Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-07 / 106. szám

6 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 7. Ciprus után Sopronban azASE kosarasai Azt igazán nem állíthatjuk, hogy könnyű volt elérni az Atomerőmű SE férfi kosarasait hiszen alig hogy megjöttek Ciprusról, már utaztak is Sopronba edzőtáborba. A buszra szállás előtt egy órával a lakásán si­került „elcsípnünk” Juhász Sándor vezető edzőt akit először az elmúlt bajnoki idény rájátszásának rövid értékelésére kértünk.- Tavasszal vettem át a csapatot és nagyon elégedett voltam a fiúk hozzáállásával. Véleményem sze­rint a Körmend elleni mérkőzése­ken egy kicsit a balszerencse ro­vására is irható, hogy nem jutot­tunk be a legjobb négy közé. A nagy lehetőség kapujában a siker­telenség lelkileg visszavetette a gárdát - hiszen dolgoztunk, dol­goztunk és csak ennyi lett belőle - talán ezzel is magyarázható a Baja elleni fiaskó. Mindenesetre az idény elején meghatározott célki­tűzést „vastagon" teljesítette a csapat 7. helyével.- Elég korán kezdtétek a felké­szült a következő évadra.- Július 16-tól zajlanak az edzé­sek, persze az első időszakban még csak napi egy tréninggel. Jú­lius 21-30 között Cipruson szere­peltünk egy nemzetközi tornán. A mérlegünk: 5 mérkőzés, 2 győze­lem, 3 vereség. Az iráni válogatottól 2 ponttal, míg a román és török ifjú­sági válogatottaktól 10, illetve 25 ponttal kaptunk ki. A házigazdákat és a román bajnokság 7. helyezett­jét sikerült megverni. Úgy érzem, ez a „ráhangoló” torna nagyon jól hasznosítható, hiszen már nem a nulláról indulunk neki a komoly munkának. Egyébként a rendezők biztosították a teljes ellátásunkat a mérkőzéssorozat folyamán.- A hazaérkezés után volt időtök kipakolni?- Nem sok, mert 12 játékossal már indulunk is Sopronba, ahol el­kezdjük az igazi felkészülést. Dél­előttönként atlétikai jellegű felada­tokat tervezek, délutánonként pe­dig a taktikai elemek gyakorlása Újabb tenisz­verseny A legnagyobb hazai forintdíjazá­sú teniszversenyt az idén is Baján rendezik a helyi Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet tá­mogatásával, a BLÉVISZ-kupáért. A versenyt a VIC-TOR Kft. és a ba­jai Közút SK írta ki ez évben csak férfiak számára. Összesen 400 ezer forint kerül kiosztásra, a férfi egyes első helyezettje 72 ezer fo­rintot, a győztes páros tagjai 11-11 ezer forintot kapnak. A rendezők ezenkívül ingyenes szállást és tel­jes ellátást biztosítanak minden résztvevőnek. Az előzetes nevezések alapján a hazai mezőnyből indul Noszály Sándor, Lányi András, Markovits László, Köves Gábor, Hornok Mik­lós és Fekete Rudolf. Az első ki­emelt várhatóan az ATP-n 259.- ként rangsorolt román Davis-ku­pa-csapattag, Marcu Adrian lesz, a csehszlovák középmezőnyt leg­alább 8-10 játékos képviseli. A viadal kedden kezdődik a bajai Közút SK teniszpályáin, a döntőkre várhatóan pénteken kerül sor. „Ha lenne két 220 cm-es ameri­kaim, elégedettebbnek látszanék” lesz a fő hangsúly. Egy hétig le­szünk Magyarország nyugati csücskén, majd következnek a for­mába hozó tornák: a Balaton-ku- pa, a Göcsej-kupa, Katowicében a Sarate-kupa, majd legvégül a ha­zai környezetben az Atom-kupa.- Van-e változás a játékoskeret­ben?- Igen, de ez a téma még nem le­zárt, mivel javában tart az átigazo­lási időszak. Az már biztos, hogy Buzási távozik a klubtól. Két új játé­kosunk van, Mókos (MAFC) és Munteán (Oroszlány) személyé­ben, de mondom, több emberrel még jelenleg is tárgyalásban va­gyunk.- A jelenlegi játékosállománnyal elégedett vagy?- Bolond lennék ha ezt monda­nám, hiszen ha lenne két 220 cm- es amerikaim, akkor valószínűleg elégedettebbnek látszanék. De ko­molyra fordítva a szót, a lehetősé­gekhez képest erősek vagyunk.- Tehát semmi gond?- Semmi az égvilágon. Csűrös Dénes szakosztályveze­tőt a csapattal szembeni elvárá­sokról kérdeztük.- Szeretnénk, ha a következő bajnoki idényben is a nyolc között végezne az együttes, valamint ha a játék minőségét tekintve is előre lépnénk. Persze aszúk értelemben vett célkitűzések meghatározása a még zajló átigazolások beteljesü­lésének is függvénye. Kép és szöveg: KRASZNAI Z. Labdarúgó Magyar-kupa Biztos tamási siker Tamási Medosz-Somogyvár 6-0 (1-0). Somogyvár, 150 néző. V.: Berta. Tamási: Banász - Agócs, Zsolnai, Lanczki, Szűcs - Orsós (Szabó M.), Barabás (Vámosi), Schneider, Walter - Tóth, Szabó. A Magyar-kupa országos selejtező­jének első fordulójából előrehozott mérkőzésen magabiztos győzel­met aratott a tamási együttes, így már a legjobb 128 közé jutott. A nagy melegben a lelkes hazaiak ellen a jobb erőnlét döntött me­gyénk csapata javára. G.: Szabó 2, Vámosi 2, Schneider, Lanczki. Jók: Lanczki, Vámosi. Nyílt levél a NOB-elnökhöz A keletnémet sport nehéz hely­zetéről szinte naponta érkeznek a hírek. Már hallatták hangjukat az edzők és a testnevelőtanárok, akik az utcai tüntetést választották figye­lemfelhívóként, de nem titkolják a gondokat a sportvezetők sem. A leginkább érintettek, a sporto­lók látják át igazán a helyzetet, hi­szen ők „saját bőrükön” érzik a ve­szélyt, tapasztalják a támogatások csökkenését. A mostani verseny­zők elődei, az egykori olimpikonok július végén azért alapították meg a „Német Olimpiai Klubot", hogy ösz- szefogva, együttes erővel segítse­nek az utódoknak, ne engedjék el­sorvadni a sportéletet. A klub tagjai komolyan is gondolják a támoga­tást, ennek példája, hogy segítsé­gért fordultak Juan Antonio Sama- ranchoz, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnökéhez. A Neues Deutschland hétfői szá­mában közölt nyilt levél többek kö­zött a következő gondolatokat tar­talmazza: „Azért alapítottuk meg egyesületünket, mert mindannyiun­kat aggaszt hazánk sportéletének jövője. Naponta éljük át különböző klubok megszűnését, csődbe men­nek azok az egyesületek, amelyek­ben pályafutásunkat kezdtük, illetve ma is sportolunk. Ha a folyamat nem áll meg, nem lesz ahol a fiatalok rendszeresen sportoljanak.” - szól a levél. Az aláírók - köztük Ruth Fuchs olimpiai bajnok gerelyhajító­nő - hangsúlyozzák, nem anyagi segítséget várnak, hanem hivatalos elismerést. A NOB elnökének elvi támogatása segítené őket céljaik elérésében. Hat nap alatt öt mérkőzés Romániában Teszler: Szakmailag igen értékes túra volt A májusban Szekszárdon szere­pelt Métáiul Rossu román harmadik ligás együttes vendégszeretetét él­vezve a Szekszárdi Dózsa együttese július 27,-augusztus 3. között Ko­lozsvárott, illetve Besztercén turné­zott. Mindkét városban egy-egy négycsapatos mezőnyü tornán sze­repeltek. A románok Szekszárdon fölöttébb jól érezték magukat a ta­vasszal, s akkor ellenük a Dózsa ki­tűnően futballozott, 8-2-re nyert - így most az egyhetes túra során rendkívül erős megméretést biztosí­tottak a lila-fehérek számára.- Hat nap alatt öt mérkőzést ját­szottunk, közülük négyet NB l-es ellenféllel - kezdte beszámolóját Teszler Vendel, a lila-fehérek ve­zető edzője. - Közvetlenül a meg­érkezésünket követő napon Besz­tercén három román első ligás csapat társaságában szerepel­tünk egy torna keretében. A Gloria Beszterce ellen kezdtünk, s 1 -0-ás félidőt követően 2-0-ás vereséget szenvedtünk. Az előző napi 12 órás utazás, valamint a tikkasztó hőség ellenére egyenlő ellenfelek tudtunk lenni az első osztályba most felkerült hazaiak ellen. Az el­ső félidőben büntetőből szerzett vezetést a Beszterce, ezután mi sorra kihagytuk a kínálkozó gól­szerzési lehetőségeinket, ők vi­szont a 85. percben lőtt találattal bebiztosították győzelmüket.- Másnap a torna két vesztese találkozott?- Igen, délelőtt fél tízkor az Inter Szebennel játszottunk, ők az ősszel az UEFA-kupában képviselik majd a román labdarúgást Hatalmas ira­mot diktált a román gárda, s gyorsan kétgólos előnyhöz jutottak. Ezután Tóth révén sikerült szépítenünk, ki­egyenlítetté vált a játék, mindkét ka­pu előtt több helyzet kimaradt Saj­nos, Kalmár révén mi még 11 -est is hibáztunk. A hajrában Kálmán kapu­fát lőtt, míg ellenfelünk 11 -esből 3-1 - re módosította a végeredményt Este visszautaztunk Kolozsvárra és más­nap a III. ligás CUG Cluj csapatával játszottunk előkészületi találkozót Ebben a 90 percben már szembetű­nően kiütköztek a fáradtság jelei. Vé­gig vezettünk, de az utolsó percben a Cluj 1-1-re egyenlített A túra leggyengébb teljesítményét nyújtot­ta csapatunk. Ezután egy nap pihe­nő következett, igencsak ráfért játé­kosainkra. Hangulatos kirándulást tettünk a Kolozsvár környéki festői tájon épült erőműhöz, no meg a kö­zelében létesített pisztrángtelep te­nyészetét tekintettük meg. Nemcsak néztük, meg is kóstoltuk a kuriózum­nak számító halétket- Kolozsvárott újabb torna várt csapatára...- Igen, augusztus elsején lép­tünk pályára. Itt rajtunk kívül a ha­zai és a besztercei NB l-es csapat valamint egy NB ll-es gárda szere­pelt. A sorsolás bennünket a házi­gazdák egyetemista gárdájával hozott össze. Nagy küzdelem, vé­gig jó iram és temérdek izgalom jellemezte a találkozót amelyen a 87. percben Jelusics által szerzett góllal nyertünk. így aztán egy nap­pal később a Beszterce csapatával játszottuk a tornadöntőt. Ezen a mérkőzésen együttesünk a túra legjobb játékát produkálta, ennek köszönhetően nagy közönségsi­kert arattunk.- Miként alakult a mérkőzés?- Az első 45 percben Farsang vezetéshez juttatta csapatunkat a gólját követően is több lehetősé­günk volt, ám azokat elpuskáztuk a kitámadó ellenfelünkkel szemben. Szikrázóan kemény második fél­idő következett, amelynek a hajrá­jában egy védelmi megingást ki­használva, egyenlítettek a beszter­ceiek. A11 -es rúgásokkal aztán 5- 4-re ők győztek.- Hogyan összegezhető az egy­hetes romániai túra?- Az elmondottakból kitűnik, hogy igen feszített programban volt részünk. Komoly ellenfelekkel mérkőztünk, szakmailag igen érté­kesnek ítélem a turnét. Feltétlenül említést érdemel, hogy vendéglá­tóink minden tőlük telhetőt megtet­tek annak érdekében, hogy való­ban jó házigazdáknak bizonyulja­nak. Mi tagadás, egy kicsit félelem­mel mentünk ki erre a turnéra, is­merve a romániai zaklatott helyze­tet Ennek ellenére kinttartózkodá­sunk során sehol nem tapasztal­tunk velünk szemben előítéleteket. Mindannyiunk számára nagy él­ményt jelentett a feltűnően nagy­számú, lelkes szurkolósereg fut­ballszeretete. Minden jó akciót, ügyes cselt, vagy kapura lövést - még ha a labda méterekkel el is kerülte a kaput - lelkesen megtap­soltak. A hétfői szünnapot köve­tően most idehaza folytatjuk felké­szülésünket - hallottuk a vezető edzőtől. FEKETE LÁSZLÓ Kerékpáros világcsúcs A szovjet kerékpáros bajnoksá­gon a híres krilatszkojei pályán új világcsúcsot ért el a 200 m-es re- pülőrajtos versenyben Vlagyimir Adamasvili 22 éves tbiliszi egyete­mista. Az új rekord 10,099 mp, a régit Adamasvili honfitársa, Nyikolaj Kovs tartotta 10,123 mp-cel. Nagydíj: lelkes szakma, érdektelen közönség. Régóta visszatérő vitatéma ma­gyar atlétikai körökben, hogy szükség van-e a korábban Hunga- lu Budapest, az idén pedig először Hungalu Mentor Nagydíj néven megrendezett IAAF Mobil Grand Prix viadalra. Nos, a kérdésre a va­sárnapi verseny után is nehéz vá­laszt adni. Újra bebizonyosodott, hogy a magyar közönséget ez a sportág még akkor sem vonzza igazán, ha a legnagyobb sztárok állnak rajt­hoz a Népstadion rekortánján. Szakmai szempontból viszont fel­tétlenül hasznos, ha a fiatal magyar atléták is lehetőséget kapnak a megmérettetésre egy rangos nem­zetközi mezőnyben. Ugyancsak a nagydíj melletti érv lehet, hogy a verseny propagandaszempontból sem utolsó: a nemzetközi sajtó, a világ legtekintélyesebb hírügynök­ségei nagy terejedelemben szá­moltak be az eseményről. Az AP munkatársa, Salvatore Zanca például két amerikai sze­replését állítja szembe hétfői, elemző anyagában. Az egyik Mic­hael Johnson, aki Budapesten is igazolta, hogy ma 200 méteren ő a világelső. Igaz, 20,30 másodper­ces idejével elmaradt a világ­csúcstól (19,72 mp), de ennél jobb teljesítményt az ellenszélben alig­ha lehetett elvárni. Sokkal szigorúbb kritikát kapott a 400 méteres férfi síkfutás világ­csúcstartója, Harry Butch Rey­nolds, ő ugyanis inkább amolyan edzésnek tekintette a Hungalu Mentor Nagydíjat, mintsem a GP- sorozat egyik állomásának. Az amerikai futó mentségére szolgál, hogy Achilles-ínsérülése miatt má­jus óta nem indulhatott versenyen, s a budapesti találkozó egyfajta „bemelegítést” jelenthetett számá­ra. Eredménye említésre sem ér­demes, 46,89 mp-es idejével a vert mezőnyben végzett. De hogy Rey­nolds egészségügyi okok miatt „lelazsálta" a nagydijat, tulajdon­képpen magánügynek is lehetne tekinteni, ha a hozzá hasonló sztá­rok fellépési díja nem emelkedett volna dollártízezrekre az utóbbi években. Az amerikai atléta is kí­nosnak ítélheti a helyzetet, erre utal legalábbis, hogy egyelőre nem jelentkezett tiszteletdijáért a ma­gyar szervezőknél... Becsületesen megdolgozott vi­szont a pénzéért a jamaicai Marle­ne Ottey (200 m), aki az ellenszél­ben is nemzetközileg jegyzett időt, új stadioncsúcsot futott (22,16 mp). A 3000 méteres akadályfutás győztese, a kenyai William Mutwol pedig akár a nagydíj felfedezettjé­nek is tekinthető, miután remek idővel (8:15,47 p), hatalmas egyéni csúccsal győzte le honfitársát, a táv olimpiai bajnokát, Julius Ko­rirt. Cram a brit EB-csapatban A Brit Atlétikai Szövetség nyilvá­nosságra hozta a spliti Európa- bajnokságon (augusztus 27.- szeptember 1.) induló csapat név­sorát. A küldöttségnek számos vi­lágsztár mellett tagja lesz Steve Cram, a mérföldes síkfutás világ­csúcstartója (3:46.32 p) is, bár a kiváló versenyző az idén mindösz- sze kétszer állt rajthoz, s a váloga­tón sem tudott bizonyítani. Cram szombaton, Birminghamben be­nevezett az 1500 méteres síkfutás­ra, de gyomorbántalmai miatt vé­gül is nem indulhatott el a verse­nyen. A brit szakvezetés azonban úgy ítélte meg, az 1982-ben Athénban és 1986-ban Stuttgartban EB- aranyérmet szerzett futónak min­denképpen lehetőséget biztosíta­nak, hogy a jugoszláv tengerparti városban megvédje címét.- Remélem, néhány napon belül újrakezdhetem az edzéseket, s meghálálom a bizalmat - nyilat­kozta Cram. - Úgy érzem, egész­ségesen nem leszek esélytelen a kontinensviadalon... A britek egyébként 106 verseny­zőt neveztek az EB-re, köztük olyan kiváló atlétákat, mint Linford Christie (100 m), Steve Backley (gerely), valamint Tom McKean (800 m). Befejeződtek a Jóakarat Játékok Büntetők döntöttek a jégkorongdöntőn Vasárnap a Washington állam­beli Seattle városában befejeződtek az idei Jóakarat Játékok. A záróna­pon a legnagyobb érdeklődés a jég- korongozók és a női kosárlabdázók döntőjét kísérte. Mindkét sportág­ban a szovjet és az amerikai váloga­tottak mérték össze tudásukat A hokisoknál a szerencse fősze­repet játszott: az amerikaiak ugyanis az utolsó pillanatokig vezettek az esélyesebbnek tartott szovjetek el­len, 21 másodperccel a befejezés előtt azonban Valerij Kamenszkij egyenlített A hosszabbítás követke­zett, de miután a tízperces ráadás alatt egyszer sem zördült a háló, a labdarúgásból ismert módon, bün­tetőkkel döntötték el, melyik csapat kapja az aranyérmet A szovjetek va­lamivel jobban összpontosítottak, s négy kísérletből kétszer a kapuba találtak, míg az amerikaiaknak ez egyszer sem sikerült. A múlt hónapban világbajnoki cí­met szerzett amerikai női kosárlab­da-válogatott a Jóakarat Játékokon újra bizonyította egyeduralmát A fi­náléban a tengerentúliak fölénye­sen, 82:70 arányban győzték le a „szbornaját”, méghozzá olyan játék­kal, hogy a mérkőzés után Jevgenyij Gomelszkij szovjet vezető edző is elismerte: az amerikai együttes ma kétségkívül a legjobb a világon. A győzteseknél a legeredményesebb a 16 pontos Teresa Edwards volt a szovjeteknél a 17 pontos Irina Sev- csuk nyújtott kiemelkedő teljesít­ményt Több érdekes összecsapást ho­zott az ökölvívók találkozója is. A hat vasárnapi döntőből négyet szovjet versenyzők nyertek, az amerikaiak két aranyéremmel zártak. A 71 és a 91 kg-os súlycsoportokban csak minimális különbség döntött a szov­jet Akopkohjan, illetve Belouszov ja­vára. Az éremtáblázat élén 66 első helyezéssel a szovjetek végeztek a zárónap után, az Egyesült Államok sportolói 60 alkalommal győztek. A magyar küldöttség hét éremmel tér­het haza Seattle-ből, a dobogó leg­felső fokára azonban egyedül Eger- szegi Krisztina állhatott. Johnson meghosszabbította pihenőjét Úgy látszik, Ben Johnsonnak, a doppingvétségen ért kanadai sp- rinternek nem volt elég a nemzet­közi szövetség, az IAAF által kisza­bott kétéves eltiltás, és kényszerpi­henőjét további öt hónappal meg­toldotta. A 100 méteres síkfutás klasszisa ugyanis közölte, hogy a szabadtéri idényt még a felkészü­léssel tölti, s előre láthatóan ja­nuárban, valamelyik észak-ameri­kai fedett pályás versenyen áll elő­ször rajthoz. Johnson, akit 1988-as szöuli doppingvétsége miatt megfosztot­tak olimpiai aranyérmétől és világ­csúcsaitól - bebizonyosodott, hogy nemcsak az ötkarikás játé­kok előtt, hanem régóta szedte a tiltott szereket -, nézőként jelent meg a Montrealban rendezett ka­nadai atlétikai bajnokságon. A ja­maikai származású futó éppen a 100 méteres síkfutás döntője előtti pillanatokban érkezett meg a sta­dionba. A nézők udvarias tapssal köszöntötték, de túlzás lenne azt állítani, hogy üdvrivalgásban törtek ki. Versenyzőtársai még kevésbé lelkesedtek, sőt, egyikük, Atlee Mahorn kijelentette: a nemzetközi versenyeken nem hajlandó egy váltóban szerepelni a doppingvét­ségen ért futóval...- Atlee azt mond, amit akar - így Johnson. - Ezeknél a fiúknál bár­mikor gyorsabban futok, de ha nem akarnak befogadni a csapat­ba, azt is kibírom. Az egykori világcsúcstartó a kö­vetkezőképp indokolta visszatéré­sének késleltetését:- Felkészültem a versenyzésre, de még mindig csak a hetven szá­zalékát tudom nyújtani annak, ami­re valójában képes vagyok. Úgy érzem, kár lenne feleslegesen siet­tetni, erőltetni a dolgokat. Inkább még öt hónapot keményen dolgo­zom, s majd utána bizonyítok... Johnsont ezek szerint a legko­rábban január 11 -én láthatja futni a közönség, amikor az Ontario ál­lambeli Hamilton városában meg­kezdődik a fedettpályás idény a tengerentúlon...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom