kurdon, Győrén Helyhatósági választások ’90 Bonytiádon pártjelöltek, a községekben főleg függetlenek indulnak (4. oldal) Zökkenőmentes forgalom az őszi BNV-n Zökkenőmentes forgalom a Dobi Ist­ván úton, kényelmes nézelődési és vá­sárlási lehetőségek a kőbányai vásárvá­ros egész területén - a korábbi évek ta­pasztalataitól eltérően általában ez jelle­mezte vasárnap az őszi BNV-t. Különösen az „A" pavilonban, a hazai könnyűipar kiállítóhelyén volt szembetű­nő, hogy elmaradt a tumultus - igaz, az iparág is lényegesen kevesebb újdonsá­got produkált, mint korábban. Különösen azok a kiállítók arattak sikert a vasárnapi vásárlátogatók körében, akik itthon ed­dig még nem kapható, vagy jó minőségű, de viszonylag olcsó termékeket mutatnak be. Az év elején alakult Mikromodi KfL első­sorban az osztrák Stummer GmbH extra minőségű csecsemő- és gyermekruházati cikkeivel hívta fel magára a figyelmet Ezek­ből a termékekből - amelyek itthon 25-30 százalékkal olcsóbban kaphatók, mint Ausztriában - eddig 3 miliő forint értékben adtak el Magyarországon. A vásáron is nagy az érdeklődés a gyermekholmik iránt s tárgyaltak már harmadik piaci értékesí­tésről is. A Pécsi Bőrgyár nagydíjat kapott saját fejlesztésű sertésruházati bőrtermékeire, amelyek gyártását januárban kezdték meg. A hazai és szovjet importból szár­mazó sertésbőröket olyan technológiá­val készítik ki, hogy azok „megszólalásig” hasonlítanak a nappabőrre. A konfekcio­nálást is saját üzemeikben végzik. Kabá­tokat, bőrdiszmüárut és cipőt készítenek a viszonylag olcsó, de nagyon tetszetős alapanyagból. Mindent megtettek annak érdekében, hogy továbbra is rendelke­zésükre álljon a szovjet import nyersbőr: a szovjet bőrgyárak építésében vesznek részt s bérmunkát is vállalnak a szovjet partnerek részére. A szombathelyi Latex Diamant fantá­zianevű vásárdíjas szőnyegei sajnos egyre kevésbé kaphatók a hazai üzletekben. Mint a gyár képviselői elmondták: ebből a ter­mékből évente 300 ezer négyzetmétert állí­tanak elő - többre nincs kapacitásuk -, s ez csak az exportra elegendő. A vásárban hétfőn megkezdődnek a szakmai programok, folytatódnak a már megkezdett üzleti megbeszélések. Megyénk és a világkiállítás Borkultúránk, ételek, ízek harmóniá­ja, fürdőink, természeti értékeink, épü­lő magánpanziók, turisztikai bázisok, képző- és zeneművészetünk, népi, nemzetiségi kultúrát ápoló együtte­seink, a mindennapi kultúrát bemutató programok és mindenekelőtt a vállal­kozó és vendégszerető tolnai ember... Csak egy töredéke mindannak, ami szombaton, a szekszárdi vármegyehá­za borozójában Rácz Zoltán, a (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1956-os forradalom az egész magyar népé ■ 1956-nak nem az emlékét kell őrizni, hanem életre kell kelteni - hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottságának szom­bati kögyűlésén. Hozzátette: ez a forra­dalom az egész magyar népé, s éppen ezért 1956-ot nem sajátíthatja ki magá­nak egyetlen politikai erő sem. E szavak nem véletlenül hangzottak el a TIB rendezvényén, hiszen az elmúlt négy évtizedben politikai okokból meg- (Folytatás a 2. oldalon.) „Van kiút” - mondja a Kisgazdapárt Cirokbemutató Nagydorogon A gazdaságos és biztonságos tőmegtakarmányozásért A cirokkal legtöbben csak seprű for­májában találkozunk, éppen ezért a lai­kus újságíró számára meglepetés volt, hogy e növény jelentősége mennyire túl­mutat - különösen a jövőjét tekintve - a takarítóeszközökön. A világ tömegtakar- mány-termesztésében igen jelentős - és növekvő - szerepet játszanak a kiváló tu­lajdonságú cirokhibridek, sőt Afrikában vagy Indiában az emberi táplálkozásban is fontosak. A növény jelentőségét a ma­gyar mezőgazdasági szakemberek is ré­gen felismerték, 1976-ban született meg a Hybar Takarmánycirok Termesztési és Hasznosítási Rendszer a Pest megyei Ócsán. Ma már mintegy 130-140 mező- gazdasági nagyüzem a Hybar partnere és több mint húszezer hektáron folyik a különböző cirokfélék termesztése. Mindez szombaton délelőtt hangzott el a nagydorogi kultúrházban azon a tájé­koztatón és szakmai bemutatón, amelyet a Kisgazdapárt megyei szervezete, Ko­vács Kálmán vállalkozó és a Hybar szak­emberei rendeztek. Az érdeklődő kister­melőket és mezőgazdasági szakembe­reket Kárpáti András, az FKgP Tolna me­gyei szervezetének főtitkára köszöntötte. Mint mondta, a földtörvény tervezetét már elfogadták a koalíciós pártok, most az al­kotmánybíróság elé terjesztették, hogy ezzel elejét vegyék az ellenzék időhúzó taktikájának. Kárpáti András hangsú­lyozta - mivel sokan félreértelmezik pártja szándékait -, hogy ők nem ellenségei a nagyüzemeknek, meggyőződésük, hogy ezek és a magángazdálkodók együtt alkot­nak egészet A magyar mezőgazdaság vál­ságos helyzetét súlyosbítja az idei aszály, mégis van kiút és éppen ennek megtalálá­sához nyújt segítséget ez a rendezvény és az a növény, amelyet a Hybar igyekszik el­terjeszteni Magyarországon. (Folytatás a 2. oldalon.) Dupla forduló hogy eszi sikerekkel „Dupla forduló - dupla győzelem”, akár ezzel a mottóval is illethettük volna a kézilabda NB l/B-ben sze­replő Hőgyészi HSC legutóbbi két mérkőzését. Előbb a Tata ellen tíz góllal, majd az Ajka ellenében tizenegy góllal bizo­nyultak jobbnak. A Tolnai SE asztalitenisz-szakosz­tálya ünnepelhetett, hiszen az elmúlt bajnoki évadban a legjobb vidéki női utánpótlásnevelő klubnak bizonyul­tak, így ők vehették át a Juhos Jó- zsef-vándorserleget. Megkezdődött a kosárlabda NB I. pontvadászata. Amint az várható volt, férfi- és női csapatunk szereplése harmatosra sikeredett. Teljes fordulóval folytatódott a lab­darúgó NB I., NB II., NB III. és a me­gyebajnokság. Két NB lll-as csapatunk már szom­baton lejátszotta találkozóját, a Paksi Ezt az ajkai átlövést is hatástalanították a högyésziek SE tartva jó formáját, idegenben nyert, míg a Dombóri Vasas továbbra is bukdácsol, ezúttal hazai pályán szenvedett vereséget. Mindezekről lapunk 5-6. oldalán számolunk be olvasóinknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom