Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-22 / 145. szám

1990. szeptember 22. NÉPÚJSÁG 3 Ilyen kis farm talán nem is farm Ez nem az évszázad bombaüzlete! Roncsgépek a farmereknek? Öregek is, csúnyácskák is a gépek „Bajai farmerrendszer. A Bajai Kukori­catermesztő Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat felkészült a 20-25 hektá­ros farmgazdaságok kiszolgálására. Számukra megfelelő technológiáról, gé­pekről, illetve munka bérmunkaként való elvégzéséről gondoskodnak” - olvashat­tuk a hirdetést több napi, heti, sőt havi­lapban. A hír nyomába eredtünk, s teg­nap délelőtt a BKR telephelyén megláttuk az ominózus gépeket - amelyek közül jó néhány meglehetősen lerobbant, mond­hatni roncs állapotban vár arra, hogy borsos áron vevőre találjon. Mint azt Meskó Csanádtól, a BKR mun­katársától megtudtuk, a gépeket a ba- jaiak-az UTKERSZOLG-Kft-től vették át,- ez a kft. természetesen Budapesten ta­lálható. A lerobbant gépeket - amelyek ütött-kopottak, s még arra sem vették a fáradságot, hogy szép színesre lefessék- Ausztriából importálta a kft. Magyaror­szágra. Steyer és IH traktor, Hoffer srantz traktor, Banck kombájn látható a gépud­varban. Nyolc traktort már átvettek érté­kesítésre, a többit bizománybán árulják. Vevő egyelőre nem, csupán szemlélő­dő akad. Ennek egyik oka az, hogy amíg nincs kész földtörvény, addig az sem igen vásárol gépet, akinek pénze van, a másik ok pedig az lehet, hogy az ócska gépek mérhetetlenül drágák. A traktorok ára - a teljesítménytől, és az állapottól függően 125 ezer és 226 ezer forint kö­zött mozog - és természetesen erre még fizetni kell az áfát is. Ami a teljesítményt il­leti: 14,25,30 és zömmel 15 lóerősek, te­hát nagy teljesítményű munkagépek vontatására nem alkalmasak. Csupán apróbb műveletekre, 1 -2 hektáros gaz­daságokban lehet dolgozni ezekkel a gé­pekkel, a kérdés csupán az, hogy akinek ilyen kevés a földje, van-e gépekre ennyi pénze? Vásárolni egyébként készpénzre, és részletre is lehet, s a kft. szavatosságot vállalt a gépekre, a fődarabokra, s az al­katrészeket is behozzák. Nézve a zöm­mel roncstelepre való gépeket, minden bizonnyal az első lépésben alkatrészek­re lesz szükség... -dvm­Fotó: bj Vegyesvállalat-alapító törekvések az agrárgazdaságban Hazai és külföldi vállalatok, gazda­ságok körében egyaránt fokozott ér­deklődés tapasztalható agrárgazda­sági vegyesvállalat-alapítási lehetősé­gek iránt így az elmúlt időszakkal el­lentétben, remélhetőleg a gazdaság­nak ebben az ágazatában is a szerző­désen alapuló vállalatközi együttmű­ködés élénkülésére lehet számítani - mondotta az MTI munkatársának ér­deklődésére Koleszár István, a Föld­művelésügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese. Elmondta azt is, hogy a vegyes vállalati szerződések ellenőrzése, eddigi tapasztalatainak összegzése során az FM, mint vállalat- alapító, arra a megállapításra jutott, hogy a szerződések egy része a ma­gyar gazdaságok, vállalatok szem­pontjából előnytelen, vagy legalábbis nem jár kellő haszonnal. Mindenek­előtt azért, mert a vegyes vállalatok alapítását megelőző tárgyalásokon nem sikerül kellőképpen érvényesíte­ni a hazai adottságokat, törekvéseket, sok esetben pedig még szakmai szempontból is alapos korrekcióra szorulna a létrejött írásos egyezség. Máskor a vállalati tanácsok pem az üz­leti szempontoknak adtak elsőbbsé­get hanem a speciális helyi érdekek érvényesítésével az elvárhatónál na­gyobb teret szentelnek például olyan szociális szempontoknak, amelyek bár egyébként kétségkívül a vállalati kollektíva érdekét szolgálják, az üzleti megmérettetésnél nem jelentenek igazán profitáló többletet Az FM szakemberei szerint fontos lenne, hogy a következő időszakban reálisabb vagyonértékelés előzze meg a vegyes vállalati szerződések megkö­tését Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a piaci forgalmon alapuló va­gyonértékelés akár két-háromszoros eltérést is mutat a mostani nyilvántar­tásban szereplő értékhez képest s to­vábbi, egészen speciális helyzetet te­remt egyebek között az, hogy a vegyes vállalatokba bevitelre szánt földnek je­lenleg gyakorlatilag nincsen igazi érté­ke. Nagy nehézséget okoz a történelmi borvidékek kiemelkedő értékének el­fogadtatása, érvényesítése is. Ennek gyakorlata még csak most van kiala­kulóban. Az FM az Állami Vagyonügy­nökséggel együttműködve igyekszik segítséget nyújtani a szerződések megalapozásához. Ösztönzik a straté­giai szempontok érvényre jutását azt, hogy a szerződések révén jöjjön be a külföldi működőtőke, legyen megfele­lő a vegyes vállalati marketingmunka, és az együttműködés lehetőleg javítsa a külföldi termékértékesítés esélyeit. (MTI) A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Évközi 25. vasárnap „Rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?" (Mt 20,1-16) A szőlőmunkásokról szóló példabe­széd felhívja figyelmünket egy komoly kí­sértésre: a jóságnak is lehet rosszra vivő ereje, ha nem párosul kellő alázattal, sze­retettel. A szőlőmunkások derék emberek le­hettek, hiszen a „nap terhét és hevét vi­selték”. Mégis irigység száll a szívükbe, amikor meglátják, hogy kevesebb mun­káért mások ugyanazt a bért kapják. Az alamizsna önmagában istennek tetsző dolog, de ha azt hiúságból végzik, „az emberek szeme láttára” (Mt 6,1), akkor nem ér sokat. A tékozló fiú történetének idősebb testvére (Lk 15,29) elmondhatta atyjának: „ennyi esztendeje szolgálok neked, és soha meg nem szegtem pa­rancsaidat”. Mégis érezzük, hogy ő a ne­gatív hős ebben a történetben. A farizeus tökéletessége is üres dicsekvéssé válik: „Nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, gonosz, házasságtörő... böjtölök, tizedet adok...” (Lk 18,11). Az irigység, hiúság és beképzeltség lerombolják azt, amit az emberi jóság vagy szeretet föl­épített. Megdöbbentő, hogy Szent Pál, amikor a korintusiaknak Irt levélben a szeretetről szól (2 Kor 12,7) és a vallási élet csúcsait sorolja föl: elragadtatott ima, prófétálás, isteni titkok ismerete, hegyeket elmozdí­tó hit, önkifosztó adakozás és önfel­emésztő áldozatos szolgálat - mind­ezekről el tudja képzelni, hogy nincs bennük szeretet. Ekkor pedig „mit sem érek, mit sem használ nekem.” El szeret­ne riasztani bennünket a saját jóságunk­ra épülő önhittségünktől. A farizeus és vámos példabeszédét Jézus is azoknak mondja: „akik magukat igaznak tartották és másokat megvetettek”. (Lk 18,9) Ha meglátunk magunk körül magunk­nál kevésbé tökéletes, több hibával küsz­ködő, a jót csak nemrég művelő embere­ket, emlékezzünk Jézus mai példabeszé­dére, és tudjuk elviselni, hogy Isten sző­lőjében koraiak és későn jöttek is van­nak. Ne legyen hát rossz a szemünk, ha­nem próbáljuk Isten szemével nézni azo­kat is, akiket mi „egész nap ácsorgók­nak” gondolunk a mi derék munkánkkal szemben. PÁPAY JÓZSEF Egyházi hír Szeptember 29-én, szombaton 10 órakor hálaadó istentiszteletet tartanak a szekszárdi evangélikus templomban a gyülekezeti terem és lelkészlakás külső felújításának elkészülte alkalmából. A gyűjtés eredményeként a több mint hat­vanéves épületegyüttes Isten ügyéhez méltó külsővel várja a közösségre, meg­újuló életre, Isten szavára s a krisztusi jó hírre vágyókat. A sártemplomtól a 200 éves évfordulóig A medinai presbiterek Kétszáz éves a templom a medinai re­formátusok temploma. A nevezetes év­fordulóról hálaadó istentisztelet kereté­ben emlékeztek meg. Szabó Józsi bácsi, a gyülekezet egyik világi vezetője érde­kesen foglalta össze a múltat. „Szájhagyomány útján maradt ránk, hogy valamikor, a reformáció terjedése­kor, a Medinán élt református családok templomot építettek. A leásott oszlopok közeit fűzvesszővel fonták és mind a két oldalát sárral tapasztották. E sártemplom mellett harangláb is állt. A nép emlékeiben a mai napig felvil­lannak azok a lelkipásztorok, akik vala­mikor itt teljesítettek szolgálatot. Az 1870-80-as években volt itt Tóth Pál. Őt Arany Antal követte. Nevéhez fűződik a medinai Polgári Olvasókör megalakítása 1896-ban. Ha az emlékek igazak, úgy ebből a körből nőtt ki a Hitelszövetkezet, a Hangya és a Tejszövetkezet. Az itt tevé­kenykedők közül talán legnagyobb hír­névre dr. Fülep Lajos tett szert, a későbbi művészettörténész. Egy és fél évet töltött a faluban, de ez az idő a lelkész és a nép egymásratalálását jelentette. Együtt be­szélgetett, együtt énekelgetett híveivel, még a dalaikat is lejegyezte. Nagy műveltsége révén ismerte a héber nyelvet, s egy alka­lommal egy elhunyt zsidó kisgyermek te­metését celebrálta. Szőnyi József lelkész nevéhez fűződik a ma is meglévő kultúrház építésének kezdeményezése. Záborszki János nagy műveltségével tűnt ki, s szemé­lyes jó kapcsolatot tartott velem. Holland felesége révén külföldre került. Szalai Sán­dor tiszteletes úr különösen az ifjúság ne­velésében, tanításában szerzett érdeme­ket. Megalakította a Keresztyén Ifjúsági Egyesületet A népfőiskolára is eljuttatott tíz medinai református fiatalt Irodájában nem­csak a vallást hanem közismereti tárgya­kat is oktatott. A megszépült templom A balatonszárszói ifjúsági konferen­cián húszán képviselték a falut. Széles Árpád, Varga Árpád, majd Szabó Sán- dorné következett. Jelenleg Újlaki Tibor tiszteletes úr Szedresből jár ide, s végzi nagy szeretettel lelkészi munkáját. Hosszú idő után 1984-ben került sor a templom nagyobb felújítására: festették a tornyot. Tavaly külsőleg, ez évben pe­dig belül meszelték, festették, cserélték a korhadt ablakokat, ajtókat. Mindez hét­százezer forintot jelentett. így tehát az épület teljesen megszépült külsővel és belsővel, a medinai református egyház tagsága pedig lélekben felfrissülve várta a vidéki és a helyi vendégeket mert az ő önzetlen segítségük, támogatásuk nélkül mi magunk nem lettünk volna erre ké­pesek. KONRÁD LÁSZLÓ A cikóiak készülnek... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A címet olvasván, azt gondolná a kedves olvasó, hogy a harmincadi- kai választásokra. Természetesen arra is, előtte azonban jelentős ese­ményre kerül sor a község életében. Huszonkettedikén szombaton bérmálással egybekötött templom újraavatás lesz. Köztudott, a templom állaga az utóbbi éhekre igen-igen leromlott. Látták ezt a szülőfalujukba gyakran hazalátogató, 1946-ban kitelepített svábok is. (A lakosság közel hetven százalékot telepítették akkor ki!) Fel­vették a kapcsolatot az egyházzal és Réder András - ugyancsak kitelepí­tett - indítványozására pénz gyűjtöt­tek. Az összegyűlt összeget aztán el­küldték az egyháznak. Megkezdő­dött a renoválás. Két évvel ezelőtt-a tetőszerkezetet javították ki, illetve új cserepeket rak­tak föl. Idén nyáron pedig kívül-belül festették, mázolták be az Isten házát. A régi kerítés helyett masszívabbat építettek. A községen belül, illetve annak határában négy más-más szentet ábrázoló szobrot, öt kőke­resztet tisztítottak meg, festettek át. Utóbbi munkálatokhoz a helybéliek is csatlakoztak adományaikkal és rengeteg társadalmi munkával. Svá­bok, székelyek, felvidékiek egyaránt. Nagyszerű összefogásról tettek ta­núbizonyságot. Szombaton a templom újraavatást, szentmisét, bérmálást - több mint száz a bérmálandók száma - köve­tően a cikóiak ünnepi ebédet adnak a Németországból érkező kettőszáz­ötven meghívott vendégnek. A szál­lást és az egyéb költségeket szintén közösen rendezték, állták a helyiek. A cikóiak szeretnék, ha az ebédet és az utána következő poharazga- tást a hála kifejezésének, a barátság további növelésének érezték az egy­koron elhurcolt, kitoloncolt emberek! HUNYADI ISTVÁN A zsinagógák művészete Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban látható kiállítás egyik leg­szebb darabja: tórakorona

Next

/
Oldalképek
Tartalom