Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-17 / 115. szám

2 NÉPÚJSÁG Blokkoltak a napraforgó kórokozói Az aszály naponta milliókba kerül (Folytatás az 1. oldalról.) kiesés, alma viszont minden bizonnyal kevesebb lesz a zöldséges­pultokon: százezer tonnával szüretelnek kevesebbet az idén. Hiány várható a húslevesbe való gyökérzöldségekből is. Az FM-ben a jelentősebb aszálykárt szenvedett megyék között nem sorolták fel Tolna megyét, de mint azt Bea Józseftől, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjétől megtudtuk: nálunk is kevesebb terméssel számolhatunk. A kukoricatermést me- gyénbken 580 ezer tonnára becsülték, ami hektáronként 7,5 tonna termést jelentett - volna. Az aszály miatt azonban csak 6,2 tonna a legutóbbi becslés szerinti termésátlag. Amennyiben hamarosan nem esik eső, ötös számmal kezdődhet majd a tonnában és hektáronként mért kukorica-termésátlag. A kukorica terméskiesést milliárdokban lehet számolni, s még csak jósolni sem lehet, hogy mennyibe kerül majd, hisz már most má­zsánként 1000 forintért lehet megvenni a feketepiacon. Az uborka már teljesen elszáradt, kevesebb lesz a zöldség, a burgonya és a szőlőtermés az idén. A legszerencsésebben a napraforgó vészelte át a vízhiányt, és a kánikulát, méghozzá azért, mert a szárazság miatt leblokkoltak, nem tudtak kifejlődni a kórokozók. A Földművelésügyi Minisztérium azt javasolta, hogy minden üzem külön-külön mérje föl, hogy melyik kultúra milyen kárt szenvedett. Ennek ismeretében készítik el a kormánynak beterjesztendő javasla­tokat az üzemek támogatására. Mindenesetre az ígéret elhangzott: kedvező hitelfeltételeket biztosítanak azokra az anyagokra, amelyek az őszi munkákhoz nélkülözhetetlenek.- dvm - Fotó: bj A napraforgó tűri az aszályt Uj kenyér napi ünnepi programok (Folytatás az 1. oldalról.) városi közéleti lap szerkesztősé­gi fórumot tart „Itt elmondhatja a véleményét...” elnevezéssel. A könyvbarátokra gondolva ezen a napon árusítják a Földvári képes krónikáskönyvet, s a városi újság eddigi valamennyi számát. Lesz gitármuzsika, megszólal az élő népdal, s bizonyára a jó kedvet serkentik a kertbarátok sátorá­nak tájjellegű borai is. Györkönyben a Szabadság Téesz és a művelődési ház közös rendezésében tartják az új ke­nyér ünnepét augusztus 19-én, vasárnap, a Május téren. A gaz­dag műsorban focibajnokság, női foci, karatebemutató szere­pel.), fellép a gyönki néptánccso­port, térzenét ad a paksi fúvósze­nekar. A jelentkezők főzőver­senyben is összemérhetik tudá­sukat. Este pedig bál várja a szó­rakozni vágyókat, a talpalávalót Kiss Lajos és zenekara szolgál­tatja.- szá - lukácsi ­Szovjet katonák az NDK-ban Rövid lejáratú jegyzőkönyvnek kell ké­szülnie a jelenlegi NDK területén állomá­sozó szovjet haderő jogairól és kötele­zettségeiről. Eppelmann miniszter azzal számol, hogy négy év helyett öt-hat év is eltelhet, amíg az utolsó szovjet katona el­hagyja Németország területét. Jelenleg 360-380 ezer szovjet katona állomásozik az NDK területén. A létszámot kiegészítik a polgári kisegítők és a családtagok. A keletnémet miniszter problémának nevezte azt, hogy az NDK légtere csak papíron felségterület, „be vagyunk ágyazva a Varsói Szerződés légvédelmi rendszerébe”, s Berlin nem tud befolyást gyakorolni arra, hogy a szovjet harci gé­pek milyen időpontban, meddig és mi­lyen magasságban repüljenek. Eppelmann elmondta, hogy a szovjet csapatok az NDK-ban is jelentős környe­zetkárosodást okoztak. Július eleje, a né­met valutaunió életbe lépése óta alaposan megszaporodott a szovjet katonák ellen el­követett erőszakos cselekedetek száma. A védelmi miniszter lehetetlennek mon­dotta, hogy a nyugatnémet Bundeswehr egységei benyomuljanak Keletre, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Németor­szág keleti részében. A parancsnoki egy­ségeknél azonban Bundeswehr-tisztek is teljesíthetnek szolgálatot Eppelmann is­mét sürgette, hogy a 370 ezer fős összné- met hadseregbe 50-60 ezer főt vegyenek át az NDK hadseregéből. Ennek létszáma, csak a katonákat számítva, 98 ezer fő jelen­leg, a korábbi 170 ezer fő helyett Száz román utast visszaküldték a csehszlovák határőrök A Szob-Sturovo határátkelőhelyen a csehszlovák határőrök csütörtök reggel 100 román állampolgárt leszállítottak a Pannónia expresszről, s visszaküldték őket magyar területre. Ez az első konkrét jele annak, hogy a csehszlovák szervek a határon ki akarják szúrni azokat az NDK- ba igyekvő román állampolgárokat akik nem rendelkeznek meghívólevéllel, illet­ve megfelelő mennyiségű devizával. Zubek János, a BM Határőrség szóvi­vője az MTI kérdésére azt is elmondta, hogy a csehszlovák döntésről szerdán késő este kaptak értesítést. A magyar ha­tárőrök nyomban határmegbízotti talál­kozót kezdeményeztek a csehszlovák kollégákkal, hogy tisztázzák'az intézke­dés hátterét, s a további lépéseket Annyi már bizonyosnak látszik, hogy augusztus 20-tól Csehszlovákia csak azokat a román állampolgárokat engedi be területére, akik érvényes meghívóle­véllel rendelkeznek csehszlovák állam­polgártól, vagy^ fjedig tranzitot esetén megfelelő vízumuk és egyéb útiokmá­nyuk van. Mindez azt jelenti, hogy néhány nap múlva Magyarország lesz a végállomás a román állampolgárok számára, hiszen Ausztriába már korábban is csak vízum­mal utazhattak. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat ugyanis az idén július végéig a magyar-román hatá­ron 850 ezerrel több román lépett be ma­gyar területre, mint ahány hazautazott A csehszlovák-magyar határon pedig 32 ezerrel több román utazott ki az ország­ból, mint ahány visszaérkezett választások (Folytatás az 1. oldalról.) Az országban - Budapestet nem szá­mítva - 141 olyan település van, amely­nek lakossága meghaladja a 10 ezret E helyeken 1714 önkormányzati képviselőt egyéni választókerületben, 1573-at pe­dig listán lehet megválasztani. Az önkor­mányzati választójogi törvény - csakúgy mint a kislistás rendszerben - itt is sza­bályozza a képviselőtestületek tagjainak számát Eszerint 25 ezer lakosig 10 egyéni választókerületet alakítanak ki, listán pedig 9 mandátum szerezhető meg. Ötvenezer lakosig ez az arány 14/13, hatvanezer lakosig 15/14, het­venezer lakosig és a fővárosi kerületek­ben legalább 16/15. Minden további 10 ezer lakos után kettővel, egy egyéni vá­lasztókerületben és egy listán megvá­lasztott képviselővel nő a képviselőtestü­let tagjainak száma. A szavazáson a választópolgárok - a fővárosiak kivételével - két szavazólapot kapnak. Az egyik szavazólappal az egyé­ni választókerületi jelöltekre, a másikkal a listákra voksolnak. Az egyéni választókerületekben az el- ső.fordulóban az lesz képviselő, akire a legtöbben szavaztak, feltéve, hogy meg­kapta az érvényes szavazatok több mint egynegyedét, és a szavazáson az egyéni választókerület szavazópolgárainak több mint kétötöde - 40 százaléka - szavazott Ha a’szükségesnél kevesebben vettek részt a szavazásban, akkor a második választási fordulóban mindazok a jelöl­tek indulhatnak, akik az elsőben is jelöl­tek voltak, képviselő pedig az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha a válasz­tópolgárok a szükséges számban sza­vaztak ugyan, de egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatszámot akkor a második fordulóban csak azok a jelöl­tek indulhatnak, akik az első fordulóban megkapták az érvényes szavazatok leg­alább 15 százalékát Ha nincs három ilyen jelölt akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt in­dulhat Képviselő közülük ugyancsak a legtöbb szavazatot elérő lesz. A listákról a jelöltek - külön számítási mód alapján - a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Amennyiben a lis­táról a jelölt kiesik, helyébe a soron kö­vetkező jelölt lép. Ha pedig a jelöltet egyéni választókerületben képviselővé választották, a listáról törölni kell. A listák esetében csak akkor kell má­sodik választási fordulót tartani, ha az el­ső fordulóban a szükségesnél keveseb­ben szavaztak. Ilyenkor azok a listák in­díthatók, amelyek az első fordulóban is szerepeltek. 1990. augusztus 17. Expo-vita a szomszédban (Folytatás az 1. oldalról.) bik pártja, a Szocialista Párt Híve az Expó­nak a fővárosi magisztrátus. A kormánykoalí­ció másik pártja, a Néppárt elvben helyesli a közös Világkiállítás eszméjét, de kiköt', hogy az osztrák adófizetőnek egyeten schillingjé- be sem kerülhet a világraszóló esemény. Magyarán: az egész világkiállítást privatzálni kell, költségvetésből nem szabad finanszí­rozni. Csakhogy egyelőre nem így fest a helyzet: a világkiállítás megszervezése céljából életre hívott Expo Vienna Részvénytársaság rész­vényei a szövetségi kormány és a bécsi tar­tományi kormány kezében vannak. Hans Mayr, a bécsi polgármester helyettese, pénz­ügyi tanácsos kidolgozta ugyan a részvé­nyek fokozatos eladásának tervét, de a meg­valósulás a bizonytalan jövő kérdése. Rá­adásul a Szocialista Párt egyáltalán nem mondott le arról, hogy legalább a részvények egy töredéke Bécs város tulajdonában ma­radjon.- A világkiállítással új virágkor köszöntene Bécsre - állítják a terv pártfogói. A féléves eseménysorozat „Európa szívévé” tenné az osztrák fővárost A „híd a jövőbe” koncepció, amelynek jegyében a közös világkiállítás eszméje megfogant Kelet-Európa nyitása után is időszerű maradt hiszen korántsem zárult még le a közös Európa megteremtésé­nek folyamata. A keleti nyitás révén Bécs „a szabad világ perifériájából” egyszeriben „Európa tengelyévé” vált az egységes Euró­pa szive lehet ha fel tud nőni ehhez a szerep­hez. Szupermodem világvárossá kell válnia, amihez a világkiállítás hozzásegítheti. Pezsdítö gazdasági hatást remél az Ex po­ri ivek tábora a várható turistaözöntől. Előze­tes számítások szerint több mint 20 millió (naponta 120 ezer) látogató keresné fel Bé­cset a világkiállítás hat hónapja alatt. Ez az idegenforgalmi „csúcsrajáratás” óriási új energiákat adna az osztrák gazdaságnak. (Ausztria nemzeti össztermékének már ma is nagyobb hányada származik az idegenfor­galomból, mint például a mezőgazdaság­ból.) Az általános fellendülés nyomán Bécs- ben 5,8 százalékkal nőne a termelés, és 15 ezer új munkahely jönne létre - érvelnek az Expo-pártiak. Az Expo ellenfelei közül a már említett osztrák Szabadságpártnak van a legna­gyobb szava az országos politikában. A többi politikai erő súlya lényegesen kisebb. Ide so­rolható a Kommunista Párt, amely nem tett ugyan egyértelművé elutasító nyilatkozatot de lapja, a Volksstimme általában fanyalogva ír a világkiállítás tervéről. Van néhány harcias Expo-ellenes állampolgári kezdeményezés, ezek fellépése azonban eddig nem gyakorolt komoly hatást a politikára, s valószínűleg a tömegekre sem. Ha valami „megfúrhatja" a világkiállítást akkor az a tartományok gya­nakvása - nevezetesen, hogy nem az ő bőrü­ket viszi-e Bécs a vásárra. Attól tartanak, hogy míg az Expo javai Bécsben maradnak, terhei megoszlanak az összes tartomány kö­zött A világkiállítás ellenzői szerint rossz az időpont: három évvel Sevilla után Bécs nem lesz képes semmi vadonatújat érdekfeszítőt félcsigázót nyújtani. (Sevilla előtt Brüsszel­ben rendeztek utoljára világkiállítást földré­szünkön, idestova három és tél évtizede.) A sevillai világkiállítást a tervek szerint három­szor akkora területen rendezik meg, mint a bécsit s várhatóan háromszor annyi lesz a kiállító is. Ráadásul mérhetetlenül felfokozza majd a sevillai világkiállítás vonzerejét hogy ugyanakkor olimpiai játékok lesznek Barce­lonában. „Mittud Bécs ezek után nyújtani?” - kérdezik az ellendrukkerek. Ők egészen másként értékelik a várható turistaáradatot is, mint a másik tábor. Azt hangoztatják, hogy a húszmilliósra becsült látogatóhad legalább fele részben belföldi lesz, a tőlük származó bevétel csak Bécset s nem az egész országot gazdagítja. A mara­dék tízmillióból szerintük legalább hatmillió Kelet-Európából érkezik. - Az Expo tervezett belépti díja (500 schilling) egy átlagos ma­gyar munkás havi keresményének a felét te­szi ki. Ugyan milyen szolgáltatás igénybevé­telére marad pénze, miután ezt kifizeti? - kér­dezi az ellentábor. Ráadásul - teszi hozzá - a turistaáradat súlyosan veszélyezteti a természeti környe­zetet az Expo-terület kiépítése pedig meg­fosztja a bécsieket egyik kedvelt pihenőőve- zetüktöl. Mindemellett gyakran emlegetik a magyar „kiugrás” veszélyét is. Utalnak arra, hogy ha valami, hát éppen a twin-city koncepció (ikerváros-elképzelés) adhatja meg az 1995- ös Expo báját Ha az kútba esik, akkor vég­képp értelmét veszti a bécsi világkiállítás - vélekednek a terv ellenzői. A nagyszabású terv jövője láthatóbb lesz az októberben esedékes parlamenti válasz­tások után. Sok múlik az új parlamenti erővi­szonyokon, a leendő kormány összetételén és szilárdságán. BAKTA GYÖRGY (Bécs) MTI-Panoráma Kelet-európaiak a légióban A Francia Idegenlégió újoncainak nemze­tiségi összetételén a hadsereg fennállása óta mindig nyomon lehetett követni, hogy éppen melyik európai állam került válságba: ha va­lahol nőtt a bizonytalanság, azonnal megje­lentek az adott állam ifjúi a légió toborzóiro­dáiban. A húszas években a cári rend hívei töltötték fel a híres-hírhedt haderő egységeit, 1936- ban pedig a spanyol köztársaságiak közül je­lentkeztek sokan, akik abban reménykedtek, hogy Franciaország előbb-utóbb hadat üzen Franco Spanyolországának. AII. világháború után az algériaiakra és a németekre került sor. 1956-ban elsősorban Magyarországról érkeztek - rövid ideig - az újoncok. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején Közép-Európa a „sláger”: a je­lentkezők több mint egynegyede a magya­rok, csehek, szlovákok, lengyelek, románok és bolgárok közül kerül ki. Havonta körülbelül 120 kalandvágyó fiatal „adja el magát” öt évre az idegenlégió irodái­ban. A „tipikus újonc” húsz-huszonöt éves, már szolgált hazája hadseregében, s a gaz­dasági válság elől menekülve találta meg vé­gül a légiót, amelyről elsősorban könyvekből (a magyarok esetében valószínűleg Rejtő Je­nőtől) vagy pedig a már leszerelt légionáriu­sok elbeszéléséből szerzett tudomást A spártai életmódot követelő haderő azonban szinte sohasem szerepel a leendő újoncok első céljaként: ide már csak olyanok jelent­keznek, akiket egyetlen országba sem fo­gadtak be és akik csak a hazájukba való (nem mindig veszélytelen) visszatérés és a légió között választhatnak. A jelentkezők, ha sikeresen megoldják az anyanyelvükön megirt teszteket azonnal a dél-franciaországi Castelnaudary-ba kerül­nek, ahol a Villon nyelvében általában nem igazán járatos újoncok elsajátíthatják a fran­cia nyelv alapjait Ezután következik a légiós élet igazi kezdete: beosztják őket a különbö­ző harci alakulatokhoz A kelet-európai „roham” nem különöseb­ben lepte meg a 8500 idegenlégióst „Őszin­tén szólva, már vártuk őket” - közölte az egyik idősebb őrmester, majd hozzátette, hogy azon sem döbbennének meg igazán, ha a kelet-európaiak után a következő hullámban a szovjetek jönnének. Kísérleti atomrobbantás Kínában Egy svéd kutatóintézet mérési adatai szerint Kína csütörtökön hajnalban nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre az ország nyugati részén. A Hagfors intézet szerint a föld alatti robbantásra jellemző földren­géshullámok ereje elérte a Richter-skála szerinti 6,7-es szintet, ami a svéd kutatók szerint azt jelenti, hogy felrobbantott töltet hatóereje 50 és 200 kilotonna között volt Kína ebben az évben eddig két kísérleti robbantást hajtott végre. Az első esetben - amelyről szintén Svédországban mért adatok alapján számoltak be - a robbanótöltet hatóereje a mostaninak csak az egyti- zedét tette ki. Párthír FKgP Fogadóóra A Független Kisgazdapárt megyei szervezetének rendszeres szombati jogsegély- szolgálatakor, a Szekszárd, Hunyadi utca 5. szám alatti emeleti irodában délelőtt 9-12 óra között Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő tart fogadóórát. ■■ Önkormányzati

Next

/
Oldalképek
Tartalom