Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-14 / 112. szám

1990. augusztus 14. KÉPÚJSÁG 3 Állami támogatás az idei gyapjútermelés biztonságba helyezéséhez A mezőgazdasági termelőket, kivált­képpen a juhtenyésztőket hetek óta fog­lalkoztatja, hogy mi lesz a sorsa annak a zsírosgyapjúnak, amely már a birtokuk­ban van, ám értékesítéséről az illetékes kereskedelmi vállalatok, forgalmazók gondoskodni nem tudnak. A gyapjú átvé­telét az nehezíti, hogy a világpiacon je­lenleg szinte eladhatatlan ez az alap­anyag, és a hazai feldolgozók is a koráb­binál lényegesen kisebb mennyiséget kí­vánnak fölhasználni. A kérdés most rész­ben rendeződött: a Gyapjú és Textil Nyersanyagforgalmi Vállalat illetékesei közölték az MTI-vel, hogy döntés szüle­tett a piacon egyelőre feleslegesnek mu­tatkozó, mintegy 2500 tonna zsírosgyap­jú mosással történő „állagmegóvására”. A gyapjúágazat valamennyi szereplő­je, a termelők, forgalmazók és a felhasz­nálók egyaránt azt javasolták, hogy te­gyék lehetővé a gyapjúnak legalább a tisztítást addig, amíg megtörténik az érté­kesítés. A Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma és a Földműve­lésügyi Minisztérium támogatása mellett az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium legfeljebb 45 millió forintos kamatmentes hiteltámogatást hagyott jóvá a gyapjú tisztítására. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az országban e célra mosókapaci­tással rendelkező Gyapjú és Textil Nyersanyagforgalmi Vállalat bizomány­ba veszi át a zsírosgyapjút a termelőktől és azt az állami támogatás költségére „lemossa”. A legnagyobb hazai gyapjú­forgalmazó vállalat a termelővel és az ál­lami intervenciós alappal a gyapjú érté­kesítése után fog elszámolni. Az intézkedés, ha nem is oldja meg egy csapásra a gyapjútúltermelés problémá­ját, gyorssegélyt jelent a gyapjúágazat résztvevőinek - hangsúlyozták a vállalat illetékesei. A segély felhasználásával legalább meg lehet akadályozni a zsírosgyapjú fermentálódását, molyosodását, elérték­telenedését egészen addig, amíg valami­lyen formában megoldást találnak az alapanyag eladására, feldolgozására. Megkérdeztük Miért késnek a napilapok? Levélben, telefonon, szemé­lyesen több panasz érkezett szerkesztőségünkbe, hogy a na­pilapokat későn, délután kapják meg az olvasók. Ennek okáról kérdeztük Renkecz Kornéliát, az I. számú körzeti postahivatal Szekszárd városi hírlaposztá­lyának vezetőjét.- Hozzánk még nem érkezett panasz - kezdi válaszát az osz­tályvezető -, de a késést elkép­zelhetőnek tartom. Egyszerű magyarázattal szolgálhatok, mi­közben elnézést is kérek az ol­vasóktól, a késésért. Kézbesí­tőink szabadságon vannak, és a helyettesítő diákoknak lassab­ban megy a hírlapkihordás. Ter­mészetesen csak szekszárdi vi­szonylatban említhetem ezt.- Hány kézbesítő van a város területén?- Mi járásnak nevezzük egy- egy kézbesítő körzetét, ilyenből tizenkilenc van, amit ennyi em­ber lát el, vagyis tizenkilenc.- Mennyi az előfizetők száma a városban, mondjuk néhány napi- és hetilap esetében?- Tolnai Népújság 6168, Nép- szabadság 198, Népszava 220, Magyar Hírlap 294, Népsport 306 előfizetőt tart nyilván váro­sunkban, hogy csak a legjellem­zőbbeket soroljam.- Mikor kezdik reggelente a hírlapok szétosztását?- Hajnali negyed ötkor, de Sárbogárdról kapjuk az orszá­gos lapokat és ha ezek késnek, akkor már mi sem leszünk pon­tosak. A hét végi lapok közül a Rádió- és Tv-újság is majdnem minden pénteken érkezik, a Re­form szombaton, ilyenkor csú­csosodik a színes képeslapok érkezése is. Reggel nyolc órakor el kell indulni minden kézbesítő­nek. Azt hallottam, hogy az el­múlt hét végén a középiskolás fiúk délután fél háromra végez­tek a kihordással, de reggel ké­sőbb is indulhattak. így szerin­tem még mindig jó időben járták le területüket, hiszen nincs gya­korlatuk.- Ez nem nyugtatja meg az ol­vasókat...- Lehetséges és azoktól igy nyáridőn elnézést kérünk, akik megszokták, hogy legkésőbb délig olvashatják megrendelt napilapjukat. - dkj ­Ezer négyzetméteres ABC és sok kis üzlet épül Csatári üzletközpont Újabb építkezés kezdődött Szekszár- don, a Csatári toroknál, a Totév által kivi­telezett, lassan befejezéséhez közeledő lakótömb mellett. Balázs Csaba, a tanács műszaki osztálya vezetőjének tájékozta­tása szerint egy magánvállalkozás kere­tében épülő kereskedelmi és szolgáltató központ lesz ezen a helyen, nemrégiben készültek el a kivitelezők az alapozási munkákkal. Jó két éve húzódik egyéb­ként már ez az ügy, hosszú halogatás után kezdődött végre a megvalósítás. A csatári üzletközpont építésének tervét annak idején felkarolta és messzeme­nően támogatta a tanács, hiszen gyorsan terjeszkedő és kereskedelmi szempont­ból ellátatlan városrészről van szó. Úgy volt, hogy a beruházást szervező vállal­kozó ingyen kapja meg a területet és a közműveket is a tanács biztosítja, az épít­kezés azonban finanszírozási gondok miatt nem indult el. Azóta változott a hely­zet és a versenysemlegesség megkíván­ja, hogy a vállalkozónak piaci értéken bocsássa rendelkezésre a területet a ta­nács. A tervek szerint ebben a kereske­delmi központban lesz egy ezer négyzet- méteres ABC, valamint 20-25 különböző üzlet, lakossági szolgáltatást végző mű­hely, esetleg panzió is. Máté Kálmán, az építkezést szervező vállalkozó nem kívánt nyilatkozni a csatá­ri üzletközpontra vonatkozó terveiről, el­képzeléseiről. Mi van kimerülőben és miért? Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter a Hajdú-Bihar megyei Létavér- tesen tartott beszédet augusztus 4-én, ahol kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelőképesség kimerülését a rossz nagyüzemi struktúra és a tulajdonviszo­nyok rendezetlensége okozza. Nem kétséges, a tulajdonviszonyok rendezetlensége ma nagy bizonyta­lansági tényező, amely bizonytalanság­nak okait a miniszternek nem kell messze keresnie... De mit jelent „a mezőgazdaság terme­lőképességének kimerülése”? A magyar agrárszféra a nagy bizonytalanság, a sú­lyos pénzügyi helyzet ellenére annyit ter­mel, hogy annak egyharmadát tudjuk ex­portálni, s Európa keleti felén mi vagyunk az egyedüli nettó agrárexportőrök. A ter­mésátlagokra és az egyéb termelési mu­tatókra sem lehet panaszunk, bár ipa­runk állna olyan közel a naturális muta­tók terén, a világszínvonalhoz, mint me­zőgazdaságunk... Nem a termelőképesség merült itt ki, hanem a pénzügyi-gazdasági satu szorí­tását nem bírja már tovább az ágazat. Nem az a probléma, hogy alacsony a ter­mésátlag, rosszak a termelési mutatók, hanem az, hogy a mezőgazdaság hova­tovább nem tud vetni, műtrágyát kiszórni, aratni, mert nincs rá pénze. A termelőké­pesség megvan, a gazdasági tehervise- löképesség került veszélybe. De mi köze ehhez a nagyüzemi szerke­zetnek? Miután ez a nagyüzemi szerke­zet biztosítja, hogy szántóföldi növény- termelésünk alacsonyabb önköltséggel dolgozik a nyugati világ farmergazdasá­gainál, aligha ez a szerkezet lehet az oka az ágazat ellehetetlenülésének. A miniszter persze kapisgál valamit az igazságból: „érthetetlenül állok az előtt, hogyan lesz a kilónként hatforintos búzá­ból 20 forintos kenyér? Hát valahol itt kel­lene keresni az agrárszféra pénzügy csődjének okait. Az ágazattal folytatott másfél évtizedes rablógazdálkodás, a hazárdjáték, amely kísérleti nyúlként vizsgálta minden évben a mezőgazdasá­got, hogy a satu további szorítását vajon meddig bírja még. Ebben a politikában egyelőre semmi változás nem tapasztal­ható... Nehogy félreértés essék: a tulajdonvi­szonyok radikális megváltoztatását ma­gam is elkerülhetetlennek tartom, de a kolhozellenességet miért keverjük még mindig össze a nagyüzem-ellenesség- gel? Nem a nagyüzemi szerkezet az oka agrárgazdaságunk krónikus válságának, ami egyébként sem termelési válság, nem a termelés elégtelenségéből, ala­csony színvonalából következik. A Magyar Gazdasági Kamara közel­múltbeli közgyűlésén felszólalt Dr. P. Otzen úr, az NSZK Schleswig-Holsteini Mezőgazdasági Kamarájának elnöke. Néhány idézet a beszédéből: „... Magyarország nagyon jó mezőgaz­dasággal rendelkezik. A magyar mező- gazdaságot nagyon nagyra értékelik egész Európában, sőt az egész vilá­gon...” „Kerüljék el azokat a hibákat, amiket mi Nyugaton sok éven keresztül már elkö­vettünk, és ami Nyugat-Európának sok pénzbe került. Egy javaslatot engedjenek meg! Nagyon lényeges, hogy a meglévő agrárstruktúrának a jó és használható elemeit megtartsák, és azokat ne szün­tessék meg.” „Ne szüntessék meg, ne rombolják szét a nagyüzemeket, mert éppen ezek­ben rejtőzik Magyarországnak az ereje, és ezzel lehet versenyképes a nyugati piacon.” „Véleményem szerint fontos a magán­tulajdon visszaállítása mindenféle nagy­ságrendben. A piacgazdaság magántu­lajdon nélkül elképzelhetetlen... ez azért nem azt jelenti, hogy az összes nagyüze­met kisüzemmé alakítsuk. Tartomá­nyunkban az átlagos üzemnagyság 38 ha, Nyugat-Németországban 17-18 ha, és mindenki túl kicsinek tartja, mert nem képesek kellő hatékonysággal és nyere­séggel gazdálkodni.” „A nagyüzemek, függetlenül attól, hogy szocialista gazda­sági viszonyok között jöttek létre, rendkí­vül versenyképesek az új piacon is. Az ilyenek nálunk Nyugat-Németországban az élelmiszeripar nagyon megbecsült partnerei.” „Vertikális integráció nélkül piacgaz­daságban nem lehetséges a siker! De kár ezt tovább ragozni! A nyugati agrárszakemberek is elismerik a magyar mezőgazdaság eredményeit, ismerik előnyeit a nagyüzemi struktúrának. Hiá­ba, „senki sem lehet próféta...". Érdemes lenne megérteni végre, hogy a valós problémákra, a valós negatívu­mokra összpontosítsunk, mert lehet hogy a problémák megmaradnak, ha azok valódi okai helyett árnyékboxolásra pocsékoljuk energiánkat. Nemcsak a nagyüzemi szántóföldi nö­vénytermelés rendelkezik egyébként je­lentős előnyökkel a kisüzemmel szem­ben, hanem a nagyüzemi szakosított ál­lattenyésztés is. Itt is érdemes gondol­kodni az optimális üzemi méret előnyein, bár a klasszikus farmergazdálkodás eb­ben az ágazatban javasolható leginkább. A nagyüzemi telepek mellett és nem he­lyett! Természetesen csak akkor, ha a nagyüzemben is megteremtjük a tiszta, világos tulajdoni viszonyokat (magántu­lajdon formái), és főként az egészséges érdekstruktúrát. GAZDAG LÁSZLÓ Újabb életveszélyes épület Pécsett - válságstáb alakult Újabb „magasházügy” keltett riadal­mat Pécsett. Kiderült, hogy a nevelési központ hatszintes kollégiumának épü­letszerkezete megromlott, ezért azt a szakértők életveszélyesnek minősítették, így az új tanévkezdéskor már nem is fo­gadhat diákokat az intézmény. A kollé­gium ugyanazzal a jugoszláv IMS-tech- nológiával (feszített szerkezettel) épült, mint a 25 emeletes pécsi toronyház, amelyet a múlt év végén nyilvánítottak életveszélyessé, és emiatt teljesen ki kel­lett üríteni. A magasház esete nyomán kezdték meg a többi IMS-szerkezetű közintézmény műszaki (statikai-korró­ziós) felülvizsgálatát, s ennek során ha­sonló veszélyes elváltozásokat tártak fel a kertvárosi diákotthonban. A súlyos helyzetre való tekintettel hét­főn rendkívüli ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Három héttel a tanévkezdés előtt 324 kollégistát kell va­lahol elhelyezni. Tetézi a gondokat, hogy más - ugyancsak IMS-technológiával épült - oktatási intézményeknél is felfed­tek állagromlást a szakértők, ha kisebb mértékűt is, mindenesetre azok megol­dásáról is sürgősen gondoskodni kell. A többórás feszült hangulatú vita nyomán a testület válságstábot hozott létre, amely a vb-ülést követően nyomban munkához látott. A válságstáb feladatává tette a végre­hajtó bizottság, hogy napokon belül talál­jon megoldást a nevelési központ kollé­gistáinak elhelyezésére, majd indítsa el a szerkezet-megerősítési munkát és gon­doskodjon annak pénzügyi fedezetéről. Különféle megoldásokon gondolkodnak a bizottság tagjai. A Pécshez közel lakó gyerekek esetleg bejáró tanulóként foly­tatják az iskolájukat, másoknak albérleti szobát keresnek és a tanács hozzájárul a bérleti díj fedezéséhez, továbbá helyeket próbálnak felszabadítani a város és a vá­roskörnyéki települések kollégiumaiban. Átmeneti megoldásként szóba jöhet a fiúk munkásszálláson történő elhelyezé­se is. A tanács egymaga nem tud megbir­kózni a válság anyagi terheivel, ezért a kormányzati szervekhez fordulnak: mi­nősítse elemi csapásnak a pécsi épület­romlást és nyújtson segítséget a város­nak. Nincs kegyelem? Az MTI információja szerint egyelőre szüne­tel a kegyelmezési eljárás, ugyanis az Igaz­ságügyi Minisztérium szeretné megváltoztatni a kérelmek elbírálásának rendjét. Jelenleg a köztársasági elnök az igazság­ügy-miniszter előterjesztésére támaszkodva gyakorolja kegyelmi jogát. A döntések előké­szítése alapos munkát igényel, hiszen tanul­mányozni kell egyebek között az ítéletet, az elitéit személyiségét, környezetét. A miniszté­rium véleménye: a köztársasági elnök egysze­mélyi felelősségének a kegyelmi döntés meg­alapozásában is meg kell jelennie, a miniszter ne vegyen részt e folyamatban. Az elképzelé­sek szerint az Ítéleteket hozó első fokú bírósá­gok közvetlenül a köztársasági elnökhöz ter­jesztenék fel a kérelmeket. Ehhez azonban előbb meg kell változtatni az alkotmány és a büntetőeljárás-jogi törvény rendelkezéseit. A miniszter az elmúlt hetekben már az általa javasolt változtatások alapján járt el, azaz nem készített előterjesztéseket a köztársasági el­nök számára. Az érvényes jogszabályok sze­rint azonban ez nem nélkülözhető, s a parla­menti hivatali apparátus sem alkalmas az el­nöki gesztus előkészítésére. Ha a helyzet nem változik, akkor a törvények módosításáig - a parlament őszi ülésszakáig - nem születhet döntés az egyre halmozódó ügyekben. Az el­járás újraindulását a halálra, és a különböző idejű fogvatartásra ítéltek egyaránt várják. Üz/e tb ér/e ti díjak Gyarapodik az új vállalkozók, magán- kereskedők száma, üzletet szeretnének nyitni. Tehát erősen nő a kereslet és per­sze nem áll korlátlanul rendelkezésre megfelelő üzlethelyiség. Természetes, hogy mindenki a lehető legforgalmasabb helyen, a városközpontban, vagy ahhoz közel szeretné boltját, butikját, irodáját megnyitni és - mint tapasztalhatjuk - vannak még ötletek eddig nem, vagy nem megfelelően hasznosított helyiségek át­alakítására. Garázsok, pincék, raktárak, lakóépületi közös helyiségek változnak át egyik napról a másikra vevőt csalogató üzletekké. A nagy keresletből automati­kusan következik, hogy minden ilyen cél­ra alkalmas helyiség ára, bérleti dija erő­teljesen megemelkedett. Az alábbiakban arról próbálunk képet adni, hogy mire számíthat az, aki központi fekvésű, for­galmas helyen szeretne üzletet vásárolni, bérelni. Magántulajdonban levő helyiségek bérleti díjáról nehéz pontos képet kapni, mert a hivatalosan elismert díj feltehe­tően nem felel meg a valóságnak az adó­zási kötelezettség miatt. Jó támpont vi­szont Szekszárdon a Kereskedők Házá­ban található üzletek bérleti díja. E köz­ponti fekvésű épület 10-15 négyzetmé­teres helyiségeit a Kereskedelmi és Hi­telbank Rt. adja bérbe a kiskereskedők­nek, a fekvéstől függően 15-36 ezer fo­rintért havonta. Ez csak a bérleti díj, tehát nem tartalmazza a rezsiköltségeket. A Szolgáltató Ipari Szövetkezettől szerzett információk szerint ők egy központi fek­vésű üzlethelyiség négyzetméterét éven­te legalább 15 ezer forintért adják ki. El­adásra manapság ritkán kerül sor, mert egyrészt a vagyonellenőrző bizottságok árgus szemekkel figyelik az ilyen ügyle­teket, másrészt a magas infláció is arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy inkább a bérbeadás mellett döntsenek. Ha mégis eladásra kerül egy új vagy átalakított üz­lethelyiség, akkor 40-60 ezer forintos négyzetméterárral lehet számolni forgal­masabb környéken. Ajobb helyeken levő garázsok ára is meglehetősen felment a nagy kereslet miatt, tulajdonosaik 3-400 ezer forintot kérnek és kapnak ezekért. Lássuk, mi a helyzet az állami tulajdo­nú ingatlanokkal! Ezek kezelését és bér­beadását Szekszárdon a Városgazdál­kodási Vállalat végzi. Sipos Márton, a VGV házkezelési osztályának vezetője elmondta, hogy ők egyelőre nem tudják követni a piaci árakat, mert rendelet írja elő a bérleti díjak maximális értékét. Feb­ruár elseje előtt ez 960 forint volt évente és négyzetméterenként, áfa nélkül, feb­ruár után viszont egy jogszabály lehetővé tette a 100 százalékos emelést. A városi tanáccsal egyeztetve végül is egysége­sen 80 százalékkal növelték a jelenlegi bérlemények díjait, ez 1720 forintot jelent évente és négyzetméterenként, amely­hez 25 százalékos áfa járul. Ha viszont új bérlővel kötnek szerződést, akkor igye­keznek a 100 százalékos emelést érvé­nyesíteni, vagyis a 1920 forintos áfa nél­küli díjat elérni. Jövő év elejétől alapjai­ban megváltozik a helyzet, megszűnik a jogszabályi kötöttség, tehát az állami tu­lajdonú ingatlanok bérleti díját is a piaci árviszonyok határozzák majd meg. Fontos még megemlíteni, hogy ezen üzletek bérleti jogának megszerzéséhez használatbavételi díjat kell a tanács szá­mára fizetni. Ezt az összeget nem korlá­tozza jogszabály, így általában verseny- tárgyalás dönt: aki a legtöbbet ígéri, az kapja meg a helyiséget. Igaz, hogy a használatbavételi díjat a szerződés meg­szűnésekor a bérlő visszakapja, a kisvál­lalkozók számára ez mégis komoly aka­dály, mert mindjárt az induláskor nagy összegű készpénzt igényel. Nekik feltét­lenül előnyösebb lenne a magasabb bér­leti díj, a használatbavételi díj elhagyása mellett. - áa -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom