Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-17 / 140. szám
Lengyel siker az Atom-kupán Privatizáció és polgárosodás Országos szakmai tanácskozás neves előadókkal Helybeliek és kitelepítettek fogtak össze A bűnös nép teóriájának logikájából következően, a második világháborúban harcoló magyar hadsereg, és annak minden egyes katonája bűnösen cselekedett. A magyar hadsereget legyőző katonák (nemcsak szovjetek) emlékművet kaptak hazánkban, az elesett honvédek neveit viszont tanácsos volt csak suttogva említeni. Példátlan történelmi abszurditás. Csakúgy, mint egy másik náció, a német minden tagjának háborús bűnössé nyilvánítása. Ez a bélyeg szolgált jogalapul 220 ezer német kitelepítésére Magyarországról 1946-ban és azt követően. Ezért minden egyes emlékmű, amelyet a második világháború hőseinek és katonahalottjainak állítanak, egy-egy elégtétel az eddig elhallgatottak és hozzátartozóik számára. De kétszeres elégtétel azokon a településeinken, ahol zömében német etnikum élt. Ök is teljesítették őseik által választott hazájuk iránti kötelezettségüket a második világháborúban, és estek el a magyar hadsereg katonájaként. Az ő túlélő hozzátartozóik kétszeres megaláztatást szenvedtek, ezért a halottaiknak emelt emlékmű kétszeres igazságszolgáltatást jelent. Ilyen település Szálka, ahova a XVIII. század elején, közepén települtek be németek, és ez a falu állított most emlékművet a második világháborús katonahalottjainak. Az emlékműre, amely Szatmári Juhos László alkotása, és amelyet szombaton avattak fel, hetvenhét nevet véstek, amelynek zöme német. Ezen katonák hozzátartozóinak többségét a világháború után a dicstelen XX. századi vagonpolitika eredményeként kitelepítették Németországba. Ezek a kényszerből elszármazottak, 9000 márkával segítették az emlékmű létrehozását, míg a helyiek 90 ezer forinttal járultak hozzá. Az emlékmű felavatására a 131 külföldi adakozóból sokan eljöttek Szálkára, hogy tanúi lehessenek a megemlékezésnek és a felszentelésnek. Az ünnepség (Folytatás a 2. oldalon.) Mayer Mihály püspök felszenteli az emlékművet cigány beutazókat a fent nevezett országokba. Ily módon a Deutschlandfunkban felolvasott hír is utalt arra, hogy az intézkedést elsősorban a Németország nyugati felét sújtó, és a délkelet-európai országokból kiinduló beutazási hullám feltartóztatására hozták. Ezekből az országokból, amennyiben nem volt vízumkötelezettség, elvben akadálytalanul utazhattak be polgárok Kelet- és Délkelet-Euró- pából az NDK-ba, Berlin keleti feléből pedig gond nélkül átjuthattak Nyugat-Ber- linbe, illetve az utóbbi időben már az NDK-ból az NSZK-ba is. A beutazási tilalom elvben minden VSZ-tagország állampolgáraira vonatkozik, kétséges azonban, hogy ennek miként tudnak érvényt szerezni például csehszlovák és magyar állampolgárok esetében. Ezekből az országokból mind az NSZK-ba, mind az NDK-ba vízum és egyéb kötöttségek nélkül lehet utazni. Az NDK és az NSZK között, illetve a Kelet- Berlinből Nyugat-Berlinbe vezető utakon is megszüntettek mindennemű ellenőrzést. Gyakorta emlegetett fogalom ma hazánkban a privatizáció, még akkor is, ha sokan mást értenek igazi tartalmán. Talán éppen ez adta az ötletet ahhoz, hogy végre azok foglalkozzanak behatóbban ezzel a témakörrel, akik napi munkájuk folyamán rendszeresen szembe találják magukat a privatizáció által felvetett kérdésekkel. Ennek figyelembevételével szervezte meg a Magyar Demokrata Fórum gazdasági bizottsága, valamint a Gazdaságszervező és Vállalkozói Fórum Tolna Megyei Egyesülete azt az egynapos országos szakmai tanácskozást, Szelényi Iván, a vitavezető Rácz Zoltán, valamint Auth Henrik a délutáni szekcióülésen amelyet szombaton tartottak meg a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ színháztermében. A rendezvényre - amely a privatizáción kívül a polgárosodás kérdéskörét is napirendre tűzte - hazánk különböző településeiről mintegy száz szakember, műszaki és agrárértelmiségi érkezett, s ugyanakkor szép számban vettek részt az üléseken a helybeli érdeklődők is. Ez abból is adódott, hogy a rendezők neves előadókat kértek fel véleményük kifejtésére, így Auth Henrik ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkárt, Sárossy László földművelésügyi minisztériumi politikai államtitkárt és Szelényi Iván szociológust. A plenáris üléseket - amelyeken a tulajdon, a mezőgazdaság, a polgárosodás, illetve a privatizáció viszonyai kerültek terítékre - délután szekcióülések követték, ahol a résztvevőknek lehetőségük nyílt a közvetlen párbeszédre, méghozzá olyan szellemben, amelyet az egyik szervező így fogalmazott meg: a jó szakember mindig is jó szakember marad, függetlenül attól, hogy melyik pártnak a tagja. A tanácskozás két résztvevőjével, Szelényi Ivánnal és Sárossy Lászlóval készített interjú lapunk 3. oldalán olvasható.-szá-gkMagyarország számít az olaszokra Antall József római és szardíniái programja Antall József miniszterelnök, aki hivatalos kormányfői látogatáson tartózkodik Rómában, szombaton délelőtt a római városházát kereste fel, ahol Franco Carraro polgármester köszöntötte őt a Michelangelo építette városháza dísztermében. Az esős, borús időben tett rövid városnéző körséta után a miniszterelnök és kísérete a Via Vittorio Venetóra hajtatott, ahol az olasz állami vállalatokat összefogó óriási vagyonkezelő központ, az IRI központjában gazdasági vezetőkkel, üzlet- és bankemberekkel került sor találkozóra. Az IRI elnöke, Franco Nobili díszebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. Antall József előző nap, a késő este Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon hangot adott annak, hogy Magyarország, a magyar kormányzat számít az olasz vállalatok jelenlétére és részvételére a magyar gazdaság átalakítását célzó folyamatban tőkeberuházásokkal, vegyes vállalkozásokkal és más formákban. A megbeszélések előtt a két kormányfő aláírta az új, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást, amely a változott körülményekhez igazodva, a korábbinál sokkal szélesebb keretet biztosít minden téren az együttműködésre. A hivatalos kormányfői látogatáson Olaszországban tartózkodó Antall József miniszterelnök a vasárnapot Szardínia fővárosában, Cagliariban, a Kereszténydemokrata Párt barátság fesztiválján töltötte. Mint az MDF elnöke találkozott és pártközi megbeszélést folytatott Arnaldo Forlani pártfőtitkárral és más kereszténydemokrata vezetőkkel, hogy azután este Giulio Andreotti miniszterelnökkel folytathassa - immár kötetlenül - a pénteki eszmecserét. A 3-4. helyért vívott találkozón Bérezési (10-es) az utolsó percben vezetéshez juttatta az ASE csapatát A hét végén Pakson folytatódott az Atom-kupa nemzetközi férfi kosárlabdatorna, melynek győztese a lengyel Bytom csapata lett. A házigazda Atomerőmű SE gárdája harmadikként végzett a rangos mezőnyben. Szombaton a Szekszárd melletti Sötétvölgyben rendezték meg az 1990. évi megyei egyéni tájfutóbajnokságot. Ismét teljes fordulót bonyolítottak le a labdarúgó NB I., NB II., NB lll-ban, valamint a megyebajnokságban. Mindezekről lapunk 5-6. oldalán számolunk be olvasóinknak. A BT elítélte Irakét Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap egyhangúlag elítélte Irakot a Kuvait- ban levő diplomáciai képviseletek elleni katonai fellépésért. A BT egyúttal követelte az Irakban és Kuvaitban túszként fogva tartott külföldiek szabadon engedését. A tanács rendkívüli ülését Franciaország kérésére hívták össze. Világháborús emlékművet avattak Szálkán Beutazási tilalom Nyugat-Berlinben A nyugat-berlini szövetséges ellenőrző hatalmak azonnali hatállyal érvénytelenítették azt a rendelkezésüket, amelynek értelmében a Varsói Szerződés országainak polgárai akadálytalanul beutazhatnak Berlin nyugati részébe - közölte Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter a Münsteri Westfalische Nachrichtennek adott interjújában. A Deutschlandfunk szombat délelőtti híreiben vezető helyen ismertetett interjúban Schäuble közölte: az NSZK az Európai Közösségek más országaival együtt rövid időn belül megbeszéléseket kezd Romániával, Bulgáriával és Jugoszláviával arról, hogy miként lehetne rendezetten visszaszállítani onnan érkezett
