Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-18 / 89. szám

Az Országgyűlés keddi munkanapja Az Országgyűlés kedden a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségve­tésének végrehajtásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A témához kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot is be­terjesztett a tervezettet lényegesen meg­haladó költségvetési hiány finanszírozá­sára. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a múlt évi nagymértékű hiány fedezetéhez nem lehet előteremteni a szükséges pénzt újabb kincstárjegyek és államkötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatkozik: az államháztartás hosszú le­járatú magyar nemzeti banki hiteleket vesz fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyűlésnek. A múlt évi költ­ségvetéssel kapcsolatban a pénzügymi­niszter hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított gazdaság nyomait. Tanulságai idén is megfontolandók, ám a helyzet jelentős mértékben megváltozott. Folyamatban van ugyanis az államház­tartási reform, amely nagy mértékben átalakítja a költségvetés szerepét, és remélhetően megszűnnek azok a gon­dok, amelyek az elmúlt években egyre in­kább lehetetlenné tették az államháztar­tás finanszírozását. Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke is. Kifejtette: a számvevőszék a múlt évi költségvetés összeállítását megfelelőnek tartja, felül­vizsgálata során azonban több megálla­pítást is tett. Többek között indokolt lenne a vállalatok nyereségadó-kedvezmé­nyeinek szűkítése. A tapasztalatok sze­rint felesleges a jelenlegi, kiterjedt ked­vezményrendszer fenntartása a vegyes vállalatok számára, mivel ez nem járult hozzá a jelentős nagyságú külföldi tőke beáramláshoz. Elsősorban kis tőkével alakulnak az ilyen vállalkozások, ame­lyek esetében indokolatlan a nagymérté­kű kedvezmény. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy számos megyei tanács likviditása terén alapvető gondok tapasztalhatók. Ez a helyzet várhatóan a jövőben sem változik, így félő, hogy a ta­nácsok helyébe lépő önkormányzatok egy része működésképtelen lesz. A költségvetési mérleghiány finanszí­rozásával kapcsolatban a számvevőszék elnöke alapvetően egyetértett a pénz­ügyminiszter javaslatával, ám azt is hangsúlyozta: az államháztartás nagy­mértékű hiteligénye a gazdaság, a vállal­kozók kölcsönforrásait szűkíti. Hagelmayer István egy figyelemre méltó javaslatot is megfogalmazott. Az ál­lamháztartás hiánya szerinte már eléri az 1300 milliárd forintot. Elképzelhető egy olyan lehetőség, hogy a kormány a deficit egy részét az állami vállalatokhoz telepítené. Amennyiben ezeket a cégeket privatizálják, úgy az eladás során sor ke­rülhet a Magyar Nemzeti Bank által nyúj­tott kölcsönök törlesztésére is. Ez hosszú távon elősegítené a nagymértékű állam- adósság leépítését. Matyi László, a parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának előadója szintén arról számolhatott be, hogy a be­nyújtott jelentést elfogadhatónak tartják. A bizottság is szükségesnek ítéli meg a kiter­jedt vállalati nyereségadó-kedvezmények szűkítését. Támogatják a kormányjavasla­tát a vártnál nagyobb költségvetési hiány fi­nanszírozásának megoldására is. Mint mondotta: a múlt esztendőben a költségve­tés deficitje az eredetileg tervezett 21 mil­liárd forint helyett végül is 54 milliárd forint lett. A nagyobb deficit alapvetően két té­nyezővel magyarázható. A lakosság a ter­vezettnél sokkal több kedvezményes la­káshitelt fizetett vissza idő előtt. Az így igénybe vett 45 százalékos törlesztési ked­vezményt a költségvetésnek kellett állnia, ami 11 milliárd forintba került. A múlt esz­tendőben került először sor az áthúzódó pénzügyi elszámolások rendszerének megszüntetésére, ami újabb 22 milliárd fo­rintot jelentett. így alakult ki a tervezettnél nagyobb, 33 milliárd forintos hiány, aminek finanszírozása most már csak MNB hitelből lehetséges. A bizottság szerint elkerülhe­tetlen, hogy a kormány foglalkozzon azzal, hogyan csökkenthetné nagymértékben a korábbi kedvezményes lakáshitelek ma még meglévő jelentős állományát. Ez olyan költségvetési teher, amelyet a jelenlegi ál­lamháztartás egyre kevésbé bír ki. (Folytatás a 2. oldalon.) Plakát már van, névjegyzék csak péntektől lesz Tegnap minden megyében megkapták a népszavazási tudnivalókat ismertető plakátokat - válaszolta az MTI kérdésére kedden Mácsay József, a Belügyminisz­térium Választási Irodájának munkatár­sa. így eleget lehet tenni az előírásoknak, hogy július 20-ig mindenki tájékozód­hasson a szavazáshoz szükséges tudni­valókról, a szavazóhelyiség címéről. Pén­tekre készül el a választók névjegyzéke is, a listákat a helyi tanácsok épületében függesztik majd ki. A jegyzékkel kapcso­latos panaszokat július 25-én 16 óráig le­het jelezni a helyi tanácsok vb-titkárai- nak. Az észrevételeket ők fogják elbírálni, de döntésük ellen fellebbezni lehet a bí­róságon. A tanácsok természetesen már a névjegyzékek közzététele előtt is kiállít­ják azokat az igazolásokat, amelyekkel az állampolgárok a lakóhelyükön kívül szavazhatnak. Ezt a dokumentumot még a népszavazást megelőző napon, július 28-án is kiadják. A választási iroda tisztviselője ismer­tette a helyi választási bizottságok össze­tételét is. A jogszabály szerint a testület­be három tagot delegál a helyi tanács, to­vábbi hármat pedig a népszavazás kez­deményezői. Arra is mód van, hogy más politikai pártok tagokat jelöljenek a vá­lasztási bizottságokba. Ezeknek leg­alább öt főből kell-állniuk. (A rendelet nem intézkedik arról az esetről, amikor valahol nem sikerül felállítani a - leg­alább ötfős - választási bizottságot.) A testületi tagság semmilyen más megbí­zatással nem összeférhetetlen, csupán a tanácsok választási munkacsoportjainak tagjai nem delegálhatok oda. A Kohl-Gorbacsov megállapodás után: nincs legyőzött Európa 111 világháború utáni korszakát zárta le hétfőn a Kaukázusban Mihail Gorbacsov éa Helmut Kohl. Immáron el­hárult valamennyi, a német egység előtt álló akadály, s Gorbacsov - minthogy nem is tehetett mást, s talán nem is akart mást tenni - elfogadta az új Németország NATO-tagságát is. A két héttel ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tartott szovjet engedmény nem kis részt Kohl és Genscher elévülhetetlen érdeme. Bonn (és szövetségesei) rendkívül szívós és kitartó munkával érték el, hogy Moszkva előbb magának a német újraegyesítésnek a gon­dolatával barátkozzon meg, majd pedig, hogy beleegyezzen az ország NATO-tag- ságába is. Igaz, tavaly nyáron Bonnban maga Gorbacsov mondta a berlini falról: „semmi sem örök a Nap alatt”. (Folytatás a 2. oldalon.) Fülöp-szigeteki földrengés Lehetséges, hogy a hétfői Fülöp-szi­geteki földrengés halálos áldozatainak száma az ezret is eléri - jelentette ked­den a szigetország állami televíziójának 4-es csatornája. A Fülöp-szigetek északi területeit sújtó természeti csapásban épületek százai omlottak össze vagy rongálódtak meg. Egyelőre nem tudni, hogy hányán van­nak a romok alatt. A legsúlyosabban érintett Baguio City üdülőközpontban eddig 124 teljesen összeomlott vagy részleges megrongálódott épületet vet­tek nyilvántartásba. A települést - ahonnan eddig félezer sebesültet jelentettek az egészségügyi hatóságok - egyelőre csak légi úton le­het elérni. SZKP - avagy az állampárt agóniája Mihail Gorbacsovnak megint sikerült a lehetetlen: jóllakott a kecske és a ká­poszta is megmaradt - legalábbis ez a látszat Az SZKP főtitkárának sikerült nagyjából egyben tartania pártját, méghozzá úgy, hogy a XXVIII. kongresszust és határozatait a konzervatívok és a mérsékelt radikálisok egyaránt győzelem­nek könyvelhetik el. A szovjet vezető mesterien irányította a konzervatív beállítottságú pártkong­resszus munkáját: azt fogadtatott el a küldöttekkel, amit csak akart, s képes volt arra is, hogy rövid hozzászólásával a kongresszust az öt perccel előtte megsza­vazott határozat megmásítására késztesse. (Folytatás a 2. oldalon.) Antall József brüsszeli beszéde Magyarország arra törekszik, hogy 1992-ig társulási megállapodást kössön az Európai Közösségekkel, és 1995-öt követően eséllyel pályázzon a teljes jogú tagságra-jelentette ki kedden Brüsszel­ben Antall József miniszterelnök abban a beszédében, amelyet az Európa Parla­ment vezető tisztségviselői, a parlamenti csoportok kiemelkedő személyiségei előtt mondott el. A miniszterelnök kijelentette: Magyar- ország a jelen történelmi korszakban is mindent el fog követni annak érdekében, hogy csatlakozhasson az integrálódó Európához. Magyarországnak megvan az esélye a gazdasági válságból történő kilábalásra. Történelmi kísérletnek ne­vezte az állami tulajdon arányának 30 százalékos részesedésre irányuló leépí­tését. Szólt arról is, hogy megújításra van szükség az állami iparvállalatok vezetői posztjain. Magyarország - fejtette ki - úttörő sze­repet vállalt a VSZ megújításában, és be­jelentette, hogy legkésőbb a jövő év vé­géig kilép a VSZ katonai szervezeté­ből. Az a centrumkoallció, amely most Ma­gyarországot kormányozza - minden ne­hézsége és hibája ellenére - nagyon egyértelmű európai biztonsági politikát tűzött programjára - mutatott rá Antall József. Exportra termel a Szikra A Szikra Ruházati Kisszövetkezet ozo­rai üzeme 50 asszonynak, illetve leány- r nak és 2 férfinak ad munkát. Az ott dolgo­zók részben a községből, részben szőlő­hegyről és Fürgédről járnak be a faluköz­pontban lévő munkahelyükre, hogy cse­kély keresetükkel valamennyire hozzájá­ruljanak a család megélhetéséhez. Ed­dig teljesítménybérben dolgoztak, most próbálnak átállni a kategóriabérre. Ne­vezzék azonban ezt bárminek, azért az asszonyok nagyon elégedetlenek a fize­tésükkel, hiszen jövedelmük nemcsak nem követi az áremeléseket, de messze elmarad más cégekétől is. Az ozorai üzemben az előző eszten­dőkben felsőruházatot, konfekciót varr­tak, másfél éve áttértek a női ruházatra. Hazai piacra készítenek aljakat, blézere­ket szövetből, s vízhatlan anyagból ren­geteg gyermekholmit, téli árut - dzsekit, kabátot, női kabátot varrtak. Jelenleg exportra dolgozik a kis kol­lektíva. ■ Nem kis kihívást jelent nekik a New Yorkba szállítandó női szövetnadrág, és az ugyanolyan anyagból készülő szok­nya és blézer. E termékből 30 ezer gyár­tását vállalta a szövetkezet, s ebből Ozo­rán 4 ezret készítenek el augusztus köze­péig. Az amerikai export teljesítése után szeptember 3-ig szabadságra mennek a dolgozók, azt követően pedig újra foly­tatódik a termelés. Az amerikai cég hosz- szú távon, folyamatos munkát tud bizto­sítani, ezenkívül a belföldi nagykereske­delmi vállalatok megrendelését is kielé­gítik. - él ­Fotó: Ó. R. I Szorgalmas kezek - tisztességes munka Az utolsó simítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom