Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-24 / 120. szám
Az NDK október 3-án csatlakozik az NSZK-hoz Az NDK parlamentje, a Népi Kamara csütörtökön a kora reggeli órákban úgy döntött, hogy az NSZK alaptörvényének 23. cikkelye alapján október 3-án csatlakozik a Szövetségi Köztársasághoz. A több keletnémet párt, így a CDU, az SPD, a DSU, FDP által benyújtott határozati javaslat megkapta a kétharmados többséget, 294 képviselő szavazott igennel, 62 ellene, heten tartózkodtak. A csatlakozási határozat szerzői és elfogadói abból indulnak ki, hogy a nevezett időpontra, október 3-ra már elkészül a német-német egyesülési szerződés, és ugyancsak lezárul a német újraegyesítés külső feltételeit rendezni hivatott kettő plusz négyes tárgyalássorozat. Továbbá, az öt tartomány megalakulása az NDK-ban olyan előrehaladott állapotot ér majd el, hogy nem lesz akadálya annak, hogy október 14-én megtartsák a tartományi választásokat. (Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet külügyi szóvivő bírálta Antall József kijelentéseit A Szovjetunióban figyelmet keltett Antall József magyar kormányfő Szent István napi beszéde - állapította meg csütörtökön, moszkvai sajtóértekezletén, Ju- rij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő. Idézetei szerint a magyar vezető azt mondta, hogy a Szovjetunió világhatalomként hét évtizeden keresztül félelemben tartotta a világot, s a Szovjetuniót a bizánci és az oszmán-török birodalomhoz hasonlította.- Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések hangvétele joggal lepett meg bennünket, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szovjet fél kezdeményező lépéseinek köszönhetően elhárultak az akadályok a szovjet-magyar kapcsolatok további fejlesztése elől, a jószomszédság és az együttműködés szellemében - így tolmácsolta a szovjet külügyminisztérium értékelését Gremitszkih. Ez az első eset, hogy a szovjet külügyi szóvivő nemzetközi sajtóértekezleten reagált - ráadásul negatív hangvétellel - az utóbbi hónapok magyarországi eseményeire, nyilatkozataira. Eddig csak egyes lapok, így például legutóbb a Krasznaja Zvezda jelentettek meg bíráló kommentárt a második világháború történelmének átértékelése, bizonyos magyar kártérítési igények támasztása kapcsán elhangzott nyilatkozatokat ítélve el. Helyhatósági választások Az ajánlás módja Az országgyűlési választásokat megelőzően az úgynevezett kopogtatócédulák egyik felével lehetett voksolni a képviselőjelöltek személyére, ám a szeptember 29-i helyhatósági választások más megoldás alkalmazását teszik szükségessé. Dr. Farkas László, a Tolna Megyei Tanács megbízott vb-titkára az első hallásra kissé bonyolultnak tűnő ajánlási rendszerről adott tájékoztatást. (Folytatás a 2. oldalon.) Örmény függetlenségi nyilatkozat A jereváni parlament csütörtökön függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, amely Örmény Köztársaságra változtatja a szovjet köztársaság hivatalos nevét és kinyilvánítja: Örményország szuverén állam, s hatóságainak intézkedései - mind az örmény belügyek, mind a külügyek vonatkozásában - előbbre valóak a szovjet központi hatalom intézkedéseinél. A függetlenségi nyilatkozat alapul szolgál Örményország új alkotmányának és egyéb törvényeinek megalkotásához. A TASZSZ szerint az Örmény Köztársaság továbbra is tagja a Szovjetuniónak. A deklaráció szavatolja a többpártrendszert, a pártok egyenrangúságát a véleménynyilvánítás, a sajtó és a lelkiismeret szabadságát, akárcsak a hatalmi ágak szétválasztását Segítséget kérnek a bortermelők A Földművelésügyi Minisztérium illetékese azt javasolja: töröljék el a bor fogyasztási adóját, hogy ily módon csökkenjen az ára. A bortermelőknek ugyanis az export jelentős visszaesése miatt értékesítési nehézségeik vannak - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tóth Sándor, a tárca főosztályvezető-helyettese. Véleménye szerint az is jó megoldás lenne, ha a fogyasztási adóból - ez évi 700-800 millió forint - intervenciós alapot hoznának létre a termelők támogatására. A dollárelszámolásra való áttérés az úgynevezett szocialista piaccal a magyar borexportot - hosszabb távon - kedvezően érinti, de ehhez a versenyképesség érdekében javítani kell a minőséget. Ehhez viszont a jelenlegi 6-8 hónapról 10-12 hónapra kell emelni a bor kezelési idejét. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagy technológiai változáshoz jelentős forgótőke szükséges, s az is, hogy a termelők nem tudják megfizetni a rendkívül magas hi- Folytatás a 2. oldalon.) Összeesküvéssel A szikétől a porszívóig döntötték meg Ceausescut Egy hosszú ideje szervezett, tábornokok és a Securitate egyik egységének bevonásával előkészített ösz- szeesküvés döntötte meg Nicolae Ceausescut, és nem népi forradalom - nyilatkozta az Adevarul című bukaresti lap csütörtöki számában Silviu Brucan és Nicolae Militaru. Ceausescuék megbuktatása után mind Brucan, mind Militaru tábornok tagja volt a Nemzeti Megmentési Front vezetőségének, Militaru feb-. ruárig védelmi miniszter volt, de később eltávolították őket a vezetésből. Megfigyelők meglepőnek tartják, hogy a legnagyobb példányszámú lap, amely eddig a Nemzeti Megmentési Front irányvonalát követte, most az interjúval éles támadást indít az események eddigi beállítása ellen. A közös interjúban Brucan és Militaru elmondta: az összeesküvők tervében az szerepelt, hogy ártalmatlanná teszik Ceausescu fő támogatóit - akik jelenleg vagy halottak, vagy börtönben vannak -, s elfoglalják a rádiót és a televíziót. Közölték, hogy eredetileg októberre tervezték a diktátor megdöntését, de néhány ember lebukása miatt el kellett halasztani. Cáfolták azt a korábbi állítást is, hogy a forradalomban a hadsereg azonnal átállt a nép oldalára. - Egy hajszálon múlt, hogy sikerült elkerülni a polgárháborút - mondták. Iliescuról, az ország jelenlegi elnökéről úgy vélekedtek, hogy őt tartották a legalkalmasabbnak a vezetésre, de Iliescu jelenleg nem kívánja megváltoztatni az ország kommunista politikai rendszerét. Az interjú mellett közölt kommentárjában az Adevarul azt írta: fokozatosan, hazugságról hazugságra fogjuk megismerni, hogy valójában mi történt. Dr. Mányi Géza beszámolóját mondja Az eszközöket ki is lehet próbálni Megkezdődött a Magyar Kórházszövetség VII. kongresszusa Kiállítás és közgyűlés Csipeszek, köpenyek, kórházi tálalóedények, számos, a gyógyításhoz szükséges orvosi műszer, illetve az ezeket bemutató prospektus fogadta tegnap délután a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban a Magyar Kórházszövetség VII. kongresszusának 350 résztvevőjét. Szakmai tanácskozásuk egy kiállítással vette kezdetét, melyen 26 bel- és külföldi cég jelent meg termékeivel. Köztük sok olyannal, melyet egyelőre még csak itt láthatunk, egészségügyi intézményeink közismerten szegényes anyagi helyzete nemigen teszi lehetővé, hogy meg is vásárolják őket. Az viszont - mondta megnyitóbeszédében Varga Ágnes, a Tolna Megyei Kórház gazdasági igazgatója -, hogy a piacgazdaság legalább a kínálati oldalról már megindult, jó jel. S a jelenlegi társadalmi-gazdasági változások talán megteremtik annak az esélyétis, hogy a bemutatott tárgyak a magyar gyógyító, megelőző munka mindennapos eszközeivé válhassanak. A háromnapos rendezvénysorozat röviddel ezután közgyűléssel folytatódott. A kórházszövetség 170 intézményi és 600 egyéni tagjának képviseletében Szekszárdra érkezett szakemberek meghallgatták dr. Mányi Gézának, a kongresszus elnökének beszámolóját a szövetség elnökségének egyéves munkájáról, majd a szövetség pénzügyi helyzetéről, a számvizsgáló bizottság tevékenységéről hangzott el tájékoztató. Ezt követően hosszas vita bontakozott ki. A szövetség, illetve a jelenleg működő kórházigazgatók legitimitásáról, a Népjóléti Minisztérium által kilátásba helyezett vezetőcserékről. A közgyűlés végül határozatot fogadott el, mely szerint az önkormányzati választások után újabb közgyűlést hívnak össze. A gyűlés zárómomentumaként kitüntetéseket adtak át. A Kórházszövetségi Pl akettet és a vele járó jutalmat dr. Lechoslaw Gluszeknek, a lengyel kórházszövetség főtitkárának, az Aczél-díjat dr. Gazdag Imrének, a budapesti Vas utcai kórház nyugalmazott igazgatójának, a kórházszövetség leköszönő alelnökének adta át dr. Mányi Géza. A konferencia ma tudományos üléssel, majd szakmai előadásokkal folytatódik. - esi - ór Növekszik az idegenforgalom és a dollár- bevétel Az idén július végéig 19 millió 602 ezer külföldi látogatott Magyarországra, 68 százalékkal több, mint az elmúlt év első hét hónapjában - közölték a Központi Statisztikai Hivatalban az MTI kérdésére. Elmondták, hogy a legtöbben, 4 millió 680 ezren Romániából érkeztek, ami negyven- szeres növekedést jelent. Jugoszláviából 4,5 millióan utaztak Magyarországra, több mint kétszer annyian, mint 1989 júliusának végéig. Sorrendben Ausztria következik 2,8 millió látogatóval, ami 17 százalékos növekedést jelez. Minden bizonnyal a vízumkényszer eltörlése is nagy szerepet játszik abban, hogy az NSZK-ból 23 százalékkal növekedett a turisták száma, s eddig 950 ezren keresték fel Magyarországot. Az olasz vendégek száma még ennél is nagyobb mértékben növekedett, július végéig 184 ezren lépték át a magyar határt, ami 55 százalékos emelkedést jelez. Jelentős visszaesés csak az NDK- turisták esetében tapasztalható, mindössze 199 ezren jöttek, ami 71 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy 107 ezren a valutaunió július elsejei megteremtése után jöttek, azaz már kemény valutát költöttek Magyarországon. A Magyar Nemzeti Banknál az első hat hónap devizamérlege az előzetes adatok szerint azt mutatja, hogy az idegenforgalomban 130,2 millió dollár aktívum keletkezett, szemben az elmúlt év első felével, amikor 366,9 millió dollár volt a passzívum. A rubelelszámolású országokkal viszont 37,5 milliós passzívum alakult ki, szemben a tavalyi 120,7 milliós aktívummal. (MTI) Érdeklődök
