Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-03 / 76. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 3. Mi van az áremelés hátterében? (Folytatás az 1. oldalról.) Amint az közismert, meglehetősen szűkre szabott kényszerpályán mozogtunk a költségvetés elfogadásakor: a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd forintos deficithez kötötte a vele való megállapodást, amihez viszont a külföldi bankok kötötték a magyar gazdaságnak adott további hiteleket. Égetően szükségünk volt tehát a deficit leszorítására - de nem csupán az IMF diktátuma okán. A költségvetési deficit ugyanis általában azt jelenti, hogy a kiadások összege nagyobb, mint a bevételeké. A különbség pedig jellegzetesen két módon finanszírozható: vagy az ország belső megtakarításaiból, vagy a külföldi eladósodás növeléséből. Miután azonban nálunk sem a gazdálkodók sem a lakosság megtakarítási halandósága nem elegendő ehhez, az eladósodás jelentős növelésének terheit viszont az ország nem tudja elviselni, az IMF követelései nélkül sem tehettünk egyebet: muszáj volt minél kisebbre szoritani a deficitet. Az élet azonban ezúttal is túlhaladt a terveken. Hosszú évek tapasztalata, hogy a tervezett hiányt rendre túlléptük: míg a bevételek szükebben csordogáltak, a mindig jó előre elköltött kiadások rendre túlszárnyalták az elképzeléseket. Nem történt ez másképp most sem - bár az első negyedévben még tartottuk a megállapodásban rögzített értéket, az első négy hónapban már jóval meghaladtuk. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy intézkedések híján az év végére akár meg is duplázódhat a deficit, egyes szakemberek 50-60 milliárd forintra is becsülik a várható hiányt. Ami viszont az IMF-megállapodás felborítását jelenthetné. Ilyen rövid távon viszont rendkívül szűk a költségvetés mozgástere. A bevételek elsősorban az áremelések révén növelhetők, így ugyanis több adó jut a költségvetés kasszájába. A számítások szerint a benzin és a gázolaj árának emelése 6 illetve 3 milliárd forintos többletet jelent De növeli a bevételeket - mintegy 2 milliárd forinttal - az is, hogy szűkül a vállalkozási nyereségadó-kedvezményben részesülők köre, s mintegy 4 milliárd forintot jelent, hogy az állami vagyon utáni osztalék 18-ról 25 százalékra nő. A költségvetési egyensúly javításának további lehetőségei a kiadási oldalon lelhetők fel. Itt az egyik legnagyobb tétel a mezőgazdasági exporttámogatás 2,7 milliárdos csökkentése. A szocialista kivitelt nem, csak a konvertibilis exportot érintő intézkedés azonban nem csupán a költségvetési egyensúlyt javítja, de a hazai piacot védő szerepe is van. A támogatások révén ugyanis a gabonaexport olyan jövedelmező, hogy a termelők a felesleget szívesen viszik exportra. Holott a belföldi piac számára az volna a kedvező, ha itthon alakulna ki túlkínálat, ami szabályozni tudná az árakat. A gabonaexport extrajövedelmének 80 százalékos elvonása fontos lépés lehet ebben. Ezenkívül csökken a költségvetési intézmények támogatása, a központi műszaki fejlesztésre jutó támogatás, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatása, stb. Ossszességében a fenti intézkedések révén 27,7 milliárd forinttal javítják a költségvetés pozícióit Az áremelések, valamint a támogatáscsökkentések inflációs hatásainak legalább részbeni ellensúlyozására 2,5 milliárd forintot fordítanak A gazdaság tányéraknái Mindez ugyanakkor még nem elég a kormány programjában szereplő vállalkozásélénkítésre, szociálpolitikára, az önkormányzatok anyagi alapjainak megteremtésére. Ezért még a nyáron további intézkePárthír Fidesz Új iroda A Fidesz Tolna Megyei Szervezete dések is várhatók amelyek azonban - mind a kormány programjának kidolgozói több alkalommal is hangsúlyozták nem járhatnak áremeléssel. Bár ez majdhogynem teljesíthetetlen kívánság, reménykedhetünk hogy így lesz Ha a most meghirdetett program teljesül, azaz sikerül tartani a tervezett költségvetési deficitet, nem kis akadályon jut át az új kormány. A gazdaságirányítás igazi vizsgája azonban mégsem ez lesz Az igazi próbatétel ugyanis az, hogy sikerül-e elkerülni a hasonló problémák újratermelését, sikerül-e olyan válságkezelési módszereket találni, amelyek révén jövőre már biztonságosabban megalapozható a költségvetés. A kérdést nem könnyű megválaszolni, már csak azért is, mert igen sok a bizonytalansági tényező, gazdaságunk helyzetében rejlik néhány tányérakna. Ilyen például a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok alakulása. Az egyre nehezebb helyzetben levő Szovjetuniótól függ energiaellátásunk s számos vállalatunk piaca. Sok bizonytalanságot rejt a dollárelszámolásra való áttérés is, ami hosszú távon igen előnyösnek ígérkezik ugyan, rövid távon azonban alighanem inkább a hátrányait fogjuk érezni. Bizonytalan a sokszor megígért, ám eddig még nem konkretizált nyugati segítség is, s egyáltalán nem erősíti az amúgyis gyengélkedő, strukturális és pénzügyi gondok sokaságával terhes gazdaságot az a bizonytalanság sem, amit a rendszerváltás okoz a gazdálkodó szervezeteknél. A közigazgatásban a minisztériumok átszervezése okoz elbizonytalanodást, a mezőgazdaságban a földdel kapcsolatos viták az iparban a tulajdonviszonyokkal, a privatizálással kapcsolatos polemizálás, és a menedzserekkel szembeni, sok helyen tapasztalható ellenérzés okoz olyan gondokat, amelyekkel meg kell küzdeni a gazdaság stabilizálása érdekében. Úton a piacgazdaság felé Az a gyorsprogram, amelyet a kormány meghirdetett, s amely már csak a parlament jóváhagyására vár, sok biztató elemet tartalmaz A sorbanállások megszüntetése, a „kemény mag” ellen a felszámolási eljárás megindítása, a kisvállalatok megvédelmezése, a követelés-megelőlegezési alap, az Állami Vagyonügynökség révén mintegy 20 sikeres vállalat privatizálása, az Egzisztencia-bank a szervezeti decentralizálást megindító programcsomag jó alapot adhat arra, hogy a gazdaság meginduljon egy, a mainál jobban működő piacgazdaság irányába. Ugyanezt a célt erősíti a nemsokára benyújtandó privatizációs törvény, valamint a készülő verseny- törvény is. Mindezek szükséges, de még nem elégséges feltételei annak hogy a jövőben elkerülhető legyen a költségvetéssel kapcsolatos folytonos tűzoltás. Ahhoz ugyanis még a tulajdonviszonyok törvényi rendezésén túl olyan kérdéseket kell parlamenti szinten tisztázni, mint a leendő önkormányzatok anyagi alapjai, azok adózási lehetőségei, ezzel összefüggésben a költségvetés szerepének változása. Mire terjedjen ki az állami költségvetés, honnan szerezheti bevételeit milyen mértékben és milyen célokat szükséges támogatnia - egyszóval egy költségvetési, államháztartási reform keretében új elveket kell lefektetni a képződő jövedelmeknek az állam, az önkormányzatok a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti megosztására. Ennek eldöntése, az összes érdekelt támogatásával való törvénybe iktatása vihet le bennünket arról a kényszerpályáról, amely az eleve bizonytalanul tervezett, állandóan felboruló költségvetést újabb és újabb áremelésekkel, s nemegyszer már a gazdaság normális működését is nehezítő támogatáscsökkentésekkel képes csak egyensúlyba hozni. K. J. 1990. július 5-től a szekszárdi Beze- rédj u. 2. szám alatt (saroképület emeletén) található új irodájába költözik. A szövetségbe való belépéssel és a szövetség munkájával kapcsolatos kérdésekről minden érdeklődőt tájékoztatunk. Fidesz Visszhang Ki hatalmazta fel az MDF-et?! A megyei tanács legutóbbi, 1990. június 29-i ülésén napirendi pont volt a Megyei Ifjúsági Alapítvány kérdése is. Az ülésen a Fidesz nem tartotta szükségesnek részvételét, mert nem akart asszisztálni Mátyás „úr-elvtárs” korkedvezményes nyugdíjaztatásához, hiszen itt érdemi beleszólási és szavazati jogunk nincs. Az Ifjúsági Alapítvánnyal kapcsolatban a Fidesz már többször állást foglalt. Az előzetes, nyilvános tárgyalásokon az MDF nem vett részt, az IDF képviselői is csak az utolsó megbeszélésre jöttek el, ahol egyetértettek az alapítvány módosított változatával. Ezért felháborítónak tartjuk, hogy az MDF képviselői a Fidesz nevében is nyilatkoztak, amikor nekünk sem ellenvetési, sem egyetértési lehetőségünk nem volt. Dr. Dávid Ibolya és Szögi Béla önként magára vállalt szócső szerepét nem tartjuk etikusnak! Ezúton szeretnénk felhívni minden megyei politikai és egyéb szervezet figyelmét, hogy előzetes tárgyalások nélkül a Fidesz nevét ne használják fel önálló véleményük közlésére! Fidesz Tolna Megyei Szervezete SZKP-kongresszus A kelet-európai újságírók kellemetlen meglepetése A legfőbb szovjet pártfórum a korábbi gyakorlattól eltérve külön elszámoltatja a Politikai Bizottság tagjait és póttagjait, a KB titkárait is. Az SZKP XXVIII. kongresz- szusának résztvevői egyúttal úgy döntöttek, hogy a tanácskozás 10 napig fog tartani. Ez utóbbi elhatározást némileg megkérdőjelezi, hogy mára hétfő délelőtti napi- és ügyrendi vita is jócskán elhúzódott. A több mint kétórásra nyúlt egyeztetések miatt Mihail Gorbacsov az eredeti programtól eltérve csak a délelőtti szünet után foghatott hozzá főtitkári beszámolójához. Bár az első ülésen lényegét tekintve ügyrendi kérdésekről volt szó, a hozzászólások már előrevetítették a kemény politikai összecsapások árnyékát. Az egyik küldött nyíltan támadva az Oroszországi Kommunista Párt múlt héten megválasztott új első titkárát, kijelentette: a döntés nem válik sem a párt, sem az oroszországi kongresszus résztvevőinek dicsőségére. Közölte egyúttal azt is, hogy a párttagság tekintélyes része állítólag nem ért egyet a választással, s ez veszélyezteti a párt reformját. Ugyanez a hozzászóló javasolta, hogy a kongresszust két szakaszban bonyolítsák le, s közben tartsanak referendumot a párttagság körében a napirenden szereplő kérdésekről, így a beszámolókról és a párt programdokumentumairól. Ezt az indítványt azonban a kongresszus elvetette. A pártfórum hat munkacsoportot állított fel az egyes részterületek programjának kidolgozására. Különbizottság foglalkozik majd a párt megújulásának, reformjának kérdésével, az ideológiával, a társadalmi és politikai szervezetekhez való viszonnyal, a szociálpolitikával, a nemzetiségi politikával és külpolitikai kérdésekkel. A kongresszus első napjának negatív szenzációja, hogy a Központi Bizottság apparátusa nem engedélyezte a Moszkvában akkreditált kelet-európai tudósítók - korábban már jóváhagyott - részvételét a nyitóülésen. A nyugati tudósítókat ez a lépés nem érintette. Tehát kellemetlen meglepetés érte a térség országainak azon újságíróit, akik az SZKP 28. kongresszusának megnyitását a helyszínről akarták nyomon követni. Még szombaton arról tájékoztatták őket a kongresszusi sajtóközpontban, hogy a „poolba" (az újságírók előre meghatározott csoportjába) felvett újságírók hol és mikor jelenjenek meg. Hétfőn reggel azonban közölték velük a sajtóközpontban, hogy egyikük sem kap belépőt a kongresszus helyszínére. Állítólag minderről az utolsó percekben az SZKP Központi Bizottságának munkatársai döntöttek. Helyettük a kelet- és közép-európai újságoktól általuk meghívott újságírók kaptak bebocsátást a terembe. (A Moszkvában akkreditált nyugati újságírók csoportját ez a döntés nem érintette.) Mint az MTI moszkvai irodáját hétfőn délelőtt tájékoztatták, a magyar sajtó képviseletében egy ember jutott be a helyszínre - állítólag az Új Fórum című folyóirat képviseletében. Ha így igaz, akkor az SZKP KB illetékesei döntésük meghozatalakor vagy nem tudták, hogy a folyóirat május 18-i utolsó számának megjelenésével megszűnt, vagy nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget annak, hogy nem létező lap képviselőjének biztosították a jelenlétét, kirekesztve a munkából a valóban létező orgánumok képviselőit. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) így múlik el a világ dicsősége - juthatna eszünkbe a mondás a múlt heti parlamenti ülés egyik közjátéka láttán. Horn Gyula, volt külügyminiszter emelkedett szólásra, aki a tárgyalt napirend előtt az Országgyűlés munkájával kapcsolatos véleményét - s mint szavaiból kitűnt, lesújtó véleményét - szerette volna megosztani a honatyákkal. A folytatást ismerjük, a képviselők közbeszólásokkal akadályozták tevékenységében Horn Gyulát, akitől a T. Ház elnöke e tárgyban meg is vonta a szót. - Miként értékeli egy hét elteltével a történteket? - kérdeztük a szenvedő félt.- Én abból indultam ki, hogy több képviselőtársam elég hosszasan beszél nem napirendhez tartozó kérdésekről - indokolta szándékát Horn Gyula. - Másrészt a Ház elnöke, Szabad György nemegyszer kérte a képviselőket arra, hogy külön felszólalásokkal lehetőleg ne terheljék az Országgyűlés munkáját. A későbbiekben szándékomban áll valamilyen módon kifejezésre juttatni a kritikámat,-ám nem akarok belesétálni a végtelenbe nyúló napirend előtti felszólalások csapdájába.- Mintha egyre gyakoribb lenne a parlamentben a személyeskedő hangvétel...- Velem együtt nagyon sokan úgy látják, hogy eluralkodott egy destruktív stílus, egymást követik a sértegetések, a lejáratások, köztük a Szocialista Párt lejáratásának a szándéka, főleg az SZDSZ részéről. Ez nem vezet sehova, legfeljebb még jobban elmérgesíti a légkört. amennyiben így haladnak tovább a dolgok, ellentét keletkezhet a nép és a parlamenti SZDSZ-frakció között. A válasszal nem maradt adós Tölgyessy Péter, kifejtve, hogy dr. Torgyán József megnyilatkozásában - s ekkor mintha valamiféle irónia csendült volna ki szavaiból - tekintélyuralmi elemeket vél felfedezni.- Megfontolásra érdemesnek tartja dr. Torgyán József azon megjegyzését, mely szerint megszakadhat a nép és az SZDSZ között a kapcsolat? - érdeklődtünk Tölgyessy Pétertől.- Ezt majd a nép fogja eldönteni a választásokon - jelentette ki az SZDSZ frakciójának vezetője. - S Torgyán úrnak ott csak egy szavazata lesz.- S mit válaszolna annak a képviselőnek, aki szerint ön a nemzet pénzén húzza az időt?- Egyesek mindig úgy fogják érezni, hogy a nemzet pénzén húzzuk az időt, s ha mi nem fogadjuk el az általuk világ- megváltónak tartott javaslatokat, azt szintén nemzetellenes támadásként fogják fel. Erre lehet azt mondani, hogy ez a klasszikus tekintélyuralmi nézet. Tölgyessy és a Fidesz akcióegyeztetésen Főszerepben a nemzet- Időhúzás a nemzet pénzén! - süvített be egy hang a kormánypárt részéről Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetőjének egyik felszólalása alkalmából. Tölgyessy Péter mindenesetre nem zavartatta magát, tovább folytatta kemény kritikáját, amivel egyebek mellett Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét illette. Dr. Torgyán József sem bírta magát tovább türtőztetni, éles hangú expozéban ítélte el Tölgyessy Péter ténykedését, rámutatva többek között arra, hogy A Fidesz-kivonulás elmaradt- Kivonulunk! - hallatszott fel a jelszó a Fidesz padsoraiból a karzatra, miközben Orbán Viktor, a frakció elnöke fáradhatatlanul tartotta kezét, jelezve a Ház elnökének felszólalási szándékát. Ám Szabad György mintha észre se vette volna a jelentkezést, helyette elkezdődött egy szomorú játék a szavazógépekkel.- A magyar parlamentarizmus történetében még nem volt példa az alkotmány Orbán Viktor ilyen durva megsértésének a szándékára - nyilatkozott lapunknak a példátlan esetről Orbán Viktor. - Az MDF nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az önkormányzati törvényhez nem a képviselői szavazatok kétharmadára, hanem ötven százalék plusz egy szavazatára van szükség. Holott az alkotmány világosan leszögezi, hogy ez kétharmados törvény. Ugyanakkor véleményem szerint a házelnök mindent elkövetett annak érdekében, hogy ne fejthessem ki álláspontomat ezzel kapcsolatban. Tíz percig tartottam a kezem türelmesen, de nem kaptam szót, ezért fontolgattuk a kivonulást.- Miként lehetne rendezni ezt a kínos ügyet?- Az MDF-nek be kell ismernie, hogy amit mond, az alkotmánysértő, Szabad Györgynek pedig be kell látnia, hogy megsértette a házszabályt. Jellegzetesen határozott „orbánvikto- ri” vélemény. A történethez még hozzátartozik, hogy Szabad György a szünet után megindokolta cselekedeteit, s beszéde befejeztével kisebbfajta rokonszenvtüntetésnek is beillő tapsot kapott. Mármint a kormánypárt részéről... A parlamenti összeállításokat készítették: Gottvald Károly és Szeri Árpád. Horn Gyula
