Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-31 / 100. szám

1990. július 31. Képújság 5 A termőföldtulajdon rendezésének egyes kérdéseiről (Tervezet!) 1. § A törvény hatálya kiterjed arra a termő­földre, amely: a) állami és szövetkezeti tulajdonban van,' b) 1978. március 1. napját követően mezőgazdasági nagyüzem vagyoni hoz­zájárulásaként gazdasági társaság - ki­véve a külföldi részvétellel működő gaz­dasági társaságokat - tulajdonába ke­rült. 2. § E törvény alapján kérelemre termő­föld-tulajdont szerezhet az a belföldi ter­mészetes személy vagy szervezet, aki (amely): a) mezőgazdasági nagyüzem tagja, al­kalmazottja, nyugdíjasa (a továbbiakban együtt: igénylő); b) akinek termőföldtulajdonát 1947. december 31. napját követően- földfelajánlás, vagy- földrendezés, vagy- földmegváltás címén, kivéve az 1967. évi IV. törvény alapján kisajátítási áron megváltott területet, vagy- az 1956-os népfelkeléssel kapcso­latos elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény illetve az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. tör­vény hatálya alá tartoznak, amennyiben termőföldtulajdonukat a semmissé nyil­vánított büntető ítélettel, vagy- kártalanítás nélkül, vagy aránytala­nul alacsony ellenérték fejében állam- igazgatási intézkedéssel, ide nem értve a kisajátítást, és a közút céljára történő igénybevételt vonták le. (A továbbiakban együtt: ere­deti tulajdonos) c) a b) pontban megjelölt tulajdonos örököse (a továbbiakban: örökös) d) azok a mezőgazdasági tevékeny­ség folytatására vagy elősegítésére lét­rejött szervezetek (legeltetési bizottsá­gok, erdöbirtokosságok, tejszövetkeze­tek stb.), amelyek termőföldtulajdonát 1947. december 31 -et követően jogtala­nul vonták el. (A továbbiakban együtt: megszűnt szervezetek.) 3. § (1) Az igénylő (2. § a) pont) az alábbi feltételek megléte esetén - a (2) bekez­désben meghatározott térítés ellenében - szerezhet egy hektár ötezer négyzet- méter tulajdont: a) tagsági viszonya illetőleg munkavi­szonya 1987. decembe 31. napján már fennállt, vagy ezt követően létesítette első tagsági vagy munkaviszonyát, feltéve, ha a tagsági viszony létesítését megelőzően sem állt munkaviszonyban és, b) termőföldtulajdonnal nem rendel­kezik, illetőleg tulajdona az említett mér­téket nem éri el és, c) munkáját túlnyomórészt a mezőgaz­dasági nagyüzem mezőgazdasági alap- tevékenységében végzi, vagy d) munkáját nem, vagy túlnyomórészt nem a mezőgazdasági nagyüzem alapte­vékenységében végzi, de a mezőgazda- sági nagyüzem gazdálkodási területével érintett településen lakik, és kötelezett­séget vállal az igényelt termőföld meg­művelésére. (2) A térítés mértéke a termőföld ka­taszteri tiszta jövedelem (a továbbiak­ban: AK érték) 1000-2500 szorzatának megfelelő forint összege. (3) A (2) bekezdés szerinti térítést a Földművelésügyi Minisztérium által ke­zelt Földvédelmi Alapba kell befizetni. 4. § (1) Az eredeti tulajdonos (2. § b) pont) tulajdonjogát legfeljebb 100 ha termőföld mértékéig térítés és költségmentesen kell visszaállítani. (2) Az eredeti tulajdonostól igénybe vett erdők tulajdonjoga - az erdöbirto- kossági erdők kivételével - nem állítható vissza. Ilyen esetben az igénybe vett erdő AK-értéke kétszeresének megfelelő szántó vagy gyep művelési ágú termőföl­det kell az eredeti tulajdonosnak biztosí­tani az (1) bekezdésben meghatározott mértékig. 5. § (1) Az örökös (2. § c) pont) örökrésze erejéig, de legfeljebb 100 ha mértékig a következő feltételekkel szerezhet termő­földtulajdont: a) mezőgazdasági termelést folytat, vagy kíván folytatni, és b) vállalja az e törvény alapján tulajdo­nába kerülő termőföld hasznosítását, és c) vállalja az öröklési illeték megfizeté­sét. (2) Erdőre vonatkozó igény esetében a 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés szerinti feltételt a mezőgazdasági termelés helye szerinti önkormányzat igazolja. 6. § Megszűnt szervezet (2. § d) pont) csak újjáalakulás esetén kaphatja vissza ko­rábbi, illetve annak megfelelő AK-értékű termőföldtulajdonát. 7.§ (1) Az e törvény alapján benyújtott ter­mőföld iránti igényeket a következő sor­rend szerint kell kielégíteni: a) a mezőgazdasági alaptevékenység­ben dolgozó igénylő; b) az eredeti tulajdonos; c) az örökös; d) a mezőgazdasági alaptevékenység­ben nem dolgozó igénylő; e) megszűnt szervezet; (2) Az (1) bekezdésben foglalt igények kielégítése után fennmaradó termőföld- területből az igénylők ((1) bek. a) és d) pont) a 3. § (1) bekezdésében meghatá­rozott mértéken felül is szerezhetnek tulajdont a 3. § (2) bekezdésében meg­határozott térítés ellenében. (3) Az igények kielégítése után fenn­maradó termőföldek közül a) a mezőgazdasági szövetkezet tulaj­donában levők továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak; b) az állami tulajdonban levők pedig a termőföld fekvése szerint illetékes ön- kormányzat tulajdonába kerülnek. 8. § „A” változat (a 13. § „A” változatának elfogadása esetén) Földtulajdon rendezésére első fokon eljáró hatóságként minden olyan önkor­mányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, Földrendező Bizottságot (a to­vábbiakban: Bizottság) kell alakítani. „B” változat (a 13. § „B” változatának elfogadása esetén) Földtulajdon rendezésére minden olyan önkormányzati egységben, amely­nek területén e törvény hatálya alá tarto­zó termőföld található, Földrendező Bi­zottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell alakítani. 9. § (1) A Bizottság két tagját az igénylők közül, két tagját a helyi önkormányzat tagjai közül a helyi önkormányzat testü­leté választja meg. A Bizottság tagja ezenfelül a helyben legtöbb szavazatot kapott három parla­menti párt által kijelölt egy-egy személy, továbbá a település területén működő le­geltetési társulat elnöke, valamint a tulaj­donrendezéssel érintett mezőgazdasági nagyüzem képviselője. A Bizottság tagját a választó illetve kije­lölő szerv visszahívhatja. (2) A Bizottság titkári teendőit közsé­gekben az önkormányzat - igazgatási szervének vezetője, városokban, főváro­si kerületekben az önkormányzat mező- gazdasági igazgatási feladatokat ellátó igazgatási szervének vezetője látja el. (3) A Bizottság elnökét tagjai közül vá­lasztja meg. (4) A Bizottság ülésén az érintett körze­ti földhivatal képviselője tanácskozási joggal vesz részt.. 10. § A termőföld iránti kérelmet - a 2. §-ban előírt feltételek igazolására alkalmas ok­irat (okiratok) egyidejű csatolásával - a termőföld fekvése szerint illetékes földhi­vatalnál e törvény hatálybalépésétől szá­mított hat hónapon belül lehet előterjesz­tenL 11. § A Földhivatal a beérkezett kérelmeket a 10. §-ban megjelölt határidő lejártát kö­vető 90 napon belül művelési ág és a je­lenlegi tulajdonosok (használók) szerint csoportosítva átadja az igényelt termő­földek fekvése szerinti Bizottságnak. A kérelmek átadásával egyidejűleg közli a termőföld helyrajziszámát, a fekvésének beazonosítására alkalmas egyéb adatot, a művelési ágát, a kataszteri tiszta jöve­delmét (a továbbiakban a termőföldre vonatkozó adatokat) valamint azt is, hogy a tulajdoni részként azt melyik gazdálko­dó szerv, állami költségvetési szerv, vagy társadalmi szervezet területéhez csatol­ták, illetőleg a termőföldet jelenleg tény­legesen ki, milyen jogcímen használja. 12. § (1) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet vezet, és a hatáskörébe tartozó ügyek­ben többségi szavazással dönt. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább a tagok kétharmada részt vesz. (3) Szavazategyenlőség esetén az el­nök szavazata dönt. (4) A Bizottság - az ingatlannyilvántar­tásba való bejegyzésre alkalmas módon - határozattal dönt a visszajuttatott ter­mőföldről, a kérelmező tulajdonhoz való jogosultságáról, a termőföld kiméréséről és ennek költségviseléséről, az esetle­ges beruházásokból és a kataszteri tiszta jövedelem változásából adódó értékkü­lönbség megállapításáról, illetőleg meg­térítéséről, a birtokba adás időpontjáról valamint megállapítja a termőföldért fize­tendő térítést és dönt a kedvezmények­„A” változat A bizottság eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabá­lyai vonatkoznak azzal, hogy a visszajut­tatott termőföld kijelölése ellen fellebbe­zésnek nincs helye. A tulajdonjog visz- szaállltásával kapcsolatos egyéb kérdé­sekben a Bizottság határozatától számí­tott 30 napon belül a megyei (fővárosi) Földrendező Bizottsághoz címzett felleb­bezéssel lehet élni. A megyei (fővárosi) Földrendező Bi­zottság határozatától számított 30 napon belül a termőföld fekvése szerint illetékes Bírósághoz keresettel lehet élni. „B” változat A Bizottság.eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabá­lyai vonatkoznak azzal, hogy a visszajut­tatott termőföld kijelölése ellen fellebbe­zésnek nincs helye. A tulajdonjog visz- szaállitásával kapcsolatos egyéb vitás ügyekben a termőföld fekvése szerint il­letékes bírósághoz keresettel lehet élni. 14. § A beérkezett igényeket az e törvény hatálya alá tartozó termőföldekből kell kielégíteni. A birtokba adás időpontjának meghatározásakor valamint a kijelölés során figyelemmel kell lenni a helyi viszo­nyokra, a kijelölt termőföld művelésének gazdaságosságára továbbá, hogy a ké­relmező tulajdonjoga művelési áganként lehetőleg egy tagban kerüljön kimérésre. 15. § Az e törvény alapján szerzett termőföl­det a tulajdonszerzéstől számított öt évig a föld fekvése szerinti önkormányzat kár­talanítás nélkül önkormányzati tulajdon­ba veheti, amennyiben a tulajdonos - tulajdonosváltozás esetén az új tulajdo­nos - művelési kötelezettségének felszó­lítás ellenére sem tesz eleget. 16. § A bizottsági eljárások befejezéséig az e törvény hatálya alá tartozó termőföldet elidegenítési és terhelési tilalom terheli. 17. § Az e törvény alapján rendezett termő­földeket természetben kell kimérni. 18. § (1) A visszajuttatott termőföldet teher­mentesen kell az eredeti tulajdonosnak visszajuttatni. A terhek rendezése az ad­digi tulajdonos vagy kezelő feladata. (2) Az eredeti tulajdonos a visszajutta­tott termőföldre kötött haszonbérleti szerződést - a visszajuttatástól számított egy éven belül - hat hónapos felmondás­sal a gazdasági év végére felmondhatja, ha a termőföld megművelésére maga kí­ván vállalkozni. Egyébként a haszonbér­leti szerződés az eredeti megállapodás­nak megfelelően érvényben marad. 19. § (1) Felhatalmazást kap a bizottság ar­ra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben- nyugdíjas igénylő esetén az e tör­vényben írtaknál kedvezőbb tulajdon- szerzési feltételeket állapítson meg;- 2. § hatálya alá nem tartozó szemé­lyek e törvény alapján történő tulajdon- szerzési jogosultságát is megállapítsa;- legfeljebb ötéves időtartamra rész­letfizetést engedélyezzen. (2) A visszajuttatott termőföld és az eredeti tulajdonostól elvont termőföld között jelentkező értékkülönbözetet a bi­zottság - szakértők bevonásával - álla­pítja meg. Ennek összegét a másik félnek az köteles megtéríteni, aki az értékkülön­bözettel gazdagodott. Az értékkülönbö­zet tárgyában keletkezett vitában a bíró­ság dönt. (3) Ha az eredeti tulajdonos részére igénylése alapján termőföldet juttattak vissza, amennyiben a jogtalan tulajdon- elvonás során kapta a csereföldet, azt az önkormányzat részére kell átadni, a pénzbeli megváltást pedig a kifizető szervnek, vagy jogutódjának vissza kell fizetni. 20. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterek­kel egyetértésben megállapítsa azoknak a különleges célú (környezetvédelmi, ku­tatási-fejlesztési, oktatási stb.) állami tu­lajdonú termőföldeknek és a hozzá tarto­zó vagyonnak a körét, amelyek tekinteté­ben továbbra is indokolt az állami tulaj­don fenntartása, és az érintett miniszte­rekkel egyetértésben kijelölje e termő­föld és egyéb vagyon kezelőjét. 21. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. A törvénynek a földhivatalok közreműködésével és az ingatlannyil­vántartás vezetésével kapcsolatos vég­rehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a földrendező bizottságok, (a megyei, fő­városi földrendező bizottságok) szerve­zésével és működésével összefüggő fel­adatok végrehajtásáról a földművelés- ügyi miniszter a belügyminiszterrel együttesen gondoskodik. (2) Az e törvény végrehajtásából adó­dó valamennyi költséget a központi költ­ségvetésből kell biztosítani. (3) Az e törvény alkalmazásában hasz­nált fogalmakat a földről szóló 1987. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. Aki sokat markol, keveset fog ^ Ördögi kör (TUDÓSÍTÓNKTÓL) „Biohumusz-giliszta eladó” olvashat­juk többször a Népújság apróhirdetése rovatában. Elterjedt szóbeszéd, hogy rö­vid idő alatt a gilisztákkal százezreket le­het keresni. Utánanéztem, mennyire igaz. Hogy mik a feltételek? „Feketén” 10 fil­lér darabja. A másik lehetőség, eladásra- vásárlásra szerződést kell kötni az illeté­kes szövetkezettel. Az ügyfél az OTP „tá­mogatását” is igénybe vehette ez év már­ciusáig. Szerződést pedig úgy érdemes kötni, ha tudom előre, ki fogja 2-3 hónap után megvásárolni tőlem a gilisztaállo­mány egy részét. Vagyis a szerződő fél talál egy Palit, vagy Pálnét, aki szintén aláír 200 ezer forint helyett 369 ezer fo­rintot, mert kamattal együtt ennyi a visz- szafizetendő összeg. Abban az esetben, ha nincs újabb szerződő fél, akkor az el­adó telepít egy újabb prizmát és vár, hát­ha szerencséje lesz. Van még egy lehe­tősége: a megszaporodott gilisztákat 10 fillérért darabját próbálja eladni, vagy fel­kínálja horgász barátjának. Ez az egyik bevételi lehetőség. Végtermékként ma­rad a humusz. Tisztított állapotban nagy a kereslet iránta, 12-20 Ft/kg. Nem mun­kaigényes a termelése, de ilyen feltételek mellett ráfizetéses is lehet. A szerződés pedig nagyon egyoldalú, csak az egyik félnek származik jókora haszna belőle és az nem a termelő. Befejezésül: személyesen is jártam Kalocsán, a Flóra Fauna Szövetkezetnél. Érdeklődtem a feltételekről. Van egy tájé­koztató füzet, amit elkértem, ugyanis szerződéskötés előtt tudni szerettem vol­na, hogy tudom-e biztosítani a feltétele­ket. A szövetkezet illetékes előadója kö­zölte velem, hogy a tájékoztató füzet kizá­rólag szerződéskötés után adható. így aztán nem kötöttem szerződést, kölcsönkértem a füzetet, melyből meg­tudtam, hogy ahol háziállatot tartanak, ott általában alkalmas a hely a termelésre. Csak egy a baj, a termelőnek a szerző­déskötés után csak az adóssága marad, ha nem biztosított a giliszta eladása. Több termelő szerint jelenleg a termelt giliszta és humusz értékesítésből a majd 18 hónap után esedékes OTP-törlesztést nem tudják megkezdeni. Jó tanácsként csak annyit: mielőtt a vállalkozási kedvét teljesítené az olvasó, nézze meg mit ír a horoszkóp. - stier ­A lopás igen, az italozás nem jellemző Ifjúságvédelmi akció Az Országos Rendőr-főkapitányság az elmúlt hét végén, pénteken éjszakára if­júságvédelmi akciót rendelt el az egész ország területére. Az akció célja: a fiatalkorúak ellenőr­zése, nyilvános helyeken, közutakon, va­lamint a körözés alatt álló fiatalok tartóz­kodási helyének felderítése. Az akcióban a közlekedési, közrend- védelmi és bűnügyi alosztály dolgozói közösen vettek részt. Szekszárd város­ban és környékén hat rendőrségi kocsi­val 22 rendőr végezte az ellenőrzést. Az akciócsoport tennivalóit Zsók Imre őrnagy ismertette, kiemelve - pénteki nap lévén - a diszkók, valamint egyéb szórakozóhelyek ellenőrzését. A Pilisi Gábor főhadnagy által vezetett csoport Tolna, Fadd, Dombori körzeté­nek ellenőrzését kapta feladatul. A nyárj szezon leglátogatottabb üdülő- és hét végi pihenőhelye Dombori, a lehető leg­nyugodtabb arcát mutatta meg. Az évi vagy csak a heti fáradságot kipihenni vá­gyók nyugalmát semmi sem zavarta. A szórakozóhelyeken beszélgető társasá­gok - fiatalok, idősebbek vegyesen - várták a kellemsnek ígérkező hétvégét. A pecások ki kisebb, ki nagyobb szeren­csével hazafelé tartanak, a szerencsé­sebbek már főzik a halat. Egész Dombori halászlétől illatozik. Szekszárdon tíz óra után „indul az élet”. Fiatalok hadával találkozunk, mind­annyian az Aréna diszkó felé tartanak, csoportokba verődve beszélgetnek, vic­celődnek, sétálgatnak, várják a vendé­get, Szikora Róbertét. Az akció végén a csoportok vezetői néhány szabálytalan parkírozóról, sza­bálytalan közlekedőről számolnak be. Az intézkedő rendőr jóindulatú figyelmezte­tését a fiatalok udvariasan vették tudo­másul, az ilyen jellegű intézkedéseknél a Elvesztett kedvenceink Mostanában ha valaki megunja kutyá­ját, macskáját, beülteti az autóba és vala­hol kiteszi és sorsára hagyja. így történ­hetett azzal a kis anyakutyával is, amit a napokban vitt haza Kiss József nagymá- nyoki olvasónk. De megtartani nem tudja, mivel meglévő kutyája támadja, bántal­mazza. A kistermetű kutya hűsége, ragaszko­dása, szeretetéhsége megindító. Ezen tulajdonságainál fogva házőrzésre nem való, kizárólag kisgyermek játszótársá­nak, vagy idős személy magányát tud­ná enyhíteni. Aki szívesen befogadná a kedves kis állatot, kérjük, keresse meg Kiss Józsefet Nagymányokon, a Petőfi u. 20. szám alatt személyesen vagy levélben. kioktatás helyett a segítő, nevelő szán­dék volt a jellemző. Zsók Imre őrnagy az alábbiak szerint foglalta össze a mintegy nyolcórás ellen­őrzés tapasztalatait. „Szekszárdon és környékén az elren­delt ifjúságvédelmi akció ideje alatt kirívó szabálytalanság nem történt. Az éven­ként ismétlődő akciót a növekvő fiatalko­rú bűnözők száma teszi indokolttá. Ami ennél is aggasztóbb, az utóbbi időben növekedett a gyermekkorú bűnözők szá­ma is. Ezek a bűnesetek többnyire lopá­sok, betörések. A közintézmények kárá­ra elkövetett lopásoknál az azonnali pénzszerzés motiválja tettüket. A jármű­vekkel kapcsolatos bűncselekmények­nél kirívóan magas az alkatrészek lesze­relése és az autók rongálása, valamint a gépkocsik eltulajdonítása. Ezeknél a lopásoknál sok esetben előfordul, hogy csak egy időre - lemennek vele a Bala­tonra - tulajdonítják el, aztán céljukhoz érve elhagyják a járművet. A társadalmi feszültség a fiataloknál éppúgy jelentkezik mint a felnőtt lakos­ságnál. Munkatársaink ezt figyelembe véve igyekeznek a fiatalokat toieráns in­tézkedésekkel, inkább nevelő mint bün­tető eljárásokkal átsegíteni ezeken a fe­szültségeken.” Növekedik a fiatalkorú bűnözők szá­ma! Ezt a tényt a pénteki jó eredmény­ként elkönyvelhető ellenőrző akció sem feledtetheti el. Szülőknek, pedagógusoknak, a felnőtt társadalomnak minden nehézségek elle­nére is nagyobb odafigyeléssel, türelem­mel, segíteni akarással kell szembenéz­nie ezzel a fenyegető jelenséggel. Róluk van szó. Az utánunk következő nemzedékről. Senkinek sem lehet kö­zömbös, mi lesz velük. SAS ERZSÉBET Az úttest nem versenypálya Nagydorogon, a Táncsics utcában sokévi várakozás után nem kevés lakos­sági hozzájárulással - 6000 forint - vég­re elkészült a szilárd burkolatú út. Molnár Lajosné nagydorogi olvasónk nemcsak örömének adott hangot levelében, ami­ben ezt tudtunkra adta, hanem aggodal­mának is. Aggódik ugyanis azokért a gyerekek­ért, akik a nyári szünidő alatt az utcán játszanak, kerékpároznak. Az út elké­szülte óta az itt lakók nyugalma nem za­vartalan, az utcabeliek megbecsülik, ám mások versenypályának tekintik azt. Az úton való rodeózás gyermekáldo­zatot még nein szedett, de jó lenne azt megelőzni óvatosabb, körültekintőbb közlekedéssel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom