Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-02 / 102. szám

Vita a termőföldtulajdonról • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • — ___________________________....................................................................................................................................................................................................................Mi................................................................................. . .. ÁRA: 4,30 Ft 1990. augusztus 2W CSÜTÖRTÖK . évfolyam, 102. szám Demokrácia vagy vasmarok? Gorbacsov nehéz nyaralása/ősze Gorbacsov ha akarta sem időzíthette volna jobban idei szabadságát: éppen akkor utazott el a Krímbe, s nyert némi időt, amikor a Kreml felett a felhők sűrű­sége már-már aggasztónak tűnt. A feke­te-tengeri nyaralástól, persze, a felhők nem fognak eloszlani, az elnök azonban lélegzetnyi időhöz jutva haditervét az új helyzethez igazíthatja. Az első számú feladat a központ tekin­télyének helyreállítása. Ez a mind csök­kenő tekintély a litván függetlenségi nyi­latkozat óta folyamatosan apad. Moszk­va, az elnökkel és a parlamenttel együtt az utóbbi időben mintha elvesztette volna a kezdeményezést, s az események me­netét a köztársaságok határozzák meg. A szovjet központi vezetés számára a legnagyobb érvágás kétségtelenül Oroszország „elvesztése”. A köztársa­ság, amely mindeddig Gorbacsov biztos hátterének látszott, most a Borisz Jelcin vezette parlamenttel az élen mindinkább szembehelyezkedik a központi hatalom­mal, s kétségtelen jeleit adja önállósodá­si törekvéseinek. Ebben az összefüggésben Gorbacso- vot nyilván különösen érzékenyen érin­tette, hogy Jelcinék - központot jócskán megelőzve - tárgyalásokat kezdtek a balti köztársaságokkal kapcsolataik megújítására. E külön tárgyalások nyil­ván további bátorítást adtak a balti köz­társaságoknak ahhoz, amit egyébként a rigai csúcstalálkozón ismételten és hatá­rozottan értésre adtak: teljes független­séget akarnak, nem pedig a szövetségi szerződés megújítását. (Folytatás a 2. oldalon.) Pécs—Budapest repülőjárat Menetrendszerű belföldi légijáratokat indított Pécs és Budapest között a Danu­be Air Osztrák-Magyar Légiközlekedési Kft. Az első gép szerdán reggel indult Bu­daörsre a Pécs határában lévő pogányi repülőtérről. A Danube Air járatai egyelő­re szerdánként közlekednek a két város között. Pécsről és a fővárosból is a reg­geli, illetve a késő délutáni órákban indul az utasszállító repülőgép, amely negyven perc alatt teszi meg a légi utat. Jegyeket az IBUSZ irodáiban lehet váltani, taxit pe­dig a pécsi IBUSZ-irodában, illetve a bu­daörsi repülőtéren rendelhetnek az uta­sok. Pécsről 1963-ban indult utoljára belföldi légijárat, s a pogányi repülőteret azóta az MHSZ használta csak. A füves kifutópályát most felújították, s épül a lé­giforgalom irányításához szükséges rep­téri torony is. A fogadóépületet nemzet­közi légiforgalom céljaira is alkalmassá teszik, hogy a külföldről repülővel utazók a főváros elkerülésével egyenesen Pécs­re érkezhessenek. Csak az kapja vissza földjét, aki a körzeti földhivataltól kéri Tegnap délután Szekszárdon a régi megyeháza folyosóján még a vörös futó­szőnyegen is ültek, kinyitották a karzat bejáratát, s állóhely is alig akadt. Nem vé­letlen, hisz a termőföldtulajdon rendezé­sének egyes kérdéseiről szóló tervezet megvitatására hívták mindazokat, akik ebben érdekeltek. A tervezet a Tolnai Népújság július 21- i, keddi számában jelent meg, de más­nap, azaz szerdán, már számos módosí­tást jelentettek be. A vita célja az volt, hogy a végleges szövegben, az érintettek megkérdezését követően minden tiszta és világos le­gyen. Jelenleg ugyanis igen sok dolog nem egyértelmű. Milyen legyen a földrendező bizott­ság? Egyszintű vagy kétszintű? Valóban visszakaphatja-e az eredeti tulajdonos az eredeti helyen a termőföldet? Milyen állapotban vannak a 43 évvel ezelőtti földkataszterek? Milyen földadót tervez­nek, megmarad-e a személyijövedelem- adó-mentesség, a kormány milyen tár­sadalombiztosítási változtatásokat ter­vez, mi lesz a háztájival és a főldjáradék- kal. A zsúfolásig megtelt teremben ugyan­azt a felszólalást egyesek megmorogták, mások viszont helyeslőén bólogattak. „Élénk derültséget” váltott ki az a beje­lentés, miszerint: már sikerült megsze­rezni a Magyar Hadsereg légifelvételeit, amelyek 1950-ben készültek Bogyiszló környékén... - dvm - Fotó: ó. r. Földet vissza most kapunk? A szovjet határon szünetel a „könnyítettség” A szovjet határőrizeti szervek augusz­tus 1-jétői ideglenesen szüneteltetik a könnyített határátlépéseket (kishatárfor- galmat) - tájékoztatta szerdán az MTI-t a Magyar Határőrség és a Vám- és Pénz­ügyőrség. A most felfüggesztett könnyí­tések 1989. március 1. óta voltak érvény­ben. Az intézkedés a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében élő magyar állampol­gárokat is érinti. A korábbi liberalizálás nyomán másfél év alatt 8 millióan - zömükben szovjet ál­lampolgárok - lépték át a magyar-szov­jet határt. A szovjet fél most életbe lépett egyoldalú döntése következtében a kis- határforyalorn számára létesített neyy közúti átkelőhelyen (Lónya, Barabás, Be- regsurány, Tiszabecs) szünetel a forga­lom. A záhonyi határátkelőhelyen csak a kishatárforgalom szünetel, az „útleveles” személyforgalom folyamatosan zajlik. Nyugta-lan maszekok Megelőzte a szekér a lovat? Július elsejétől nyugtát kellene adniuk ügyfeleiknek a ruházati cikkeket, vegyi áru­kat, iparcikkeket valamint tüzelő- és építőanyagokat forgalmazó magánkereskedők­nek, illetve a lakossági szolgáltatást végző kisiparosoknak, de hiába telt el egy hónap az erről szóló rendelkezés érvénybe lépése óta, az előírt pénztárgépeket kár is keresni a boltokban, műhelyekben. (Folytatás a 3. oldalon.) Lisztárak Nem volt felvásárlási láz Tegnaptól átlagosan 20 százalék­kal emelkedtek a malomipari termé­kek árai, az üzletek az ajánlott árakat alkalmazzák, bár ettől elvileg eltér­hetnének. A nagyobb szekszárdi élelmiszerüzletek árait összehason­lítva legfeljebb tízfilléres különbsé­get tapasztalhattunk néhány ter­méknél. A finomliszt egykilós cso­magolásban 14 forint helyett 16,60- ért, kétkilós csomagolásban 27 he­lyett 33 forintért, a búzadara kilója 14,30 helyett 16 forintért kapható. A Skála élelmiszerosztályán a félkilós búzacsíra csomagolásán egy nyomtatott, kettő bélyegzővel felvitt és egy kézzel írt ár is látható és egyik sincs áthúzva. „Szerencsére" azért nem kell kétségek között gyötrőd­nünk, hogy melyik az igazi: a 6,50, a 13,40, a 16,80 vagy a 19,40? A 160 lakásos épület alatti áfész- élelmiszerüzlet vezetője, Miseticsné Győri Erzsébet tájékoztatása szerint nem volt az áremelést megelőzőén felvásárlási láz, alig észrevehetően emelkedett a lisztforgalom. Az időn­ként felröppenő hírek, szóbeszéd miatt a cukor is „megindult” kis mér­tékben, többen viszik 50 kilogram­mos csomagolásban, bár az is igaz, hogy itt a befőzési szezon és lehet, hogy ez az oka a növekvő kereslet­nek. Konkrét értesítést azonban még nem kaptak a cukor fogyasztói árának emeléséről.- áa ­Egy év telt el azóta, hogy a magyar kormány először ideiglenesen, majd ké­sőbb véglegesen leállította a nagymaro­si vízlépcső építését. A Dunakanyar az­óta csendes, de kérdőjelek szép szám­mal maradtak. Mi lesz a felépült gát sorsa? Hogyan lehet visszaállítani az eredeti természeti állapotot? Egy évvel a nagymarosi építkezés leállítása után Mi lesz a környező falvak infrastruktú­rájának fejlesztésével? (MTI-fotó: Asztalos Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom