Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-19 / 142. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 19. Szlovákia - ki, kivel és merre? Heves indulatkitörések jellemezték a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak a minap Pozsonyban tar­tott második országos szóvivői közgyűlé­sét A vita jórészt arról folyt hogy együtt­működjék-e, illetve választási koalíció­ban maradjon-e a párt a Duray Miklós ál­tal vezetett Együttélés politikai mozga­lommal. Mivel a tét ezúttal a késő őszi helyhatósági választás, a tanácskozást salamoni megoldással lehetett lezárni: a vezetőség leszögezte, hogy „sohasem tiltotta” a helyi összefogást, sem az Együttéléssel, sem más pártokkal. A szlovákiai magyar politikai élet alap­vető dilemmája tükröződött a kölcsönös vádaskodásoktól sem mentes vitában, amely lényegében a vezetőség, illetve a küldöttek egy népes csoportja között zaj­lott. Ez az alapvető dilemma úgy fogal­mazható meg, hogy elsősorban a nem­zeti együvé tartozás vagy pedig a közös ideológiai gyökerek alapján kell-e szer­veződniük a szlovákiai magyaroknak. Az qrszág politikai színképében jelen lévő három magyar mozgalom közül ket­tőnek egyértelmű az álláspontja: a libe­rális elveket valló Független Magyar Kez­deményezés a polgári demokratikus szempontokat tartja elsődlegesnek, az Együttélés ugyanakkor a nemzeti ki­sebbségek jogvédelméből indul ki. Köz­tük keresi a helyét a Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom (MKDM), amely­nek mostani országos gyűlésén is szám­talanszor hangzott el a kereszténység eszméire való utalás - nem ritkán a szó­párbajok hevületének lecsillapítása ér­dekében -, másrészt viszont nagy tet­szést aratott minden olyan megnyilvánu­lás is, amely arra szólította fel a jelenlévő­ket, hogy „ne menjen magyar a magyar ellen”. Az MKDM sorain belül az elmúlt hetek­ben az úgynevezett komáromi ügy kor­bácsolta fel a kedélyeket. Az Együttélés és az MKDM járási szervezete ugyanis megállapodott a helyhatósági választási koalícióban, mint ahogy a júniusi parla­menti választásokon országosan is kö­zösen indult a két szervezet. Azóta vi­szont a csúcson kiéleződtek az ellenté­tek, ugyanis mindkét fél saját érdemének tulajdonítja a viszonylag jó júniusi sze­replést. Az igazság bizonyára ott van, hogy mind a kereszténydemokrata esz­mekör - egyáltalán mint elnevezés és jel­szókészlet -, mind pedig az Együttélést vezető Duray Miklós múltbeli bátor kiállá­sa sok szavazatot hozott a közös kony­hára. A komáromiak felhívása - hogy tudniil­lik országosan kövesse a két mozgalom az összefogás példáját - alaposan felbő­szítette az MKDM néhány vezetőjét, akik indulatos állásfoglalást tettek közzé a sajtóban, tisztességtelennek minősítve az Együttélést. Ezzel a felfogással Janics Kálmán, az MKDM elnöke nem értett egyet és az országos gyűlésen már csak „tiszteletbeli elnöki” minőségben jelent meg. A mozgalomnak jelenleg csak ügy­vezető elnöke van Bugár Béla személyé­ben, és a mozgalom „független főtaná­csosaként” tüntették fel a meghívón azt a Püspöki Nagy Pétert, aki - Agárdy Gábor elnökségi taggal együtt - a komáromi fel­hívást elutasító iratot megfogalmazta. A gyűlés jó része tehát azzal telt el, hogy számos küldött felháborodását fe­jezte ki, mondván: „miért ne működné­nek együtt az Együttéléssel?” Püspöki Nagy Péter szerint viszont nem volt miről vitatkozni, mert az MKDM már augusz­tusban „engedélyezte” helyi szerveinek, hogy általában keressék az együttműkö­dést másokkal. Ásványi László képviselő ugyanakkor felhívta, a figyelmet arra, hogy nem szerencsés, ha a vezetőség egyszer „hozzájárul” az együttműködés­hez, aztán pedig durván támadja a lehet­séges partnert. A tanácskozásnak az idő előrehaladott volta vetett véget és abban állapodtak meg, hogy néhány hónap múlva újabb országos gyűlést kell tartani. Az Együttműködés mozgalom nem képviseltette magát a szlovákiai magyar kereszténydemokraták gyűlésén, mert nem is kapott meghívót - igaz, hogy állí­tólag azért nem, mert a keresztényde­mokraták már két korábbi gyűlésükre is meghívták az Együttélést, az viszont egy­szer sem hívta vissza őket. Jelen volt viszont a Független Magyar Kezdeményezés képviselője, aki meleg szavakkal köszöntötte a keresztényde­mokratákat. KÁRPÁTI JÁNOS (Pozsony) A General Motors Magyarországon Még ebben az évben megkezdi a szentgotthárdi Opel motorgyártó és összeszerelő üzem 850 dolgozójának ki­választását, valamint a leendő magyaror­szági Opel-ügynökök felkutatását a Ge­neral Motors Hungary vegyes vállalat - jelentették be a cég vezetői kedden Bu­dapesten, a Budavári Patolában rende­zett sajtótájékoztatón. A 200 millió dolláros beruházáshoz már minden fontos részegységet, beren­dezést megrendeltek, s így várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy 1992-töl kezdve évenként 200 ezer darab 1,6 lite­res motort, s mintegy 15 ezer Opel Kadett gépkocsit gyártsanak Szentgotthárdon. A gyár dolgozói csak azok lehetnek, akik angolul vagy németül beszélnek hiszen valamennyien különleges képzést kap­nak, a GM nyugat-európai üzemeiben. A Szentgotthárdon gyártott motorok 90 százalékát a GM Europe többi telep­helyén szerelik a kocsikba, s ennek fejé­ben mód lesz arra, hogy Magyarország alkatrészeket és kész járműveket kapjon, így tehát hazánk piaccá válik, amit az is bizonyít, hogy az amerikai világcég euró­pai részlege hamarosan kereskedelmi egységet nyit Budapesten. * Igazi amerikai stílusú értékesítést kí­vánnak meghonosítani: mintegy 60 ügy­nökük képviseli majd az Opelt, az,érdek- lödö náluk kaphat tanácsot, cserélheti ki régi autóját, intézheti a biztosítást, a ga­ranciális javításokat, a karbantartást. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egyelőre évi 2000 Opelt hoznak be (árukról a többszöri újságírói visszakér­dezésre sem voltak hajlandók nyilatkoz­ni), s arra számítanak, hogy 1992 után a GM magyarországi ügynökei évente 15-20 ezer személyautót és 3000 könnyű haszonjármüvet értékesítenek - forintért. Párth írok MDF------- Ügyelet A Magyar Demokrata Fórum Tolna Me­gyei Választmányának Szekszárd, Beze- rédj u. 2. sz. alatti irodájában munkana­pokon 9-13 óráig és 14-18 óráig tartanak ügyeletet. Telefon: 74-15-801 és 74-16- 921. Választási gyűlés Dr. Hegedűs Éva, a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazdapárt kö­zös jelöltje a bonyhádi 8. sz. választóke­rületben 1990. szeptember 20-án, csü­törtökön 18 órakor választási gyűlést tart a bonyhádi gimnáziumban. Hívják és vár­ják a választópolgárokat. SZDSZ Bemutatkozás Bemutatkoznak az SZDSZ képviselő- jelöltjei Szekszárdon a 12. és 13. számú választókörzetben. Szeptember 20-án csütörtökön 18 órakor várják az 5. sz. (csatári) iskolában az érdeklődőket. Falugyűlés 1990. szeptember 21-én 19 órakor Zombán, a kultúrházban falugyűlés lesz, melyen bemutatkoznak az SZDSZ képvi­selőjelöltjei és az SZDSZ, az MDF, a Fi­desz, a FKgP közös polgármesterjelöltje. A falugyűlésen részt vesznek: dr. Nádori László és Barcza Imre az SZDSZ ország- gyűlési képviselői, Nyerges Tibor, az MDF országgyűlési képviselője, valamint Kokos Tibor, az FKgP megyei elnöke. Minden érdeklődőt várunk. MSZMP Alapszervezet Zombán Szeptember 11 -én Zombán is megala­kult az MSZMP községi alapszervezete. A titkári teendők ellátására Bókáné Koller Margitot kérték fel. Megkezdték a szerve­zeti életet, bekapcsolódtak a helyhatósá­gi választások előkészítésébe. A szer- vezkedök a soraikba várják a volt MSZMP-tagokat, s mindenkit aki egyet­ért az MSZMP politikai, gazdasági célki­tűzéseivel. Bemutatkozó kisgyűlés Az MSZMP szekszárdi koordinációs bizottsága által a 7. választókerületben indított K. Balog János, és a 9. kerület je­löltje Benkő Zoltán pénteken (21-én) 18 órakor találkozik a választópolgárokkal. A bemutatkozás helye a volt oktatási igazgatóság. Szocialista Párt Bemutatkoznak a jelöltek Pakson és Nagydorogon mutatkoznak be a Szocialista Párt jelöltjei, pénteken, szeptember 21 -én. Tizenhét órakor Pak­son a párthelyiségben - Dózsa György út 21. - találkozhatnak az érdeklődők a párt egyéni és listás jelöltjeivel. A délutáni program vendége Csehák Judit ország- gyűlési képviselő. Tizenkilenc órakor Nagydorogon a művelődési házban, szintén Csehák Judit válaszol a pártra, a parlament munkájára vonatkozó kérdé­sekre. A házigazda Jankovics László képviselőjelölt. Grúziái zavargások Feldühödött tüntetők dúlták fel Tbiliszi­ben a grúz Nemzetvédelmi Bizottság épületének földszintjét és első emeletét, széttörték és felgyújtották a berendezést, s a vizsgálati osztály szobáiban rendezett pogrom során feltörték a páncélszekré­nyeket, számos dokumentumot raboltak el - jelentette kedden a Krasznaja Zvez- da. A szovjet katonalap tudósítása szerint a hétfőre virradóra történt támadás előz­ménye a tbiliszi nemzeti stadionban tar­tott választási nagygyűlés volt, amelyen az ellenzéki kerekasztal vezetői bejelen­tették, a „Szabad Grúzia” választási szö­vetség létrejöttét. E szövetség programja értelmében a köztársaságban törvényen kívül kell helyezni a szovjethatalmat, a parlamentből ki kell zárni a kommunistá­kat, ki kell kiáltani a független Grúz Köz­társaságot. A nagygyűlés rendbontások nélkül zajlott, de a megmozdulást követően az egyik szélsőséges szervezet, az „Igazhitű Szent Hja Társaság” aktivistái a tbiliszi KGB ostromára indultak, azzal az ürüggyel, hogy kiszabadítsák egyik őri­zetbe vett társukat. Hét-tíz napon belül Nemzeti Megújhodás Programja Rendkívüli kormányülés (Folytatás az 1. oldalról.) Az államtitkár rávilágított, hogy ezek a programok még menetközben tovább szí­nesednek például a privatizáció technikai feltételeinek kimunkálásával, az új intézmé­nyi struktúra kialakításával, az adómérté­kek pontosításával. Hozzátette: a Nemzeti Megújhodás Programja tartalmazza a cse­lekvés fő irányait s azokat az eszközöket amelyekkel az elkövetkező három évben az elképzeléseket valóra kívánják váltani. Mint az államtitkár szavaiból kiderült: a programmal egyidejűleg a kormány meg­hirdeti a nemzetgazdasági reform 15 fő pontját és területét E területek mindegyi­kén egy-egy munkacsoport dolgozza majd ki - a tervek szerint fél év alatt - a részletes cselekvési programot. A munkacsoportok tevékenysége átfogja a lakásgazdálkodás egészét a privatizációt a bankrendszer és a tőkepiac területeit valamint a társa­dalombiztosítás, a nyugdíjrendszer reform­ját is. Matolcsy György szólt arról is, hogy a program kidolgozásához kapcsolódóan folyamatosan készül az elmúlt tíz év hely­zetértékelése, amelyet egy 8-10 kötetesre tervezett úgynevezett Fehér könyv-soro­zatban kívánnak közreadni. Szeptember végéig jelenik meg az első kötet amely az adósságállomány felhalmozódásának okait elemzi. Októberre tervezik az elmúlt tíz év állami beruházási rendszerének értéke­lését közreadó kötet megjelentetését A hároméves gazdasági program lénye­gét és célját a miniszterelnöki államtitkár úgy foglalta össze, reményeik szerint né­hány év alatt kialakul hazánkban a mediter­rán, dél-európai típusú kis- és középgaz­daságokra épülő szerkezet A sajtótájékoztatón a kormányprogram gazdasági összefüggéseit és hátterét Bo­tos Katalin, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára vázolta, egyúttal kifejtve a kor­mányzat legfőbb célkitűzéseit a következő hároméves időszakban. A gazdasági program kiindulópontja­ként Botos Katalin a fizetési mérleg egyen­súlyát jelölte meg, miközben hozzátette: a kormánynak figyelembe kellett vennie a magyar gazdaság külső finanszírozástól való függését A továbbiakban kiemelte a külgazdasági orientáció fontosságát vala­mint a már korábban megkezdett importli­beralizáció folytatását Ez utóbbit említve azonban feltételként emelte ki a következe­tes antiinflációs politikát a deficit felhalmo­zódásának megakadályozását Az államtitkár a gazdasági elképzelések részeként nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a jövőben minden eszközzel ösztönözzék a lakossági megtakarításokat Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a pénz­ügyi tárca különféle adókedvezményekkel kívánja ösztönözni a befektetéseket a megtakarításokat Ugyancsak ezt szolgál­hatja majd - mint arra Botos Katalin rámu­tatott - a betéti kamatok jelenlegi felső hatá­rának eltörlése. A pénzügyi és gazdasági intézkedések fontos elemeként szólt az államtitkár a kon­vertibilitás megteremtéséről. Hangsúlyoz­ta, hogy további könnyítések várhatóak a devizaelhelyezésnél, jóllehet egyértelművé tette azt is: a lakossági devizaellátásban egyhamar nem lesz változás. Tüntetés Temesvárott Több mint tízezren tüntettek hétfőn este Temesvár főterén, kommunistaellenes és a Securitate titkosrendőrséget elítélő jelsza­vakat hangoztatva. A démonstrációt a Te- mesvárTársaság hirdette meg, amely a de­cemberi forradalom „eltérítésével” vádolja az ország vezetésében helyet foglaló volt kommunistákat. Az ellenzéki szervezet el­nöke, Vasile Popovici felhívást olvasott fel, amelyben arra kérte a népet hogy utasítsa el a Caeusescu-rezsim elleni decemberi felkelés szikráját adó temesvári esemé­nyek meghamisítását A különösen magya- rellenességéröl hírhedt Románia Maré hecclap egyik írása ugyanis a temesvári felkelést „huligánok és külföldi erők művé­nek” minősítette. A „külföldi erők” kitétel - mint a Reuter brit hírügynökség megjegyzi - nyilvánvaló célzás Magyarországra. Popovici a Romania Mare rágalmát a ha­lottak és sebesültek megsértésének, a vá­ros és a fegyverekkel és harckocsikkal puszta kézzel szembeszálló bátor temes­vári lakosság befeketítésének nevezte. Az események hamis beállításával a gyilkos­ságok bűnösei a felelősségre vonást*sze­retnék elkerülni. Bizonyos erők elferdítik az igazságot hogy a nacionalizmus szításával eltereljék a figyelmet az ország valódi gondjairól - mutatott rá Popovici. A temes­vári felkelésben hivatalos adatok szerint 97 személy vesztette életét A Securitate bíró­ság elé állított tisztei azzal védekeztek, hogy a biztonsági erők a fosztogatások és erőszakos kilengések miatt nyitottak tüzet A Temesvári Társaság felhívása hangsú­lyozza, hogy a fosztogató randalírozók va­lójában a Securitate provokátoréi voltak. Tapasztalat vagy Hjúság? Lassan gyülekeznek az emberek a bo­gyiszlói kultúrházba, ahova a Kisgazda- párt helyi szervezete választási nagygyű­lést hívott össze azzal a céllal, hogy meg­ismertesse a település két polgármester­jelöltjét, Lénád Benjamin jelenlegi ta­nácselnököt és dr. Sümegi Zoltánt, aki vb-titkárként funkcionál. Cél volt, hogy segítsenek a nagyszámú jelölt közül ki­választani azokat, akik majd a legjobban tudják képviselni a község lakosságát képviselni az önkormányzatban. Nem vé­letlenül hangsúlyozta ezéri Farkas Sán­dor, az FKgP helyi szervezetének elnöke bevezetőjében a választó felelősségét, s azt, hogy reméli, a község elég érett ah­hoz, hogy jól lépjen. Kérie, ne a szemé­lyeskedés, ne a megosztottság jellemez­ze a választásokat, mivel az nem vezet jóra. Elmondta még, az FKgP kérdéseket állított össze - később azt is megtudtuk, már a délelőtt folymán megkapták a pol­gármesterjelöltek, hogy felkészülhesse­nek - és azokra kell válaszolniuk. Termé­szetesen váriák a közönség soraiból ér­kező kérdéseket és véleményeket is. Az elnöki asztalnál ülő jelölteken fe­szültség látszott. Munkatársak, egy célért dolgozók lettek most egymás vetélytár- sai. Tapasztalat és ifjúság áll szemben egymással, ám a cél most is ugyanaz. A megmérettetés egyik állomása ez a gyű­lés, hiszen apró, ám jelentős lépés lehet a választott úton. De az erkölcsi tartás bi­zonyítása és a tekintélyszerzés estéje is volt ez a néhány óra. Mindez tükröződött a jelöltarcokon. Az első kérdésre, ami véleményt kért a befejeződött tanácsrendszerről és arról tudakozódott, milyén önkormányzatot képzelnek el a polgármesterjelöltek, Lé­náit Benjamin válaszolt először.- A tanácsrendszert ötventől átéltem és érzékeltem a különbségeket. 1973-tól tanácstag, 1977-től tanácselnök vagyok. Ne várja el senki tőlem, hogy szidjam a tanácsrendszert, mert akkor saját maga­mat köpném szemközt. Mindig a rend­szer, a tanácstörvény adta lehetősége­ken belül próbáltunk a lakosság és a ta­nácstagok bevonásával elérni mindazt a maximumot, amire az adott időben lehe­tőség volt. Az önkormányzatról annyit: sokkal demokratikusabb lesz, bizonyítja ezt az is, hogy a község lakossága maga választhatja meg a polgármestert és a képviselőtestület tagjait.- Sok pozitívum volt a tanácsrendszer­ben - így dr. Sümegi Zoltán -, de nem volt tökéletes. A hibák azonban Bogyisz- lón nem domborodtak ki annyira. Azok a tanácsi vezetők, akikkel találkoztam, kor­rekt emberek voltak. A tanácsrendszer hála Isten betöltötte hivatását, önkor­mányzat lesz helyette. Hogy milyet sze­retnék, elmondom majd, ha itt lesz az ide­je. Addig is annyit: a polgármester első az egyenlők között, ám bizonyos fékek be­építésére szükség van. Rátermett, alkal­mas emberek kellenek a képviselőtestü­letbe és vannak terveim az apparátus átalakítására is. Miután egy hozzászóló azt mondta, jó lett volna példával megvilágítani mire ala­pozta a véleményét, a kérdések folyta­tódtak. Dr. Sümegi Zoltán kezdte a vá­laszt a helyi pártok, szerveződések sze­repéről. Arról beszélt, nagyon örül a meglétüknek, és hangsúlyozta, nem kis szerepe van neki, magának a Bogyiszlói Önkormányzati Kör létrehozásában. Állí­totta, hogy az önkormányzati vezetőknek szüksége van a pártokra, mivel sokat tudnak segíteni. Lénárt Benjamin először azokról a pár­tokról beszélt amelyekről közvetlen ta­pasztalatokat szerzett - számára isme­retlenekről nem kívánt szólni -, majd ki­emelte, nem kis szerepük van az ország demokratikus fejlődésében. Megerősí­tette, hogy segítik az önkormányzatok munkáját, és azt kívánta a helyi szerveze­tek ne essenek abba a hibába, amibe or­szágosan. A harmadik kérdés az egyházak szere­pét firtatta. A tanácselnök szerint megfe­lelően kezelték az ügyet jó szándékkal közeledtek egymás felé, segítettek. Az önkormányzatban nő az egyházak sze­repe, s a testületnek kötelessége lesz, hogy maximálisan segítse a munkájukat A vb-titkár véleménye, mint mondta, ki­csit eltért az előzőtől, hiszen nem emlék­szik, hogy meghívták volna a három egy­ház képviselőjét testületi ülésre. „Ám ez nem Bogyiszló, hanem az ország hibája volt, és hála Isten, van már vallás- és lel­kiismereti szabadság.” Az önkormány­zatban szerepet szán mindhárom egyház képviselőjének - állította. Miután egy fiatalember kiprovokálta a hozzászólást a katolikus plébános arról beszélt, az egyház mellőzöttsége a rend­szer hibája volt, és reméli, most már jobb összmunka lesz az állam és közöttük. A református tiszteletes a múltból hozott sérelmek ellenére lezártnak tekintette azt, és kiemelte, szívesen tennének töb­bet a község érdekében. Az új képviselő- testületben legyen a három egyháznak képviselője - javasolta. Dr. Sümegi kért szót és hangoztatta: programjában tervezett különböző bi­zottságokat és a vallási-közoktatási-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom