Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-06 / 79. szám
2 Képújság 1990. július 6. Urnákhoz: július 29-én „Az előkészületeket megtettük, megtesszük” Meghalt Kádár János, oda afz) iQazság I J hamisság* ___________*(a nem kívánt rész törtejdd) _______ ( Folytatás az 1. oldalról.) Választással kapcsolatban íratlan szabály az egész világon, hogy a nagy szabadságolások idején, amikor választók és a választást lebonyolítók éves fáradalmaikat pihenik, majdnem reménytelen eredményre számítani. Ám az önkormányzati választásokat nem célszerű szeptembernél tovább halogatni, márpedig a törvény szerint előtte és utána hatvan napon belül nem tartható népszavazás. A népszavazást tehát vagy nyáron, vagy decemberben lehet megtartani. A kormánykoalíció a júliusi időpont mellett foglalt állást. Legfőbb érvük, hogy a politikai stabilizáció megköveteli a köztársasági elnök választásának rendezését. Csak remélhető: nem politikai kisszerű- ség vezérli őket abban, hogy politikai holtidényre tették a nép „kikérdezését”. A népszavazást lebonyolító appará(Folytatás az 1. oldalról.) A „tőkés csúcsok" résztvevői az első időben a megrokkant világgazdaság helyreállításával, a recesszió, a munka- nélküliség, az infláció és egyéb „közellenségek” megrendszabályozásával voltak elfoglalva. Megvitattak politikai kérdéseket is, de ennek a zárónyilatkozatokban nem maradt nyoma. (Ilyen volt a fejlődő országok adósságának vagy a kelet-nyugati kapcsolatoknak majd minden találkozón szereplő ügye, ahol a politikai megfontolások háttérbe szorították a gazdaságiakat.) A világgazdaság stabilizációjával, a nyolcvanas évek elejének fellendülésével már csak idő kérdése volt, mikor jelenik meg nyíltan a politika. 1983-ban tört meg a jég, amikor a williamsburgi csúcson a résztvevők a gazdasági mellett politikai nyilatkozatot is elfogadtak, elismerve az Egyesült Államok vezető szerepét. Ettől kezdve a politika hivatalosan is napirenden van. 1985 óta Mihail Gorbacsov feltűnése és a Szovjetunió politikájának átalakulása (kivonulás Afganisztánból, INF-szer- ződés, belső demokratizálás) megváltoztatta a világpolitikát és az értekezletek hangulatát is. Az enyhülés egyben azt is lehetővé tette, hogy a résztvevők lassan, de biztosan megkérdőjelezzék a költség- vetési deficitjének terhei alatt roskadozó Egyesült Államok hegemóniáját és több kérdésben is szembeszálljanak az amerikai politikával. (Folytatás az 1. oldalról.) Tölgyessy Péter (SZDSZ) ezt a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, sőt kifejezetten alkotmányellenesnek minősítette, ha a piacgazdaságban ennyire mélyen beavatkoznak egy-egy cég „magánügyeibe”. Halász István (MPF) ezzel szemben azt javasolta - s ezt Tölgyessy Péter is támogatta -, hogy külföldi példákhoz hasonlóan illesse meg a képviselőket mandátumuk lejárta után legalább féléves végkielégítés. Az is elhangzott, hogy a honatyák több országban nyugdíjba vonulhatnak ha lejár a mandátumuk deezttöbbenamai magyar viszonyok között kivitelezhetetlennek ítélték A részletes vitában jó néhányan kifogásolták hogy a törvényjavaslat túlságosan általánosan fogalmaz a felelősségre vonást illetően. Végül úgy módosították a szöveget hogy ha a képviselő becsületsértést rágalmazást követ el az Országgyűlésen vagy valamelyik bizottsági ülésen, erre az esetre nem vonatkozik az a kitétusnak mindenesetre feladták a leckét. Az idő szűkössége miatt a megyei választási iroda máris munkához látott. Erről kértünk tájékoztatást dr. Farkas Lászlótól, a megyei tanács vb-titkárától, aki a választási iroda vezetője.- A tanácsok - tanácsi dolgozók - mindent megtesznek a sikeres lebonyolítás érdekében, annak ellenére, hogy közülük is sokan szabadságon lesznek. A népszavazást Tolna megyében mégsem veszélyezteti semmi. Az előkészületeket megtettük illetve folyamatosan megtesszük. A névjegyzékek aktualizálása az országgyűlési választások alapján máris megtörtént. Július 10-én megyei tisztségviselői értekezletet tartunk, amelyen áttekintjük a legfontosabb teendőket, hiszen kötnek bennünket a belügyminiszter által meghatározott határidők. Július 16-ig kell a szavazatszámláló bizottságoA tavalyi, sorrendben 15. találkozón a francia forradalom 200. évfordulóját ünneplő Párizsban a Hetek mintha kicsit kifújták volna magukat: a töretlenül folytatódó konjunktúra és a politikai enyhülés légkörében főként gazdasági témákról volt szó és a résztvevők annyira egyetértettek, hogy a találkozó vita nélkül, a tervezettnél korábban ért véget. A találkozót levélben üdvözölte Mihail Gorbacsov, ezzel a Szovjetunió először lépett a Hetekkel hivatalos kapcsolatba, noha a felajánlott együttműködést azok udvariasan bár, de elhárították. A párizsi találkozó számunkra legfontosabb eredményeként a Hetek megkülönböztetett segélyt helyeztek kilátásba a reformok útján (akkor) legtovább előrehaladt két kelet-európai ország, Lengyelország és Magyarország számára. A végrehajtással és a segélyek összehangolásával az Európai Közösségek Bizottságát bízták meg; ebből nőtt ki a PHARE- program, amelyet ma már a többi volt szocialista országra is ki akarnak terjeszteni. Az idei, Houstonba tervezett csúcstalálkozó már korántsem ígérkezik ennyire békésnek, hiszen az elmúlt év olyan változásokat hozott, amelyekre a Heteknek reagálniuk kell, és véleményük igencsak megoszlik. Szó lesz az EGK tagjait foglalkoztató német gazdasági és politikai unióról, az egységes Németország NATO-tagságáról, a kommunizmust maguk mögött hagyó kelet-európai orszátel, miszerint: „a mentelmi jog alapján a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre”. A törvényjavaslat a képviselői tisztség összeférhetetlenségéről is rendelkezik. Eszerint nem lehet képviselő például a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevő- szék hivatali szervezetének dolgozója, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, az Állami Vagyonügynökség, ügyvezető igazgatója. Külön paragrafus rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés elnöke és alelnöke nem folytathat más kereső foglalkozást s egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá esőket kivéve - nem fogadhat el díjazást Az országgyűlési képviselők tiszteletdijáról, s az őket.megillető egyéb juttatásokról külön törvényjavaslat készült Eszerint a képviselőket megillető alapdij a mindenkori miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg. kát kiegészíteni, 20-ig pedig értesíteni a népszámlálás elrendeléséről, a szavazás helyéről a választópolgárokat.- Hogyan történik az értesítés?- A választók ezúttal nem kapnak kopogtatócédulát. A legfontosabb információkat plakátokon teszik közzé. A választók nyilvántartását július 20-ig kell közszemlére tenni. Kifogásokkal a tanácsok vb-titkáraihoz lehet fordulni július 25-ig. Általában a szavazóhelyiségeket ott állítják fel, ahol az országgyűlésiképviselőválasztások alkalmával. A szavazáshoz szükséges nyomtatványokról a belügyminisztérium központilag gondoskodik.- Hogyan szavazhat az, aki a választás napján nem tartózkodik állandó lakhelyén?- Természetesen szavazhat az országban bárhol, ha a választást megelőző napig igazolást kér az illetékes tanácstól. PUSKÁS IMRE gok jövőjéről, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról, a Kínához való viszonyról, a fejlődő országok adósságáról. Végletesen megosztja a résztvevőket, hogy kell-e segíteni a csőd szélén álló szovjet gazdaságon és személy szerint Mihail Gorbacsovon. Az EGK dublini csúcstalálkozóján a Tizenkettek (Thatcher asszony fenntartásai ellenére) Kohl és Mitterrand nyomására a segély mellett álltak ki. A kérdés csak az: képesek-e meggyőzni igazukról az amerikai vezetést, amely több ízben és igen határozottan ellenezte a tervet. A Busch elnök hátországában, Houstonban várhatóan heves viták után megszülető döntések a világ (és a Szovjetunió) sorsát is jelentősen befolyásolhatják. Az eddig megrendezett tőkés csúcstalálkozók: 1. Rambouillet, 1975. november 15-17. 2. San Juan (Puerto Rico), 1976. június 27-28. 3. London, 1977. május 7-8. 4. Bonn, 1978. július 16-17. 5. Tokió, 1979. június 28-29. 6. Velence, 1980. június 22-23. 7. Ottawa, 1981. július 20-21. 8. Versailles, 1982. június 4-6. 9. Williamsburg, 1983. május 29-30. 10. London, 1984. június 8-9. 11. Borin, 1985. május 2-4. 12. Tokió, 1986. május 4-6. 13. Velence, 1987. június 8-10. 14. Torontó, 1988. június 19-21. 15. Párizs, 1989. július 14-16. Albán állampolgárok a tiranai magyar nagykövetségen Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy csütörtökön reggel újabb két albán állampolgár - egy férfi és egy nő - jutott be a Magyar Köztársaság tiranai nagykövetségének területére, ahol így már hatan (későbbi hírek szerint még többen) várnak ügyük rendezésére. Az albán illetékesekkel folynak az egyeztető tárgyalások (az érintett nagykövetségek közösen is fellépnek), de új fejleményről a szóvivő nem tudott beszámolni. Elmondta ugyanakkor, hogy a Magyar Vöröskereszt egységcsomagokat juttat el a magyar nagykövetségen tartózkodó albán állampolgároknak. Róla alkotott mostani véleményemet - amit még átgyúrhatnak az évek és a felbukkanó tények - G. fogalmazta meg legpontosabban: „Abban az időben azt lehetett tenni. Meg kell nézni, hogy mit csinált ő, és mit Ceausescu a saját territóriumán. Kádár a maximumot kihozta Magyarországból.” Igen. Sztálin után, Gorbacsov előtt, Brezsnyev alatt nem volt tanácsos pattogni, és új szelek dagasztotta zászlókat lobogtatni, csak kérni, kuncsorogni, engedményeket kicsikarni. 56-ról vitatkozhatunk. Eddig úgy tűnt: jó húzás volt. Most bebizonyosodni látszik az ellenkezője. Elmúlt, túléltük, pirosbetűs ünneppé nyilvánítottuk. Ennyi most már talán elég is lesz. Nehogy abba a hibába essünk - mint a nagy október, vagy a felszabadítók diadalának hirdetői - hogy fél évszázad elteltével is ugyanazt a dicsőséget zengjük. Egy éve halt meg Kádár János. Tíz-tizenöt esztendeje még, mikor az Ifjúsági Magazin a beatnemzedék legnagyobb alakjának választotta, és azt mondták róla, hogy Mátyás király óta ilyen népszerű vezetője nem volt az országnak, még engesztelhetetlen ellenfelei sem gondolhatták, hgoy ez az esemény, ez a mai nap, ilyen „bizonytalan hangvételű ünnep” lesz. Történt egy s más az elmúlt esztendő(Folytatás az 1. oldalról.) A radikális fellépésre mégis az késztette a helyi tanácsot, hogy a zugárusok tömege immár a legelemibb higiéniai szabályokat sem tartotta be, emiatt kritikussá vált a település közegészségügyi és köztisztasági helyzete. Az árusok közül sokan például a közeli szoborparkot használták WC-nek, a strandot tisztasági fürdőnek, szállásuk pedig autójuk vagy az arborétum gyepszőnyege volt. A Köjál munkatársai elképesztő állapotokat tártak fel. A beköszöntött kánikulában bűzhullámok és légyrajok árasztották el a szállodákat, az üdülő- és nyaralóházakat. A fokozódó járványveszélyre való tekintettel döntöttek a hatóságok a zug piac azonnali beszüntetése mellett. A tanács előzőleg ötnyelvű szórólapon tette közzé az intézkedést, ennek ellenére újabb és újabb kísérletek történtek az illegális árusításra. A hatóságok viszont már elszánták magukat, hogy mindenáron megvédik Harkány közrendjét és ben. Nemes egyszerűséggel nevezhetjük 89-et így is: az év, melyben Kelet- Európa feltápászkodott. Nálunk, a korábbi történelmi fordulatoktól eltérően, egyrészt nem hullott vér, másrészt az átkos régi lerombolói már ténykedésük kezdetén is tisztában voltak azzal, hogy a pompás újat is nekik kell felépíteni - s mert senki sem olyan hülye, hogy pluszmunkát szerezzen magának - óvatosabban radíroztak, ökleltek és öklendeztek. (Persze a helyes mértéket nehéz eltalálni: meddig tutyi- mutyiság, s mikortól túlbuzgóság egy- egy cselekedet.) De, visszatérve a kiinduló gondolathoz, Kádár Jánosnak mindenképp elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a térség államai közül legjobb sansszal Magyarország indulhatott a napjainkban kiteljesedő felzárkózási versenyben. (Leszámítva a patronált NDK-t.) A kisemberek közül sokan visszasírják a joviális kádári éveket. A meghurcoltak, mellőzöttek, félreállítottak nyilván másként gondolkodnak. De talán annyit mindannyiunktól megérdemel, hogy ezen a napon felidézzük emlékét, alakját. Felidézzük azt a Kádár Jánost, aki az elmúlt harminc évben közös sorsunk legfőbb kovácsa volt. köztisztaságát. Nagy költséggel feltakari ották és fertőtlenítették a zugpiac területét, ám az erősen szennyezett arborétumban már csak arra futotta erejükből, hogy földréteggel befedjék a bomló szemetet. Szép János tanácselnök elmondta az MTI munkatársának, hogy a határozott intézkedés megosztotta a harkányi polgárokat és pártokat. A többség egyértelműen úgy véli, hogy a pillanatnyi kétes anyagi előnyökért nem szabad kockára tenni Harkány jövőjét. Sajnálatos módon azonban a lakosság egy része - akik közvetlenül vagy közvetve haszonélvezői voltak a kaotikus állapotoknak - aláírás- gyűjtést kezdeményezett, amelynek célja a zugpiac visszaállítása. A tanács azonban nem enged. Azt tervezi, hogy a dinnyeszezon idejére a gyümölcsárusok rendelkezésére bocsátja a területet, vasárnaponként pedig kézműves kirakodóvásárokat rendez meghívott iparosok számára. wr sí ■ i n I ■ MSZMP Ügyelet Az MSZMP Szekszárd várősi koordinációs bizottsága hetenként hétfőn és szerdán, a megyei bizottság pedig pénteken tart ügyeletet Szekszárdon, a Mészáros Lázár u. 35. szám alatt, 15-18 óra között. Kenyeret és... posadát! A lakással nem rendelkező, ám meghittegyüttlétre áhítozó fiatal kubai párok öt pesóval - egy munkás napi átlagbérével - és soksok türelemmel felfegyverkezve néhány órán át boldogok lehetnek egy ággyal és zuhanyzóval felszerelt kis szobában, Havanna egyik posadájában. A posada, vagyis a szerelem háza természetesen csak szükségmegoldás, jobb híján, hiszen a lakáshiány és a szállodák hozzáférhetetlensége miatt a fiataloknak - és idősebbeknek - egyszerűen nincs alkalmuk, hogy a világtól elvonulva találkozhassanak. A főváros nagyobb negyedeinek posadái előtt hosszú sorok kanyarognak: a helyek népszerűsége - a kényszeren túl - abból fakad, hogy a portások nem kérnek személyi igazolványt, még csak nyilvántartásba sem veszik a vendéget. A kétmilliós Havannában „csak” 120 ezer lakás hiányzik, a szálloda csupán a turistáknak megengedhető luxus. Egy szerény hotelszobát külön engedéllyel, hónapokkal előre kell lekötni a nászutasoknak. A három évtizede tartó amerikai gazdasági blokád, s a gazdasági orientáció egy hiánygazdaságként működő térség, Kelet-Európa felé, arra kényszerítették a szigetország lakóit, hogy kiporciózott adagokban, a fogyasztásukat ésszerűsítve éljenek, s kapják meg jussukat a központi marokból. Az, hogy a gépkocsi csakajövő évszázad álma marad, még csak érthető a kubaiaknak. Azt is elfogadják, hogy hiány van mosógépből, vagy a szobában nem áll televízió. De hogy szoba se legyen ? A megértő fiatalok a diákgyűléseken mégsem lakások, csupán újabb posadák építését követelik. Ez a kérés talán teljesíthető: 1959, az első ilyen jellegű létesítmény átadása óta, sorra épülnek a szerelmi szobabéríetek, s a pár órás ágyrajárás talán már rövidesen biztosított lesz a kubai fiataloknak. Tőkés csúcstalálkozó Houstonban Vita az országgyűlési képviselők jogállásáról WESSELY GABOR Felszámolták a harkányi „KGST-piacot”