Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-14 / 86. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. július 14. Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat, július 7. - Még pénteken este lemondott Petar Mladenov bolgár köztársasági elnök - Moszkvában bejelentették, hogy vissza­tartanak hétmillió tonna kőolajat a KGST-tagországokba irányuló szállítmányokból - Az albán parlament határozatban ígért büntetlen­séget azoknak, akik önként elhagyják a külföldi képviseleteket - Mu­barak egyiptomi elnök Jemenben tárgyalt Arafattal - Szabadság Párt néven politikai szervezetet alakított az illegális Harcoló Szolidaritás; Vasárnap, július 8. - Az ENSZ-fötitkár Genfben Jasszer Arafattal tár­gyalt; Hétfő, július 9. - Houstonban megkezdődött a „hetek” éves csúcs- találkozója - Négy évi börtönbüntetésre ítélték Miroslav Stepant, a CSKP prágai bizottságának volt első titkárát - Addisz Abebában meg­nyílt az Afrikai Egységszervezet 26. csúcsértekezlete - Strasbourg- ban megkezdődött az Európa Parlament nyári ülésszaka - A német egyesülés várható hatásairól tárgyalt Prágában Markus Meckel NDK külügyminiszter; Kedd, július 10. - Az SZKP XXVIII. kongresszusa ismét Mihail Gor- bacsovot választotta főtitkárrá - A „hetek” csúcstalálkozója politikai nyilatkozatot fogadott el - Bécsben megkezdődött a helsinki folyamat 35 országának párizsi csúcstalálkozóját előkészítő tanácskozás - Markus Meckel NDK külügyminiszter a NATO brüsszeli központjában tárgyalt; Szerda, július 11.- Záróközleménnyel ért véget a „Hetek” csúcsta­lálkozója - Több százezer szovjet bányász tartott egynapos politikai sztrájkot - Vlagyimir Ivasko lemondott az ukrán parlament elnöki posztjáról, majd megválasztották az SZKP főtitkárának helyettesévé - Befejeződött az AESZ csúcsértekezlete - A tüntető lengyel parasztok megbénították az ország közúti forgalmát; Csütörtök, július 12. - Borisz Jelcin és a Demokratikus Platform tag­jai kiléptek az SZKP-ből - Újabb kubai menekültek a havannai nagy- követségeken - Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök látoga­tást tett Prágában - Újabb, a korábbinál is keményebb hangú szovjet vádak a magyarországi csapatkivonási vitában - Ridley brit kereske­delmi és ipari miniszter német szélhámosságnak nevezte egy interjú­ban az európai pénzügyi unió tervét, a hatalmas tiltakozás nyomására Ridley még aznap visszavonta szavait; Péntek, július 13. - Baker amerikai külügyminiszter fogadta a kelet­német és litván kollégáját - Elhagyta Albániát a menekültek Olaszor­szágba igyekvő 500 fős csoportja - Moszkvában tárgyalt Manfred Wörner NATO-fötitkár. A hét kérdése: Mit mondott Nicholas Ridley? Kimondta a kimondhatatlant Németországról - ez a címe annak az interjúnak, amelyet a The Spectator című lap készített a brit kereske­delmi és ipari miniszterrel. Ridley úr régi brit nemesi család sarja, s mint ilyen, feltehetően vannak bizonyos vagy vélt előjogai: kékvérű arisztokraták mondhatnak akármit Margaret Thatcher kormányfő egyik legközelebbi munkatársa nem kevesebbet állított, hogy az ex­panzív Németország ráteszi a kezét Európa ügyeire, gazdasági hatal­mánál fogva még arra is képes, hogy a „brit oroszlánt” idomítgassa - itt van hát az ideje, hogy Nagy-Britannia megzabolázza azt a gittegyle­tet amelyet ugyan Európai Közösségnek hívnak, de amelyet a fennhé­jázó és egyesülő Németország tart a karmai között Az már csak szí­nezte az interjút hogy Nicholas Ridley, a brit belső kabinet felelős tagja leplezetlen összehasonlítást tett „Herr Kohl” és „Herr Hitler” között Pénteken Londonban általános volt a vélemény, hogy Ridley - bár feltétel nélkül visszavonta nyilatkozatát - menni kényszerül'a kor­mányból. Az ügy azonban több egyszerű sajtóbotránynál. Pikantériája egyebek között az, hogy az interjút az a Dominic Lawson készítette, aki Nigel Lawson volt pénzügyminiszternek, a thatcherizmus egyik kegy- vesztett menesztett apostolának fia. Nicholas Ridley azonban meg­jegyzéseivel egyszerre ébresztett fel anakronisztikus érzelmeket - és emlékeztetett mai valós problémákra. Ami az előbbieket illeti, Ridley a maga több mint hatvan évével „em­lékszik” még a második világháborúra, amint erre az interjú készítője elég könyörtelenül mutatott rá. A brit miniszter úr leplezetlenül közölte, hogy a történelem során eddig is a brit birodalomra hárult a németek „über alles" tudatának kordában tartása - ebből következik tehát hogy Londonnak most is ez a dolga. Ami az utóbbira vonatkozik: „Herr Kohl” és egyesülő Németországa megint azon az úton van, hogy Londont a partvonalra szorítsa, és meg­szerezze a döntö beleszólási jogota kontinens ügyeibe. Aki nem mon­dott feltételezés: mire nem képes még ez a Németország? Érdemes emlékeztetni arra, hogy a csatornán túli Britannia csak úgy emlegeti a földgolyó egyéb részeit minta „rest of the world” - vagyis a brit szige­teken kívül legfeljebb a „a világ maradéka" létezik. London most kénytelen belátni, hogy az egyesülő Németország az európai átalakulás folyamatában megint magához ragadja azt a kivé­telezett szerepet amelyet nem is olyan régen, a hidegháború korsza­kában Nagy-Britannia, mint az Egyesült Államok kitüntetett szövetsé­gese élvezett. Az átalakulás nem csak politikai szerepváltást jelent hanem gazda­ságit is: Nagy-Britannia - és feltehetően Franciaország is - kínosan érzékeli, hogy Németország alaposan felkészült erre a szerepváltásra, s London, valamint Párizs eléggé megkésettebbenatekintetben. Rid­ley úr az interjúban ezt úgy fogalmazta meg, hogy Kohl és csapata már kiterítette törülközőit a „kelet-európai strandokon”, s a két nagy legfel­jebb a sziklákon próbálkozhat sütkérezni a keleti üzlet napja alatt. Nagyon figyelemre méltó, hogy Ridley miniszter úrnak a náci Né­metországra vagy Hitlerre tett - mellesleg elég világos - utalásait sen­ki nem vette túl komolyan. A XX. század végének Európája és Német­országa olyan változásokat élt meg, ahol az efféle rosszízű célozgatá­sok még csak komolyabb visszhangra sem lelnek. Nagyon is kilóg a lóláb: Európa „sikerállama" Németország lekörözi az önjelölt kontinensvezetőket akik ezt rosszul viselik. Az angol fair play szabályai pedig azt is tartalmazzák, hogy veszíteni tudni kell. Mellékes, hogy Ridley megy vagy marad. Az viszont szintén említést érdemel, hogy interjú készítője szerinta miniszter úraligha nyilatkozott volna ilyen magabiztosan, ha a lényeget tekintve nézeteit nem osztaná Margaret Thatcher, a „Vaslady”. Ez a botrányocska érdekes módon emlékeztet arra, ahogy Nagy- Britannia csatlakozott 1973-ban a Közös Piachoz. Annak idején brit családok szakadtak szét mert még házon belül is eltért a vélemény, hogy bemenjen-e a brit oroszlán az „európai ketrecbe”. A vitát csak forrósította, hogy Charles de Gaulle akkoriban fejedelmi orrának ma­gasabbra lendítésével mondott nemet a brit csatlakozási kérelmekre. Most Nagy-Britanniának megint meg kell érnie, hogy nem lesz első az egyenlők között, hanem csak egyik a Tizenkettő közül; esetleg a „maradék” a kontinensen kívül. Súlyos csapás ez egy brit főrendnek- és egy brit miniszterelnöknek. Azonnali hatállyal leállították a megyei rendőrkapitányságok átszervezését Áremelés, privatizáció, külkapcsolatok Szóvivői tájékoztató a kormányülésről Jelcin - Ligacsov- Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról) kon, hogy megteremtse a civil társadalom embrióját Andrej Szaharov nyilván szerette volna megérni ezt a napot.” A Libération véleménye szerint Jelcin lé­pésével azt akarta bizonyítani, hogy „szíve­sebben adja meg a halálos csapást a kom­munista pártnak, minthogy asszisztáljon an­nak a lassú kimúlásához, ahogy azt Gorba­csov szeretné valószínűleg megvalósítani". A lap mindazonáltal úgy vélekedik, hogy Jelcin látványos akciója ellenére Gorbacsov mérle­ge a kongresszuson pozitív. „A Szovjetunió elnöke számára a legfontosabb az, hogy tar­tósan meggyengítse a pártot’ - írja a lap, s úgy látja, hogy a kongresszust követően már „bízhat abban, hogy a párt nem okoz számá­ra gondokat”. Borisz Jelcin kilépése a pártból a szovjet­unióbeli többpártrendszer kezdetét jelenti -, mondta az amerikai tv-nyilatkozatában Vitalij Korotics, az Ogonyok főszerkesztője. Az is­mert szovjet reformer újságíró szerint aki a PBS hálózatának nyilatkozott, az SZKP-val szembefordulj politikai erők még július má­sodikfelében megfogjáktartani kongresszu­sukat hogy egyesítsék erőiket Korotics nézete szerint Mihail Gorbacsov államelnöki szerepe a többpártrendszerben még növekedni fog, de felelőssége is: e hely­zetben immár elkerülhetetlenek a gyors re­formlépések a gazdaságban. * A litván külügyminiszter szerint főtitkári új- jáválasztása erősítette Mihail Gorbacsov po­zícióját és nem volt véletlen, hogy a litván par­lament éppen az SZKP kongresszusa előtt kötötte meg a kompromisszumot a szovjet vezetéssel. Algirdas Saudargast - mint már jelentettük- csütörtökön fogadta Washingtonban Ja­mes Baker külügyminiszter. Saudargas a kérdésre, kért-e közvetítést Bakertől, aki a jö­vő héten Párizsban találkozik Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszterrel, nem­mel válaszolt Litvánia legfeljebb humanitá­rius segítséget kér az Egyesült Államoktól, mert a blokád következményei igen súlyo­sak. Látogatásának fö célja egyébként az volt hogy megvilágítsa: a kompromisszumról (a litván parlament felfüggesztette az önálló­ságról hozott határozatát) csak akkor kez­dődhetnek tárgyalások, ha Moszkva elismeri, hogy Litvánia „önálló ország”. Nincs semmiféle titkolnivalóm, tételesen kérem a körülmények kivizsgálását - jelen­tette ki rendkívüli állománygyűlésen dr. Egyed Lajos Nógrád megyei megbízott rend­őrfőkapitány. Az ügy előzménye, hogy a me­gyei kapitányság több tisztje panasszal for­dult Speidl Zoltán salgótarjáni országgyűlési képviselőhöz (MDF), aki a hallottakról levél­ben értesítette Morvay István belügyminiszté­riumi politikai államtitkárt A megyei kapitányság tisztjei azt kérik a BM-től, hogy a Nógrádban folyó átszervezést, valamint az állománytábla, azaz a besorolá­sok módosítását állítsa le. A megbízott főkapi­tány ugyanis szerintük olyan átszervezéseket kíván végrehajtani, melyek a bűnüldözést gyengítik, ezzel megoldhatatlan nehézségek elé állítva az eljövendő parancsnoki állo­mányt Létre akar hozni egy mamut gazdasá­gi és egy nagy létszámú személyzeti szervet miközben jelentősen csökkentik a gazda­ságvédelemben dolgozók számát Szóvá tették azt is, hogy véleményük sze­rint a parancsnoki kar kiválasztása szemé­lyes érdekeket illetve hatalomátmentést szolgál. Olyan emberek - például volt pártbi­zottsági titkár, volt megyei munkásörpa- rancsnok-helyettes - kerülnek fontos posz­tokra, akik az adott területhez nem értenek, míg a hozzáértőket különféle érdekekre hi­A Földművelésügyi Minisztérium mező- gazdasági főosztályán arról tájékoztatták az MTI-t hogy a végleges termésbecslés szerint a búza hektáronként 4,86 tonnás termést ad majd, valamivel kevesebbet mint ami az országos számítási anyagban - a korábbi tervben - szerepelt Ez az „elő­irányzat” öt tonna volt az elképzelés azon­ban várhatóan teljes egészében nem reali­zálódik, mivel az ország számos területén eltérő volt a csapadékeloszlás. Elsősorban Szolnok és Csongrád megyében, de Pest, Bács-Kiskun, Fejér és Györ-Sopron me­gye egyes részein is hetek óta elmarad az eső. A Dunántúlon és az Alföldön is vannak vatkozva máshová helyezik. Aki mindezt szó­vá teszi, retorzióval számolhat többen már a leszerelés gondolatával foglalkoznak. A tisztek szerint a pályázat útján történő fö- kapitányi kinevezésig eltelő hosszú idő alatt tönkre lehet tenni embereket és súlyos káro­kat lehet okozni a bűnüldöző munkában. Úgy vélik, a főkapitányi funkciót minél előbb be kell tölteni, addig is mindenfajta átszervezést le kell állítani. Értesülések szerint a képviselői jelzés nyomán országszerte azonnali stopjelzést kapott a megyei kapitányságok átszervezé­se. Az MTI Nógrád megyei tudósítójának kér­désére azonban dr. Várhelyi Péter, a BM par­lamenti titkárságának vezetője csupán annyit erősített meg ebből, hogy a továbbiakban a megbízott megyei főkapitányok csak az or­szágos rendőrfőkapitány engedélyével hatá­rozhatnak személyi kérdésekben. Az eddigi, kifogásolható személyi döntéseket pedig fe­lülvizsgálják. Azt is elmondta, hogy pénteken miniszteri értekezleten tárgyalták a pályázati tervet az elfogadott s a megyékbe eljuttatott kiírás alapján bárki, köztükajelenlegi ügyve­zető főkapitányok is beadhatják pályázatu­kat A pályázati kiírás teljes szövegét egyéb­ként várhatóan július harmadik hetében nyil­vánosságra hozzák. viszont kiemelkedően jó hozammal biztató táblák, amelyekben a gépek most indultak és jóval öt tonna feletti termést takarítanak be. Az őszi árpa aratása országszerte befe­jeződött. A tavaszi árpa vágására most állí­tották át a kombájnokat a 110 ezer hektá­ros területről két-három nap alatt lekerül a gabona. Azért ilyen sürgős a munka, mert az erős melegben pergésnek indult azárpa. A jövő hét elején országos lesz az aratás, nemcsak a déli megyékben, hanem az or­szág középső, sőt északi vidékein is indít­ják az arató-cséplő gépeket a búzatáblák­ba. (Folytatás az 1. oldalról.) A kormányszóvivő közölte, hogy a nyugdi­jak és a családi pótlék rendezését önálló jog­szabálytervezet formájában a jövő hét elején terjeszti a kormány az Országgyűlés elé. A kormányszóvivő egyébként nem rejtette véka alá a költségvetési stablilizációs program- csomag parlamenti vitája feletti elégedetlen­ségét. Érthetetlennek és nevetségesnek tar­totta, hogy az Országgyűlés elhárította magá­tól a felelősséget az elkerülhetetlen áremel­kedésekkel kapcsolatban, s elfogadhatat­lannak azellenzéktaktikáját, amely egyedül a kormányra hárítja ezt a felelősséget Az idei költségvetést - szögezte le nyomatékkai a szóvivő - nem az Antall-kormány dolgozta ki, annak terhes örökségét elődjétől vette át Bí­rálatot kapott a szóvivői tájékoztatón a ma­gyar sajtó is, amely az Antall-kormány száz­napos „türelmi időszakának” félidejéhez ér­kezvén - László Balázs szerint - szerényte­len, izgága, csúsztatásokkal teli elemzéseket tesz közzé. A szóvivő beszámolt arról is, hogy a kor­mány célszerűnek tartaná, ha augusztus ele­jén összeülne az Országos Érdekegyeztető Tanács, a legsürgetőbb foglalkoztatáspoliti­kai kérdések megvitatására. A Miniszterta­nács elvi álláspontja - amelyet a munkaügyi miniszter körvonalazott a csütörtöki ülésen - abban foglalható össze, hogy elavulttá vált a kormány-SZOT típusú csúcstalálkozók rendszere. Az érdekegyeztetést a fejlett de­mokráciákban működő mechanizmus irá­nyába kell továbbfejleszteni, ahol is elsősor­ban a munkavállalók és a munkaadók képvi­selőire vár az érdekek összehangolása, s a kormány csak a viták elfajulása esetén vállal­na koordinátori funkciókat Az új mechaniz­mus életre hívása igen sürgető feladat a töb­bi között erre utal a márkushegyi bányászok „vadsztrájkja” is. (Ez utóbbi meghatározással a szóvivő illette a márkushegyi munkabe­szüntetést ám az újságírók figyelmeztetésé­re visszavonta a prejudikáló minősítést) Az Érdekegyeztető Tanács közeli ülésén minden bizonnyal ezek a problémák is terí­tékre kerülhetnek. A miniszterelnök egyéb­ként - bár elviekben a munkaadó és a mun­kavállalók közvetlen párbeszédének híve - nem zárkózik el az elől sem, hogy esetleg fo­gadja a nagy szakszervezetek képviselőit Külgazdasági kérdéseket érintve László Balázs friss hírekkel szolgált a szovjet „olajli­A volt „málinykij robotosok”, az 1947- töl 1964-ig politikai okból internáltak, a „kulákságuk” és az úgynevezett „gazda­sági okból” elítéltek, a mint leventéket a Szovjetunióba elhurcoltak, a kitelepítet­tek és otthonuktól megfosztottak, az 1956-os forradalom után meghurcoltak és elítéltek megalakították a Politikai Fog­lyok Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezetét. Ezen érdekvédelmi szerve­zet az első közgyűlését 1990. július 21- én délelőtt 10 órakor tartja Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban. mitröl”. Elmondta, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Moszkvában tárgyaló szakembereinek telefon-gyorsjelentése sze­rint „baljósak, lesújtóak” a fejlemények. A hí­rek szerint a III. negyedévben 30 százalékkal csökken a szerződésben előirányzotthoz ké­pest az olajszállítás. A továbbiakban a szovjet szállításokban évente mintegy 1 millió tonna kőolaj kiesésével kell számolni. Ez az előze­tes számítások szerint 55-60 millió dolláros pluszkiadást jelent Emiatt, s a szovjet forga­lomban a dollárelszámolásra való áttérés kö­vetkeztében „sürgető szükség lesz a fo­gyasztói árak emelésére is”. A privatizálás folyamatával is összefügg, hogy a jövö héten kerül a kormány elé az úgy­nevezett kárpótlási hivatal felállításának kon­cepciója. A tervek szerint ennekfeladata lesz, hogy komplex módon megvizsgálja, miként lehetne igazságot szolgáltatni mindazoknak, akiknek javaira az elmúlt évtizedekben az ál­lam tette rá a kezét valamilyen formában. A kormány már ismeretes álláspontja szerint kivihetetlen aza megoldás, hogy egyszerűen visszaszolgáltassák az egykori birtokosok­nak eredeti tulajdonukat ám a kompenzáció módja, mértéke olyan bonyolult problémákat vet fel, amelyek vizsgálatára külön hivatalt kell létrehozni. A sajtó ügye a felügyelet vonatkozásában is szerepelt a Minisztertanács előtt Az a dön­tés született hogy a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felett a miniszterelnök gyakorol felügyeletet Ugyan­ez vonatkozik a Közvéleménykutató Intézetre is. A népjóléti miniszter előterjesztésében egy úgynevezett elókoncepciót is megvitatott a kormány. Ennek lényege, hogy a tanácsi - megyei, városi - felügyelet alatt működő kór­házak vezetésében az eddigi egyszemélyi irányítást kollektív testületi rendszerrel cse­réljék fel. Az elképzelés szerint az eddigi fő­igazgató-főorvos szerepét egy orvosi vezető­ből, gazdasági igazgatóból, illetve nővérigaz­gatóból álló hármas testület venné át Nemzetközi kapcsolataink várható ese­ményeiről László Balázs elmondta: Antall Jó­zsef miniszterelnök a hónap végén Velencé­be utazik, az olasz-osztrák-jugoszláv— csehszlovák-magyar ötoldalú csúcstalálko­zóra, utána Rómában folytat megbeszélése­ket az olasz vezetőkkel. A magyar kormányfő találkozik II. János Pál pápával is. Erre a közgyűlésre, az egész megye területéről várjuk bajtársainkat, özve­gyeiket és hozzátartozóikat. Itt kapnak eligazítást azok a bajtársak és özvegyek, akik a nyugdijkiegészítésüket még nem rendezhették. Részletes felvilágosítás­ban részesülnek és ügyüket a megyei szervezetünk intézi. Volt üldözöttek! Va­lamennyiket várjuk! A Politikai Foglyok Országos Szövetsége Tolna Megyei Intéző Bizottsága Pártok hírei Holland vendégek Július 11-én, szerdán a Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezeté­nek meghívására Szekszárdra látogatott a holland Keresztény Farmerszövetség 35 ta­gú delegációja. Az egész napos szakmai program végeztével hangulatos vacsorán lát­ták vendégül a KDNP tagjai a holland küldötteket. A vacsorán pohárköszöntőt mondott dr. Tóth László megyei pártelnök, és Daan B. Limburg úr, a Farmer- és Vállalkozói Szö­vetség titkára, amelyben mindketten megemlékeztek a két nép történelmi kapcsolatai­ról, és reményüket fejezték ki, hogy az ismét egyre szorosabbá váló jó viszony segíteni fog Magyarországnak az Európába való mielőbbi visszatérésben. Vezetőségválasztás A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete megválasztotta vezető­ségét. Megyei elnök: Dr. Tóth László. Vezetőségi tagok: Dr. Kleininger Ottó, Dr. Maróthy Géza, Dr. Széchenyi Attila, Bea József, Gombik Ferenc, Dombai Gyula, Dr. Tóthné László Anikó, Takács Istvánná. Nagygyűlés A Kereszténydemokrata Néppárt szeretettel értesíti a Hőgyész és környéke la­kosságát, hogy 15-én vasárnap délelőtt 11 órakor Hőgyészen a művelődési ház­ban nagygyűlést tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete A jövő héten már országszerte vágják a búzát A volt üldözöttek közgyűlésre készülnek Szekszárdon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom