Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-01 / 127. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. szeptember 1. Becsöngettek Higgadt rendszerváltást az iskolákban! (Folytatás az 1. oldalról.) Ám maradjunk a legfrissebb fejlemények­nél! Elvi viták és sok-sok sürgetés után az előző kormány áttért a fejkvótás alapon törté­nő normatív finanszírozásra. Már tavasszal kétségbeesett segélykiáltások érkeztek fő­ként a mezőgazdasági vidékekről: a legszi­kárabb költségvetés szerint is októberre, no­vemberre csődbe jutnak az óvodák, általá­nos iskolák. A közvélemény nyomására és zajos egyet­értésével megszűnt a kötelező oroszoktatás, és elkezdődnek az orosztanárok átképzését kísérő anomáliák. Majd következett az új mű­velődési és közoktatási tárca megegyezése a hitoktatásról az egyházak képviselőivel, s an­nak ingerült fogadtatása, a sajtóviták, majd új egyezség, a második megállapodás. Eközben az oktatási-nevelési intézmé­nyek körül is mozgolódtak a pártok, szervez­kedtek a szülők. Minden valamirevaló politi­kai csoportosulás oktatáspolitikai koncep­cióval (tervezettel, programmal, tézisekkel) rukkolt elő; valóságos számháború kezdő­dött arról, hogy 8 + 4-es, 4 + 8-as, 6 + 6-os legyen-e a magyar iskolaszerkezet Iskolaszékek születtek, illetve már csirá­jukban vetélődtek el. Egyik helyen nevelőtes­tület váltotta le igazgatóját, más helyeken be sem töltötték az igazgatói posztokat És most jelent meg a sajtóban a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének indítványa, miszerint lehetőleg már októberben az isko­laigazgatókat vessék bizalmi szavazás alá a tantestületek. Mit mond a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium? Óva int a megalapozatlan dönté­sektől. Azt mondja: meg kell óvni az iskolákat az ötletszerű intézkedésektől! Az NDK és az NSZK képviselői pénteken délben aláírták a két német állam egyesü­lési szerződését, amely a Népi Kamara, il­letve a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács jóváhagyása után emelkedik jog­erőre. Ezáltal jogilag is szabaddá válik az út Németország egységének október 3-ra tervezett helyreállítása előtt. Az aláírási aktusra a kelet-berlini Unter den Linden sugárúton levő palotában ke­rült sor, abban az épületben, amely egykor a porosz, illetve a német trónörökösök rezi­denciája volt. A kelet- és a nyugatnémet rá­dió- és tv-állomások által egyenes adás­ban közvetített eseményen jelen volt mind­két német állam számos vezető politikusa. A dokumentumot Wolfgang Schäuble nyu­gatnémet belügyminiszter és Günther Krause keletnémet parlamenti államtitkár írta alá. Az aktus előtt mondott méltató beszédé­ben Lothar de Maiziere NDK-miniszterel­Vajon nem tudják-e a főhivatalban az ille­tékesek, hogy a társadalmi változások méhé- ben már rég megérlelődött az egész oktatási rendszer gyökeres megváltoztatásának szükségessége és igénye? Tudják, ám hoz­záteszik: az oktatási rendszer napi működte­téséhez is hiányoznak a feltételek. Ezért most csupán azt ajánlják a minisztériumban: csak olyan változásokat vezessenek be az intéz­mények, amelyekhez helyben megteremthe­tők a személyi és a tárgyi feltételek. A megújulási törekvések még nem álltak össze egy jól megalapozott stratégiai prog­rammá. Az új tanév kezdetén kimunkálatlan a kormányzati és a helyi önkormányzati okta­táspolitika, valójában nincs működőképes intézményrendszer. Új oktatási törvényre len­ne szükség. Csakhogy még nincs új oktatási törvény, ezért csupán rendező elvekre futja. Alapvető elv az, hogy az iskola nem válhat a politikai harcok színterévé. Rendszerváltás ide vagy oda, még érvényesek a hatályos jogszabályok. Jogsértő például az igazgatók rögtönzéses leváltása, ám az is, hogy a sza­bályosan lefolytatott pályázatok után, a neve­lőtestületek egyetértésével sem neveznek ki új igazgatókat Ugyanakkor már most érvé­nyesülnie kell annak a követelménynek, hogy a vezetői megítélés mércéje kizárólag a szakmai teljesítmény. Ám tudjuk, hogy a parlament időközben módosította az 1985-ös oktatási törvényt. Kimondta, hogy az iskolák fenntartása már nem állami monopólium. A magániskolák indítását a helyi tanácsok engedélyezik, csakhogy nem tisztázták, a költségekből mi hárul az államra. Ezért a mai kormányzat nem vállal semmiféle garanciát. Pontosab­ban: ha az engedélyező állami feladatokkal nők konstruktív szellemet tükröző, gondos tárgyalások eredményeként született do­kumentumnak nevezte a szerződést amely egyike a második világháború utáni német történelem legjelentősebb okmányainak. Mint mondta, a szerződés bizonyosságot és egyértelműséget teremt abban a sok kérdésben, amely az egyesüléssel kap­csolatban fölmerült, és szabályozza mind­azt amit Bonn és Berlin fontosnak és he­lyesnek tart Wolfgang Schäuble belügyminiszter be­szédében arra mutatott rá, hogy az egye­sülési szerződés megteremti az egységes jogrend és az egységes életfeltételek létre­hozásának alapját német földön. Kiemelte, hogy a tőke és a vállalkozói kezdeménye­zés oly kívánatos beáramlásának immár semmi sem áll az útjában. Ö maga bizo­nyos benne, hogy az NDK-ban is bekö­szönt a föllendülés, mégpedig hamarabb, mint azt sokan gondolják. is megbizza az iskolát, megkapja a költség- vetési törvény szerinti „normatív” finanszí­rozást. És hiába volt hangos a sajtó a jelenlegi iskolaszerkezettől eltérő nyolcosztályos gimnáziumok, illetve a hatosztályos alapis­kolák programjától, nincs pénz a központi forrásban egyikre sem. Változtatni lehet, ha a megújítás nem az állami költségvetést terheli. Vállalkozhat az iskola, nyújthat külön szolgáltatást a szülők pénzéből, saját leleményéből. Megszűntek azok a korlátok is, amelyek a kőtelező óra­számok felhasználásában kötötték meg az iskolaigazgatók kezét Az iskolák maguk dönthetnek arról, hogy mit leh^ beszámíta­ni a pedagógus kötelező óraszámába, mit keil külön díjazni - csak legyen rá az intéz­ménynek pénze. Egyetlen fiflérbe sem kerül - egy új ren­delkezés módot ad rá, hogy az iskola elis­merje a másutt szerzett nyelvtudást. Az a középiskolás, aki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, mentesül a ta­nulás, a vizsga, az érettségi kötelezettsége alól az adott nyelvből. A minisztérium vala­mennyi iskolatípusban visszavonta a törté­nelem, a társadalomismeret, a bevezetés a filozófiába tárgyak tanterveit, és megszün­teti a szakközépiskolák politikai gazdaság­tan tantárgyát, helyette a közgazdaságtant vezeti be. Sovány a mérleg? Türelem, csak türe­lem... Az iskolarendszert nem lehet szanál­ni, a gyerekek nem kaphatnak munkanél­küli segélyt. Igaz ugyan, hogy a türelem vé­ges: becsöngetnek, kicsöngetnek. De nem ok nélkül, és nem idő előtt. (MTI-Press) M. L Párthírek MDF Piac Az MDF Szekszárdi Szervezete tájékoztatja az érdeklődőket, hogy 1990. szeptember 4- én, kedden reggel 8 órától az MDF-piacon, az Otthon Áruházzal szemben, paradicsom-, al­mapaprika, (bogyiszlói) árusítást szervez ter­melői áron. Fidesz Fidesz-nap Bátaszéken Szeptember 1 -jén a bátaszéki strandon de. 10-től másnap hajnali 2 óráig Fidesz-nap (eső esetén a művelődési ház, sportcsarnok). Programok: sportversenyek, együttesek be­mutatója, néptánc, táncház, buli, kaja. Minden program ingyenes! Részletes program a Fi- desznél, Szekszárd, Bezerédj u. 2. A rendez­vény vendége: dr. Molnár Péter, a Fidesz par­lamenti frakciójának tagja. Fidesz-nap Kistormáson Szeptember 1-jén Kistormáson Fidesz- kugliverseny, de. 9-től lehet nevezni a helyszí­nen. Egész napos program várja az érdeklő­dőket. Helyszín: kistormási presszó. Az egyesülési szerződés aláírása Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat - .Az öbölbeli válságról tárgyalt Moszkvában Roland Dumas francia külügyminiszter, találkozott Mihail Gorbacsowal is - Lengyelországban megem­lékeztek a Szolidaritás szakszervezet létrehozásának 10. évfordulójáról - Kurt Waldheim osztrák elnök Bagdadban Szaddám Húszéin iraki államfővel tárgyalt - Nadzsibullah afgán elnök hosszú szabadságát befejezve Moszkvából hazaérke­zett Kabulba. Vasárnap - Gázrobbanás miatt súlyos katasztrófa történt egy jugoszláviai szénbányában; a halálos áldozatok száma meghaladta a 180-at - Eszmat Abdel- Megid egyiptomi külügyminiszter Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyalt az öbölbeli válságról - Oslóban nemzetközi értekezlet kezdődött a „gyűlölet termé­szetrajzának” felvázolásáról. Hétfő - Szélsőséges tüntetők Szófiában felgyújtották a Szocialista Párt köz­ponti székházát - Katar hozzájárult ahhoz, hogy külföldi erők használják területét és katonai létesítményeit egy esetleges iraki agresszió visszaverésére - Prágá­ban kezdett tárgyalásokat Jeszenszky Géza - Irak néhány kilométerre visszavon­ta csapatait a kuvaiti-szaúdi határról. Kedd - A bagdadi kormány Irak 19. kormányzóságának nyilvánította a meg­szállt Kuvaitot - Megérkezett Moszkvába az Irakból evakuált szovjet állampolgá­rok első csoportja - Az egyiptomi külügyminiszter Bonnban a nyügatnémet veze­tőkkel tárgyalt - A BT öt állandó tagállama elfogadta a kambodzsai rendezést szolgáló tervet. Szerda - Egy képviselő meggyilkolása miatt rendkívüli állapotot léptetett életbe az örmény parlament - Az Európai Demokrata Szövetség 13. pártvezetöi konfe­renciájára Helsinkibe érkezett Antall József miniszterelnök - Romániában inci­densek nélkül zajlottak a második bécsi döntés 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések. Csütörtök - Ammanba érkezett Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár - Letette a fegy­vert és megadta magát az Örmény Nemzeti Hadsereg vezérkara - Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel és Mauno Koivisto finn elnökkel tárgyalt Helsinki­ben Antall József. Péntek - Berlinben aláírták a német egyesülési szerződést - A jordán főváros­ban tárgyalt az iraki külügyminiszterrel az ENSZ-fötitkára - Kínába utazott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A hét kérdése: Mirőt tárgyaltak a szovjet-orosz csúcson? A jelek szerint tűzszüneti megállapodással végződött a Szovjetunió történeté­ben ez idáig példa nélkül álló első „szovjet-orosz csúcstalálkozó”: Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió államfője és Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parla­menti elnöke megállapodott abban, hogy a jórészt presztizsokokra is visszavezet­hető ellentéteket félre kell tenni, és a vita helyett a közös megoldásokat kell keres­ni a Szovjetunió és Oroszország rendkívül súlyos válságára. A találkozónak különös jelentőséget ad az az igazán nehezen megválaszolható probléma, hogy létezik-e a Szovjetunió Oroszország nélkül, s ha a felelet nem, ak­kor saját magával tárgyalt-e Moszkva? Borisz Jelcin, aki az utóbbi időben az önállóság hangsúlyozása mellett a Szovjetunió jövőjének józan végiggondolá­sára is egyre inkább hajlandó volt, nem hagyta ki azt a lehetőséget, hogy egy vi­szonylag kevésbé ismert lapban, a szovjet szövetkezetek központi orgánumában a tárgyalás előtt arról elmélkedjen, hogy Mihail Gorbacsovnak mint szovjet elnök­nek, hamarosan olyan protokolláris szerepe lesz, mint a brit királynőnek. A hason­lat a rejtett utalás miatt találó: a britek számára az uralkodó a nemzeti egység jel­képe, s egyre inkább úgy tűnik, hogy az eddigi Szovjetunió a tagköztársaságok­nak ugyan saját szuverenitásukat korlátozó nyűg, de a világpolitikában játszott nagyhatalmi szerepe egyrészt a világ számára nélkülözhetetlen, másrészt az egyes tagállamok is élvezik ennek a világpolitikai súlynak a vitathatatlan előnyeit. A birodalom a régi formájában minden bizonnyal hamarosan eltűnik majd, de a legnagyobb tagköztársaság, az Oroszországi Föderáció számára sem mellékes kérdés, hogy helyén gazdasági csődbejutott, életképtelen államocskák halmaza próbál talpon maradni, vagy - a realitásokat figyelembe véve - egymással együtt­működni képes államok szövetsége jön létre. Gorbacsov és Jelcin minden bi­zonnyal az utóbbi lehetőség mellett tette le voksát, s ezért feltételezik Moszkvában azt, hogy a két politikus kompromisszumot kötött - még ha ők maguk erről a sajtó­nak nem is beszéltek. _ . Törvénytervezet a köztisztviselők jogállásáról ‘ » Egely: Parajelenségek (11.) (Folytatás az 1. oldalról.)- A törvénytervezet szabályozza, hogy az egyes beosztásokban milyen szakmai felté­teleknek kell megfelelni?- Elsősorban képesítési előirásokattartal- mazatörvény. Egyrészt a törvény megállapít­ja, hogy egyes munkakörök ellátásához, igy a jegyzőséghez milyen képesítés szükséges, másrészt kormányrendelet hatáskörébe utalja a képesítési jogszabály meglakotását A megyei főjegyző esetében állam- és jogtu­dományi egyetemi végzettség szükséges, mig általában a helyi jegyzők esetében ál­lamigazgatási főiskola, vagy állam- és jogtu­dományi egyetem és minimum kétéves szak­mai gyakorlat Ezzel elkerülhető, hogy vala­miféle pártérdekből képesítés és szakmai gyakorlattal nem rendelkező embereket állít­sanak jegyzőnek.- A törvénytervezet szövegéből és a kiala­kuló új intézményrendszer ismeretében megállapitható-e, hogy a közigazgatásban dolgozók száma hogyan fog alakulni a jövő­ben?- Más rendszerű lesz az államigazgatási apparátus. A helyi vonatkozásokban belép a körjegyzőség, ami gyakorlatilag több helyi önkormányzati területre vonatkozóan lát el államigazgatási feladatokat Ez hasonlít a je­lenlegi közös tanácsokhoz, azzal a kivétellel, hogy ezeknek a területeknek eftől függetle­nül önálló önkormányzata van. Ilyen vonatko­zásban ősökkenni fog a helyi apparátus lét­száma, ugyanakkor olyan vonatkozásban nő, hogy az önkormánzyatok száma szinte megduplázódik. Elképzelhető, hogy a tele­püléseken lesz olyan törekvés, hogy önálló apparátusuk is legyen, mert abban látják a helyi önállóság biztositékát ha helyben is in­tézik az ügyeiket Ezért várható, hogy némileg nő a közigazgatásban dolgozók száma.- Ebből levonható az a következtetés, hogy a közigazgatásban dolgozók a vártnál nagyobb biztonságban vannak hiszen ilyen számú, államigazgatási tapasztalattal ren­delkező embert nem lehet az utcáról tobo­rozni?- Akik becsülettel látták el eddig a munká­jukat és nem kérdőjelezhető meg erkölcsileg a tevékenységük azok biztonságban érez­hetik magukat mert szükség lesz rájuk A bel­ügyminiszter úgy fogalmazott hogy gúzsba kötve nem lehet táncolni, vagyis nem lehet a jelenlegi államigazgatási apparátus terhére róni azokat a hibákat amelyek az egész ta­nácsrendszerből következtek. Ha az utcáról hoznak be tapasztalatlan embereket azok el fogják követni ugyanazokat a hibbákat ame­lyeket a mostaniak elkövettek, csak sokkal nagyobb mértékben. Intő példa lehet az ’50- es évek amikor a közigazgatásból kiszórták az előző rendszer szakembereit Ennek a le­vét isszuk még ma is. Hangsúlyozni kell, hogy összességében a tervezet humánus, de azt az országgyűlés még nem fogadta el.- puskás ­A vizsgálatok során, szép lassan fon­tos dolgok derültek ki. Egyrészt az, hogy ez a különleges hatás gyengül lezárt edényekben, de nem tűnik el teljesen. Éppen ezért például Franciaországban a Pechiney Művekben végzett kísérletso­rozatnál a kísérleti alany (Girard) úgy görbítette el a fémrudakat, hogy egy le­zárt, lepecsételt üvegcsőbe vagy kém­csőbe helyezték el ezeket. Ilyenkor Gi­rard hozzá sem érhetett az eredeti fém­tárgyhoz. Természetesen mindig a labo­ratóriumban előállított speciális, jelölt fémminták görbültek meg a kísérlet so­rán. A távolság növelhető is volt, akadtak olyan emberek, akik több méter távol­ságról is meg tudtak görbíteni egy-egy kisebb fémtárgyat. Világosan kitűnt az eredményekből, hogy nem pusztán mec­hanikai erőről van szó, nem mechanikai erő okozza a gőrbítést, mert amikor eze­ket a próbatesteket fölfüggesztették egy vékony drótra, vagy cérnaszálra, akkor meg sem mozdultak, miközben elhajlot­tak. Ezt mechanikai erő segítségével szinte lehetetlen lenne megcsinálni. A hosszú évek munkája végül is nem múlt el teljesen eredménytelenül, néhány fontos dolgot ma már biztosaun tudunk erről a jelenségről. Néhány fontos tanulság Az az eddigi vizsgálatokból kitűnt hogy döntő többségben balkezesek ké­pesek ennek a jelenségnek a létrehozá­sára, vagy olyan balkezesek, akik balke­zesnek születtek és később „átnevelték” őket jobbkezesnek - vagy néhány olyan jobbkezes is akadt köztük, akiknek a be­szédcentruma sejthetően a jobb agyfél­tekében helyezkedik el. Az emberi agy­A kép közepén levő ötsékeles érmét két mutatóujja között hajlította meg Rony Mar­cus. Ellenőrző mérések szerint kb. 350 kp erő lenne szükséges a rézötvözetből ké­szült érme hasonló mértékű eltorzítására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom