Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-16 / 114. szám
1990. augusztus 16. KÉPÚJSÁG 5 Bulgária ’90 Hokedli a levegőben Sopszka Paradicsomból, uborkából, hagymából készült némi olajjal „megbo- londított” ecetes saláta, bolgár nemzeti eledel. Pikáns, semmivel össze nem téveszthető izét a sajtszerűen ráreszelt juhtúró adja. Mármint a sziréné nevű, amely - állítólag - csak a Balkán klímájában érlelődik olyanná, amilyen. Ha tehát otthon is készíteni szeretne a Bulgáriában megfordult külföldi, jobb, ha beszerzi hazautazás előtt. Szófia. Központi Áruház (CUM). A földszinti élelmiszerrészlegen nagy pangás, üres rekeszek, csupasz polcok, legfeljebb egy-két konzerv, lekvár, keksz kapható. Juhtúró nincs. Csalódottan ballagunk kifelé, mikor az épület egyik felirat nélküli zárt ajtaja felől hangos szóváltást hallunk. Politikai röp- gyülésnek tűnik, de senki sem agitál, csupán a szatyrokkal, cekkerekkel várakozó tömeg zaja erősebb kissé a kelleténél. Hevesen vitatkoznak valamin, egy férfi egy hokedliszerű ülőkével hadonászik a többiek feje fölött. Kint az utcán vagy háromszázan állnak már mögötte, a sor hosszan kanyarog az üzletek előtt.- Mit árulnak itt? - kérdezem egy türelmesen álldogáló középkorú asszonytól.- Fogalmam sincs - mondja - de ha ilyen sokan összegyűltek a nyitásra, akkor biztosan valami fontos áru jött. Talán vaj. Lehet. Vagy egyszerűen csak a - reményt osztják?- Cser Mozaik Leszegett fejjel Az utcán fehér inges, begombolt zakó- jú, csokornyakkendős öregúr botorkál. Bárha nagyapám lehetne ilyen, s bár élne még. Acélos tekintete gyakran megállapodik itt-ott, ahogy leszegett fejjel bandukol, kezében nejlonszatyor, szinte üresen, bele-belekap a szél. Az öreg egyszer csak megáll. Körülnéz, óvatosan, megfontoltan, s felnyitja egy kuka fedelét Egy világ omlott össze, egy világ, melyet az öreg köré képzeltem, külseje alapján a biedermayer hangulat, ódon, szűrt fényű állólámpa, s nehéz sző- nyegű, magas szobák vetítödtek elém. S most már biztosan tudom, hogy otthona egy kis udvari lakás, vagy egy aprócska panelkocka - s hogy, mikor tekintetünk összekapcsolódik, ö talán még jobban szégyenkezik, miközben óvatosan leengedi a kuka tetejét Leszegett fejjel, lassú léptekkel tovább bandukol... A nejlonszatyrot szinte üresen meg-meglóbálja a szél. Miért az öregek? Kellemetlen, hosszú vitába keveredtem nemrég. Egy baráti beszélgetésen előjött a szó alapítványokról, klubokról, ki mit és hogy segít, próbál támogatni, fel- és újraéleszteni stb. A pécsi Lions klub megalakulásáról is szó esett, melyet körülbelül ötvenen hozunk létre, s lehetőségeinkkel az idős, nyugdíjas, magányos korosztályt kívánjuk szolgálni. Miért az öregek?! - vág közbe felháborodva egy hölgy a társaságból. Segítsétek a fiatalokat! Az ő helyzetük is nehéz. A vitáról nem érdemes szólnom, akadémikus volt, önmagáért való. Persze, hogy nehéz sokaknak, legtöbbünknek - ebben egyetértünk. De az öregeknek, a beteges, magányos, kisnyugdíjasoknak - e lehetőségek nélkül - szinte kilátástalan. Hisz őelőttük már nincs ott az egész ÉLET...- csefkó Római katolikus szeretetotthon Máriaremetén 1989 májusában kezdték építeni, s 1990 júliusában átadták a római katolikus egyház XXIII. János pápa szeretetotthon Emmausz részlegét Az építéshez szükséges pénzt egy NSZK-ban élő ismeretlen hölgy ajánlotta fel az egyház részére. Az otthon 22 lakrészében 34 idős embert tudnak elhelyezni, akiket az Assisi Szent Ferenc leányai szerzetesrend nővérei látnak el. (MTI-fotó) A törvénysértések orvoslása Sajnálatos módon különféle, több esetben a jogszabályi rendelkezésekkel alá nem támasztott tájékoztatások jelentek meg a sajtóban, hangzottakéi egyébként a nyilvánosság előtt, a korábbi évtizedekben történt törvénysértő elítélések orvoslásával, kárpótlásával kapcsolatban. A bíróságon ilyen ügyekben jelentkező, intézkedést váró állampolgárok sokasága tájékozatlan, közülük csak kevesen tudják, hogy mit is lehet és kell kérniük, mire számíthatnak, egyáltalán mire vonatkoznak az orvoslások. Az eddig megjelentjogszabályok ezekben a témákban különféle időszakokat fognak át. Az első rendelkezés az 1989. évi XXX- VI. törvény (1989. november 1. napján lépett hatályba) az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkezik. Eszerint az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűn- cselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban - harci cselekmény során - elkövetett emberölés, rablás, közveszély- okozás vagy személy elleni erőszak miatti elítélések semmisnek tekintendők. Az ilyen cselekmények miatt elítélt vagy hozzátartozója kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az elítélést a törvény alapján semmisnek kell tekinteni. Ezzel az igazolással lehet aztán a társadalombiztosítási igazgatósághoz fordulni. A Legfelsőbb Bíróság (a legfőbb ügyész indítványára, illetve az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére) semmisnek nyilváníthatja az előbbiekben meghatározott időhatáron belül, a népfelkeléssel összefüggésben méltányolható körülmények között elkövetett köztörvényes bűncselekmények miatti elítélést is. Ugyancsak a Legfelsőbb Bíróságtól kérheti az elítélt vagy hozzátartozója az előbbiekben meghatározott időhatáron kívüli, de az említett időszak eseményeivel kapcsolatos politikai, vagy méltányolható körülmények között elkövetett más bűn- cselekmények miatti elítélésnek a semmissé nyilvánítását. 1990. április 1 -jén lépett hatályba a Minisztertanács 65/1990. (III. 28.) MT számú rendelete az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről. Ilyen személynek számít a rendelet szempontjából: 1. az internált (az, akit 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak); 2. a kitelepített (akit 1945. január 1. és 1953. december 31. között tartózkodási helyéről, illetőleg az ország bizonyos részeiből kitiltottak, és az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek); 3. akit Magyarországon, illetőleg onnan elhurcolva szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt, és aki a büntetését részben vagy egészében a Szovjetunióban töltötte le; 4. akit polgári személyként, katonaként, illetőleg leventeként - munkavégzés céljából vagy hadifogság címén - a második világháborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak, illetve ott hadifogságba esett; 5. akit internálás, illetőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek akkor is, ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor; 6. akit az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartottak; 7. akit az 1956-os népfelkeléssel ösz- szefüggö elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 1. §-ában megjelölt okból előzetes letartóztatásba helyeztek, vagy akinek kényszergyógykezelését rendelték el, de bíróság előtti eljárásra nem került sor, illetőleg akire nézve az eljárás felmentő ítélettel zárult vagy azt megszüntették, vagy nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, illetőleg akinek kényszergyógykezelését rendelték el. Az internálás, kitelepítés, az őrizetbe vétel, a Szovjetunióban tartózkodás, valamint a közbiztonsági őrizet tényét és időtartamát - kérelemre - a Belügyminisztérium hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Ha bíróság előtti eljárásra nem került sor, az előzetes letartóztatás, továbbá az ideiglenes kényszergyógykezelés tényét és időtartamát - kérelemre - a fővárosi illetve megyei főügyészség, ha pedig felmentő ítéletet hoztak, az eljárást megszüntették, az érintett személyt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy kényszergyógykezelését rendelték el, az elsőfokon eljárt bíróság igazolja. Az így megszerzett igazolással kérni lehet a nyugellátás mértékének felemelését. Az az időtartam ugyanis, amely alatt az érintett személy személyes szabadságát az előzőekben felsoroltak szerint korlátozták, szolgálati időnek, munkajogi szempontból munkaviszonyban eltöltött időnek számít. Nem számít szolgálati időnek, illetve munkaviszonyban töltött időnek az internálásban, továbbá a kitelepítésben töltött idő, s ezen a címen emelés nem jár annak, illetőleg hozzátartozójának,- akit háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;- akinek az internálását a német állampolgárok rendőrhatósági őrizet alá helyezéséről szóló 302/1945. ME rendelet alapján rendelték el;- akit azért internáltak, mert hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be;- akit mint hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet vitt személy családtagját telepítették ki;- akit egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internáltak;- akit 1949. január 1. előtt a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok hivatalos összeállításában megjelölt bizonyos bűncselekmények miatt telepítettek ki. Az 1990. március 31-én hatályba lépett 1990. évi XXVI. törvény az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkezik. Eszerint az 1945. január 1. és 1963. április 4. között az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények, a tervbűncselekmények, az árdrágító és közellátás elleni bűncselekmények, valamint a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények feljelentésének elmulasztása miatti elítélések semmisnek tekintendők. Semmisnek tekintendő az olyan elítélés is, amely az előzőekben meghatározott időhatáron belül, az ott felsorolt bűncselekménnyel halmazaiban - annál nem súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett - más bűncselekmény miatt is történt, a háborús és népellenes bűncselekményt kivéve. Az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az elítélést semmisnek kell tekinteni. Ezen igazolással lehet kárpótlásra igényt tartani. A magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről rendelkezik az 1990. április 5-én hatályba lépett 1990. évi XXVII. törvény. Eszerint az 1947. évi X. te., az 1948. évi LX. te. és az 1948. évi XXVI. te., valamint az 1957. évi V. törvény alapján hozott, egyes személyek magyar állampolgárságtól megfosztását kimopdó határozatok hatályukat vesztik. Ezen személyek a Magyar Köztársaság elnökéhez címzett nyilatkozattal, a nyilatkozattétel időpontjától a magyar állampolgárságot megszerzik. Fontos, hogy minden kérelmező a lehetőség szerint valamennyi rendelkezésre álló adatot hozzon az illetékes hatóság tudomására beadványában, kérelmében - ez megkönnyíti a szükséges iratok, ítéletek felkutatását, s ezek alapján az igazolások kiadását. Csupán „bemondás” alapján ugyanis a hatóságok nem adhatnak igazolást, konkrét adatok hiányában viszont igen hosszadalmas az ítéletek, bűnügyi iratok felkutatása több évtized távlatában. DR. BALASSA MÁRIA, a Szekszárdi Városi Bíróság elnöke' Külföldi tőke a hazai biztosítókban A bankreform egészen a közelmúltig csak kismértékben érintette a hazai biztosítóintézeteket. Az elmúlt esztendőkig a két nagy biztosító - az ÁB és a Hungária - uralta a piacot, ám az idén jelentős változás történt számos új kis szervezet jelent meg, s a külföldi tőke is bekapcsolódott ebbe az üzletágba. Jelenleg hat biztosítótársaság működik az országban, s ezekben az állam tulajdonosi minőségében csak részlegesen és az eddiginél lényegesen közvetettebb formában van jelen. A biztosítás területén ezzel megkezdődött privatizációs folyamatok lényegesek ugyan, de a szakértők szerint csak hosszabb távon eredményeznek igazi versenyt. A magyar ügyfeleknek ma még - függetlenül attól, hogy a biztosítónak osztrák, olasz, német vagy amerikai tőkés a külföldi partnere - ugyanannyit kell sorban állniuk a gépkocsiszemlére várva, vagy kilincselniük a jogosan járó térítésekért, mint korábban. Ezen az adott körülmények között nem változtatott az sem, hogy biztosítóink külföldi partnerei nagyon jelentős és közismert külföldi cégek. Az ÁB-General Biztosító Rt. részvényesei közt ott van a nagy múltú Erste Allgemeine, valamint a Generali, a Providencia részvényese a Wiener Allianz, a Hungáriáé az Alianz AG Holding, az Első Amerikai-Magyar Biztosító Rt-é pedig az American Life Insurance Company. Részvételük szavatolja, hogy a tapasztalataik hasznosításával megkezdődjön, majd felgyorsuljon a szolgáltatások színvonalának javulása. A külföldi partnerek pénzzel és szaktudással egyaránt hozzájárulnak a nyugati világban alkalmazott szolgáltatások meghonosításához. Nem lesz könnyű dolguk. A biztosítási piacon ugyanis még mindig erősen akadályozza a verseny kibontakozását az öröklött merev struktúra, főként az, hogy az érvényes szerződések jelentős része - átlagosan mintegy 80 százaléka - azt a biztositót kötelezi, amelyik azt a szétváláskor megörökölte, s az új szervezeteknek elég nehéz teret hódítaniuk. Egyre inkább előtérbe kerül a díjverseny, noha 4 évvel ezelőtt az Állami Biztosító szétválásakor nem győzték hangsúlyozni, hogy ugyanazt a kockázatot csak ugyanazért a díjért vállalhatja bármelyik biztosító. S noha a díjak valóban nem nagyon különböznek, elgondolkodtató, hogy a biztosítók különböző jogcímeken igen jelentős díjkedvezményeket nyújtanak, hogy megtarthassák ügyfeleiket. Az elmúlt évben a biztosítóintézetek összes díjbevétele 27,5 milliárd forintot tett ki, szemben a 23,8 milliárd forintos kárkifizetéssel. A díjbevétel a megelőző évihez képest csökkent, ugyanakkor a kifizetés 30 százalékkel növekedett, alapvetően az inflációs terhek miatt. Úgy tűnik tehát, hogy a díjverseny valóban nem járható út, s valóban csak a tervezett kedvezőbb szerződési feltételek nyerhetik majd meg az ügyfeleket. Használt autók árai Halász autóügynökség Szekszárd, külső benzinkút Mercedes 240-as dízel 1977 3500 DM Mazda 626 1985 1 020 DM Austin Rover 1984 1 800 DM Audi 100 1983 4 920 DM Mercedes 200-as dízel 1980 1 955 DM Mercedes 200-as dízel 1980 1 320 DM Opel Kadett 1985 460000 Ft Lada Samara 1988 319000 ARO 243-as dízel 1985 230000 Lada 2107 1987 279000 Zuk (platós) 1982 92000 Dacia 1300 1980 60000 Polski Fiat 125 1980 75000 Polski Fiat 126 1982 89000 Polski Fiat 126 1990 208000 Dacia 1300 1981 84 000 Dacia 1300 1980 84 000 Dacia ARO 1990 299000 Dacia TLX 1990 222000 Lada 1200 1984 160000 Lada 2105 1985 235000 Skif - sátras utánfutó 1982 25000 Wartburg 1987 130000 Polski Fiat 126 1990 202000 Wartburg 1987 140000 forintért kelt el. TURBÓ Kft. Autókereskedés a 6-os sz. főút fácánkerti kereszteződésnél (Telefon: 40-115) UAZ 1982 19500 Wartburg 1978 37 300 Trabant 1974 34 800 Lada 1500 1977 79200 Trabant 1977 33500 Lakókocsi 1990 198000 Trabant 1980 50000 Trabant 1980 42500 Lada 1200 1971 47 500 Trabant 1989 91 900 Lada 1600 1979 108900 Lada 1600 1978 117900 forintért kelt el.
