Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-13 / 111. szám

1990. augusztus 13. NÉPÚJSÁG 3 Bárki földönfutóvá válhat Tanácskozás a hajléktalanság megelőzéséről Heves vita az Allende utcában Cukrászda vagy park? A vállalkozók jót akarnak, a lakosság a nyugalmát félti A régiek mögött már készülnek az új, könnyűszerkezetes épü­letek alapjai Kétnapos tanácskozás kezdődött szom­baton a budaörsi hajléktalanok rehabilitá­ciós otthonában a hajléktalanok helyzetéről, a megelőzés lehetőségeiről. A Szociális Munkások Egyesületének szervezésében megtartott eseményről Hava­siné Váradi Anna, az egyesület vezetőségi tagja az MTI munkatársának elmondotta: igen sürgető, hogy mihamarabb megoldást találjanak a társadalmi differenciálódás so­rán lecsúszott emberek gondjainak megol­dására. A növekvő munkanélküliség, az or­szág gazdasági helyzete, és az egyéni tragé­diák következtében mind többen szorulnak segítségre, számuk azonban még hozzáve­tőleg sem ismeretes. Márcsak azért sem, mert potenciális hajléktalannak kell tekinteni a munkásszállásokon, az albérletben élőket, sőt a privatizáció is előrevetíti annak árnyé­kát hogy bárki földönfutóvá válhat Ha ilyen­kor hiányzik a családi háttér és az állam sem nyújt segítséget az egyén képtelen megbir­kózni a problémákkal. Ugyanakkor a társa­dalomban egyre gyakrabban találkozni olyan nézetekkel miszerint: aki szegény, ma­gának köszönheti. ASzociális Munkások Egyesülete ügy véli, a jövőben a megelőzésnek kell nagyobb hangsúlyt kapnia, mert a lecsúszásban lévők átmeneti támogatása még mindig olcsóbb, mint a már hajléktalanná vált teljesen elsze­gényedett emberek eltartása. Ennek érdeké­ben fontos lenne a rehabilitációs otthonok országos hálózatának kialakítása. Az új, rövidesen létrejövő önkormányzatok - mint az a tanácskozáson elhangzott - pél­dául a kezelésükbe kerülő lakások egyré- szének e célra történő tartalékolásával sokat tehetnének a bajba jutottak megsegítéséért Ugyancsak helyi feladat a melegedők, men- helyek, átmeneti szállások kialakítása, a kari­tatív tevékenység felkarolása, a segíteni szándékozó, jobb módúak adakozásának megszervezése. * A társadalom leghátrányosabb rétegei gondjainak enyhítésére válságstáb felállítá­sának szervezéséhez látott hozzá a Népjóléti Minisztérium-jelentett be Zám Mária minisz­Egy többé-kevésbé szabad országban aligha képzelhető el olyan parlamenti vagy kormányzati döntés, amelynek egyformán örül minden állampolgár. Nem kétséges te­hát hogy a július elsejétől a magánszektor­ban is kötelezővé tett nyugtaadás egyesek­nek szimpatikus intézkedés, mások elhibá­zott lépésnek tartják. Valószínűleg az a célra­vezető módszer, ha az intézkedés eredeti célkitűzéseit a megvalósítás módszereivel és a várható végeredménnyel egybevetve alko­tunk ítéletet a manapság sokat szidott-vitatott intézkedésről. Ki mennyit nem vall be? Az intézkedés bevallott célja az volt, hogy felszínre hozza az eltitkolt jövedelmeket Az adóhatóság az önadózás alapján bevallott és az állami statisztika adatai alapján számított összegek egybevetésével mintegy százmil- liárd forintra teszi azt a bevételt amit a ma­gánszektorban eltitkolnak. Márpedig az eltit­kolás manapság aránylag egyszerű és ve­szélytelen, hiszen az adózás alapja az önbe­vallás, a hatóságnak pedig nemigen van ka­pacitása azt ellenőrizni. Az egyetlen megol­dás a könyvelő funkciókat is ellátó pénztár­gépek használatának elrendelése - vélték a pénzügy gazdái. A törvényalkotók, hogy könnyítsenek a vállalkozók terhein, s ne zsebből kelljen ne­kik megvásárolni a 70 ezer forint körüli áron kapható gépeket létrehozták a Pénztárgép­technikai Bizottságot Ez döntött arról, hogy mely géptípusok nyugtáit fogadják el hiteles­nek, azok a vállalkozók pedig, akik ilyen gé­peket vesznek bizonyos összeghatárig le­vonhatják a beszerzési árat a fizetendő for­galmi adójukból. Minden a parlamentre tartozik? A nyugtarendelet bírálói - leginkább az érintett vállalkozók - elsősorban azt sérelme­zik, hogy őket adócsalással vádolják - jogta­lanul. Szerintük a láthatatlan jövedelmeket nem a bejegyzett ipari, kereskedelmi tevé­kenységet folytatóknál kell keresni. Az előbbi megállapítást pro és kontra nehéz minősíteni, mindenesetre a jelenlegi bevallott kereske­dői és kisiparosi bevételek arra utalnak, hogy a vállalkozói réteg több mint kétharmada a létminimum közelében vagy az alatt él. Amit a köznapi tapasztalat nem igazán támaszt alá... tériumi államtitkár-helyettes az MTI-nek, a budaörsi hajléktalanokkal foglalkozó orszá­gos tanácskozás alkalmával adott nyilatko­zatában. - A stáb - mondta az államtitkár-he­lyettes - egy átfogó programot dolgoz majd ki, amely a becslések szerint a már 100 ezer­nyi hajléktalan lakos elhelyezésével, az in­gyenkonyhák hálózatának kialakításával, a munkanélküliek, illetve családjaik szociális kérdéseivel, és más országokból hazánkba érkező menekülteket érintő, jelenleg még tisztázatlan jogi, szociális problémákkal fog­lalkozik majd. A stáb azelképzelés szerint fel­tárja majd azokat a finanszírozási lehetősé­geket, amelyek e feszitő gondok megoldását felgyorsíthatják. így például külön szociális alap életre hívására tesznek majd javaslatot a kormányzatnak, ez az alap többi között a szo­ciálpolitikával kapcsolatos vállalkozások anyagi hátterét teremtheti meg. Fontos része a programnak a foglalkoztatási rehabilitáció megszervezése, megfelelően szabályozott keretek kidolgozása. A piacgazdaság felé haladva ugyanis a vállalati szociálpolitika mindinkább meggyengül, a termelőegysé­gek a teljes értékű munkaerő foglalkoztatá­sára rendezkednek be, így pedig a szociáli­san hátrányos helyzetűek - a többi között az állami gondozásból kikerült fiatalok, vagy a börtönből szabadult emberek - elhelyezke­dése gyakran kilátástalan, nem beszélve az egészségük miatt hátrányos helyzetű száz­ezrekről, közöttük a rokkantakról. Olyan ösz­tönzőrendszer kidolgozására van szükség, amely érdekeltté teszi a vállalatokat hogy megfelelő munkaalkalmat teremtsenek e ré­tegeknek.- Atársadalom perifériájára szorult növek­vő tömegek megkapaszkodásának elősegí­tése, a szociális háló kifeszitése természete­sen az eddigieknél nagyobb anyagi áldoza­tokat követel, s az egész lakosságtól na­gyobb türelmet megértést toleranciát kíván - szögezte le Zám Mária -, mindezek mellett olyan szakembergárdára is szükség van, amely az elesett emberek problémáinak megoldását hivatásának választja. Erre már vannak biztató lépések, ősszel például több főiskolán indul meg a szociális munkások képzése. Ami pedig a valóban láthatatlan jövedel­meket illeti, abban is csak részben van igazuk a nyugtacsapdába esetteknek, hiszen egy réteg - a seftelők, valutázók, üzérkedők - tör­vénytelenségei nem adnak felmentést egy másik rétegnek hasonló dolgokra. Alapo­sabbnak látszik az a kritika, hogy a nyugtakö­telezettség be bevontak és az alóla mentesí­tettek köre túlságosan is önkényesen van megállapítva. Sokan nem értik, miért a kor­mány feladata eldönteni, melyik üzletben kell, melyikben nem kell könyvelni és számlával igazolni a vásárlást Mi indokolja, hogy ha a lakásomon akármilyen nagy értékű munkát végeztetek, arról nem köteles nyugtát adni a mester, s nem vezet-e korrupcióhoz, hogy egyedi kivételezési lehetőségek, egyedi mentességek kérhetők az adóhatóságnál. Reménysugár a vevőnek A nyugtaügy nemzetgazdasági összefüg­géseit ismerők szerint még nem biztos, hogy ez olyan jó üzlet lesz a költségvetésnek. A kedvezményes pénztárgépvásárlás lehető­ségével ugyanis sok állami és szövetkezeti üzlet is élni fog, hiszen ezt 1995-ig az állam­kassza terhére tehetik. Egyes becslések sze­rint az eltitkolt bevételek napvilágra kerülésé­ből remélt mintegy 10-15 milliárd forint 6-8 milliárdos többlet adóbevételt jelent A másik oldalon azonban máris mintegy 5 milliárd fo­rintos fix kiadás áll, ennyi kell a várhatóan mintegy 60-80 ezer igényelt pénztárgéphez. Szó, ami szó, ha ez így igaz, valóban nem so­kat nyer a költségvetés. A nyugtaügynek van még egy, kevéssé fe­szegetett összefüggése. A fogyasztói érdek- védelem szemmel láthatóan mindinkább hát­térbe szorul, a szabad piac a lakosság nagy tömegei számára egyelőre szabad rablás­ként jelenik meg. A kötelező nyugtaadás né­mi reménysugár, hiszen amiről papírt kell ad­ni, azt talán mégsem lehet bármennyiért adni. Ugyanakkor talán szerencsésebb lett volna, ha a számlaadás szabályozásába jobban bevonják a magánvállalkozók érdekvédelmi szerveit is. Egy sor ma vitatott kérdés - pél­dául a mentesítések dolga, - szélesebb körű egyetértéssel rendeződött volna, s a kiske­reskedők, kisiparosok saját szervezeteik közreműködése révén ma inkább maguké­nak éreznék a végeredményben közérdeket szolgáló intézkedést P. É. „Városi tanács elnökének, városi tanács műszaki osztálya veze­tőjének Szekszárd Alulírott Szekszárd, Allende utcai la­kók az alábbi panasszal élünk: Az Allende és Alisca utca közötti be­építetlen területen kb. egy hete építési munkálatok kezdődtek. Az ittlakók egyi­ke sem bír hiteles információval arróí, hogy valójában milyen építkezés folyik. Állítólag egy élelmiszerüzlet, valamint te­raszos cukrászda, vagy presszó készül. Hangsúlyozzuk, hogy az élelmiszerüzlet ellen semmi kifogásunk, hiszen egy kis bolt jelenleg is működik itt, másfelől igen kívánatos a környék kereskedelmi ellá­tottsága szempontjából, mert a közelben csak a Baktai ABC található. Ugyanakkor a tervezett cukrászdához hasonló ven­déglátóegység néhány száz méteres körzetben több is található (Krokodil ven­déglő, Lépcső presszó, Baktai borozó). Sérelmezzük, hogy a munkálatok megkezdéséről és egyáltalán a tervezett beruházásról egyetlen környékbeli la­kost sem értesítettek, holott a már kiásott alapok a telekhtárainktól kb. 10-15 mé­terre készültek. Nem értünk egyet a ter­vezett cukrászda létesítésével. Semmifé­le garanciát nem látunk arra nézve, hogy a presszónak, cukrászdának induló be­ruházás a későbbiekben zenés mulató­hellyé, diszkóvá ne válhatna, tönkretéve az itt lakó több száz ember eddigi nyugal­mát. Nem látjuk megoldottnak a létesí­tendő vendéglátóipari egység parkolási lehetőségét, az áruszállítás lebonyolítá­sát. Ha mindez a 4,5 méter széles, egyirá­nyú Allende utcán történik, akkor kaoti­kus állapotok elé nézünk. Ugyancsak a minimális tájkoztatás nélkül a létesítendő egység vízellátását ugyanarra a vezeték­re kötve oldják meg, amelyről az egész utca kapja a vizet. Az amúgy is gyenge víznyomást ez ugyancsak hátrányosan befolyásolhatja. A szóban forgó terület az Alisca utcai négyemeletes lakóházak felvonulási te­rülete volt. A környék lakosságának a te­rület rendezésére, hasznosítására irá­nyuló bármiféle javaslata, kezdeménye­zése kudarcba fulladt (park kialakítása, garázsépítés stb.). Az elutasítás indoka mindig az volt, hogy a terület alatt csövek vannak, emiatt semmiféle építkezést nem lehet itt végezni. Legjobb tudomásunk szerint a város rendezési tervében a leg­utóbbi időkig a területre parképítés, ját­szótér volt tervezve. így érthetetlen szá­munkra, hogy a parkokban, zöldterüle­Az önkormányzati választójogi törvény megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok vé­delmére. Hazánkban vannak olyan települések, amelyek lakosságának többségét a nemzeti, etnikai kisebbségek alkotják. Ezeken a településeken természetszerű­leg az önkormányzati képviselők többsé­ge közülük kerül ki. Gondot okozhat vi­szont, ha egy-egy településen a nemzeti és etnikai kisebbségi csoportokhoz tar­tozó választópolgárok olyan szétszórtan élnek, hogy emiatt viszonylag egységes egyéni választókerület nem alakítható ki. A törvény lehetőséget teremt arra, hogy ilyen esetekben - a kislistás, illetve listás tekben igen szegény városunkban egy környezetünket védő, szépítő megoldás helyett újabb vendéglátóipari egység épül. Az építkezés álláspontunk szerint jogi szempontból is támadható... (Itt hivatko­zás olvasható néhány vonatkozó jogsza­bályra. A szerk.). Mindezekhez képest a rendezési terv ilyen irányú módosításáról tanácsta­gunknak sincs tudomása, másfelől nem értjük, hogy az engedélyezési eljárás so­rán ki és milyen szempontok alapján mérlegelte jogos érdekeinket, vélemé­nyünk kikérése nélkül. Fentiek alapján elsődlegesen kérjük, hogy az építésügyi hatóság folytassa le a hatósági ellenőrzést és rendelje el a cuk­rászda kivitelezésének leállítását. Má­sodlagosan az építkezéssel kapcsolat­ban hiteles, érdemi tájékoztatást kérünk. Szekszárd, 1990. augusztus 2. Tisztelettel: (8 aláírás)’’ „Nem értem, hogy miért támadnak”- Egy esztétikus, csendes cukrászdát szeretnénk itt kialakítani, amely nem hi­szem, hogy zavarná a környéken lakók nyugalmát - mondja Imreh Koppány, az újdonsült, fiatal vállalkozó. Tavaly érett­ségizett, nem vették fel a tanítóképzőre, érettségivel pedig ma lehetetlen állást ta­lálni. Elvégezte a Kisosz magánkereske­dői tanfolyamát, felvette az újrakezdési kölcsönt és vállalkozói hitelt is, több mint egymillió forint adóssággal vágott bele a kockázatos vállalkozásba.- A szó valódi értelmében cukrászda lesz ez, ahol süteményeket, fagylaltot, üdítőitalt lehet fogyasztani. Szeszes italt egyáltalán nem fogunk árusítani. Egye­sek azt terjesztik az utcában, hogy zenés presszó, diszkó lesz itt, ebből pedig egy szó sem igaz. Az viszont igaz, hogyha vették volna az ittlakók a fáradságot és megkérdezik tőlünk, akik nap mint nap itt dolgozunk, hogy mi készül, akkor elke­rülhettük volna a félreértéseket. Több mint tíz éve fekszik kihasználatlanul ez a nagy, gazos terület a két utca között. Úgy látszik, ez a látvány nem zavarja a lakó­kat, mert senki sem szánta rá magát, hogy lekaszálja a gazt, parkosítsa, vagy bármilyen módon rendbe tegye egy ki­csit a vigasztalan látványt nyújtó terüle­tet. szavazás révén - kevesebb szavazat- számmal is mandátumhoz jussanak kép­viselőjelöltjeik. Listát nemzetiségi, ki­sebbségi szervezetek önállóan vagy kö­zösen indíthatnak. A települések egyéni választókerületeiből a nemzetiséghez, kisebbséghez tartozó jelöltek kisebbsé­genként egy független listán is indulhat­nak. A nemzeti és etnikai kisebbségi jelölt­nek ajánlott személy az ajánlóív megnyi­tásakor bejelenti, hogy ilyen minőségé­ben indul - ezt a szavazólapon is ki kell írni a szavazólapra. A jelöltet állító nem­zeti és etnikai szervezet, kisebbség nevét saját anyanyelvén is fel kell tüntetni a szavazólapon. Mi most összefogtunk néhányan, hogy ezt megtegyük és felépítjük itt a város egyik legszebb üzletsorát a mostani csúf barakkok helyett. Úgy gondolom, hogy ez a lakosság érdeke is, hiszen az ellá­tást javítja, ezért nem értem, hogy miért támadnak bennünket. Zádor Andrással, aki az élelmiszerbolt tulajdonosa, saját költségünkön elkészíttettük a terület ren­dezési tervét, csak ez százezer forintba került. Rácz Zoltán kiváló építész tervezte a három, egymáshoz kapcsolódó épüle­tet, amelyek tökéletesen illeszkednek a környezetbe, nem zavarják a kilátást és biztos, hogy sokat javítanak majd a kör­nyéken esztétikai szempontból is. Utat föntről építünk majd, a forgalmas Alisca utcából, tehát nem az Allende utcában nő meg a forgalom. Lesz parkoló, térburko­lat, díszkút, hársfasor és egyéb növény­zet telepítése, amely kellemessé teszi majd az eddig elhanyagolt környezetet. Úgy tudom, hogy a három üzlet mellett játszóteret alakít ki a tanács és egy sport­egyesület is jelentkezett, hogy két tenisz­pályát létesít. Az a véleményem, hogy nem félni kellene alaptalanul az új üzle­tektől és hadakozni ellenük, hanem örül­ni, hogy végre rendbe teszi valaki ezt a régóta elvadult területet és javítja a kör­nyék ellátását is. A tanács is a lakosság érdekeit nézte- Én sem értem az emberek tiltakozá­sát - közli Balázs Csaba, a városi tanács műszaki osztályának vezetője - hiszen ők látják majd hasznát az új üzletnek. Olyan tevékenységre nem is adtunk vol­na engedélyt, amely a nyugalmat zavar­ná. Most is van ott két ronda barakk, az ott dolgozó kereskedők és egy új vál­lalkozó keresett meg bennünket szolgál­tatásbővítési igényével. Mi azonban nem mentünk bele abba, hogy a meglevő épületeket toldozgassák, legyen akkor már egy nívós, esztétikus üzletsor és a régieket bontsák le! Ebben meg is tud­tunk egyezni a vállalkozókkal és úgy gondolom, hogy ez mindenki javát szol­gálja. Ismerem a terveket és nyugodtan mondhatom, hogy nagyon szép üzletek lesznek. Az elképzelések szerint lesz még ott egy játszótér és vállalkozás kere­tében teniszpálya is. Ha kell, a tanács is segít, hogy véglegesen rendeződhessen az egész terület sorsa. Ha az úgynevezett kislistás választá­sokon vagy a kisebbségi független listán a kisebbségi jelöltek egyike sem szerez mandátumot, akkor meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal man­dátumhoz jutott jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadával. Ilyen eset­ben kisebbségi jelöltként mandátumhoz jut az a jelölt, aki ezt a kétharmados sza­vazatszámot eléri. Azonos kisebbséghez tartozó több jelölt közül csak a legtöbb szavazat birtokosa jut mandátumhoz. Ezekben az esetekben az ily módon el­nyert mandátummal megnövekszik a tele­pülés képviselőtestületének egyébként törvényben meghatározott létszáma. (MTI) Százmilliárdot eltitkolnak Nincs nyugalom a nyugtaadás körül A nemzeti és etnikai kisebbségek Önkormányzati választások A lebontásra ítélt régi üzletek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom