Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-01 / 127. szám

Megnyílt a 71. OMÉK Göncz Árpád köztársasági elnököt, a Budapesti Kertészeti Szakközépiskola pavilon­jában virággal köszöntötték Pénteken a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. Nemzetközi Mezőgazda- sági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A BNV fellobogózott főterén az alkalomból rendezet ünnepségen jelen volt a hazai társadalmi, politikai és gaz­dasági élet számos kiemelkedő képvise­lője, közöttük Győriványi Sándor mun­kaügyi miniszter, Siklós Csaba közleke­dési, hírközlési és vízügyi miniszter, Sá- rossy László földművelésügyi miniszté­riumi államtitkár és Neszmélyi Károly a Földművelésügyi Minisztérium államtit­kár-helyettese, az OMÉK főbiztosa, to­vábbá az OMÉK-on résztvevő külföldi vállalatok több vezetője. Megjelent Ignaz Kiechle, az NSZK élelmezési, mezőgaz­dasági és erdőgazdasági minisztere, loan Tipu román mezőgazdasági és élel­miszeripari miniszter és Lutfullah Kayalar török mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, továbbá a Budapestre akkre­ditált diplomáciai testületek több képvi­selője. Megnyitóbeszédet Göncz Árpád köz- társasági elnök mondott Hangsúlyozta: hazánk fejlődésében, népünk boldogulásában a mezőgazda­ság meghatározóan fontos szerepet tölt be. Nemzetgazdaságunk egykori sikerá­gazata napjainkban a pusztító aszállyal és az átalakulással járó gondokkal küsz­ködik, ám sok a felszínre hozható lendítő erő is. Ezek azonban csak akkor érvé­nyesülhetnek igazából, ha az ágazat el­fogadható áron és jó minőségben jut hozzá a kiállításon is látható hazai és kül­földi biológiai anyagokhoz, műszaki esz­közökhöz, technológiákhoz, valamint a tudományos világ kínálta legkorszerűbb ismeretekhez és módszerekhez. A köz- társasági elnök a továbbiakban a mező- gazdasági kiállítások, vásárok szerepét, jelentőségét méltatta. Ennek során emlékeztetett arra, hogy a vásárok országos méretűvé tételéért gróf Széchenyi István tett a legtöbbet; éppen 160 esztendő telt el azóta, hogy a legnagyobb magyar országos rangra emelte a mezőgazdasági vásárokat és kiállításokat. Köszöntötte a kiállítás külföldi résztve­vőit, kiemelte az OMÉK iránt megnyilvá­nuló nemzetközi érdeklődés fontossá­gát. Külön említést tett arról, hogy nyolc ország - Chile, a Cseh és Szlovák Köz­társaság, Franciaország, Hollandia, Iz­rael, Jugoszlávia, az NSZK és Spanyolor­szág - nemzeti bemutatóval szerepel a seregszemlén. Fotó: g. k. Mikor kezdődhet a szüret? Szekszárd Varos Tanacsa V. B. termelés-ellátásfelügyeleti osztálya a szőlőtermelelésben érdekelt nagyüzemi termelők, forgalmazó­szervek, valamint a kistermelők véle­ményét figyelembe véve, a szekszár­di történelmi borvidéken a szüret kezdetének időpontjait az alábbiak szerint határozta meg: Oportó, rizlingszilváni, zalagyön- gye, muscat ottonel 1990. szeptem­ber 8. Becsöngettek Higgadt rendszerváltást az iskolákban! Új tanév elején a beköszöntőket visz- szatekintéssel szokták kezdeni, és sta­tisztikákkal: hány új iskola épült, mennyi tantermet adtak át, ezt és amazt felújítot­ták... Szóba kerül a tankönyvellátás hely­zete is. Nevetséges lenne, ha az idén is hasonlókkal kezdenénk. Valójában a kiindulás 1946 lehetne. A forint bevezetésével összekapcsolt bér­rendszer, amely a pedagógusok fizetését az 1938. évi húsz(!) százalékában állapí­totta meg. Azzal kellene folytatnunk, hogy képesítés nélküli nevelőket állítottak a katedrákra. Utána következhet a körze­tesítés, kiváltképpen annak a hetvenes években tetőzött második hulláma, amely a legkisebb falvak alsó tagozatos iskoláit is - tanítókkal együtt - magával sodorta. Szólhatnánk az elhibázott tan­tervi reformokról, a megváltó tanítási módszerekbe vetett gyermeteg hitekről, arról az illúzióról, hogy részenként meg­újítható a magyar oktatásügy. (Folytatás a 2. oldalon.) Zweigelt, ezerjó, chasselas, char- donnay 1990. szeptember 15. Tramini, leányka, királyleányka, zöld veltelini 1990. szeptember 22. Kékfrankos 1990. szeptember 24. Cabernet, merlot, kadarka, olasz- rizling, bánáti rizling 1990. október 6. A szüret időpontjaira módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM sz. rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak sze­rint határoztuk meg. HÓF JÚLIA osztályvezető A Tolna­tájból Dombóvár „Hungaroringje” 1. oldal Werner András és Decsi Kiss János a tanévkezdésről 2. oldal Esküvő és lakodalom Bátán 2. oldal Árnyak, fények Értényben 3. oldal írás közben 6. oldal Mezsgyeszél és képzelet 7. oldal Szemenszedett igazság 8. oldal Melioráció Ócsényben, környezetvédelemmel Törvénytervezet a köztisztviselőki jogállásáról A rendszerváltás utolsó állomásához érkezik a szeptember 30-i önkormány­zati választásokkal: a tanácsrendszer helyett új államigazgatási mechanizmus alakul ki. Ez a változás közvetlenül érinti az államigazgatásban dolgozókat, eg­zisztenciájuk bizonytalanná vált, de egyelőre kiszámíthatatlan a majdan felál­ló új apparátusban dolgozók helyzete is. Ezt a bizonytalanságot kívánja a kormány eloszlatni a köztisztségviselők jogállásá­ról szóló törvénytervezettel, amelyet a kormány csütörtöki ülése után jelentett be. A készülő jogszabály célja, hogy még a helyhatósági választások előtt a közigaz­gatási alkalmazottak számára nagyobb biztonságot teremtsen. A törvénytervezet tartalmáról kérdez­tük dr. Farkas Lászlót, aTolna MegyeiTa- nács mb. vb-titkárát.- A törvénytervezet gyakorlatilag a közigazgatásban dolgozók körére vonat­kozó szabályozást tartalmaz. A kormány még a választások előtt az országgyűlés elé szeretné terjeszteni ezt a törvényja­vaslatot A törvény célja, hogy a speciális, nagyobb felelősséget magukban hordo­zó feladatokkal párosuljon megfelelő bé­rezés és társadalmi megbecsülés. Ugyanakkor a szubjektivitástól mentes, áttekinthető előmeneteli rendszert tartal­maz. Ez biztonságot adhat egy előre ki­számítható közigazgatási pályához. Aki a jövőben közigazgatási pályára lép, az nagyjából kiszámíthatja az előmenetelét, mert a tervezet az előző rendszertől elté­rően elválasztja a vezetői funkciót az előmeneteltől.- A készülő törvény növelheti a jelenle­gi tanácsi dolgozók biztonságérzetét?- A jelenlegi dolgozók vonatkozásá­ban a tervezet egy ideiglenes kinevezést ír elő december 31-ig. Az ideiglenesség nem a munkaviszony időtartamában jelentkezik, hanem a munkakört illetően. Tehát ideiglenesen- be kell sorolni a dolgozókat addig az idő­pontig. Később egy folyamatos kiválasz­tódás történik. Akik erkölcsi vagy szak­mai szempontból nem felelnek meg, azok kikerülnek az apparátusból. De az újra­kezdéshez mindenkinek megadják a le­hetőséget (Folytatás a 2. oldalon.) Folytatódik a Sárköz meliorációja, ezúttal az őcsényi Kossuth Téesz terüle­tén. A Szekszárd-Paksi Vízitársulat erő­gépei 51 kilométer hosszúságban fekte­tik le a drénhálózatot. Ez magába foglalja a szálkai vizek föld alatti begyűjtését is. Az elvégzett munka értéke 14 millió forint. Dr. Madarasi László, a Budapesti Mű­szaki Egyetem professzora átdolgozta a korábbi meliorációs terveket, megtart­va azokat a mély vonulatokban húzódó erdősávokat, melyeket korábban irtásra ítéltek. A drénvízátemelő a szántókból összegyűjtött vizet átszivattyúzza ezekbe a mélyedésekbe, meglevő árkokba - tá­jékoztatott Tóth Albert művezető. A munkát egy lézer vezérlésű Steenber- gen BSY-HD típusú alagcsövezö gép vég­zi, amit Hollandiából vásároltak. A hullámzó terepadottságok miatt mélyebbre kell fek­tetni a 200 mm-es gyűjtőcsöveket mint más környezetben. Egyenletes talajszer­kezetnél, mint például Békés megyében, a gép teljesítménye óránként 1200 méter ásás és fektetés. Az átemelős rendszer épí­tése azért indokolt a Sárközben, mert a csőrendszer mélyebben van, mint az élő vízfolyások szintje. dkj-gk Lézer vezérli a beállított mélységet Indulásra kész a Steenbergen alagcsövezö Tóth Albert művezető a drénvízátemelö szivattyúknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom