Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-09 / 108. szám

^képújság S 1990. augusztus 9: Hangverseny A Salzburgi A bátaszéki zenés nyár '90 rendez­vénysorozat második hangversenyén a Salzburgi Vonósnégyes és Tárnái Fe­renc klarinétművész lépett fel a Hofhau- ser Antal által tervezett és 1903-ban fel­szentelt római katolikus templomban. Az együttest Vadász Gábor alapította, aki 1977 óta a Mozarteum Zenekar szólam- vezetője. A prágai születésű Martin Hebr a másodhegedűs. Werner Christot ját­szik mélyhegedűn. Josef Schneider a csellista. A vonósnégyes célja a kamara- zenekari alkotóművészet szolgálata. Re­pertoárjuk kiemelkedő értéke a bécsi klasszikus zene, a romantikus szerzők művei és kortárs muzsika. Első lemezü­ket Haydn és Mozart müveiből adták ki. Az Alpok hófedte csúcsainak közelé­ből hozzánk érkező kamaraegyüttes közvetlenül az oltár előtt foglalt helyet, a közönség pedig körülöttük székeken, amolyan házimuzsikálás-szerűen. Az akusztika kitűnő volt. Az alig észrevehető visszhangot a muzsikusok jó érzékkel tompították. W. A. Mozart több vonósné­gyest is komponált C-dúrban. Közülük a K. 170-es jelzésűt választották a salz­burgiak műsoruk indításaként. Harmoni­kus játékstílusuk és magas színvonalú interpretációjuk felkeltette a közönség érdeklődését. J. Haydn: d-moll vonósné­gyese négytételes. Második számként ezt hallgathattuk. Különösen a táncos karakterű zárótétel témájának keleties hangulata és az elsőhegedűs virtuozitá­sa ragadta meg figyelmünket. Szünet után a mohácsi születésű Tár­nái Ferenccel kvintetté bővült az együt­tes. A rendkívüli képességű Tárnái jelen­leg a Mozarteumban tanít és az ottani szimfonikus zenekar állandó klarinétszó­listája. Mozart: Klarinetquintettjét adták elő. Emlékezetes marad a második tétel­ben a klarinét és az elsőhegedű önfeledt dalolása és a zárótétel invenciózus meg­oldása. Tárnái láthatóan jókedvvel muzsikált. Puha pianói, virtuóz megoldásai sikert arattak. A Salzburgi Vonósnégyes teljesítmé­nye csak a műfaj legjobbjaihoz mérhető. Muzikalitásuk méltó Mozart szülővárosá­hoz. „ " A rekkenő hőségben is felemelő perceket nyújtottak azoknak, akik a víz­partok helyett a muzsika szárnyain ke­restek felüdülést. Műsorukat Szekszár- don, a Művészetek Házában is bemutat- ták LEMLE ZOLTÁN Ellopott istenek A hírügynökségek világgá röpítették a hírt, a Korintoszi Archeológiái Múzeum­ból elloptak két értékes szobrot, Aphro­dité és Szerapisz szobrait Kiket is ábrázolnak ezek a szobrok? Aphrodité a görög mitológiában a szere­lem és a női báj, a szépség istennője. Tisztelete még a Homérosz előtti időkben keletről, Cipruson és Kithéra szigetén át, főként föníciai közvetítéssel jutott Görög­országba Egyesek szerint Zeusz és Dio- né lánya, más monda szerint a tenger habjaiból született. Már amikor szárazra lépett a tengerből, búján kizöldült lába alatt a fű, jöttére párosodtak a farkasok, >■ medvék oroszlánok... Nem állhat neki senki sem ellent, mert magában hordja a kellemet, a bájt, a rábeszélést, a csevegő szerelmet. De a görögök eléggé korán különbséget tettek a házasságban kielé­gítést óhajtó szerelem és a puszta nemi ösztön istennője között; tiszteltek ugyan­is egy Aphrodité-Uraniát és egy Aphrodi- té-Pándém'Rst. Az előbbihez házasságok kötésével gyermekáldásért esdekeltek, ő őrködött a fölött is, hogy a házassági ígé­reteket a szerelmesek beváltsák. Utóbbi védőasszonya volt a hetéráknak, s kultu­sza egész Görögországban elterjedt. At­hénben tiszteletére Solón templomot emelt, melyben a prostituáltak kénytele­nek voltak bárkinek kedvére lenni. Aph­roditének szentelt állat a veréb, a galamb, a hattyú, a nyúl és a delfin, a növények közül a rózsa, a mák és a hársfa. A mon­da szerint a bicegő kovácsistennek, Héphaisztosznak lett a csapodár felesé­ge. A trójai Ankliszésztől született fia, Aeneas a római nép legendás ősé. Sze­repét egyébként a rómaiaknál Venus töl­tötte be. Aphroditét előszeretettel ábrázolták a művészek. Keleten meztelenül, két kezé­vel a mellén ábrázolták, Görögországban az archaikus korban ruhásán. Az egyik legismertebb ábrázolás a párizsi Louvre- ban őrzött milói Venus. A másik ellopott szobor Szerapisz egyiptomi istenséget ábrázolja. Egyipto­mi neve Oszár-Ápisz, aki már II. Ramses korában nagy tiszteletben állott. Tisztele­téhez különböző misztériumok fűződtek: templomai voltak egész Egyiptomnak, fő szentélye azonban Memfiszben volt, a Serapeum. Az alvilág királyának és a termékeny­ség istenének tekintették, de Rával azo­nosítva napistenként is tisztelték. A Ptolemaiosz-dinasztia uralkodása idején a birodalom főistene lett. Kultusza a hellenizmus korában ízisz kultuszával egyesítve terjedt el Görögországban, Itá­liában és Germániában. A római kor­mány többször föllépet kultusza túlten- gése ellen. Zakóban, nyakkendőben, szemüvegesen Avagy: az értelmiség felelőssége Nemcsak napfény, tenger és bikaviadal Amikor Spanyolország kulturális fővá­rosaiban - Madridban és Barcelonában - véget ér a színházi szezon, elérkezik a vidéki szabadtéri játékok ideje. A koráb­ban oly álmos települések életében ezek jelentik az ébredést, a csúcsot, hiszen az itteni kulturális élet aligha került eddig a lapok címoldalára. Ám a -nyári hóna­pokban felvirágzik a spanyol vidék kultu­rális élete. A sokszoros kínálat - az elmúlt ^vekben fellendült - hagyományos fesz­tiválokból és a Franco-korszak után ke­letkezett új programokból áll. Az egyik legismertebbet, a méridai klasszikus színházi fesztivált idén már 36. alkalommal rendezik meg. A csendes városka jókarban lévő római színháza eszményi hely a bemutatók számára. Ám ' a történelmi kulisszák ellenére a program nem korlátozódik az antik - görög és ró­mai - szerzők műveire. Idén több a zene, például operaelőadást tartanak Mont­serrat Caballé és Jósé Carreras fellépté­vel, s a programot balett és flamenco egészíti ki. A spanyol kulturális nyár egyik legere­detibb színhelye a tízezer lakosú Almag- ro kisváros, amely La Mancha földjén fekszik. A piactér egyik házának udvarán található a legrégibb -16. századi - spa­nyol színház. Shakespeare egykori szín­házára, a legendás Globe-ra emlékeztet ez a „corral” amelyben 13 éve minden nyáron felhangzanak a spanyol „arany­kor" legnagyobb költőinek - Tirso de Molinának, Lope de Vegának vagy Car- deronnak - a sorai. Mivel a fesztivál vonzereje egyre nő, a mind szűkebbnek bizonyuló udvaron kívül játékokat ren­deznek a főtéren és a helybeli dominiká­nus kolostor kerengöjében is. Jó neve van a sevillai táncszínházi fesztiválnak is. A közeli Italica római rom­jai között 1980 óta találkoznak a kül- és belföldi balett-társulatok. Nagy közönséget vonz a granadai ze­nei nemzetközi fesztivál, illetve a nyári ünnepi játékok Santaderben vagy a föld­közi-tengeri dalfesztivál Palma de Mal­lorcán. Spanyolország látogatói tehát nyáron is meggyőződhetnek arról, hogy Hispá­nia kultúrája is méltó a figyelemre - az ibériai ország nemcsak a napfény, a ten­ger és a bikaviadal földje. Nemrég Bukarestben a Zsil-völgyi bá­nyászok különös elszántsággal emelték egyenhusángjukat szemüveges, nyak- kendős, zakós emberekre, azaz: értelmi­ségi külsejű állampolgárokra, akiket ily módon vontak felelősségre az ország nyomorúságos állapotáért. (A munkás- osztály e dicső harci osztagai - érdekes módon - rendkívül tájékozottan mozog­tak a fővárosban: jól ismerték az ellenzé­ki vezérek lakcímeit, s tettek ott hathatós látogatásokat az érintettek távollétében is.) Ismert, változatlan és szomorú képlet. A posztsztálinista rendszerek nálunk is és másutt Közép-Kelet-Európában, alapjukban véve értelmiségellenesek voltak, egy elvont „munkásosztály” igé­zetében folyvást gyanakodtak a „nadrá- gos emberekére, az entellektüelekre. A múlt káros csökevényeiként tartották számon őket; még akkor is, ha kitermelő­dött időközben egy munkás és paraszt származású új értelmiség is; még akkor is, ha a politikusok, a pártmunkások - munkás és paraszt eredetük egyidejű hangoztatásával - szívesen tekintették önmagukat is értelmiségi státusban levő­nek. Eme furcsa és tragikus ellentmon­dás hatott a föntebb említett konfliktus során is: úgy látszik, elnök megy (a föld alá), elnök jön, de a politikai nóta dallama ugyanaz, csaknem a szöveg is. Felelős-e az értelmiség egy adott tár­sadalom, ország működéséért, körülmé­nyeiért? Ha úgy vélekedünk, hogy az intelligen­cia (mint osztály, réteg, nevezhetjük bár­hogyan) az ismeretanyag hivatásos megtermelője, fölhalmazója és tovább- adója - márpedig az -, valóban ő a fele­lős a közállapotokért, hiszen a vezetők is voltaképpen az értelmiség körébe soro­landók. (Hogy ez a hazai köztudatban is így van, emlékezhetünk: az első szabad választások idején is meglehetős hajsza folyt - bár szerencsére tettlegességre nemigen vetemedve - a „doktorok”, az értelmiségi képviselőjelöltek ellen.) No, de másfelől arról is olvashattunk, hogy maga Kádár János és Gáspár Sándor sem volt tájékozott az ország nyugati el­adósodásának mértékéről. Lehet persze kételkedni a vallomás őszinteségében, igazságában. Nemrég Andrassew Iván író, újságíró beszélt a televízió Stúdió ’90 adásában az értelmiség felelősségéről. A saját fele­lősségéről egyszersmind. Arról, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteg értelmisé­gi - pedagógus, művész, könyvtáros stb. - igenis együttműködött a rendszerrel, mely az idén megbukott történelemből. Együttműködött - azzal, hogy nap nap után megkötötte a maga kis kompromisz- szumait, megalkudott; hallgatott olyan­kor is, amikor bizony ki kellett volna nyitni a száját. S nem biztos, hogy minden eset­ben betörték volna érte a fejét. Igen ám, teszem hozzá most, a magam felelősségét is végiggondolva, csakhogy nagyon sokunk el nem tudott volna kép­zelni rendszerváltozást. Figyeltük, mi tör­ténik a Szovjetunióban, s ahhoz képest fölbátorodva vagy elbizonytalanodva próbáltunk apró lépésekben, reformok­ban gondolkodni. Bizonyos értelmiségi posztokon - írtam már erről - a hatalom érzete-tudata is elfogta már az entellek- tüelt: az írót, újságírót, az MSZMP Politi­kai Bizottságával levelező filmrendezőt. Kint is volt, meg bent is. Ahogyan a szo­cializmus néven időközben leszerepelt kísérlet groteszk modelljét 1966-ban megalkotó Václav Havel mondatja a Kerti ünnepély Pludekjével, amikor Hugó fia magas beosztást vállalt: „Nem kellett vol­na egyszerre elvállalnia és visszautasíta­nia?” S az említett Hugó pontosan fejti ki a darab végén a rendszer működési el­vét, „ideológiáját”: „A mai kor már nem a statikus és változhatatlan kategóriák ko­ra, amikor az A csak A volt, és a B mindig B; ma jót tudjuk, hogy az A gyakran lehet egyidejűleg B is, és a B lehet A is; hogy a B lehet B, de A és C is; ugyanúgy a C le­het nemcsak C, A, B és D, de bizonyos körülmények között egyenesen F, O, Q, Y és R is! Voltak persze már ebben az időben is, akik szembefordultak a hatalommal, ül­döztetést szenvedtek, ellenzéki szerepet vállaltak. Értelmiségiek legtöbbnyire; 1956, 1968 szemnyitogató tanulságain okulva. Tájékozottabbak voltak, mint az értelmiségiek többi része? Lászlólag aligha, hiszen nemrégiben is, immár a hatalom különféle posztjait véve át, alul­informáltságukról panaszkodtak. So­kunk annak idején egy kissé őket is a rendszer kelléktárához sorolta, „őfelsége ellenzékét”, a „legvidámabb barakk” s a többi „szocialista ország" demokratiz­musához képest fejlettebb magyarköz­életi kultúra sakkfiguráit látva bennük. Pedig - utóbb derült ki - az informáltság bizonyos szintjein mégiscsak tájékozot­tabbak voltak. Személyes forrásokból vagy érintettség okán 1956 értékelésé­ben például. S a hasonló helyzetben levő többi ország hasonló helyzetben levő ér­telmiségiéivel is kapcsolatot találtak. Minta Hrabal- és Havel-féle megtűrt vagy alig tűrt entellektüelekkel, nevesekkel és kevésbé ismertekkel. S tőlük és általuk tudhatták, hogy a „szocialista rendszer”: megreformálhatatlan. S az ismeretanyag cseréje kölcsönössé vált. Egyetértek Andrassewvel: nézzünk a tükörbe, vessünk számot önmagunkkal. Aztán, akiben van még tettvágy és a haza, a társadalom iránt felelősség, köteles­ségérzet: keresse meg a helyét. Az értel­miségi szerepvállalás kijelölte vezető he­lyét, alsó, közép és felső fokon. Az óvónő­től az új önkormányzati rendszer polgár- mesteréig, és így tovább. S ebben a lán­colatban mindenki nélkülözhetetlen. Ily- lyés Gyula útmutatásai szerint, nem a „honnan jössz”, hanem a „hova mész” je­gyében. KŐHÁTI ZSOLT RÁDIÓ-TV KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek időjárás, útközben. 4.30: Reggeli Krónika. 8.05: Hangszemle. 8.20: Ez aktuális. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben. 1030: Balaton-rádió. 11.10: Archív felvéte­leinkből. 11.25: A Szabó család. 12.00: Déli Krónika. 1230: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunkhallgatóinknak 13.05: Klassziku­sok délidőben. 14.05: Újraolvasva. 14.15: Az életem csupa me­lódia. 14.45: Régi magyar dalok. 15.05: Világirodalmi Dekame- ron. 15.45: A budapesti Weiner Leó Állami Zeneiskola zeneka­ra játszik. 16.00: Délutáni Krónika 16.15: Variációk egy műfaj­ra. 17.05: Vesszőfutások - Európa közepén. 17.30: Ötágú síp. 18.00: Esti Krónika. 18.30: Ráadás. 19.05: Sporlvilág. 19.15: Láttuk hallottuk olvastuk 19.30: Hol volt hol nem volt... 19.39: Gulyás László: Este a fonóban. 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: A bonckés Paganinije. 21i05: Operabérlet. 22.00: Késó esti Krónika. 22.30: A dzsessz világa 23.30: Prokofiev: Rómeó és Júlia. 24.00: Hírek Időjárás, lottó. PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Reggeli zenés műsor. 6.03: Reggeli csúcs. 735: Sportreggel. 8.00: Hírek időjárás. 8.05: .Balsors akit régen tép’. 9.00-13.45: Nyári zene-szó. Benne: 9.00: Hírek időjárás.. 9.35: A humor pódiumán. 10.30: Peres, poros iratok 11.00: Hí­rek időjárás. 11.55: Otthon és a kertben. 12.00: Elfeledett ma­gyarok 12.40: Lélekmelegitö. 13.00: Hirek időjárás. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00-16.30: Rím, színház, mu­zsika. Közben: 15.00: Hírek időjárás. 16.30: Hogy tetszik lenni? 17.00-21.00: RádióMa. Benne: 17.00: Hírek időjárás. 17.30: Garázs. 18.00: Kamasz-panasz. 18.25: Zöld jelzés. 19.00: Hi­rek időjárás. 19.13: Böngésző. 19.30: Popregiszter. 20.20: A Poptarisznya dalaiból. 21.00: Hírek időjárás, lottó. 21.03: A kí­gyó pillantása. 21.26: Pop-rock műhely. 22.00: Kattogó kaba­ré. 23.00: Hírek időjárás. 23.03: Sporthíradó. 23.10: Operett­részietek BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggelAOO: Műsorismertetés. 9.10: Schu­bert: A szép molnáriány. 10.20: Zsebrádiószinház. Látogatás. 10.43: Zenekari muzsika. 12.00: Hírek időjárás. 12.05: Fritz ba­rátunk. 13.00: Rádiószlnház. Tarelkin halála. 14.18: A Mertens rézfúvósótös játszik 14.35: A Philharmonia Hungarica hang­versenye - Doráti Antal emlékére. 16.00: Hirek időjárás. 16 05: Történelmi operákból. 17.00: Kapcsoljiíkastúdiót 18.00:Glin- ka és Smetana táncaiból. 18.30: In limba matemá. 19.00: Hirek időjárás. 19.05: Pelléas és Mélisande. 19.40: Holnap közvetít­jük 20.00: A MRT énekkarának legszebb felvételei. 20.48: Ze­nekari muzsika. 21.29: Gaudium nostrum Dominus! 21.59: Fe­lejthetetlen hangversenyek 23.30: A Nemzetközi Rádióegye­tem műsorából. 24.00: Hirek időjárás. Éjfél után (Kossuth kh, Petőfi URH): 0.15-430: Nyáréji muzsika, örökzöld melódiák régi slágerek nóták 1.03: Heptameron. PÉCSI RÁDIÓ 5.55-8.00: Hajnaltól reggelig Dél-DunántUlon. (6.15: Dél- dunántúli krónika. - Lapszemle. - Ügyeletek jelentik - Körzeti időjárás. 7.15: .Dél-dunántúli krónika. 7.55: Esemény-össze­foglaló.) Szerkesztő: Gungl László. 13.00: Szerbhorvát nemze­tiségi műsor. 13.45: Német nemzetiségi műsor. 14.30: A pécsi stúdió háromnyelvű szolgáltató és kereskedelmi műsora. (Közben hirek: 15.00: Petőfi, 16.00-17.00-18.00: regionális, 16.30: német és szerbhorvát nyelvű.) 18.30: Szerbhorvát nem­zetiségi műsorj 9.00: Magyar nyelvű hirek 19.05-19.35: Né­met nemzetiségi műsor. 'magyar televízió TV1 8.58: Műsorismertetés. 9.00: Képújság. 9.05: Tévétoma nyugdíjasoknak 9.10: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája. 10.15: A bolygó, ahol élnünk kell. Az állat mint áru. 11.00: Moz­gató. 11.10: Képújság. 17.30: Képújság. 17.38: Műsorismerte­tés. 17.40: Pannon Krónika. 17.50: Vijesti. 17.55: Műsorajánlat. 18.00: A világ nagy városai. 18.55: Műsorajánlat. 19.00: .En­gedjétek hozzám...!’ 19.05: Esti mese. 19.15: Lottósorsolás. 19.25: Közlemények músorajánlat. 19.30: Híradó. 20.05: Szomszédok 20.40: Hírháttér. 21.25: VarV5 perce? 21.30: „A romlás virágai". 22.20: Jöttem, láttam... 23.05: Hiradó 3.23.20: Nemzetek-kupája úszó-vízilabda torna. TV2 Endrei Judittal és Déri Jánossal 17.00: Képújság. 17.15: TV2. 17.45: Kérdezz! Felelek 18.00: Telesport. 1825: Gyerekeknek Barátom, a sztár. 18.50: TV2.19.00: Rajongás. 20.26: TV2.20.40: Popkorong. 21.00: Hiradó 2.21.20: TV2. kb. 21.30: Szókimondó asszonyság.kb. 23.00: TV2. Napzárta. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 10.00: A titkos sziget. 10.30: He-Man. 10.55: Rajzfilm. 11.05: Nyári program. 12.35: A két M. 13.40: Arséne Lupin visszatérése. 14.35: Multinacionális társaságok 15.05: Soro­zat gyermekeknek 15.35: Műsorismertetés. / Hírek 15.50: Ráadás program. 16.30: Magyar hiradó. 18.00: Hírek / Tévé­naptár. 18.20: Számok és betűk 18.40: Hírek külföldi turisták­nak 18.45: Dokumentumprogram. 19.30: Tévénapló 1.20.00: Politikaimagazin. 20.50: Szórakoztató műsor. 21,50:Tévénap- ló II. 22.10: Hirek külföldi turistáknak 22.15: A profik „AIF Sig­mund Freud. 2. MŰSOR 19.30: Tévénapló. 20.00: Jugoszláv játékfilm. 21.30: Hirek 21.45: Külföldi szórakoztató műsor. 22.15: Dokumentumest 22.15: Határ nélküli álom. SUPER CHANNEL 7.00: Pirkadat. 9.15: Egyveleg. 17.30: Nyár - magazin. 19.30: Hírek 19.45: Idölánc. 20.00: Monte-Carlo. 22.00: Nem­zetközi hirék 22.15: Thika fái. 23.15: Édes és savanyú. 23.45: Egyveleg. 0.15: Hírek idölánc, egyveleg. RTL PLUS 6.05: Knight és Daye. 6.30: Halló, Európa - jó reggelt Né­metország! 8.35: Telebutik 9.10: A Springfield-sztori. 10.05: Gazdag és szép. 10.35: Telebutik 11.00: Frizuraötletek 11.05: Robbanékony. 11.50: Játssz velünk! 12.00: Forró nyeremény. 12.30: Klasszikusok délidőben. 13.00: Gazdag és szép. 13.25: Kalifornia klán. 14.10: A Springfield-sztori. 14.55: Telt ház. Édes tizenhat. 15.48: Nettó. 16.00: A Munster család. 16.30: Buck Rogers. A szindikátus. 17.10: Forró nyeremény. 17.45: Játssz velünk! 18.00: Ketten egy ötlettel. 18.45: Hiradó, időjá­rás. 19.10: A hatmillió dolláros férfi. Kettős játék 20.00: A mo­dell és a zsaru. A kivégzés tanúja. 21.00: Farkaskölyök 22.40: Gór. 0.10: Átkozott kokain. 1.40: Aerobic. SAT1 6.00: Jó reggelta SAT1 -gyei! 8.35: Szomszédok 9.05: Car- son és Carson. 9.50: Teletipp. 10.05: Teleüzlet. 10.30: A pillan­gók szabadok 12.15: Szerencsekerék 13.00: Telebörze. 14.05: Perrine. 14.30: Teletipp. Horoszkóp. 14.40: Carson és Carson. Pletykák 15.30: Megbabonázva. 15.55: Teleüzlet. 16.05: Füstölgő coltok 17.10: Szomszédok Alkoholmámor. 17.45: Műsorismertetés. 17.50: Egy Duke ritkán jön egyedül. Veszélyes nyakék 18.45: Hiradó, időjárás. 19.05: Szerencse- kerék. 20.00: T. J. Hooker. Porjáték 21.00: Dél izzásában. 22.50: Ördögi kör. 23.40: Rlmkészitök órája. 23.55: T. J. Hoo­ker. 0.45: Előrejelzés. A. részletes fíTV-műsor minden héten a pénteki fíTV-EXTRA című műsormellékletünkben található. Aphrodité és Szerapisz ellopott szobra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom